Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-15 / 244. szám
1966. OKTOBER 15.. SZOMBAT T^lHfiip 3 A Magyar Szocialista Mun- ispárt Csepel autógyári tervezetének pártértekezle- s október 14-én ült össze, ogy meghallgassa és megvi- assa a pártbizottság beszá- nolóját, megválassza az új jártbizottságot, valamint a megyei pártértekezlet küldötteit. A pártértekezleit elnökségében helyet foglalt Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság póttagja és Cser- venka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára. , Pártértekezlet a Csepel Autógyárban Négy esztendő mérlege jelentős fejlődést mutat is. Részletesen értékelte a vietnami helyzetet és megállapította, hogy a problémát katonai eszközökkel csak egy világháború árán lehetne megoldani. Ezért erősítenünk kell politikai harcunkat, melynek egyik lényeges követelménye a szocialista tábor egysége. Nyers elvtárs ezután a Kínai Kommunista Párt tevékenységével foglalkozott és megállapította, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok igyekezete ellenére is a Kínai KP vezetői tovább folya népgazdaság alapvető részében magas fokon szervezett. De az eddigi irányítási rendszer miatt az üzemeknél, a vállalatoknál a belső szervezettség főként az önállóság hiánya miatt jelentősen elmaradt. Szükséges a nagyobb vállalati önállóság, mert központi hivatalokban nem lehet egy üzem munkáját megszervezni. Ez jelentős és komoly munkát kíván, melynek sikeres elvégzése azt eredményezi, hogy egyre nagyobb lesz az elosztható nemzeti jövedelem. A külpolitika időszerű kérdései A pártértekezlet tisztség- viselőinek megválasztása után Lovász Vince, a Csepel Autógyár pártbizottságának titkára mondta el a pártbizottság beszámolóját. Két kongresszus között A beszámoló elöljáróban értékelte a VIII. kongresz- szus óta eltelt időszak gazdasági és politikai munkáját. Többek között megállapította: „Az elmúlt évek alatt vállalatunk termelése gyors ütemben növekedett. 1962 óta több mint 50 százalékkal nőtt teljes termelésünk értéke. Dolgozóink szorgalmas munkájának eredményeként négy és fél év alatt több mint 2 milliárd forint vállalati nyereséggel járultunk hozzá a népgazdaság erősödéséhez. 71 százalékkal emelkedett a közvetlen export. Ez idő alatt 26 új gyártmány között számos olyan kocsitípust alakítottunk ki, melyek az előbbieknél jobb devizahozammal, nagyobb gazdaságossággal voltak értékesíthetők.” A beszámoló ezután a minőség, a termelés költségszintje és növekedésének kérdéseivel foglakozott. Megállapította, hogy az elért eredményekben a legjelentősebb szerepet a gyár dolgozóinak áldozatvállalása jelentette, különösen a kongresszusi munkaverseny folyamán, amikor a meglevő 54 szocialista brigádon kívül 49 munkabrigád jelentette be, hogy harcba indul a szocialista brigád cím elnyeréséért. A kongresszusi felajánlások több mint 5 milliós eredményit hoztak. A beszámoló ezután az eredmények növekedését gátló tényezőkről beszélt. Csak a kommunisták segítségével ,.A hibák eredete a távoli évekbe nyúlik vissza. Gyárunknak 1963-ban számottevő beruházás nélkül egy év alatt 21,8 százalékos termelésfelfutást kellett végrehajtani. Ennek 1964-ben sok milliós tervlemaradás lett a következménye. 1965- ben történt némi javulás, de a vállalat termelési stabilitásáról még ma sem beszélhetünk.” A beszámoló megállapítja, hogy a meglevő hibák csak a kommunisták példamutató munkájával szüntethetők meg. Ezért a következő feladatokat kell elvégezni: „Még az új gazdasági mechanizmus bevezetése előtt a jelenlegi gazdálkodás keretein belül is lehetséges a gyáregységek hatáskörének, önállóságának és felelősségének növelése. A gyáregységeknek fel kell mérniük lehetőségeiket és tervet kell készíteniük a termelésben jelenleg meglevő hüják kijavítására: a túlórázások minimálisra csökkentésére, a selejt leszorítására, a minőség javítására, a munkafegyelem megszilárdítására és a termelékenység növelésére. Egyre fontosabbá válik a műszaki fejlesztés hatékonyságának emelése. A legdöntőbb feladat a harmadik ötéves tervben előirányzott, be* Aihuzások jő hatásfokkal, ha* tá'íidőre történő végrehajtása. Gyárunk fennállása óta először történt olyan nagyságrendű beruházás, amely lehetővé teszi egy-egy gyártási folyamat teljes korszerűsítését.” A