Pest Megyei Hirlap, 1966. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-12 / 241. szám

1966. OKTOBER 12., SZERDA "'^Ch'íap 5 A megye legnagyobb kukoricatábláján Tapasztalatcsere a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban A mezőgazdasági szakembe­rek népes serege gyűlt össze tegnap Herceghalomban az Ál­lami Gazdaságok Főigazgató­sága, a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet és az Állami Gazdaságok Nógrád megyei Igazgatósága közös rendezésé­ben tartott tapasztalatcserén. A gazdaságok egyik legna­gyobb gondjáról tanácskoztak, a kukorica betakarításáról, szárításáról és tárolásáról. A megye állami gazdaságai szántóterületük 22 százalékán termelnek kukoricát, a terme­lőszövetkezetek vetésterülete csaknem 130 ezer hold. Az ál­landóan növekvő termés beta­karítása Szociális otthonainkban je­lenleg több mint 23 ezer ma­gára maradt öreget gondoznak országszerte és több mint hat estiéi ezren várakoznak fel­vételre. A harmadik ötéves tervben megépülő új intézmé­nyek. 3500 rászoruló elhelye­zését teszik lehetővé. Dr. Früstök Györgynétől, i a megyei tanács egészségügyi osztálya csoportvezetőjétől megkérdeztük, hogy a bővítés­ből Pest megye miképpen ve­szi ki részét? — A huszonkét szociális ott­honban ezernégyszáz.h ötvenki­lenc személyről gondoskodnak. Ezenkívül az öt elfekvő ott­honban, és néhány más intéz­ményben meg kilencszázhat- van idős ember talált ápolás­ra. Sajnos, azonban sokkal több az igénylő. Jelenleg más­félezren várnak felvételre és számuk még emelkedik. A harmadik ötéves terv so­rán, a megyében 203 ággyal bővül a hálózat. A tervek sze­rint Abonyban és Ráckevén épül új szociális otthon. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy a szo­ciális otthonokban egy sze­mély ellátása 1300 forintba ke­rül, fogalmat alkothatunk ar­ról: milyen nagy erőfeszítése­ket tesz az állam az öregek gondozására. A szakemberek azonban vi­lágszerte — egyre nagyobb nyomatékkai — arra hívják fel a figyelmet, hogy a fejlesz­tés útja nem kizárólag az öre­gek intézeti ellátása. A meg­szokott környezetből való ki­emelés ugyanis pszichikai és egészségi ártalmakkal jár. Ezért arra törekszünk, hogy csak a valóban rászorulókat helyezzük el szociális ottho­nokban. Az eddiginél sokkal nagyobb súlyt kap a területi gondozás, ezt tartjuk a jövő irányának. Ennek egyik legjobban bevált az esős időszakban szinte megoldhatatlan feladat. Amint dr. Lőrincz József, a Megyei Állami Gazdaságok igazgatója bevezetőjében el­mondotta. a termelőszövetke­zeteknél jobban gépesített ál­lami gazdaságokban is mind­össze 7800—3000 holdról tud­ják csak gépekkel betakarítani a termést. Sajnos, kevés a jól bevált nagyüzemi betakarító­eszköz. Mint annyi más kér­désben, ebben is sokat segít a szakemberek találékonysága, leleményessége. Az úgynevezett csőtörő gé­pek mellett egyre nagyobb eszköze a napközi szociális otthon, ahol az öregek megfe­lelő körülmények között klub­életet folytatnak. Ennek a megoldásnak — amellett, hogy nem zökkenti ki az időis em­bereket megszokott életrend­jükből — az is az előnye, hogy jóval kevesebbe kerül. Négy­százötven forintért nyújt nap­pali otthont, meleg ételt, kel­lemes környezetet, társaságot. Főként tanácsi kezdeménye­zésből a megyében