Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-01 / 206. szám
Nagy Ottó felvétele BESZELGETES a ceglédi „Gyilkos-tó" mellett Szomorú gyülekezetét láttam május derekán a Csengettyűi temetőben. Fiatal gyereket temettek. A fej fán szűkszavú írás: Beitelbeck József, élt tizenöt évet. A részvét megindítja az embert. Csak egy rövid mondatot kockáztat. Miben halt meg ez a fiatal gyerek? — Belefulladt a „Gyilkostóba!” — tájékoztat az egyik gyászoló. Néhány héttel ezelőtt Oldal Lajos festőművésznél voltam baráti műteremlátogatáson. Felkeltette a figyelmemet egy nagyon friss tájkép. — A Gyilkos-tó — magyarázta a művész. Hozzátette, hogy a néphit szerint feneketlen a tó és bizony, ahogyan a környéken mondják, jóné- hányan belefulladtak már. A Budai úton néhány vargabetű után jutottam a tóhoz. Haragoszöld vize csendes. Mélyen fekszik, ahonnan talán századok óta kitermelték a homokot a Budai úti, cegléd- berceli építkezésekhez. Tanács Ferenc tsz-tag lakik a közelben. Felesége a Táncsics Tsz nőbizottságának elnöke és ő vállalta, hogy — a lehetőségek határán belül — felügyel a tó környékére, s akiknek kevés a „Fürödni tilos és életveszélyes” tábla, azokat élőszóval is figyelmezteti a leselkedő veszedelemre. — Idejárnak még a közeibe homokért a fogatosok. Az emberek kimelegszenek. Nem bírnak magukkal és zsupsz, beleugranak a vízbe. Némelyiknek hiába mondom, hogy az utóbbi időben már négyen belefulladtak a tóba, amiről azt tartják, hogy a közepén van egy feneketlen kút és az táplálja a vizével. — A gyerekekkel természetesen sokkal erélyesebben beszélek, ha észreveszem, hogy fürödni akarnak. — A legutóbbi szerencsétlenség éppen a nőbizottság majálisa alkalmával történt. Ez a Beitelbeck Józsi két testvérével váratlanul ledobta magáról a ruhát és már be is ugrottak á vízbe. Jóska fel sem bukott többé. Testvérei csak egy nagy buborékot láttak és még perceken keresztül várták, hogy a felszínre kerüljön. Hiába. Jöttek azonnal a ceglédi, szolnoki tűzoltók, mozgósítottuk a termelőszövetkezet önkéntes rendőreit. Szivattyúzták a vizet. Nem találták a szerencsétlen fiút. Az esti órákban már abba is hagyták a munkát és Budapestről kértek könnyűbúvárokat. — A hajnali órákig keresték a fiú holttestét eredménytelenül. Végül arra gondoltunk, hogy téved a két testvér és Jóska nem is fürdött. Már világosodott, amikor az egyik búvár megtalálta a fiút, a viz fenekén beleszorult egy négy- szögletes alakú földteknőbe. — Orvosi vélemény szerint a halálát szívbénulás okozta. Valószínűleg nagyon kimelegedett és úgy ugrott a hideg vízbe, ott érte a váratlan halál — mesélte a tó partján lakó asszony, aki azóta is önként vállalt feladatának tartja figyelmeztetni a könnyelműeket a leselkedő veszélyre. — ssi Új mechanizmus Abris bácsinak kézzel-láb- bal magyaráztam az új mechanizmusról. Nehezen értette, hogy a vállalatok, üzemek sokkal nagyobb önállósággal, sokkal szabadabb tervezéssel végzik ügyes-bajos dolgaikat. — Elevenebb lesz a verseny, — magyaráztam. A kereskedelmi vállalatok sokkal inkább kedveznek a vásárlóknak. Több lesz az áru, nagyobb lesz a választék. A magyarázat után az öregnek felderül az arca, s a fölfedezés