Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-09 / 213. szám

1966. SZEPTEMBER 9.. PÉNTEK *«9T MEcrr.i illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közit: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Felhatal­mazta a külügyminisztert, hogy az igazságügyminiszter­VASPUSZTA a Duna medrében Évtizedek óta ismeretes, hogy az Acs és Gönyü közöjtt levő Vaspusztán egykor római település volt. A régészek egyebek között megállapítot­ták, hogy a római tábor egy részét másfél ezer év alatt a Duna elmosta és jelenleg a folyó medre őrzi a kutatott le­leteket. Az ásatást végző szak­emberek a Magyar Hidrológiai Társaság könnyűbúvár cso­portját hívták segítségül, akik Wunder László mérnök veze­tésével a víz alatt kutatják majd át a Duna medrét és a győri vár sok titkot rejtő kút­ját is. 25 barlang Az Országos Természetvé­delmi Hivatal megbízásából két esztendeje kutatják a keszthelyi hegység barlang- rendszerét. Eddig 25 barlan­got fedeztek fel. A legérdeke­sebb a cseszegtomaji kútbar- lang. A hatvannégy méter mély kútból kiágazó labirin­tusban kristályokkal borított folyosók és kupolás termek váltakoznak. rel egyetértésben előterjesz­tést tegyen az Elnöki Tanács- .hoz az ENSZ alapokmányában elfogadott módosítás törvény- erejű rendelettel történő ki­hirdetésére. A földművelésügyi minisz­ter tájékoztatta a Miniszterta­nácsot a mezőgazdasági mun­kák helyzetéről. A kormány a jelentést megvitatta és tudo­másul vette. Alszik a szóló Tokajhegyalja világhírű sző­lőskertjeiben ilyenkor a szüret előtt „alszik a szőlő’’, bár az utóbbi hetek meg-megújuló esőzésekkel tarkított időjárása nem kedvez a szőlőnek. A hegyaljai szakemberek bíznak a hagyományosan szép, napsü­téses hegyaljai őszben, s a szü­ret kezdetéig, október köze­péig 21—23 cukorfokos mus­tokat várnak. Népgazdasági mechanizmus és a vállalatok belső működése Több mint egy év áll ren­delkezésünkre ahhoz, hogy felkészüljünk az új gazda­ságirányítási rendszer alkal­mazására. Az előkészítés mindenekelőtt a Tervhiva­talban, a minisztériumok­ban, tanácsoknál és a tröszt­központokban történik, de már most meg kell kezde­24 helyett 3 perc Az országban egyedülálló technológiát vezettek be a Győri Magyar Vagon- és Gép­gyár közúti járműüzemében. A teherautók . és autóbuszok hátsó futóművének bordás fél­tengelyeit a hagyományos le­fejtő marás helyett hideghen­gerléssel munkálják meg. A próbaüzemelés tapasztalatai szerint a művelet alig tart to­vább egy percnél, a mellék- időket is beleszámítva 3 perc alatt készül el a munkadai'ab. Ezzel szemben az eddig alkal­mazott lefejtő marás a mellék­időkkel együtt 24 percet vesz igénybe. Vizsgálat 207 üzletben „Rövidítések“ a vásárló kárára Ankét és beszélgetés a tapasztalatokról A KÖZELMÚLTBAN MEGYÉNK 207 KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLATÖIPARI BOLTBAN VISSZATÉRŐ VIZS­GALATOT TARTOTTAK AZ ÁLLAMI KERESKEDELMI FELÜGYELŐSÉG MUNKATÁRSAI ÉS A KERESKEDELMI TÁRSADALMI ELLENŐRÖK. A VIZSGALAT SOK NEGA­TÍVUMOT FELTÁRÓ, TANULSÁGOS TAPASZTALATAIT NAGYSZABÁSÚ ANKÉTON VITATTA MEG, A SZAKSZER­VEZETEK MEGYEI TANACSA. E tapasztalatokról beszél­gettünk dr. Konkoly Gyuláné- val, az SZMT munkatársával. — Annak előrebocsátásával, hogy mind az ÁKF, mind a társadalmi ellenőrök vélemé­nye szerint a kiszolgálás mód­ja és kulturáltsága javult a korábbiakhoz képest, mi első­sorban — éppen a fogyasztók érdekében — a fogyatékossá­gok feltárására törekedtünk. Ilyen pedig bőven akadt. Általános tapasztalat, hogy kevés bolt rendelkezik ellenőrző mérleggel, a raktári mérlegek pedig a legtöbb helyen pontatlanok. Ez' alól még a Hódmezővásár­helyi Mérteggvárból. .