pártbizottság beszámolója ennek legfontosabb feltételeként a kommunisták egységes fellépését, a párttagok és pár- tonkívüliek közötti kapcsolatot jelöli meg. A pártbizottság álláspontja, hogy a vállalatnak, a gyáregységek vezetőinek megvan a képessége arra, hogy az új gazdasági mechanizmus körülményei között is jó munkát végezzenek. Szükségesnek tartja a pártszervezetek termelést ellenőrző tevékenységének hatékonyabbá tételét. Leszögezi, hogy biztosítani kell a gazdasági vezetők egyszemélyi vezetését, önállóságát. A beszámoló foglalkozott a dolgozók szociális helyzetével és megállapította: „Gyárunk munkásainak az elmúlt négy év alatt 1650 forintról 1780 forintra emelkedett az átlagkeresete. 120 forinttal növekedett az alkalmazottak átlagbére, 1962-ben 6 és fél millió, 1963-ban 7 millió és 1965-ben 7 és fél millió forint nyereségrészesedést fizettünk ki. 1964-ben nem teljesítettük tervünket, ennek következtében dolgozóink 7 millió forintos plusz bevételtől estek el.” Új tagokkal erősíteni a pártszervezeteket A beszámoló ezután a párt- bizottság, az alapszervezetek, tömegszervezetek munkájával foglalkozott. Eredményesnek értékelte a vezetőségválasztó taggyűléseket, ahol magas színvonalon elemezték a gyáregységek gazdasági, politikai helyzetét. A beszámoló leszögezte, hogy a párt befolyásának kiterjesztése érdekében szükséges a párttagok számának növelése, mindenekelőtt a munkások, a nők és a műszaki értelmiség köreiből. Különösen jelentős a jól dolgozó tömegszervezeti aktívák felvétele, mert így is növekszik a tömegszervezetek ereje és felelőssége. A továbbiakban a beszámoló részletesen foglalkozott a gyári pártalapszerve- zetek, tömegszervezetek elért eredményeivel, soron lévő feladataival, a pártbizottság és a felső pártszervek jó kapcsolatával, a fez patronálási mozgalom eredményeivel, valamint az 1962-ben megválasztott pártbizottság munkájával. Leszögezte: „A IX. kongresszus után a gazdasági mechanizmus reformjáról hozott határozat központi feladattá válik. Ezért fontos, hogy aktív, alkotó vitákban tisztázzuk az álláspontokat és megteremtsük a gyári végrehajtás előfeltételeit. Ezzel az általánosságban mozgó vita a konkrét gyári problémákra helyeződik át.” A beszámoló megállapította, hogy a gyárban is érezhetők a párt ideológiai irányelveivel i kapcsolatos torzítások, a meglevő nehézségek eltúlzása, a gyári problémák kiélezése. Utalt a beszámoló az utóbbi időkben elterjedt ellenséges híresztelésekre. A nyugati propaganda, néhány „kéretlen mechanizmus szakértő” a termelői árak rendezését nagyarányú áremelkedésnek tünteti fel. Ök már azt is tudják, hogy a kenyér, a cukor, a lakbér, a bölcsődei díjak, miiyen mértékben fognak emelkedni. E rosszindulatú híresztelések azt szolgálják, hogy megingassák a dolgozók pártba vetett bizalmát. A rémhírekkel szembe kell szállni, és a rémhír- terjesztőket le kell Icplez- • ni. Ezért a legfontosabb feladat a párt agitáció6, propaganda munkája színvonalának emelése. Ésszerű, meggondolt gyárvezetés Lovász Vince, a pártbizottság titkára befejezésül köszöntötte a gyár összes dolgozóját, majd beszámolóját a következő szavakkal fejezte be: „Megállapítottuk, hogy vállalatunk politikai és gazdasági helyzete nem problémamentes, mégis szilárdnak és fejlődőnek mondható. Végleges gyártási profiljai kialakultak, beruházási feladatai megoldásával termelésüket néhány év alatt megkétszerezzük. Az új gazdasági mechanizmus biztosítja majd, hogy ésszerű meggondolt gazdaságvezetési gyakorlatot alakíthassunk ki. A pártbizottság beszámolója után Czunyi Károly a pártértekezlet elnöke helyt adott a hozzászólásoknak és megindult a beszámoló feletti vita. Nyers Rezsőnek, a Központi Bizottság titkárának felszólalása A több mint hat óra ho6z- száig tartó vitában a hozzászólók alaposan értékelték üzemük, gyárrészlegük gazdasági munkáját, alapszervezetük politikai tevékenységét. Számos hasznos javaslat hangzott el, és jó néhány bírálat. A vitában felszólalt Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság póttagja. Bevezetőben a Központi Bizottság nevében üdvözölte a Csepel Autógyár pártértekezletét, a vállalat valamennyi dolgozóját — A beszámolót hallgatva, az a benyomásom, hogy a pártértekezlet helyesen, reálisan és alkotó módon értékelte a gyár