Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-23 / 251. szám

1966. OKTOBER 23.. VASÄRNAP i'LS * MCCYCI imre Király Sándor György József Horváth Lajos Pintér Lívia Lopás a moziban ^ kívánjuk: Szövetség- de nem minden áron! Két, vezető beosztású ember­től váltak meg rövid úton a váci Forte-gyárban: a gyár politikai és gazdasági vezeté­se — igen helyesen — kemé­nyen és határozottan lépett fel e két ember ellen, akik ugyan munkájukat elvégezték, de politikailag ellenséges ál­láspontot foglaltak el, meg­jegyzéseikkel, nézeteikkel, egész magatartásukkal alkal­matlannak bizonyultak arra, hogy továbbra is a gyár köte­lékébe tartozzanak. Szó sincs ,-,összehc7uíásrói" A bevezetőben említett pél­da jól érzékelteti, hogyan kell helyesen értelmezni a párt szövetségi politikáját, s ho­gyan kell érvényt szerezni — a nemzeti egység további szilárdításának, fejlesztésének időszakában is — annak az alapvető elvnek, hogy csakis a szocializmushoz hű, alapvető céljainkkal egyetértő emberek tölthetnek be vezető tisztséget, s hogy politilcailag ellenséges magatartásra a szakmai tudás, hozzáértés — nem menlevél! Az elmúlt években sok vita volt a párt szövetségi politi­kája, jobban mondva annak értelmezése, s helyi alkalmazá­sa körül. Voltak, nem is ke­vesen, akik félreértve e poli­tikát, a „nagy nemzeti össze- borulás” időszakát vélték el­jönni, s jobbról is, de „balról” is a maguk szájaíze szerinti gyakorlatot igyekeztek kiala­kítani. A párt — nem is egy esetben — igen határozottan kijelentette: az „osztálybéke” idegen a marxizmustól, s ha­zánkban napjainkban is meg­vannak az osztályharc felada­tai, ám ezek — a korábbiak­hoz mérten — tartalmukat és formájukat tekintve megvál­toztak. A kisajátítók kisajátí­tása befejezett folyamat ha­zánkban: nem egymással szembenálló, ellenséges osztá­lyok küzdenek, hanem a szo­cializmus erői vívják harcukat a volt kizsákmányoló osztályok maradványaival. Az osztály­harc ma ugyan kevésbé látvá­nyos, de semmivel sem kisebb jelentőségű: a gazdasági építő- munka feladatainak sikeres megvalósítása, a tudatformá­lás nehéz, bonyolult folyama­tának elmélyítése és gyorsítá­sa, a külső ellenség próbálko­zásainak — ideológiai behato­lásának és tényleges akna­§ ségét borus film ... Kitűnő színész ez a Belmondo .., Csak ne nyomna ennyire ez a szék ... Már a lábam is zsibbad ... Megnéztem, hogy a többiek hogyan bírják a széket. A ba- lulsó szomszédom aludt... Hát, hogy egyesek ilyen kö­rülmények ■ között is tudnak aludni...! Hihetetlen! Nekem kapric párna kell még az ágy­ban is. Az én jó kis kapricom. A vászonon közben megint robbant valami, oda nézek; bombáznak. Csúnya jelenet, csak azt azért meg kellett volna figyelni, hogy mi is tör­tént ott közben .. . Na, majd lesz valahogy, csak múljék el már a bombázás ... Végül jön Belmondo, a főszereplő; jól van, nem halt meg... Most már figyelek. Ketten beszél­getnek, a főszereplő és egy másik katona; megtudok én itt mindjárt mindent. A kato­nák azonban rágyújtanak, sőt Bélmondó ad a másiknak egy egész csomó cigarettát. Egyéb sem kell most nekem... Ször­nyen irigylem őket. Ha most