Gyomron, Kistarcsán és Vácott működik ilyen szociális otthon. A na­pokban nyílik meg Kiskuniac- házán a régi iskolában egy újabb, harmincszemélyes öre­gek napközije, jövőre pedig Nagykőrös és Abony lép be a I sorba. (K. M.) NYÁRFA A papírhiány végleges fel­számolása érdekében a múlt évben kidolgozták az intenzív papírfatermelési programot. A tízéves nyárfatelepítési prog­ramot országosan 170 000— 180 000 holdra tervezik. Ebből 150 000 hold jut a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekre. A nagyarányú nyárfatelepítés első lépcsőiéként az idei őszön és a jövő tavasszal a termelő- szövetkezetekben 10 000 hol­dat ültetnek be. A tervezett telepítésből Bács-Kiskun me­gye 1600, Pest megye 1500, Szabolcs-Szatmár megye pe­dig 1000 holddal veszi ki a ré­szét. Ezt követően a termelő­szövetkezeti gazdaságok min­den esztendőben több mint 15 000 hold új nyárfást létesí­tenek. A rendkívül gyors fej- lődésű nyárl'ajok kitermelését előreláthatólag 1979—1980-as években kezdik. Erre az időre • kell majd elkészülni az új pa- 1 pírfeldolgozó üzemeknek is. a jelentősége a gabona- kombájnnak, amely kellő átalakítással nagy­szerűen bevált a kukoricabe­takarításnál is. Keresve sem lehetett volna alkalmasabb gazdaságot találni a bemutatóra a herceghalmi­nál. Öt esztendeje járja ez a gazdaság a nagyüzemi kukori­catermelés útjait. Itt találha­tó egyébként a megyében a i legnagyobb összefüggő kukon- : caterület — 1200 hold. A jelen­levőket érdekelte a fajta, a gyomirtás kérdése is, de leg­inkább a gépi betakarítás, szá­rítás és tárolás. Rádling Ist­ván, a gazdaság íőagronómusa erről tájékoztatott. Az elmúlt években ugyanis a mintegy 2600 hold kukorica 55—60 százalékát géppel takarították j be. Tíz kombájnjuk közül nyol- ! cat adapterrel szereltek fel és i végeztek rajtuk különböző át­alakításokat. Egy-egy kombájn napi tel­jesítménye 140—150 mázsa. A morzsoltan betakarított, aránylag magas nedvesség tar­talmú kukoricát úgynevezett íarmergépekkel szárítják. Né­mi átalakítással ezek teljesít­ményét is jelentősen növelték. A kapacitás hiánya miatt a be­hordott és még szárítatlan szemet silógödrökben tárolják, amelyeket később szárítanak meg. A jószágok azonban jó étvággyal fogyasztják a silóra emlékeztető ízű, tápanyagban azonban nem csökkent kuko­ricát. A gazdaságban — a ga­bonakombájnokon kívül — négy KCSF csőtörő gépet is üzemeltetnek. A bemutatóra jugoszláv és francia gépeket is hoztak, ezekből azonban egyelőre kevés van a gazdaságok­ban. A tapasztalatcsere részvevői a hatalmas táblán működés közben is látták a gépeket, hasznos tanulságokat szerez­tek. A termelőszövetkezetek vezetői azonban hiányolták, hogy a gépjavító állomásokról egyetlen szakember sem volt jelen, pedig a tapasztalatcsere jó alkalom lett volna arra, hogy meggyőződjenek a kom­bájnok átalakításának szüksé­gességéről, előnyeiről és mód­szereiről. Nagyon szeretnék ugyanis, ha a termelőszövetke­zetek tábláin is mielőbb meg­jelennének a hasznos gépek. A mulasztást még lehet pótolni! — m. s. — Őszi talajjavítás A kedvező időt kihasználva erős tempóban dolgoznak or­szágszerte a talajjavító bri­gádok. Jelenleg 650—700 jár­mű és 1500 ember dolgozik a kijelölt savanyú, lapos föl­deken, illetve szikeseken, vagy futóhomokos táblákon. Az idei talaj javítási elő­irányzat 175 ezer hóid. KOSSUTH RADIO 8.20: Operettrészletek. 