Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-23 / 251. szám

1966. OKTOBER 33.. VASÁRNAP ;t A doktor pdrttitkdr Már nem tudnám pontosan megmondani, hogy milyen ügyben kerestem egyszer az Abonyi Községi Pártbizottság titkárát Az irodáját zárva ta­láltam, s úgy látszott; nem tu­dok beszélni vele. El is hatá­roztam, hogy visszafordulok, hiszen ki tudja hol lehet ilyen­kor, a vezetőségválasztó tag­gyűlések idején a községi párt­titkár. Valahol taggyűlésen biztosan. Ekkor váratlanul megérke­zett. Kis robogón jött, sze­mélyesen nem ismertem, csak sejtettem, hogy ő lehet. Néhány szót váltottunk, s megmondta a nevét: — Dr. Somodi István. — Nagyszerű — mondtam, már majdnem elmentem. Kicsit mintha csodálkozott volna, s amit ekkor mondott megmaradt bennem hosszú időre. — Nem tudta, hol vagyok? Máskor ha jön, menjen' el hátra a gondnokhoz, s kérje meg, hogy nyissa ki az irodám ajtaját. Az asztalon mindig talál egy papírt, amelyen megvan, hogy hol tartózkodom. Minden héten előre elkészítem a heti munka­tervemet, s ennek egy példá­nyát otthagyom az asztalon. Rajta van minden pontosan. — tgy, hetente megtervezi az életét? — Nagy a terület — mond­ta —, kell a beosztás. A dolgunkat hamar megbe­széltük — mondom; már erre nem is emlékszem, hogy mit —, s a párttitkár felszállt a robogóra, mert a terv szerint egy szövetkezetbe kellett mennie. Nem felejtettem el. sokat gondolkoztam rajta ké­sőbb is; milyen ember lehet, aki ilyen szigorú írásos beosz­tást készít magának, anélkül, hogy erre kérné, vagy kötelez­né valaki. Felkerestem hát másszor is. Megtudta:, tőle, hogy a.kjjz- , ségi tanács elnöke volt eszten­dőkön át, s csak az idén vá­lasztották meg a pártbizott­ság titkárának. Régi közigaz­gatási ember, 1960-ban jött Abonyba, de már előtte is ta­nácsnál dolgozott. — Jogi doktor? — kérdez­tem. — Igen — mondta, jogot vé­geztem, már most felnőtt, ko­romban. — Akkor bizonyára valami mást akart, mint amit most csinál. Gondolom, nem párttit­kár akart lenni? Kis csend következett. — Valóban nem — mondta. — Az ember különben sem határozhatja el, hogy párttit­kár lesz. Kommunista vagyok, s megválasztottak. Az pedig kötelességem, hogy oda álljak, ahová a párt állít. Ez megbí­zatás. — De talán lemondást jelent. Nem? Valami célja lehetett vele, hogy a munkája mellett a jogtudományt bújta. Ügy értem; kimondottan a jogá- szattal... — Igen. Persze így is hasz­nosítani tudom diplomá­mat. Jó, hogy megvan. Tudja — magyarázta —, számtalan­szor tapasztaltam, hogy a végzett, tanult emberek ál­talában nagyobb bizalmat élveznek. Már csak ezért is megérte, hogy tanultam. Döntő dolog egy párttitkár munkájában az emberek bizalma ... Vagy helyesebben; az emberek na­gyobb bizalma ... Ki nem mondaná, hogy le­mondott az álmairól, ami­ért annyi áldozatot vállalt. — Dehát — kérdezem —, miben nyilvánul meg az em­berek bizalma? — Jönnek hozzám — mond­ja. — Tanácsért, apró-cseprő kis magánügyekkel is, mi­kor mivel. .. Többnyire se­gítségért jönnek, de az any- nyit jelent, hogy számíta­nak is rám. Úgy érzik, hogy jó helyen járnak... Ez is eredmény. Bár sok munkába kerül, soha sem szabad ki­térni előle. Ez már program, elhatá­rozás. Kezdtem érteni a párttitkár heti tervét. — Felkeresik jogi ügyek­kel is? — Hetente általában 15—20 ember — válaszol moso­lyogva. — JUeunyii dolgozik napon­ta?