adnának egy slukkot... Már legalább másfél órája nem dohányoztam; nincs rosszabb, mint ez a szenvedés, a niko­tinéhség ... Meddig tart még ez a háború, vagy mit is be­szélek én itt össze-vissza; ez a film? Meg kell nézni, ha­tároztam el, hogy mennyi le­het még hátra. Októberi „hajrá4 a Tápió mentén „Finisei“ a szüret 30 mázsás átlag Szelén Minden egyes óra értékes ajándék most a szántó-vető, termést betakarító embernek. Persze csak ott, ahol ki is használják a verőfényes dél- előttöket, s a meleg délutáno­kat. Nagykáta környékén, a Tápió menti közös gazdasá­gokban — tegnapi kőrútunk során úgy tapasztaltuk — jól sáfárkodnak a szo­katlanul kedvező idővel. Amerre csak megfordultunk, mindenütt lázas munkával, igyekvő emberekkel, szántó­vető traktorokkal, szállító fogatokkal, szünetelőkkel ta­lálkoztunk. Meggyorsult a ku­koricatörés, százával dolgoz­' A Budafoki Állami Pin­cegazdaság szelei pincésze­tének vezetője, Meríelsz Jó­zsef is elégedett. A kör­nyező termelőszövetkezetek­ből 25 ezer mázsa szőlőt vártak, s ezt a mennyiséget — remény van rá, hogy még 5000 mázsával túl is teljesítik. A felvásárlás vége felé kö­zeledik, de a feldolgozó üzem­ben még teljes erővel folyik a fnunka. A nyáron a régi berendezéseket kicserélték, nyolc új modern prést állí­tottak be, s ez nagyon meg­könnyíti a korábban fárad­ságos fizikai munkát. Ami pedig a leendő bor •minő­ségét illeti, valamivel jobb lesz a múlt esztendeinél. — s. p. — Lehajtok, hogy megnézzem az órámat. Nem látom. Fel­emelem a karomat órástul — így se látom. Venni kell — jutott eszembe — egy olyan órát, amelynek világít a számlapja... Es egy széket is, ami nem nyom. Most már nem is érdekel, hogy mi tör­ténik a vásznon, oda se né­zek; hogyne, hogy megint rá­gyújtsanak ... Különben is hamis az egész film, nem is olyan szörnyű itt a háború. Akitor cigarettáznak, amikor akarnak, s le is feküdhetnek... Igaz, hogy a géppuskázó re­pülőgépek elől feküdnek le, de akkor is, nem kell nekik ülni egy ilyen kemény szé­ken ... Végül felgyűlt a villany; mehetek, mozoghatok, dohá­nyozhatok. Az első szippantá­sok után a szabad levegőn kezdtem eszmélni, hogy visz- sza kellene mennem a mozi­ba a pénzemért; hiszen újra meg kell néznem a filmet... Valahol, ahol tartanak szüne­tet . d-k-j felszedő asszonyok, részt $ vesznek a munkákban a csa- § ládtagok és a szabadságon^' levő ipari munkások is. A | szüret közvetlenül a befe- ^ jezésnél tart. Tápiószelén, a célgazdaság § vezetője, Ulhrik Ernő öröm- ^ mel újságolta, hogy $ a várt termésátlagokhoz § képest rckordinennyiséget szedtek le a szüretelők a ^ tőkesorokról. % Kettőszáz holdon — ekkora a ^ gazdaság termőre fordult sző- ^ lője — meglesz a holdankénti ^ 3(J mázsás termés. Ily mó- ^ don a tervet körülbelül 800 § mázsa szőlővel tudják túl- § teljesíteni. Hiába: a gondos^ munka, a szakszerű metszés $ és a tízszeri permetezés meg- § tette a magáét. Három-négy ^ nap múlva, az utolsó pász- ^ tákról is leszedik a szőlőt, s ^ aztán a jövő hét végén $! hangulatos szüreti bállal fe- ^ jezik be az ősz egyik leg- § nagyobb munkáját. ü EMLEKEK jj A tudatformálás jelentősége A MÚZEUMI HÓNAP ALKAL­MÁBÓL A RÁC­KEVEI ÄRPÄD- MÜZEUMBAN MUTATJÁK BE EGY MÜLT SZÁ­ZADBELI MARA­DI PARASZT- HAZ BERENDE­ZÉSÉT. AZ ÉR­DEKLŐDŐK CSAKNEM 100 KIÁLLÍTOTT TÁRGYÁT —, KÖZÖTTÜK KÉZZEL FARA­GOTT BÚTORO­KAT, SZÖVŐ- ÉS FONÓESZKÖZÖ­KET, FESTETT KORSÓKAT, TÁ­LAKAT LAT­HATNAK. 