8.55: Or­vosi tanácsok. 9.00: A Móricz Zsig­mondi Gimnázium kamarstkórusa énekel. 9.10: a Gyermekrádió mű­sora. 9.20: Orosz muzsika. 10.10: Könnyűzenei híradó. 10.52: Né­hány perc tudomány. 11.00: Is­kolarádió. 11.30: A Szabó család. 12.15: Népi zene. 13.00: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.15: Barokk mu- J zsika. 14.05: Schubert; Wanderer fantázia. 14.29: Lányok, asszo­nyok .. . 14.59: Kóruspódium. 13.10: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 15.40: A sziget. Regény folytatásokban. XXI. rész. 16.15: Tánczenei koktél. 17.05: Műhely és laboratórium. Riport műsor. 18.00: Mi történt a nagyvilágban. 18.20: Muzsika szó. 19.02: Kedves leme­zeim. A mikrofon előtt: dr. Randé Jenő. 20.25: De Profundis. Epizó­dok Goda Gábor készülő regé­nyéből. 21.30: Könnyűzene. 21.40: Közvetítés a Sporting-Lisszabon— Vasas BEK labdarúgómérkőzés I. félidejéről. 22.40: A mérkőzés II. félidejének közvetítése. 23.30: Wil­liam Primrose brácsázik. PETŐFI RADIO 14.00: Iskolarádió. 14.15: Szóra­koztató zene nyugdíjasoknak. 13.05: Mahlerről és másokról. Rész­letek Otto Klemperer önéletrajzi emlékezéseiből. 16.05: Orvosi ta­nácsok. 16.10: Tíz perc polka. 16.20: Operarészletek. 17.05: Bur­ka Sándor tárogatózik. 17.25: Rá­dió Szabadegyetem. 17.50: Hír­mai nap 1966. október 12. szerda, Miksa napja. A nap kél: 5.58, nyugszik: 17.03 órakor. A hold kél: 3.14, nyugszik: 16.37 órakor. m TIT _kJLi rm IDŐJÁRÁS Várható időjárás szerda es­tig: kevés felhő, eső nélkül. Gyenge, változó irányú, nap­közben kissé megélénkülő délkeleti, déli szél. Sokfelé reggeli és délelőtti köd, hé- helyenként ködszitálás. Az év­szakhoz képest a meleg idő tovább tart. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérsék­let 9—14, legmagasabb nappa­li hőmérséklet szerdán 20—25 fok között. — Az OTP-hitelre 20 hű­tőgépet adtak el Üllőn. A szállítás szinte nem tud „lé­pést tartani az igényekkel. Készpénzért napok alatt 65 mosógépet, 20 centrifugát, 40 porszívót, 15 Pannónia mo­torkerékpárt és 100 kerék­párt adtak el a Vasbolt dol­gozói. — Százötven hízott mar­hára kötött szerződést a nagykőrösi Petőfi Tsz. Ebből hetven extra minőségűt ex­portra kötöttek le. A nyugat­németek az első 23 hízott marhát elismerőleg vették át. — 1400 darab hízó sertésre kötött szerződést a szent- mártonkátai Kossuth Ter­melőszövetkezet. A lekötött mennyiségből . eddig 641 da­rabot adtak át, 691 jószág pedig most van hizlalóban, — A kongresszusi ver­senyben első helyen áll a ceglédi termelőszövetkeze­tek között a Dózsa Népe Tsz, ahol élen járnak az őszi betakarításban, a szán­tás-vetés munkájában. A burgonyát és a silókukori­cát már betakarították, el­vetették a takarmánykeve­réket. Családi kép detőoszlop. 18.00: Az Iskolarádió melléklete. 19.10: Behár György táncdalaiból. 19.20: Gazdaszem­mel a nagyvilág mezőgazdaságá­ról. 19.35: Budapesti zenei he­tek. 1966. Közvetítés a Zeneaka­démiáról. Közben 20.25: A Ru- szenda lányok. Elbeszélés. I. rész. kb. 20.45: A hangversenyközvetí­tés folytatása, kb. 21.35: Operett­részletek. 22.00: Könnyűzenei hír­adó. 22.43: Népdalok. URH 18.33: Jean Pierre Rámpái fuvo- lázik. 