gyönyörűségével mondja: — Értem! Szóval ezért lehet minden este friss, me’eg töpörtyűt kapni a 22-es boltban. Floki lánca Floki láncát megette az idő. Legalább is én úgy gondoltam, mert csúnya, barna rozsda fedte. Amikor a kutyus nyakáról leszereltem, tenyeremet alaposan összemaszatolta a rozsdás vacak. — Újat kapsz, kutyuskám! — vigasztaltam Flokit, ha ugyan ez vigasztalás volt a számára. A kiöregedett láncot leadtam a MÉH-telepen. Kaptam érte nyolcvan fillért, apróban. Ennyi járt a két kiló ócskavasért. — Lánc? — álmélkodott az eladó a vasfooltban. Hiánycikk! Sajnos, nem tudok adni. A másik boltban sem volt több szerencsém. Negyedórás fejtörés után úgy döntöttem, ha nem kapok új láncot, visz- szamegyek a régiért a MÉH- telepre. Félórás kutatás után nagy- nehezen megtaláltam azt a láncot, amit nemsokkal azelőtt eladtam. — Jó leszí— bólintottam. — Legfeljebb majd letakarítom róla a rozsdát. — Hogy mennyit fizettem érte? Azt ne tessék megkérdezni! Óvatosan Az egyik vállalatnál volt dolgom, ahol az osztályvezető kartárssal akadt volna egy kis ügyes-bajos elintézni valóm. Készségesen mutatták meg a szobáját. Udvariasan kopogtattam. Csend. Az újabb kopogtatás is hiábavaló. Az egyik kartársnő udvariasan közelebb hajol hozzám. — Egy kicsit erősebben tessék kopogtatni, az Olgica is benn van! (— esi) A KGV-ben déli pihenőt tartanak annak a szocialista brigádnak a tagjai, amelyik a külföldön is ismert Pionír útépítő gépsort gyártja. (Tomcsányi Sándor felvétele) Ma is: A póri- si Notre Dame A nagy érdeklődésre való tekintettel a Szabadság Filmszínházban ma is mindkét előadáson A párizsi Notre Dame című filmet vetítik. Megyei tanácstag fit tf u <tl«órtíjtt Kiss Ilona megyei tanácstag szeptember 2-án, holnap délelőtt 10 és 12 óra között a városi Kossuth Művelődési Házban tart tanácstagi fogadóórát. Ceglédi tornászsikerek Magyaróváron Tornászaink is befejezték nyári pihenőjüket. Az őszi csapatbajnokságok előtt a múlt héten vettek részt első előkészületi versenyükön Magyaróváron, ahol a hagyományos három város találkozója: rendezte meg a Mosoni Vasas. Magyaróvár, Cegléd és Sopron legjobb serdülő és ifjúsági tornászai találkoztak egyéni versenyen. A verseny a ceglédi fiatalok fölényének jegyében zajlott le. A serdülő lányoknál holtversenyben két ceglédi lány végzett az első helyen: Etédi Anna és Horváth Erzsébet, akik rohamosan fejlődnek. A serdülő fiúk versenyében a ceglédi utánpótlás legtehetségesebb tagja, a szépen fejlődő Sápi Laci „lelépte” az óvári és soproni fiúkat. Az ifjúsági leányok mezőnyéből kiemelkedett Kratoch- will Erzsébet, aki az összetett versenyen kívül minden szeren első helyen végzett, mögötte a második helyre szintén ceglédi lány került, Jakab Márta. Az ifjúsági fiúk versenyében az első soproni fiú lett, de a második helyet itt is ceglédi nyerte, Sápi Károly. Szeptember 11-én már kezdődik a csapatbajnoki idény, amelyre a magyaróvár! ver seny jó előkészület volt. Országos vásárok A Ceglédi Városi Tanács kereskedelmi osztálya és az Al- bertirsai Községi Tanács értesíti a lakosságot, hogy szeptember 4-én, vasárnap országos állat- és kirakodóvásár lesz Cegléden és Albertirsán. A