't (BORÁSZOK ^ Hűs pincék mélyén, meny- ^ nyezet magasságú hordókban § forr már Tápiószelén is az új ^ bor. A pincészet dolgozói ed- % dig huszonötezer mázsa szőlőt ^ daráltak, préseltek, szűrtek ká- $ dakba, s a kongresszusi ver- ^ senyben még ötezer mázsával § „toldják” meg az eddigieket. $ Közülük az idei szezon leg- ^ jobbjai: (Foto: Gábor) | Az üvegpalota I ünnepe $ A New York-i üvegpalo- $ tában, az Egyesült Nemze- $ tek Szervezete harminc- 5 nyolc emeletes székházá- 5 ban néhány napja újra 5 munkások jelentek meg a t közgyűlési teremben. Ez az ^ a terem, amelyet a leg- £ többször építenek át a pa- | lotában: most az ENSZ j százhuszadik és százhu- | szonegyedik tagállama, \ Batswana és Lesotho kul- < döttei számára kellett he- ! lyet teremteni és ezért új­* ra átrendezték a padsoro- ! kát... ! Van valami jelképes ab- i ban. hogy éppen az ENSZ ! napja előtt került sor újra ! az átépítésre, amely újabb í lépés az egyetemlegesség ! kifejezése felé. Október ! 21-én ünnepli a világ az ! ENSZ napját; annak emlé- ! kére, hogy 1945 együk őszi t napján életbe lépett a vi- ■ lágszervezet ' alkotmánya. S Annak idején, amikor 21 « esztendővel ezelőtt Jaltá- j ban a Szovjetunió, az USA : és Anglia kormányai el- j döntötték, hogy megalakul ! az ENSZ, olyan, a világ j minden országát és népét ; összefogó szervezetre gon- | doltak, amely tevékenysé- ; gével képes a bonyolult és j szerteágazó nemzetközi vi- j szonylatokban bizonyos ál- ; landóságot és stabilitást i fenntartani. Az ENSZ ; alapokmánya világosan ; körvonalazta a világszcr- ; vezet legfőbb célkitűzését • és rendeltetését, amikor le- | szögezte, hogy a fő feladat ! a nemzetközi béke és biz­j tonság fenntartása szuve- : | rén államok önkéntes i i együttműködése révén. i Amikor az ENSZ-et év-j : fordulóján köszöntjük, azt ■ kívánjuk: töltse be ered-i menyesen megszabott fel- i adatát: a béke és biztonsági megőrzéséért folytatott ál- i lapdó és szívós tevékeny-; ségét. : //////y////w//////////////////////////J > A moziban a néző mind a í filmért, mind a szünetért $ egyformán megfizet, s jár is ^ neki mind a kettő. Úgy ér- ^ tem; egyiket sem illik ellop- ^ ni. A filmet sem, hogy kap- ^ jón helyette a néző ‘ másfél ^ óra szünetet, s fordítva: a ^ szünetet sem, a film kedvéért. $ A kétféle lehetőség közül az $ utóbbi, a szünetlopás a gyalco- § ribb. Nemrég Cegléden a Ro- ^ bért Merle regényéből készült £ Két nap az élet című filmet Sj néztem meg, s talán mert § utolsó előadás volt aznap, s § talán mert a mozigépész sie- § tett haza — nem tartottak § szünetet. Igen kényelmetlen ^ két órát töltöttem a moziban, ^ noha hallom, hogy a Két nap § az élet fölöttébb művészi al- í kotás. \ ^ Kezdeném mindjárt azzal, ^ hogy amint eltelt egy óra, s ^ túl voltunk a híradón — amit ^ már másodszor láttam — és 5; a