19.02: A laserek és alkalma­zásuk. II. rész. Csanády Sándor fizikus írása. 19.17: A dzsessz ked­velőinek. 19.25-től kb. 21.35-ig Azo­nos a Petőfi adó műsorával. Kb. 21.33: Könnyűzene. 22.05: Opera- részletek. TELEVÍZIÓ 17.50: Hírek. 17.55: a sok ezer tó országa. Finn kisfilm. 18.20: Zseb tv. Tarka-barka műsor gyerekek­nek. 18.45: ÜJ létesítményeink . . . Közvetítés a kecskeméti Híradás- technikai Gyárból. 19.15: Hazai tükör Aktuális jegyzet 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó. 19.50: Az ember és a háború. Az utolsó nap. Magyarul beszélő francia film. (14 éren felülieknek.) 20.45: Köl­tők. muzsikusok. Válogatás De­bussy, Villon, Verlaine, és Bau­delaire müveiből. 21.25: Házigaz­dánk ma este . . . Lugossy Jenő j művelődésügyi miniszterhelyet­tes. Kb. 21.55: Tv-híradó. — 2. * kiadás. Az angol honvédtábornok 11« EVE, 185«. októberében 12-én halt meg Guyon Richard, a szabadságharc angol származású, de a magyar szabadságküzdelem odaadó hívé­vé lett honvéd-tábornoka. Ifjan Portugáliában harcolt, majd az osztrák hadseregbe lépett, de 1839-ben leszerelt és Magyaror­szágon telepedett le. 1843-ban je­lentkezett a honvédseregbe. Rö­videsen egy egész hadosztály vezényletét bízták rá. Minde­nütt kitűnt példamutató szemé­lyes bátorságával és jelenté­keny szerepe volt a hadművele­tekben. Irányította Nagyszom­bat védelmét, nevéhez fűződik Arad elfoglalása, része volt a hegyesl győzelemben. Legemlé­kezetesebb haditette a Branyisz- kói szoros bravúros elfoglalása, amikor csapatait állásról állásra maga vitte diadalra. Mint Ko­márom kinevezett parancsnoka, hallatlan vakmerőséggel és lele­ményességgel jutott be a várba a szoros ellenséges ostromzá- ron keresztül. A várat a felmen­tő seregek megérkezéséig tartani tudta. A fegyverletétel után tö­rök szolgálatba lépem és Kursid pasa néven Damaszkusz pa­rancsnoka. majd Anatóliában vezérkari főnök volt, de haláláig kapcsolatot tartott a Magyar- ország felszabadítására törek­vő emigránsok mozgalmával. — 27 kismalacot fialt egy fehérhúsú anyakoca az abo- nyi Kossuth Tsz-ben. A disznó először tizenhét, majd 3 nap múlva tíz malacot el­lett. 18 kismalac maradt életben, „pótmama” segítsé­gével táplálják őket. A magiódi cukrászdában... Nagyon szép helyen van Maglódon a cukrászda, s ven­dégben sem volna hiány, áru­ban azonban igen. Az utóbbi időben ugyanis jóformán csak cukorkát és tömény italt le­het ott kapni. Van ugyan ká­vé, de — miért, miért nem — inkább elálmosodik tőle az ember, minthogy felfrissül­ne. Sört is csak ritkán lehet kapni, hasonlóképpen palac­kos borokat. Ha olykor van is, elviszik a bálokba, mert ott — mint mondotta rekla­mációnkra a vezető — na­gyobb haszon van rajta. A sütemény — két-három féle van 'belőle — régi, de örül­hetünk annak is, hogy egyál­talán van. Nyáron a fagylalt cseppfolyós volt, de nem a melegtől, hanem azért, mert gyorsan kivették a gépből. S ami ugyancsak nagyon hiány­zik a mi cukrászdánkban, az az udvarias kiszolgálás és vá­laszadás, ha a vendég kény­telen reklamálni mindazért, ami hiányzik ebből a cuk­rászdából. Tóth Mihály Maglód. Csalóka lépcsők Egy darabon újjáépítették Aszódon a járdát, a Széche­Úttörők kiállítása a pórtértekezlet tiszteletére A budai járás úttörői is ké­szülnek a járás