úfonyian leszállított mérlegek sem ké­peznek kivételt. Ilyen, gyári hibás mérleget találtak példá­ul a gödöllői Agrártudományi Egyetem lakótelepén működő népboltban is. Az ellenőrök különös figyel­met fordítottak a hamis mé­résekre, és a fogyasztók rová­sára történő téves számolásra. Ilyesmit ugyanazon szemé­8-10 ezer vagonnal több Rekordtermes burgonyából A tárolás és felvásárlás tervei Az idei esős, borús időjárás nagyon kedvezett a burgonyá­nak. A termelőszövetkezeti el­nökök szerint őszi burgonyá­ból a vártnál jobb termést ta­karítanak be, legtöbb helyen túlteljesítik a tervet. Vajon tudják-e majd értékesíteni, nem lesznek-c bonyodal­mak a felvásárlás körül? Ebben az ügyben a Szövet­kezetek Pest megyei Értéke­sítő Központjának igazgató­jához fordultunk: felkészült-e a kereskedelem a nagyobb ter­més felvásárlására? — Mi is nagyobb terméssel számolunk, hiszen a megyé­ben az utóbbi tíz esztendő leg­jobb burgonyatermését taka­rítják be. Számításaim sze­rint az átlagtermés holdan­ként meghaladja az 50 má­zsát. — Pest megyében nyolcezer katasztrális hold burgonya- termésre szerződtünk — mondja Dömötör József — ebből mintegy négy és fél ezer holdról már fölvásárol­tuk a termést újburgonyaként. Az elmúlt évben 1300 vagon étkezési burgonyát vásárol­tak a MÉK-kirendeltségek. Az idén kétezer vagonnal aka­runk vásárolni. Tavaly im­porttal elégítettük ki a szük­ségletet. Az idén azonban er­re már nem lesz szükség, sőt exportálni is szeretnénk az őszi burgonyából. — Hogyan bonyolítja le a ÜV1ÉK a felvásárlást? — Mindenekelőtt szeretnénk a háziasszonyokat ellátni meg­felelő minőségű étkezési bur­gonyával, ezért ötvenkilós zsákokban hozzuk forgalomba a burgonya egy részét. Ezen­kívül folyamatosan ellátjuk a zöldség- és kiskereskedelmi üzleteket. Télire pedig elegen­dő mennyiségű burgonyát tá­rolunk. — Fel szeretném hívni a termelők figyelmét, hogy na­gyon ügyeljenek a minőségre, megfelelően válogassák ki a burgonyát, mert tárolni csakis étkezésre alkalmas, fitovtóra- mentes, teljesen ép burgo­nyát szabad. A MÉK a téli tárolásba bevonja a termelőszövet­kezeteket is — folytatja nyilatkozatát az igazgató. — Az a termelőszö­vetkezet, amely tíz vagonnál több burgonyát ad el a MÉK- nek, saját maga tárolhatja azt. Természetesen a MÉK átveszi, leltározza és a tárolá­sért díjat fizet. A MÉK szak­emberei ellenőrizni fogják, hogy a termelőszövetkezetek megfelelően, szakszerűen tá­rolják-e a burgonyát. Az igazgató ezután elmond­ta, hogy takarmányozásra és ipari célra is vásárolnak bur­gonyát, tehát a kiválogatott, vagy fer­tőzött krumpli sem megy veszendőbe. Végezetül elmondotta, hogy nemcsak Pest megyében vár­ható jó termés, hanem orszá­gosan is. Az utóbbi évek fo­gyasztási átlagához képest mintegy 8—10 ezer vagon burgonyával több termés vár­ható. (g. s.) lyeknél több esetben is ta­pasztaltak a visszatérő vizs­gálat során. Ez történt a szent­endrei 137-es és 148-as számú italboltokban, a 149-es hús­boltban, a Szentendre—izbégi 182-es húsboltban, s a pomázi 43-as és 69-es italboltokban. Az említett húsboltokban