kisfilmen is, amely játéko- ^ san bizonyította, hogy föl- § dünk gömb alakú; már a § „nagyfilm” pergett, amikor ^ rájöttem — nem jó a szék. § Nyom. Mindjárt végiggondol- § tam, hogy milyen székeket ^ kellene rendszeresíteni a mo- ■i zikban, s legvégül egy mély, § s puha fotel kényelmein áb- \ rándoztam el; ilyen kellene. | Ekkor lövéseket hallottam a ^ vászon felöl.. Persze, moziban & vagyok, jutott eszembe; há­I _________________________ É s joggal fejtegette, hogy a kommunistáknak az eddigiek­nél keményebben, következe­tesebben kell felíépniök egy­részt a tudatformálás jelentő­ségét lebecsülök, másrészt a polgári-kispolgári nézetek kép­viselői ellen. Aki lebecsüli a tudatformáló munkát — az lé­nyegében azok malmára hajtja a vizet, akik tőlünk idegen né­zeteket hirdetnek: ahol nem a kommunisták, a szocializmus­hoz hű elemek a hangadók, ott teret kapnak az antimarxista, sőt, a kifejezetten ellenséges nézetek is. A nagy dolgokban — fejte­gette a Forte-gyár pártvezetó- ségének mérnök tagja — min­dig könnyebb eligazodni: az osztályharc is — természetesen idézőjelben — „könnyebb” volt, amikor mi álltunk a ba­rikád egyik „oldalán”, s ellen­feleink a másikon. Ma nem ilyen szembetünőek az elvá­lasztó vonalak, ez azonban a legkevésbé sem jelenti azt, hogy feladataink kisebbek Zen* nének. Eszmék és kémek A Dunai Kőolajipari Válla­lat pártértekezletén a felszó­lalok egyike okos gondolatok sorával bizonyította, milyen sokat érünk mi — ellensé­geinknek. Milyen jelentős anyagiakkal, s erőfeszítések­kel próbálnak meg tért nyer­ni, akár ideológiai síkon, akár személyi értelemben. A fel­lazítás címszó alatt összefog­lalható törekvések még ak­kor sem lebecsülhetek, ha a fellazítok reményeit koránt­sem igazolták. A csempész- útpn érkező eszmék hatását mindenkor számításba kell venni, s ugyanakkor számol­ni kell a konkrét ellenséges tevékenységgel — kémkedés, hangulatkeltés — is. A forradalmi éberség — a szövetségi politika elválaszt­hatatlan része. Forradalmi éberség nélkül nem létezhet a munkáshatalom, ezt a történe­lem sokszor, s tények garma­dájával bizonyította. Nem volt, s ma sincs semmiféle engedmény e kérdésben: ahogy a világpolitikában nem jelenti a békés egymás mel­lett élés gyakorlata elveinek feladását, ugyanúgy hazánk­ban a nemzeti egység politi­kája nem azonos bármiféle bé- hódolással vagy engedmény­tevéssel. Lenin a „történelem legna­gyobb szabású találmányának” nevezte a proletárdiktatúrát, 3 munkáshatalmat, s ugyanak­kor világosan meghatározta feladatait is. E feladatok kö­zött fő helyet foglal el a szö­vetségi politika, hiszen enél- kül, csak a munkásosztály, önmagában, nem valósíthatná meg a hatalom gyakorlását, s nemzetépítő célkitűzéseit. A lenini meghatározások ma is irányt mutatnak, s pártunk — immár több, mint húsz esz­tendeje — következetesen fej­lesztette, gazdagította is a szövetségi politika hazai gya­korlatát. Napjaink valósága a bizonyítéka annak, hogy e politika helyes és eredményes volt, biztosítéka a nemzeti egység szilárdításának, a nép felsorakoztatásának a szocia­lizmus ügye mellett. És ami­kor azt mondjuk, hogy