vásárra vészmentes helyről szabályszerű járlatlcvéllel mindenféle állat felhajtható. Emlékezés I az egykori iskolára § % Szeptember elseje van. Kapunyitás az is- 5 kólákban. Ilyenkor régi szeptemberekre gon- % dőlünk, a régi iskolákra, tanítókra és taná- § rokra. § Az 1813-as ősznek az volt a nevezetessége, ^ hogy ekkor hoztak városunkba egy Schedel ^ Ferenc nevű német anyanyelvű gyermeket \ az itteni „fő nemzeti tanoda első deák” osz- § tályba, ami a negyedik, vagy ötödik osztály ^ lehetett, hogy itt — apja kívánságára — J; megtanuljon magyarul. A fizi szorgalmas is S volt, de jó tanítója is lehetett, mert megta- $ nulta nyelvünket, s később erről a Cegléden \ töltött esztendejéről azt írta, hogy életének |ez o legnevezetesebb éve, mert ő, aki Bécs- § ben született, s tízéves korában jött Magyar- ^ országra, s aki szülei házában magyar szót >5 soha sem hallott, itt Cegléden, lett magyarrá. ^ Toldi/ Ferencről van szó, akit a magyar iro- i dalomtörténetírás atyjának szoktunk nevez- Sni. § Szeptember elseje van. Emlékezzünk a ^ régi iskolára. E régi iskola helyét a katoli- ^ kus parókia falán egy kis emléktábla jel- ^ zi. Annyit tudunk róla, hogy építését még a ^ Clarissza apácák kezdték, s 1778-ban nyert ^ befejezést. Megnyitása nagy ünnepélyesség- ^ gél történt 1778 június 9-én. Egyemeletes nagy ^ kőépület volt, amelynek alsó részében a tan- i termek voltak, a felső rész pedig tanítói la- % kásul szolgált. ^ Az iskola a századforduló táján a város- ^ rendezésnek esett áldozatul. ^ Itt tanított ekkor már elég hosszú idő óta ^Bischoff József, aki német neve ellenére is ^ tökéletesen bírta a magyar nyelvet. Bischoff 1760-ban született, és iskolái elvégzése után két évig máshol tanítóskodott, majd 1788-ban Ceglédre jött. Itt akkor már három-négy tanító is működött az új iskolában. A tanítók ebben az időben elég gyakran cserélődtek. Minden valószínűség szerint Bischoff előtt, vagy vele egyidőben, itt tanított Déts József, Hebránk József, Unger József, s a leányosztály élén Kovács Antal. Toldy ittlétekor az iskola igazgatója Bischoff professzor volt, akiről emlékirataiban úgy emlékezik meg, hogy „az öreg úr nagyon komoly és szigorú férfi volt, tanulnom is az ő szobájában volt szabad, vagyis tanulnom ott kellett”. Gyakran mentek ki egy nagy kertbe, ahol sokat sétálgattak. Ez a kert Bischoffé lehetett. Arról is megemlékezik egy mondat erejéig Toldy, hogy az iskolaház udvarában is szabad volt néha labdázni. Volt veszekedés is — írja tovább — amit ugyan 'nem volt szabad, de az egyházfi, valami kurátorféle, elhallgatta csínyeimet, mert biztattam, hogy apám, ha majd elvisz augusztus végén, megajándékozza. Ami meg is történt. Pajtásaim közül különösen jól voltam a két Bogony fiúval, akik közül az egyik ceglédi plébános lett, és sok-sok évi várfoqságol szenvedett Kossuth Lajos ceglédi toborzó- útjának előkészítése mialt, és Nagy Sándor Józsival, aki mint magyar tábornok, a vesztőhelyen végezte harmincöt évvel később életét. Jól is tanultam, s mint első eminens léptem ki a ceglédi egyetemből. Emlékezzünk a régi tanítóra, aki 45 éves tanítóskodás után ment nyugdíjba. A rögös tanítói pályán végzett hosszú szolgálata jutalmául „numisma aureum”-mal (királyi aranyéremmel) tüntettek ki 1831. december 10-én. Nem sokáig élvezhette a megérdemelt nyugalmat, mert 1833. április 28-án meghalt. A Mező utca keleti oldalán levő régi temetőben temették el. A temető helyén azóta házak épültek. Szeptember elseje van. Kapunyitás az iskolákban. Állok a levélhullató őszben a kis kötábla előtt, s a régi iskolára, a régi tanítóra, a régi őszökre gondolok, az én iskoláimra, nevelőimre. Szomorú István Bontiák a járdát PEST MEGYE! HHHAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI X. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Megtérítik a kárt Jég pusztított Albertirsán Az Állami Biztosító szakemberei járják a határt Érdemes a szőlőt, gyümölcsöst biztosítani Augusztus 21-én nagy jég pusztított Albertirsa község határában. A nagy vihar pász- tásan érkezett, s jelentős károkat okozott a szőlőkben és a kukoricásokban. A termelőszövetkezeti károkon kívül eddig 43 helyről érkezett bejelentés kártételről. Az Állami Biztosító kárbecslői nagy apparátussal végzik a károk felmérését. A biztosító szakemberei elmondották, hogy a háztáji gazdaságokban és a magánosok területén is jelentős a kár. Ezek közül a gazdák közül azoknak előnyösebb a helyzete, akik a háztáji biztosításon kívül, amely szőlőre és gyümölcsre nem vonatkozik, csupán a szántóföldi növényekre, kiegészítő díjért szőlőjükre és gyümölcsösükre is biztosítást kötöttek. Ök részesülhetnek most a kártérítési összegben. Sokan nem kötötték meg a kiegészítő biztosítást, s a károk jelentős része éppen ezeknek a gazdáknak a szőlőjében mutatkozik. Eddig huszonnégy gazda bejelentése alapján végeztek vizsgálatot. A károk átlagosan 11—67 százalék között mutatkoznak. A bejelentett terület mintegy 25 katasztrális hold- nyi, s erre a területre 60 ezer forint körüli összeget fizet az Állami Biztosító. Ifjú Szigetvári János jól kezelt, s szép termést ígérő szőlőjében például 85 százalékos kárt állapítottak meg a szakemberek, s ezért 8500 forint kártérítést kap a biztosítótól. Kilencezer könyv — ezer olvasó Albertirsán a nyári hónapokban is sok olvasója volt a községi könyvtárnak. Elsősorban a szabadságos diákok mutattak nagy érdeklődést az ifjúsági regények és a szép- irodalom iránt. Egy-egy kölcsönzési napon ötvenen-hat- vanan is felkeresték a könyvtárat. Valószínű, hogy az őszi hónapok tovább növelik a forgalmat, s a jelenlegi ezer olvasó száma is újabb beírat- kozókkal nő. A községi könyvtárnak két fiókkönyvtára is működik, a Dimitrov és a Szabadság Termelőszövetkezetben. Mintegy 200 kötetes állományból válogathatnak itt az olvasók, s a szépirodalmi művek mellett a mezőgazdasági szakirodalmat is megtalálják. A Szabadság Tsz fiataljai most is felkeresik a heti kölcsönzési napon a könyvtárost, olvasmányt választanak, s gyakran egymás közt beszélik meg az olvasottak tartalmát. A községi könyvtár állománya szépen gyarapszik, több mint kilencezer kötet sorakozik a polcokon. A könyvtár már kinőtte a szűk helyiséget, és a könyvtárosok erősen várják, mikor költözhetnek a tágasabb, több olvasót és könyvet befogadó épületbe. Ebédszünet Api© 1ort®netek