- Mennyi- a munkaideje? Gondolkozott. — Ezt így nem lehet meg­határozni. Különösen most. Gyakran reggeltől estig megyek; le a motorról, fel a. motorra. Általában az időim kétharmadát kint töltöm, s csak egyharmadrészt vagyok az irodámban. Ez nem iro­dai munka. — A mostani terveiben mi áll? — Itt van — mutatta a papírt, s miközben átvettem az írást, magyarázott tovább; — Az alapszervezetekben, már mindenütt megtartották a vezetőségválasztó taggyűlé­seket, s a legfontosabb, hogy mindenütt megkezdje a mun­kát az új vezetőség. Elha­tároztam, hogy sorban , el­megyek valamennyi alapszer­vezethez, s ott töltök egy dél­előttöt, vagy egy délutánt; megbeszéljük a tennivaló­kat. — Ezek a címek — mu­tattam a listát —, az alap­szervezeteket jelentik? — Igen. Tizenegy alapszer­vezetünk van. — És ismeri valamennyit, hogy hol kell kezdeni a veze­tőségnek a munkát? — Többnyire — felelte. — A termelőszövetkezetben kü­lönben az őszi szántás-ve­tés, betakarítás a legfonto­sabb. Ehhez kell a kom­munisták helytállása. Az ipari létesítményekben a kongresszusi verseny sikeré­ért dolgozunk. — És — tettem hozzá —, marad még az emberek meg­annyi apró-cseprő, ügyes-ba­jos dolga... így van? — Az mindig — mondta. Mert az emberek bizal­ma ... Nemrég Abonyban megtartották a községi ve­zetőségválasztó taggyűlést és dr. Somodi Istvánt újra meg­választották; egyhangúlag. Természetes dolog — mondja az ember... Dékiss János Szada helytörténeti feltárása Szadán a Hazafias Népfront kezdeményezésére a napokban megbeszélést tartottak a köz­ségi tanács, a tömegszerveze­tek és a művelődésügyi szer­vek képviselői. Elhatározták, hogy megalakítják a helytörté­neti szakkört, ataely megkezdi Szada gazdaság-, művészet- és irodalomtörténeti anyagának föltárását. Az új szakkör munkatervét Tóth Rezső, a Székely Bertalan Múzeum vezetője ismertette. A megbe­szélésre meghívót kaptak a helyi általános iskola fel­sőbb osztályai. azt jelenti, hogy az államok tudomásul veszik, egymást úgy, ahogy vannak,'tudomásul veszik azt a kormányt, amely a másik országban hatalmon van. Hogy a társadalmi rend­szer milyen, az kizárólag az adott ország lakosságára tar­tozik és teljes mértékben bel- ügy. A szocialista országok kö­vetkezetesen tartják magukat ehhez az állásponthoz, az im­perialisták viszont éppen a békés egymás mellett élésre való hivatkozással szegik meg magát a békés egymás mellett élést. Jogot formálnak arra. hogy meghatározzák, milyen legyen a társadalmi rend ab­ban az országban, amellyel „hajlandók” együtt élni, sőt, be is avatkoznak annak érde­kében, hogy egyes országok­ban megteremtsék az ameri­kai értelmezésű együttélés belpolitikai feltételeit. Másfe­lől nemegyszer halljuk tőlük, hogy fenn kell tartani a vilá­gon a status quot. Ezen azt értik, hogy a gyarmatok ma­radjanak gyarmatok, a befo­lyási övezetek és a kapitaliz­mus maradjon kapitalizmus ott, ahol még uralkodik. Ők tehát beavatkoznak a maguk érdekében, a népeknek vi­szont meg akarják tiltani, hogy cselekedjenek saját ha­zájukban, a saját érdekükben. ÉS AMI MÉG ENNÉL IS FURCSÁBB és tűrhetetle­nebb; az imperialista orszá­gok, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok nem átal- lanak a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól kérni garanciát arra, hogy a status quo a világon nem változik, így tehát a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól akar­nak biztosítékot kapni arra, hogy sehol a világon nem lesz nemzeti függetlenségi harc és szocialista forradalom. Az im­perialisták tehát nem isméink el, hogy a népek maguk vívják nemzeti függetlenségi harcukat, maguk csinálják a társadalmi forradalmat. Tud­ják ezt, de nem ismerik el, mert úgy vélik, elfogadhatób- bá teszik a közvélemény előtt a belügyekbe való imperialis­ta beavatkozást, a haladó mozgalmak elleni fegyveres fellépést, ha propagandájuk­ban arra hivatkoznak, hogy egy másik hatalom külső be­avatkozása ellen nyújtanak védelmet. A békés egymás mellett éles lenini politikájából épp ennek a fordítottja következik. A kommunisták azon' a nézeten vannak, hogy a történelmet senkinek nincs joga megállí­tani. Elutasítanak mindenféle politikai és társadalmi status quot abban az értelemben, ahogyan azt az imperialisták felfogják. Az osztály álláspont­ból az következik, hogy a szo­cializmus és nemzeti függet­lenség erői egy tapodtat sem adnak fel a már elfoglalt állá­saikból és nem mennek bele abba sem, hogy a kapitalista rendszer, a gyarmatosítás a status quo címén védelmezni próbálja a maga os ilályállá­sait és meggátolja a népeket abban, hogy éljenek elidege­níthetetlen jogaikkal. A BÉKÉS EGYMÁS MEL­LETT ÉLÉS politikája magá­ban foglalja a bandungi érte­kezleten elfogadott öt alapel­vet, a Pancsa Silát, azaz a né­peknek a szuverenitáshoz, bel- ügyeik önálló intézéséhez és társadalmi rendszerük szabad megválasztásához való jogát. A Szovjetunió és a többi szocia­lista ország küzd azért, hogy rákényszerítse az imperialis­tákra a békés egymás mellett élésnek e teljes és egyedül he­lyes értelmezését. Emellett a szocialista országok nem tit­kolják, hogy nemcsak erköl­csileg, de cselekvőleg Is szoli­daritást vállalnak a nemzeti függetlenségükért küzdő né­pekkel. Sohasem avatkoznak azonban abba, hogy a függet­lenné vált népek milyen tár­sadalmi rendszert választanak. Ha úgy döntenek, hogy a fej­lődés nem kapitalista útjára lépnek, megadják nekik ehhez a tőlük telhető anyagi és er­kölcsi segítséget. A b^kés egymás mellett élés politikájának fő célja egy har­madik világháború katasztró­fájának, a két világrendszer nukleáris és termonukleáris fegyverekkel megvívott hábo­rújának megakadályozása; a béke. az általános és teljes le­szerelés. Ilyen háború közepet­te sem nemzeti függetlenség­ről, sem békés gyarapodásról nem lehetne szó. E veszély ki­küszöbölése és a békés egymás mellett élés politikájának ér­vényesülése tehát a legkedve­zőbb feltételeket teremti a né­pek nemzeti függetlenségi harca számára. MI SEM BIZONYÍTJA EZT JOBBAN, mint az, hogy a má­sodik világháború után, a szo­cialista világrendszer létrejöt­tének és az erőviszonyok foko­zatos eltolódásának hatására, alapvetőig a békés egymás mellett élés viszonyai között győzött sok nép függetlenségi harca és széthullott a gyarma­ti rendszer. Vonzó, tartalmas és eleven KISZ-munkát Beszélgetés Arató Andrássah a KISZ Pest megyei bizottságának első titkárával Lapunk munkatársa felkereste Arató Andrást, a KISZ megyei bizottságának első titkárát. Beszélgetésükben a közel­múlt eseményeiről, eredményeiről, az ifjúsági szervezetnek a következő hónapokra tervezett feladatairól, jövőre vonatkozó elképzeléseiről volt szó. — Hogyan készült, s készül a megye fiatalsága a pártkong­resszusra? i — Az előző hónapokat első­sorban kitűnő termelési ered­mények jellemzik. Tehát volt, van, mit jelenteni a fiatalok­nak a kongresszusi „jelent­jük a pártnak” mozgalom ke­retében ... Néhány példa: a budai járásból 60, a gödöllői- ből 25 ifjúsági brigád vesz részt a kongresszusi munka­versenyben. A nagykátai já­rásból csak a szövetkezetek­ből, állami gazdaságokból 46 mezőgazdasági ifjúsági brigád — ezernél több fiatal — egy­millió 400 ezer forint értékű felajánlást tett. Érdekes ver­senyt kezdeményeztek a Diós- di Csapágygyár fiataljai, a „kis, sajátos termelési