szö­vetség, de nem minden áron, azt is mondjuk, hogy szövet­ség minden szocializmushoz hű emberrel! Mészáros Ottó munkájának — határozott i visszautasítása, leleplezése —' ezék napjaink osztályharcának fő feladatai. A torzítások ellen A szövetségi politika gya­korlata igazolta annak helyes­ségét, még akkor is, ha az el­múlt években tapasztalhattuk, ! hogy akaratlanul vagy szán- j dékosan félreértelmezve a po- | litika lényegét, hibás gyakor- ] latot folytattak néhány helyen. ! Megtörtént, hogy a káderkivá­lasztásnál azonos értékű em­berek esetén is kommunisták húzták a rövidebbet, sőt, olyan is előfordult, hogy nagytudású, tekintélyes kommunista szak­ember helyett inkább kisebb képességű, de „nem okvetet- lenkedő” pártonkívülit nevez­tek ki. Az ilyen esetek joggal- keltettek ellenérzéseket, ám nem a szövetségi politikában, hanem az azt megsértő helyi vezetők módszereiben kell- ke­resni az olcot! A Forte-gyárhoz hasonlóan —, s szerencsére, mind több helyen — léptek és lépnek fel azok ellen, akik visszaélve a szövetségi politika jelszavával, a szocializmushoz való hűség követelményét semmibe véve, ellenséges tevékenységet fej­tették ki. így például a Me­chanikai Művekben, a Csepel Autógyárban is sor került ilyen elemek felelősségre vo­nására, s mint jelentős pozi­tívumot kell megemlíteni, hogy azzal a gyár közvélemé­nye egyetértett, helyeselte azt, támogatta a politikai és gaz­dasági vezetés intézkedéseit. A proletárdiktatúra, a mun­káshatalom humanitásával, a nemzeti egység erősítésének jelszavával senki és sehol nem élhet vissza, s aki ezt megkí­sérli, az tapasztalhatja, hogy keményen fellépnek ellene, s nem kerülheti el a felelősség­re von ást. A Híradástechnikai Anyagok Gyára igazgatója — egy beszélgetés alkalmával — azt mondotta: az emberek egy része hajlamos arra, hogy a gazdasági kérdések előtérbe kerülésével lebecsülje a poli­tikai munka fontosságát, je­lentőségét. Holott a kettő — a szocializmus viszonyai köze­pette — semmiféle „elsődle­ges” vagy „másodlagos” cím­két nem kaphat, mindkettő egyenrangú, egymáshoz szoro- 1 san kötődő feladat, s nálunk a z. gyárban ezt nagyon világosan $ mindenki tudtára is adják. $ í A tudatformálás jelentősége |-----------------------------------------­^ A gyárigazgató lényegében a i tudatformálás bonyolult, sok- $ rétű feladatainak egyikét emlí- ^ tette: az emberek gondolkodó- ^ sának formálása, a szocialista \tudat elmélyítése semmivel | sem kisebb jelentőségű osz-tály- ^harci feladat, mint korábbi ^ társadalmi viszonyaink köze- ^ pette a kizsákmányoló osztá- | lyok felszámolása volt. ^ A nemzeti egység politiká- ! ^ ja nem jelenti a' kispolgári- i ^ polgári nézetek elleni küzde- j ^ lem beszüntetését, vagy akár- ^ csak időleges felfüggesztését ^sem. Rosszul értelmezik azok ^ a párt szövetségi politikáját, § akik úgy hiszik, hogy elvi falapok nélküli, minden ároni ^szövetségről van szó: az MGM diósdi gyára egyes pártalap- 1 szervezetének legutóbb: tag­gyűlésén — a kongresszusi ^irányelvekre utalva — a fel­szólalók egyike beszélt erről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents