Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-13 / 242. szám

nar near ki 1966. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK Mobutu kontra Salazar A Biztonsági Tanács a soros angol elnök javaslatára határ­idő nélkül elnapolta a Portu­gália ellen emelt kongói pa­nasz vitáját, s ezzel Afrika egyik legizgalmasabb és leg­újabb krízisét hivatalosan „jégre tette”. A krízis azonban sokkal for­róbb és különlegesebb annál, semhogy előbb-utóbb a jeget fel ne olvassza. Kongó, amely az afrikai földrész egyik leg­gazdagabb, legnagyobb és stra­tégiai szempontból talán leg­fontosabb országa, Lumumba meggyilkolása óta a politikai tragédiák valóságos sorozatán ment át. A fő tanulság e tra­gédiákból az volt, hogy a tör­zsi ellentétektől terhes or­szágban, amely a nagy belga és amerikai trösztök csatate­révé vált — nem érvényesek a nemzetközi politikában szo­kásos definíciók és meghatá­rozások. Kongó jelenlegi főnöke és katonai diktátora, Mobutu pél­dául karrierje kezdetétől a belgák emberének számított, bcbizonyithatóan jelentős sze­repe volt Lumumba meggyilko­lásában, s ezzel az egységes kongói nemzeti állam első nagy történelmi lehetőségének szétrobbantásában. A politikai gyakorlat mégis azt mutatja, hogy amióta Mobutu letaszí­totta az ugyancsak belga — és újabban amerikai — támoga­tást élvező Csombét a hata­lomról, Kongóban egy nacio­nalista jellegű irányvonal kezd érvényesülni. Ma még nem lehet felmérni, hogy Mobutut és társait mi­lyen célok és elgondolások ve­zérlik, s irányvonaluk őszinte­ségéről és értékéről sem le­het ítéletet mondani. Annyi vi­szont tény, hogy Belgium és Kongó, kisebb mértékben pe­dig az Egyesült Államok és Kongó között az utóbbi hóna­pokban jelentősen kiéleződött a viszony. A kongói belpolitikának ez a nacionalista áramlata két­ségkívül aktivizálta a Spanyol- országban élő Csőmbe támo­gatóit. Szeptemberben az ország északkeleti tartományának fő­városában, Kisanganiban (a volt Stanley vilié-ben) lázadás tört ki, amelyet katangai csendőrök cs a velük együtt­működő fehér zsoldosok rob­bantottak ki. Emlékezetes, hogy a Kongó déli részén levő Katanga, az ország leggazda­gabb tartománya Csőmbe be­folyási övezetéhez tartozott. Amikor Csombét Mobulu leta­szította a hatalomról, a katan­gai csendőröket és Csőmbe fe­hér zsoldosait az ország észak­keleti tartományába helyezték. Itt robbant ki a lázadás egy Wauthiers nevű belga zsoldos­ezredes parancsnoksága alatt. A lázadás különleges voná­sa az volt, hogy a kongói kor­mány központi hadseregével együttműködve a fehér zsoldo­sok egy másik csoport ja, a dél­francia származású Dcnard ezredes parancsnoksága alatt, részt vett e lázadás felszámo­lásában. Mobutu és a fehér zsoldosok e csoportjának együttműködése nem politikai, hanem egyszerűen pénzügyi kapcsolatokon alapszik. De- nard ezredes például korábban Katangában Csombét szolgál­ta, azelőtt pedig Jemenben, az imám seregében harcolt a köz- társasági forradalmárok ellen. Szeptember végére Mobuíu- nak sikerült felszámolnia az északkeleti tartományban ki­robbant Csombe-párfi katonai lázadást — a konfliktus világ- politikai bonyodalmai azonban csak ezután jelentkeztek. Kon­gó fővárosában, Kinshasaban (a volt Leopoldville-ben) a Mobutu-kormány hallgatólagos beleegyezésével szervezett tö­megtüntetés során megtámad­ták és lerombolták Portugália követségét. Ezzel párhuzamo­san Kongó panaszt emelt a Biztonsági Tanácsban Portu­gália ellen, azzal vádolva a Salazar-rezsimet, hogy a Ka- tangával határos, Kongótól délre levő portugál gyarmaton, Angolán kiképző táborokat tart fenn, amelyekben