rendszeresen 1—2 forinttal „tévednek” — a vásárló rová­sára. Az italboltokban különö­sen a röviditalokat szokták „megrövidíteni”. Előfordult, hogy a íéldeciből 11—12 mili- liter is hiányzott! Ilyen helye­ken bevett szokás, hogy min­dig a fogyasztónak háttal for­dulva mérnek. Még mindig sok a kifogás a kenyér minősége és árusítása ellen is. A váci 10-es számú fí épboltban háromnapos ke­nyeret árusítottak. A Duna- haraszti Sütőipari Vállalat tö­köli üzemében a kétkilogram- mos kenyerek 1,90 kilogram­mot nyomnak. Nagykőrösön sok baj van a higiéniával: ugyanazok az • emberek rakják a kenyeret, akik a lovakat hajtják és gon­dozzák. A kiadott védőkesztyűt és -papucsot nem használják. Sajnos, a kenyeres fogatok száma nemhogy csökkenne, i még tizennéggyel emelkedett. í — Véleményünk szerint, i amíg nincs elegendő gépjár-; mű a kenyérszállításokhoz, | legalább arról kellene gondos- j kodniuk az illetékeseknek, j hogy más hajtsa a lovakat és! más kezelje a kenyeret. Kitér- i jedt a vizsgálat a sütőipari i szakmunkás-utánpótlás tart-i hatatlan helyzetére is. Azok aj tanulók ugyanis, akiknek ki- < képzése a legmodernebb gé- j pekkel felszerelt munkahelye-! ken történik. szakmunkás-' vizsgájuk után korszerűtlen,! primitív sütőüzemekbe kerül-! nek, s rendszerint otthagyják! a szakmunkájukat Emiatt a| sütőiparban egyre nagyobb az< elöregedés. Figyelmeztető tünetekre! hívták fel a figyelmet mind aj vásárlóktól beérkezett pana- i szók, mind pedig a vizsgálat-! ban részt vett ellenőrök: a i húsboltokban, az előírt 40:60; százalékos arány helyett 10:90 • százalékos az arány a sertés- ] és a marhahús között a sertés- ] hús rovására. A megye szükség-! letét sem zsírszalonnából sémi füstölt szalonnából nem tud- i ják kielégíteni. Kevés az ol­csóbb töltelékáru is. A 80 forintos csabai kol­básznál viszont erős mi­nőségromlás mutatkozik a februári árintézkedések óta: a kölbászban sok a darálatlan zsírdarab és a mócsing. Sok húsboltban nem azt a húst da­rálják meg, amit a vevő kivá­laszt, hanem a darálóban ma­radt zsíros fecniket. Többszöri próbavásárláskor tapasztalták ezt az ellenőrök, például a Szentendre—izbégi 137-es hús­boltban. — A felmerült panaszok, jogos kifogások kapcsán az SZMT néhány elvi állásfogla­lást tett Nem értünk egyet például a vendéglátóiparban elkövetett súlycsonkítások, hamis számolások elkövetőivel szemben alkalmazott felelős- ségrevonás módjával és mér­tékével, mert az többnyire csak igazgatói figyelmeztetés. Tudunk olyan esetet, hogy ugyanaí a visszaélő egymás­után négyszer ilyen figyelmez­tetéssel úszta meg, s egyszer sem indítottak fegyelmi eljá­rást ellene. Ez a gyakorlat is hozzájárult, hogy sehol sem működnek olyan gyéren és rosszul a társadalmi bírósá­gok, mint — véleményünk szerint — éppen a vendéglá­tóiparban. — Befejezésül csupán any- nyit, hogy e két hullámban végrehajtott vizsgálattal a tár­sadalmi ellenőrök szerepe nem ért véget, a jövőben újabb, nagy feladatok várnak rájuk s éppen ezért számukat még növelni is fogjuk. Ny. É. niök ezt a vállalatoknak és a gyáregységeknek is. Az új népgazdasági mechanizmus­nak megfelelően kell kiépí­teni a vállalati belső szer­vezetet. A gazdasági mechanizmus az országos gazdaságpolitika megvalósításának eszköze. Az új rendszerben azonban a mechanizmus nem egyszerű, passzív kiszolgálója a gaz­daságpolitikának, hanem ak­tív erővel, bizonyos önmozgással is rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a köz­ponti gazdaságirányítás, meg­felelő közgazdasági eszkö­zök alkalmazásával, konkrét beavatkozás nélkül is ké­pes megközelítően helyesen kapcsolódó magatartás- és cselekvéssorok megindítására. Fontos követelmény az is, hogy a vállalati gaz­dálkodás szervezete alkal­mazkodjék az országos me­chanizmushoz. A vállalati szervezet és ügyrend a vál­lalati össztevékenységet át­fogó rendszer. Tartalmazza az egyes funkcionális osztályok kapcsolatait, az egyes gyár­egységek, üzemek és mű­helyek tevékenységi viszo­nyát. Voltaképpen arra való, hogy a vállalati központ akaratát a végrehajtó szer­vekhez, a dolgozókhoz el­juttassa, érvényesülését biz­tosítsa. Hasonlóan a nép- gazdasági mechanizmushoz, a vállalati szervezet is akkor működik jól, ha a hatás­köré») belül „félautomati- kusan” képes cselekvések megindítására, szabályozásá­ra. A nagyvállalatokon belül a hatásköröket és a fele­lősséget úgy célszerű meg­határozni, hogy a vállalati vezetők ne legyenek kényte­lenek minduntalan beavat­kozni a több lépcsövei lej­jebb levő egységek, vezetők tevékenységébe. Az új irányítási rendszer­ben a vállalatok önállósága, kezdeményezési lehetősége és felelősségvállalása megnő. Fontossá válik a vállalkozó­kedv és a mozgékonyság, közvetlen kapcsokit jön lét­re a vállalat és a piac kö­zött. A vállalat több anya­gi erőforrással önállóan rendelkezik. így, a vállalati tevékenység jó része is átalakul. Szük­ség lesz az eddiginél alapo­sabb közgazdasági elemző munkára, a beszerzési és az értékesítési piacok kutatásá­ra, a fejlesztő részlegek meg­erősítésére stb. Megváltozik a gyáregységek és a nagy- vállalati központ viszonya. A döntések egy része — a ve­lük járó felelősséggel — al­sóbb szintre kerül. Mindebből az következik, hogy a vállalat belső mű­ködése is megváltozik. Régi szervezetű vállalati appará­tussal, régi ügyrendekkel, avult szisztémákkal nem le­het az új követelmények­nek megfelelni! Mint aho­gyan az országos gazdaság- politika megköveteli a vele összhangban álló érvényesü­lési mechanizmust, éppen úgy a vállalati célok rendszere is csak a vele összhangban álló szervezeti működéssel valósulhat meg. Ennek önte­vékeny előkészítésén már most időszerű gondolkodni, Dr. Pirityi Oltó Paradicsomfolyam Lassan, méltóságteljesen, de ezernyi vezetéken át ömlik. Beláthatatlan táb­lák kedvező időtől, sok eső­től többszörözött termését igyekszik elnyelni a sok konzervgyár. Bármily óriás is ez a gyomor, s szorgos a sok konzervmester, még­sem sikerül valamennyi té­telt átvenni s dobozba töl­teni. A Nagykőrösi Kon­zervgyár telepén már túl­jutottak az ezredik vagon paradicsomon. Nemcsak az alaposabb munkát kívánó pürét gyártják, de gyorsse­gélyként héjastul is tartó­sítják az érett-piros ter­mést. Gyógyszergyárak lombik­kal teli titokzatos boszor­kánykonyháiban lát hason­ló termetes tartályokat a szemlélő. Itt most nagyon is köznapi cél szolgálatá­ban áll. Sűríti a frissen préseit, passzírozott paradi­csom levét. Ezek a furcsa masinák is nyelik a paradicsomot: na­ponta 8C—103 ezer üveggel készítenek lecsót. Csak di­csérni lehet azt az ügyes megoldást, hogy a megtelt, lezárt üvegeket azonnal vagonírozzák s közvetlenül a külföldi megrendelő cí­mére küldik. Gábor felv. » 4

Next

/
Thumbnails
Contents