politikai és gazdasági helyzetét. Az értekezlet híven tükrözi azt a helyzetet, hogy társadalmi rendszerünk szilárdabb és erősebb, mint bármikor volt. Rendszerünk kivívta még az ellentábor tiszteletét is. Ellenségeink kénytelenek belátni, hogy rendszerünk megdönthetetlen, ezért propagandamunkájukban . eddigi gyakorlatukkal szakítva, nem a rendszer megdöntéséről beszélnek. Uj módszerük a fellazítás. Nekünk, kommunistáknak, kell ezt elsősorban visszavernünk. Ellenségeink régi érveik nagy részéből kifogytak, és újakkal próbálkoznak. Elmaradottnak deklarálják gazdasági viszonyainkat, és a fejlett kapitalista államok életszínvonalával való összehasonlítás útján a két rendszer közti különbségből vonnak le következtetéseket. Ezen összevetések során természetszerűleg megfeledkeznek az összehasonlított államok történelmi és gazdasági fejlődéséről. Sok kárt okozhatnak a kozmopolita és nacionalista propagandaszólamok is. A támadások jelentős része mostanában a gazdasági mechanizmus reformja ellen irányul x— mondotta Nyers Rezső, majd a reformról szólva megállapította: — A gazdasági mechanizmus reformjának alapkoncepciója, hogy a mi társadalmunk A pártértekertrt részvevői (Foto: Gábor) Nyers Rezső ezután a nemzeti egység megszilárdításának fontosságáról beszélt. Elmondotta, hogy ennek alapja a munkás—paraszt szövetség és az értelmiséggel való szoros együttműködés. Fontosnak tartotta a párt agitációs és propagandamunkájának további javítását és az ideológiai irányelvek alapján a marxista világnézet terjesztését és megértését. Szükséges, hogy intenzívebben foglalkozzunk külpolitikai kérdésekkel tátják egységbontó törekvésüket. Ismertette a pártértekezlet részvevőivel az úgynevezett „nagy proletár kulturális forradalom” eseményeit, a „vörös gárdisták” tevékenységét. — Kötelességünk --- mondta Nyers elvtárs —, hogy élesen elhatároljuk magunkat e marxizmustól idegen jelenségektől. Kötelességünk, hogy továbbra is keressük a lehetőségeket az egységre, és arra, hogy pozitív irányban hassunk a Kínai Kommunista Pártra. A nemzeti jövedelem alapja Nyers 'elvtárs ezután a gazdasági mechanizmusról, a pártértekezlet beszámolójában és hozzászólásaiban1 elhangzottakról beszélt: — A határozat népgazdasági modell. Nem tartalmazza a vállalati mechanizmus rendszerét Erre csak irányelveket ad, melyek figyelembevételével mindenütt a helyi adottságoknak megfelelően kell kialakítani a vállalati irányítási rendszert. A vállalatok vezetőinek meg kell ismerniük piaci lehetőségeiket, mert a jövőben önállóan fognak kereskedni. Vannak, akik félnek a rentabilitás szerepének növekedésétől. Ezek nem veszik tudomásul, hogy az anyagi érdekeltség nálunk soha nérh válhat önző, individualista, a népgazdaság érdekeivel ellentétes anyagiassággá. A gazdaságosság növekedése a nemzeti jövedelem alapja. A befizetett vállalati nyereségek 75 százalékát az életszínvonal emelésére fordítják, míg 25 százalékot újabb beruházásokra. Ami természetesen további élet- színvonal emelkedést jelent. Az életszínvonalról szólván megállapította, hogy az év eleji ár- és bérintézkedések nem általános érvényűek. Ezek szükséges és egyszerű rendelkezések voltak. A további áremelkedésekről szóló híresztelésekről megállapította, hogy az esetleges „ árváltozások az alapvető közszükségleti cikkeket nem érinthetik. Az árak a termelési költségek szerint ingadozhatnak. De a szükséges ármódosításokat mindig megelőzik a bérintézkedések, és így a dolgozók reálbére nem csökkenhet. A gazdasági mechanizmus reformjának határozata kimondja, hogy 1968-ra a fogyasztói árszint nem változik, csak a termelői árszint. Közölte, hogy a Központi Bizottság a jövőben meghozandó minden érés bérjellegű intézkedéséről jóelőre értesíti a párttagságot. Nyers elvtárs hozzászólását a következő szavakkal fejezte be: — A Csepel Autógyár kommunistáinak pártértekezlete bizonyítja, hogy a nem köny- nyű viszonyok között is minden lehetőség adott, hogy a gyárban jó munkával, erőteljesen készíthessék elő a jövőt. Kívánom, hogy tiszteletreméltó elhatározásaikat siker koronázza. Ehhez a Központi Bizottság nevében erőt és egészséget kívánok. A hozzászólások összefoglalása után a pártértekezlet megválasztotta a Csepel Autógyár pártbizottságát, melynek titkára Lovász Vince elvtárs lett.