moz­galmat”, mely apró ésszerűsí­téseket, megtakarításokat cé­loz. Az ÉM. 25. sz. Építőipari Vállalat fiataljai eddig 40 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a kongresz- szusi versenyben. A Dunai Kőolajipari Vállalat ifjúsági brigádjai hét és fél millió fo­rint értékű felajánlást telje­sítettek. Azt hiszem, a példák — beszélnek. Október közepétől a KISZ „líongresszusi hónap” moz­galmat indít, amelynek célja már nem termelési, hanem politikai — a pártpolitika megértetése, terjesztése. — Előreláthatóan milyen fel­adatokkal találja szemben ma­gát ar. ifjúsági mozgalom a gazdasági mechanizmus re­formjával kapcsolatban? beszélt!... Az ilyenfajta Jel­nézés” — békaperspektíva, az í ilyen nézőpont lealacsonyító... E kitérő után, rátérve a fel­adatokra: először is, jobban kell tudatosítanunk eredmé­nyeinket. Segíteni kell például, hogy a fiatalok ezekre maguk jöjjenek rá, többek között úgy, hogy ismerjék meg ala­posan az országot Utazzanak többet belföldön! (Van olyan, aki Dániában már volt, de Pé­csett soha.) Jobban meg kell ismertetni fiataljainkkal történelmünket is. (A jövőben például mozgal­mat indítunk „kövesd a ma­gyar internacionalisták példá­ját” jelszóval, — ezen belül több veterántalálkozóra kerül sor.) S nemcsak a nemzet, s a proletariátus történelmi útját, s nagyjait, — hanem egy-egy városét, járásét, községét is. Eredményeink itt is vannak. (Nagyon jól fejlődtek az utób­bi években a honismereti szakkörök.) Az október 6-ra való emlé­kezéshez, a budapesti Batthyány-emlékmű megko­szorúzásához hasonlóan emlé­kezetesebbé kell tennünk tör­ténelmi fordulóinkat. Néhány kiragadott példa terveinkből: November 20-án, a KMP meg­alakulásának évfordulóján Vá­cott fáklyás felvonulást ren­deznek a fiatalok. November 7-én több helyen KISZ—kom- szomolista találkozóra kerül sor. A monori járásban nem­sokára honismereti, vetélkedő­ket rendeznek. — Hogyan segíti a jövőben KISZ a fiatalok falun mara­dását? — ötvenhatezer Pest megyei fiatal dolgozik a fővárosban. Falun nagyobb szükség len­ne rájuk. A legsürgetőbb kí­vánalmak: az ipari dolgo­zókéhoz hasonló biztosítás, több kultúrlétesítmény, több civilizációs létesítmény — utak, fürdők, öltözők stb. — és a mezőgazdasági szakmun­kásoklevél anyagiakban i* érvényesülő, nagyobb meg­becsülése! S vannak nem anyagi igények is. Például, amíg egy 18 éves fiú a tsz-ben ki sem nyithatja a száját — az üzemben se­gédmunkásként is teljes érté­kű, megbecsült. munkaerő. — Hogyan segíti a KISZ a jövőben a pályaválasztást? — A különböző szakmák ismertetésével. Szorosabb kapcsolatot akarunk kiala­kítani a megyei tanács mun­kaügyi osztályával és pá­lyaválasztási tanácsadójával. Ezenkívül a nyolcadikosok pályaválasztását segíteni fog­ják az ipari tanulók is, akik már ebben- az évben, a me­gye különböző területem, több szakmai kiállítást ren­deznek, saját munkáikból. — Szeretnék befejezésül még egy megjegyzést tenni. Ha színes, eleven KISZ- életről beszélünk, ha az eredményekről számot adunk, mi sohasem felejtjük el, hogy mindezt a párt, a mi ese­tünkben a Pest megyei Párt- bizottság és a megyében levő pártszervezetek támo­gatásával értük el. Erre épí­tünk a jövőben is. — Elsősorban saját soraink­ban kell megértetni minden­kivel, miről van szó. Fontos, hogy a munkás- és parasztfia­talok is alaposan, részletesen ismerjék a reformot, s min­dig tudják, annak fokozatos bevezetése során is. hogy mi­re irányulnak az új rendele­tek, szabályok. Lendítően, kedvezően fog hatni minden alapszervezetre, hogy a KISZ nagyobb