kommunistái­nak október 16-i pártértekez­letére: kiállítást rendeznek azokból a szobrokból, faragá­sokból, festményekből, kézi­munkákból, amelyeket A vörös zászló hőseinek útján mozga­lomba való benevezés alkal­mából készítettek. A pátyi úttörők legszebb kézimun­káikkal, rajzaikkal, a herceg­halmiak festményekkel, a bu­daörsi I-es és Il-es számú is­kola pajtásai ceruzarajzaikkal, a százhalombattai gyerekek egy-egy történelmi csatajele­netet ábrázoló agyag-dombor- múvekkel, a pilisszentivániak hímzésekkel, a diósdiak tech­nikai munkáikkal szerepelnek a kiállításon. — Cegléden az idén a ter­vezett 330 vagon gabona he­lyett 32 vagonnal többet ad­tak át a termelőszövetkeze­tek a felvásárlóknak. ŐSZINTESÉG — Mi vonzotta önt a színházhoz? — kérdezi az újságíró a drámaírót. — A színésznők — hang­zik a válasz. — Jól vizsgáztak a Nagy­kőrösi Konzervgyár borsó­cséplő gépei. A most vásá­rolt újabb két cséplőgépből az egyiket a törteli Rákóczi Tsz-nek adják ki használat­nyi utca 11. számú ház előtt Az árkot is kikövezték a jár­da mellett. Csak az a baj, hogy az eléggé mély árok mellett nincsen semmilyen korlát. Van ugyanis a járdá­nál egy kis lépcső, ami bi­zony eléggé csalóka, mert a színe egybefolyik a járdával annyira, hogy nem mindenki veszi észre. Egy megbotlás. s máris ítész a baj: az illető könnyen beleeshet a járda melletti kikövezett árokba. Helyes lenne a lépcsőt fel­tűnő színre festeni, s az árok mellé korlátot elhelyezni. Kiss Sándomé Aszód. Nem gondozzák a minaret környékét Érd büszke lehet arra, hogy az országban meglevő három minaret egyike itt található. Az értékes műemlék környé­két azonban benőtte a gaz, a mellette elhaladó út kátyúi­ban az áporodott víz kelle­metlen bűzt áraszt. A kerítés drótját lassan megeszi a rozsda. (Miért nem lehet be­festeni?) Reméljük, a műemlék kör­nyékének rendbehozása nem késik sokáig. Kaposváry Béla Érd. Húsz év alatt 1100 száember A szabadkí- gyósi mező­gazdasági technikum az eltelt húsz év során 1100 szakembert bo­csátott útjára. A kollégiummal rendelkező iskolában és az 1860 holdas tangazdaságban kitűnő körülmények kö­zött folyik a technikus- és szakmunkásképzés. Képünkön: üzemi gyakorlaton a tanulók. BEVÁLT GONDOZÁSI MÓD: Napközi otthonok az öregeknek Nő az idősek száma — A megszokott egészségesebb A rádió és a televízió mai műsora ra. Rákosligeti müvészbejáró Hetek óta dol­gozom kerítésé pí- tö brigádommal a rákosligeti MÁV- állomás területén. Naponta pontosan déltájban kedves látogatónk érke­zik. Gázon Gyula bácsit üdvözöljük. Ismerjük életút­ját, szerepeit. Mindenki, aki csak találkozik vele sétája során, Gyula bácsinak szólítja. Egyik' nap háza előtt sétáltam és fütyültem. Mind­járt kijött: ki mer az én házam előtt fütyülni, mert itt csak az fütyülhet, aki nálam is job­ban tud... Volt nevetés, aztán madarakat kez­dett utánozni — tökéletesen. Gyula bácsi há­zától, a Petőfi ut­cából gyalogút visz az állomásra. Elkészültünk a kerítéssel és a gyalogos bejáró­hoz szépen kiír­tuk: művészbejá­ró. Ligeten min­denki tudja, kinek szól. Gázon Gyula, nagyon örült a fi­gyelmességnek, köszönte, mi pe­dig azt kívánjuk, sokáig járjon a mi művészbejárón­kon, erőben, egész­ségben. Csiba József ß OSTABONTÁS

Next

/
Thumbnails
Contents