Csőm­be zsoldosait képezik ki. A kongói kormány ugyanakkor megszakította a kapcsolatokat Portugáliával és kifejezte azt a szándékát, hogy Spanyolor­szág ellen is panaszt emel. mert lehetővé teszi Csőmbe számára a kongói kormány el­Ieni lázadás politikai szerve­zését spanyol területről. Az új fordulat világossá te­szi, hogy Mobutu múltjától, s vonzónak aligha nevezhető er­kölcsi-politikai tulajdonságai­tól függetlenül, a kongói re­zsim fokozatosan ellentétekbe sodródik az Afrikában tevé­kenykedő vezető gyarmati ha­talmakkal. Pusztán az a tény, hogy a belga, trösztök és egyre fokozódó mértékben az ame­rikaiak is a hatalomtól meg­fosztott Csombét támogatják — erőteljesen nacionalista irányba sodorja Mobutu rend­szerét. A portugálokkal való szembeikerülés e folyamatban döntő jelentőségűvé válhat, hi­szen Salazar Portugáliája az afrikai kontinens legnagyobb, még aktív gyarmatosítója, s a hagyományos, klasszikus gyar­mati reakció fő képviselője a földrészen. A Kongó körül kibontakozó új konfliktusok így az eddigi­nél határozottabban vetik fel azt a lehetőséget, hogy fekete- Af'ika e távlati szempontból talán legfontosabb országa — pillanatnyi és ideiglenes ve­zetőinek személyi politikájára való tekintet nélkül — a na­cionalista és antikolonialista fejlődés útjára kerül. Gömöri Endre Vietnami jelentés Újabb amerikai csapaterősítések BevoSveres képviselők McNamara amerikai had­ügyminiszter kétnapos saigoni tanácskozásai után szerdán felügyelő-kőrútra indult a dél-vietnami harcterekre, és a Tonkini-öbölbe, ahol az ame­rikai 7. flotta tartózkodik. Mint saigoni körökben közöl­ték, az amerikai hadügyminisz­ter jelen lesz az október 24-én és 25-én tartandó manilai értekezleten. Szerdán a kora reggeli órákban a Saigontól 60 kilo­méternyire délkeletre fekvő Vung Tau támaszponton újabb négyezer amerikai katona szállt partra. Egy hivatalos saigoni intéz­kedés értelmében revolverrel látják el az új dél-vietnami alkotmányo- zó gyűlés 117 képviselőjét, hogy „védekezni tudjanak a Vietcong támadásai ellen”. A nemzetközi újságíró szer­vezet kongresszusa szerdán megdöbbenéssel értesült arról, hogy Vu Tung, a dél-vietnami hazafias és demokratikus új­ságírók szövetsége végrehaj­tó bizottságának elnöke életét vesztette. Vu Tung áldozata lett a vietnami nép ellen folyó ame­rikai agressziónak. Vu Tung, aki tollal és fegyverrel har­colt a nép oldalán, szeptember 20-án vesztette életét mérgesgáz következ­tében, amelyet az amerikai csapatok Saigon környékén egy úgyne­vezett tisztogatási akcióban alkalmaztak. A Nemzetközi Újságíró Szö­vetség kongresszusa egyperces csenddel áldozott Vu Tung emlékének. Tanácskozik az EXSZ-közgyűlés Az angol külügyminiszter Moszkvába látogat Az ENSZ-közgyűlés 21. ülés­szakán folytatódik az általános politikai vita. Gromiko, az ENSZ-közgyű- lés 21. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezetője kedden találkozott George Brown brit külügyminiszter- jel. Kilencven perces megbeszé­lésük után Brown újságírók­nak kijelentette, hogy a találkozón rendkívül baráti és felettébb nyílt formában részletesen megvitatták a viet­nami kérdést és más sürgető problémákat. Brown közölte azt is, hogy elfogadta szovjet kollégája meghívását és a jö­vő év elején ellátogat Moszk­vába. A két külügyminiszternek ez volt a második találkozója New York-i tartózkodása so­rán. Az ENSZ gyámsági bizott­ságában kedden megkez­dődött a vita Dél-Rhode­siáról. A Biztonsági Tanács csü­törtökönismét .fplyjatja a vj- tát Kongó (Kinshasa) Portugá­lia ellen benyújtott panaszá­ról. U Thant, az ENSZ főtitkára közvetett módon elutasította George Brown angol külügy­miniszter úgynevezett hatna­pos békejavaslatát. A főtitkár szóvivője azt mondottá, hogy U Thant változatlanul saját háromnapos javaslatát tekinti a leginkább célravezetőnek a tárgyalásokhoz szükséges lég­kör kialakításában. Spanyol munliásiMtságük Amint újabb és újabb hírek érkeznek a most folyó spanyol szakszervezeti választások ered­ményéről — írja az Humanité —, egyre nyilvánvalóbb a fran- cóista szakszervezetek veresé­ge. Az illegálisan működő iga- vX szakszervezeteket képviselő mtmkásbizoít&ágok jelöltjeinek győzelme az ország nagyüze­meinek többségében már befe­jezett tény. A madridi körzet­ben a munkásbizottságok meg­kapták a szavazatok 90 százalé­kát. A szavazatok 95 százalé­kát kapta meg két munkás: Comacho és Hernando, akiket a legutóbbi tüntetések alkalmá­val tartóztatott le a rendőrség. Az ő megválasztásukat a ható­ságok nem is akarják elismer­ni, mivel még folyik ellenük az eljárás. Aszturiában, ahoi pedig az anarchista szakszer­vezetek tartózkodásra szólítot­ták fel a dolgozókat, ugyan­csak teljes sikert arattak a nsúiikásbizottságok: minden je­löltjüket megválasztották, noha a hatóságok 45 bányászt letar­tóztattak, kifejezetten azért, hogy így akadályozzák meg je­lölésüket. Biscaya nagyüzemei­ben a hivatalos szakszervezet minden képviselőjét kibuktat­ták. A sikert felhasználva a munkás-bizo Óságok kép viselő i Madridban, a franeóisía rend­szer fennállása óta először, or­szágos tanácskozást tartottak. Az ország minden részéből összegyűlt 50 küldött jelenlété­ben megtartott tanácskozáson részt vett a spanyol szakszer­vezetek megsegítésére alakult Európai Szakszervezeti Bizott­ság küldöttsége is. Nyugatnémet javaslatok a két német állam közeledésére Bonnban valósággal politi­kai bombaként robbantak azok a javaslatok, amelyeket Her­bert Wehner, a Német Szociál­demokrata Párt parlamenti frakciójának helyettes veze­tője kedd este a két német ál­lam közötti közeledésre tett. Wehner, aid a beteg Fritz Er- ler helyett jelenleg pártjának parlamenti frakcióját vezeti és aki egyben a Bundestag össz­német ügyekkel foglalkozó bi­zottságának elnöke, javaslatait egy nyugatnémet rádióállomá­son elhangzott interjúban fej­tette ki. Wehner azt mondja,' hogy a két német állam kö­zött lehetséges gazdasági kö­zösséget létesíteni. Sőt, egy német államszövetség létesíté­se sem lenne kizárt dolog. Napirenden: a javítás-szolgáltatás bővítése (Folytatás az 1. oldalról) számára a legtöbb szolgálta­tást azonban még a magánkis­ipar nyújtja, mintegy 65 szá­zalékos részaránnyal Az öt év alatt mintegy 20,4 százalék­kal kiterjesztett szolgáltató tevékenységet nagy mértékben elősegítette az is, hogy a vál­lalatok és szövetkezetek eb­ben az időszakban közel 37 millió forintot ruháztak be. Megállapította e mellett a jelentés azt is: számos terüle­ten még a javító- és szolgál­tatómunka nem tudja kielégíteni az igényeket. A hálózatfejlesztést elsősor­ban a helyiséghiány gátolja, de az elégtelen alkatrészellátás és a szállítóeszköz, a gépkocsi­hiány is szerepet játszik ab­ban, hogy a fejlődés nem gyor­sabb ütemű. A végrehajtó bizottság el­fogadta az elkövetkező időszak fejlesztési tervjavaslatait, s egyben hangsúlyozta: az alapvető megoldást a városokban és a nagyobb településeken a szolgáltató házak megépítése jelenti. Kiemelte azt is: az eddigi szolgáltató szervek és kisipa­rosok mellett alapvető fel­adataik ellátásán kívül — amennyiben szükséges —, he­lyes, ha a termelőszövetkeze­tek és a gépjavító állomások is végeznek a lakosság számára javításokat. A tanácsok fel­adata, hogy biztosítsa a kü­lönböző szervek együttműkö­dését, összehangolt tevékeny­ségét. Kívánatos e területen is az egészséges verseny, a jobb, olcsóbb és gyorsabb szolgáltatások érdekében. A végrehajtó bizottság ez­után megtárgyalta a megyei ta­nácsülés elé kerülő harmadik ötéves tervjavaslatot és a jövő évi költségvetési előter­jesztést, majd egyéb ügyekben hozott határozatokat. Gumikerekes találkozó nem emberként ítéljenek el, olyan ehiberként, aki nem el­lensége az orosz népnek, so­hasem állt még bíróság előtt, mélyen beismeri és sajnálja bűneit. Köszönöm. öt nehéz óra következett Aztán az őrök a mellékszobá­ból, ahol az ítélethirdetésre várakozott, ismét a tárgyaló­terembe kísérték. Csak néhány másodpercet kellett várnia, aztán nyílt az ajtó. A bíróság bevonult, mindenki felállt. Az ősz hajú hadbíró tábor­nok feltette a szemüvegét, maga elé emelte a kezében tartott papírlapot. — A szovjet nép nevében! A bíróság bűnösnek találja Francis Rowers 30 éves ame­rikai állampolgárt kémkedés és más bűncselekményekben és ezért összbüntetésként tíz évi börtönre ítéli. A tárgyalóterem közönsége felzúgott. A tegtöbben a le­hető legenyhébbnek találták a büntetést, amit Rowers kap­hatott. Rowers először örömet ér­zett, aztán elborzadt. Igen, tíz év, csak tíz év. De milyen hosszú is tíz év! Közölték vele, hogy ismét találkozhat feleségével és ap­jával. elbúcsúzhat tőlük. A mellékszobában azonban so­káig hiába vártak rájuk. Vé­gül is az őrség parancsnoka megelégelte a várakozást, s (Folytatás az 1. oldalról) példányban bemutatkozott UE—50-es testvéreit. Ez az összkerék-meghajtá- sú traktor változtatható nyomtávú, s így különböző sorművelési munkákra alkalmas, zárt veze­tőfülke véd az időjárás vi­szontagságaitól. Fűthető, szel­lőztethető kivitelben is készül. A berendezés nyolc sebesség­fokozattal rendelkezik, hogy kiment, hogy utánanézzen: hol késnek a családtagok. Mérgesen jött vissza. — Mrs. Rowers és idősebb Rowers még nem ér rá — mondta angolul foglyának. — Interjúkat adnak a lapok munkatársainak. A feleségét éppen fényképezik. Arra kér­te a riporter, hogy vegyen elő egy zsebkendőt és sírjon ... A nyilatkozatokat később Francis Rowers maga is ol­vashatta a börtönben, mert megengedték neki, hogy hazá­ja lapjait olvashassa. Az apja például azt nyilatkozta, hogy a fia kijelentette neki: gépét nem lőtték le a szovjetek, ha­nem magától robbant fel, te­hát nem igaz az, hogy a szov­jetek olyan elhárító fegyve­rekkel rendelkeznek, amelyek­kel minden típusú amerikai gépet meg tudnak Semmisíte­ni. A felesége azt nyilatkozta, hogy amikor férjével találko­zott, minden kétséget kizá­róan megállapította, hogy va­lamifajta gyógyszerrél kezel­ték, amellyel megtörték az el- lenállóképességét, de férje így is módot talált rá, hogy tudtára adja: amit a szovjet bíróság előtt vallott, az nem felel meg a valóságnak. Rowers mélységes szégyent érzett. A börtönben jól bántak vele, sokkal jobban, mint hit­te volna. Ráadásul úgy szá­mított, hogy minél lojálisabb magatartást tanúsít, annál nagyobb reménye van rá, hogy még a tíz év letelte előtt sza­badul, s hazatérhet az Egye­sült Államokba. Hogy odaha­za mi lesz vele azután, az nem érdekelte. Pedig bizonyos volt benne, hogy nehézségek várnak rá. A CIA elbocsátja, hiszen megszegte a parancsot, meg kellett volna ölnie magát. mindenütt megfelelő tempó­ban haladhasson, vagy nagy erőt fejthessen ki. A közeli jövő ígérete a 120—130 lóerős traktor dömper, földgép család. A holnap trak­torának nélkülözhetetlen tu­lajdonsága a hosszú élettar­tam, a borulásbiztonság, s az, hogy segédszerkezetek könnyí­tik a kormányzás és sebesség­váltás műveletét t gy. ö pedig vette magának a bá­torságot, hogy életben marad­jon és mindent elmondjon a világ nyilvánossága előtt. De Amerikának meg kell tudnia az igazságot. Rowers a börtönben leült hogy levelet írjon a legna­gyobb amerikai napilap szer­kesztőségének. Megírta, hogy az apja és felesége nyilatkoza­tai nem felelnek meg a való­ságnak. Levelét igv fejezte be: „Apám helyesen értett engem akkor, amikor azt mondta, hogy ha mindennek vége lesz, hazautazom. Való­ban szándékomban van haza­utazni és imádkozom, hogy ne kelljen börtönben töltenem tíz évet.” Nem egész két esztendő után Rowerst hívatta a bör­tön parancsnoka. — Készüljön, kérem, ön holnap reggel repülőgépen el­indul hazájába. Berlinig repül, s ott egy átkelőhelynél kicse­réljük egy másik fogollyal. Rowers megszédült. A bör­tön parancsnoka széket tolt alája. — Nem örül? — kérdezte tőle, miután a váratlanul sza­baduló fogoly felhajtott egy pohár vizet és valamennyire magához tért. — De igen. Határtalanul — mondta Rowers, minden meg­győződés nélkül. A börtönparancsnok széttár­ta a karját. — Az, hogy mi vár magára Amerikában, nem ránk tarto­zik. Mindenesetre sok szeren­csét. Kezet nyújtott a fogolynak, ami természetesen még soha nem fordult elő. (Folytatjuk.) mind az előzetes nyomozás, mind pedig a bírósági eljárás során őszinte vallomást tett, már jó előre kijelentette, hogy őszinteségre törekszik. A bíróságnak számításba kell vennie ezeket a tényeket. A védő leült. A bíróság el­nöke Rowersre nézett. — Vádlott, önt illeti az utolsó szó joga. Kíván élni vele? Rowers felállt. A szöveget olvasta — minden szavát ala­posan megfontolta, mielőtt el­határozta: kimondja a bíróság, s ezzel az egész világ előtt. — Önök meghallgatták mindazt, ami az ügyre vonat­kozik és most az a feladatuk, hogy döntsenek a sorsomról. Beismerem, súlyos bűnt követ­tem el és megérdemxem a büntetést. Kérem a bíróságot, vegyen figyelembe minden kö­rülményt, ne csak azt, hogy bűntettet követtem el, hanem azt is, mi vezetett erre. Ké­rem a bíróságot, vegye figye­lembe, hogy az általam szer­zett titkos információk nem jutottak el céljukhoz. Vala­mennyi ilyen értesülés a szov­jet szervek kezében van. Tu­dom, hogy az orosz nép ellen­ségnek tart. Ezt meg is értem. De azért szeretném aláhúzni, hogy én személyesen nem táplálok semmiféle ellenséges érzelmet az orosz nép iránt. Kérem, ne ellenségként, ha­XXVII. Rowers azt várta, hogy az oroszok most azonnal félbe­szakítják a beszélgetést, de semmi sem történt. A hadnagy elmosolyodott csupán, alig ész­revehetően. Jól beszélt ango­lul, mindent értett, amit a Ro­wers család mondott egymás­nak, de úgy látszik mégsem értette őket. Végül is a pilóta vetett vé­get a beszélgetésnek. — Nem akarom önöket fel­tartani — fordult őreihez. — Azt hiszem, ideje ... Az asszony csókkal, az apja kézfogással búcsúzott Rowers nem bánta, hogy el kell válnia tőlük. A tárgyalás még két napig tartott. Kihallgattak tanúkat és meghallgattak szakértőket Rowers védője, egy fiatal orosz jogász, aki ugyancsak kitűnően beszélt angolul, an­nak rendje-módja szerint har­colt védencéért. Védőbeszédé­ben azt fejtegette, hogy a pi­lóta a kapott parancs ellené­re sem semmisítette meg gépét és önmagával sem végzett — Ezt kétségtelenül többfé­leképpen lehet megítélni, de az is vitathatatlan, hogy ez hozzájárult az igazság feltárá­sához, az amerikai agresszív po’itika leleplezéséhez — foly­tatta. — Kérem a tisztelt bí­róságot, vegye figyelembe to­vábbá azt is, hogy Rowers

Next

/
Thumbnails
Contents