önálló­ságot kap, éppúgy, mint a szakszervezet, például terme­lési kérdésekben is. Ettől olyan vállalkozások tömegét várjuk, amelyre — megelőz­ve a reformot — a Nagykő­rösi Konzervgyár fiataljai ad­tak példát, amikor szocialista szerződést kötöttek " üzemük vezetőivel a gyáron belüli re­konstrukció egy részének el­végzésére. (Kezdeményezésük nem egyedülálló.) Termelési érdemeikért a KlSZ-szerveze- tek ellenszolgáltatást kapnak. Ez különféleképpen jelentkez­het. Akár úgy, hogy szaporod­nak a fiataloknak épített lé­tesítmények — klubszobák, csónakházak stb. — vagy ösztöndíjak, tanulmányi utak formájában. Erre is van pél­da már. A Csepel Autógyár egy felajánlás ellenszolgáltatá­saként nemrég tizenkét fiatal műszaki dolgozót lengyelor­szági tanulmányútra küldött. A Kiskúnsági Állami Gazda­ság 25 KISZ-tagját küldte ki­emelkedő munkájáért a Szov­jetunióba. — A KISZ KB állásfoglalása említi, hogy a nacionalizmustól való félelmünkben nem törőd­tünk kellőképpen az ifjúság hazafias nevelésével. Milyen változások várhatók ezután? — A hazafiságot úgy nem lehet elképzelni, mint egy olyan „örök” ^fogalmat, amely — függetlenülve térhez és idő­höz kötött életünktől, — vala­hol az űrben lebeg. A szocia­lista társadalmat építjük — hazafiságunk is szocialista! Más kérdés, hogy épp a szo­cialista hazafiság tudatosítása — kissé elmaradt. Beszélhet­nénk például a nyugatimádat különböző válfajairól, ame­lyeknek eredője legtöbbször saját magunk lebecsülése. Itt van például a balatoni hajótö­rött lány, akit azért nem ré­szesítettek elsősegélyben a ho- telportásoik, mert magyarul — Milyen politikai élményt nyújtó megmozdulásokat ter­veznek? ''"'"''S'sssssssssMsssssssssssfrsMwrs. — Kívánatos, hogy a fiata- § lók öntevékenyebben reagálja- ' riak a politikai jelenségekre. Arra gondolok például, hogy az imperializmus különböző földrajzi pontokon jelentkező agresszív, vagy fajüldöző cse­lekedeteire — indonéz esemé­nyek, dél-afrikai helyzet, nyu­gatnémet militarista törekvé­sek stb, — időben, aktuálisan rer gáljanak. E célból a sikeres „vá­doljuk az imperializmust” akcióhoz hasonló mozgal­mat indítunk, „leplezd le az imperializmust’’ jelszóval. — Sor kerül a közeljövőben olyan vitákra a fiatalok köré­ben, melyek egyúttal arra is alkalmat adnak, hogy a KISZ felső vezetése felmérje véle­ményüket az őket érintő fon­tos kérdésekben — lehetőleg még a döntések meghozatala előtt? ÁLLVÁNYON Foto: Kotroezó — Igen. A Békés megyei fiatalok kezdeményezését kö­vetve, megyénkben is meg­rendezzük az ifjúsági par­lamenteket. Az első ilyen vitákon általános helyzetük­ről lesz szó. Októberben a Budakalászi Textilművekben a járás iparban dolgozó fiataljai rendeznek ifjúsági parlamentet. A közelmúltban rendsze­ressé vált, hogy a megyei állami és pártvezetők meg­látogatják a KISZ tanfo­lyamait. Válaszoltak a hall­gatók kérdéseire — s egyút­tal arról is értesültek, mi­lyen fő problémák foglal­koztatják a fiatalokat. Ezt is szeretnénk folytatni. — Miként segíthetné a KISZ : a fiatalok csereutazásait, első-; sorban a szocialista országok-: ba? * — Az ifjúsági csereutazá- • soknak az eddiginél sokka! \ nagyobb mérvű, központi ; bővítésére egyelőre, főként: anyagiak miatt nem látok: lehetőséget. De úgy vélem,: a jelenlegi statisztika sem! kedvezőtlen, hiszen megyénk-! bő1 csak az Express Ifjúsági! Utazási Iroda útján ezer fiatal utazott az idén a szocialista országokba, és jó néhány KISZ-alapszervezet külön csereutazást is kezdeménye­zett. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents