Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-06 / 210. szám

1966. SZEPTEMBER 6., KEDD 'T^irtap 3 HOL A FALU KÖZEPE? Augusztus 30-án a Népsta­dionban eldördült a rajtpisz­toly. A budapesti atlétikai KB-n 31 nemzet mintegy 1101) sportolója, edzője cs szakem­bere vett részt. Munkatársunk két napot töltött a sportolók szálláshelyén, Gödöllőn. Az alábbiakban beszámol ott-szer- j, zett tapasztalatairól. Érdekes sztori, kedves 'ke­rek történet nincs. Pedig nagy nehezen összegyűjtöttem né­hányat, de tapasztalatom sze­rint óvatosan keli bánni az ilyen kerek kis történetekkel, mert minden inkább jellemző a gödöllői atlétikai fatu lakói­ra, mint az, hogy kedves tör­ténetek szereplői. Beszélhetnek az olaszról, aki hazai hangulatot teremtve magának, gitárral ül az erké­lyen, a száradó ruhák közt. Beszélhetnék a német fiúk és német lányok szerelmi vi­táiról a sötét tv-szobában. Rö­viden: a francia magasugró Sainte Hose esélyeit és képes­ségeit különbözőképpen érté­kelték. Ezen vesztek össze. Előbb a lány állt fel, és hagy­ta el sértetten a termet, aztán a fiú. Mire megszületett az eredmény, kibékültek újra. Beszélhetnék arról, hogy az olaszok hogyan szidják a ká­vét. Röviden: túl gyengének tartják. Beszélhetnék arról, milyen üzletelés folyik a főiskola köz­ponti épületének folyosóin. Röviden: ide bejut a helyi la­kosság is és orkán kapható 200-ért, nylonharisnya 20-ért Beszélhetnék olyan furcsa­ságokról, mint az, hogy az olasz maratoni futók délben és este, ebédre és vacsorára nem esznek mást, mint egy marék kifőtt rizst és egy szelet bifszteket, az albánok pedig nem ismerik el a moszkvai valutaegyezményt, azért ne­kik külön árfolyamon kell »zá mlázni. Beszélhetnék arról, hogy furcsa módon a skandinávok a legkedélyesebbek. Röviden: ha eltávozik egy-egy csoport a fa­luból a versenyekre, paplant lógatnak ki ottmaradó tár­saik az ablakon és nagy ne­vetések közepette azzal inte­getnek. Minderről lehet beszélni, de nem ezek a villanások adják meg a tábor alaphangulatát Barátságok, szereknek szövőd­nek? Nagy táncolások és mu­latságok? Örömök és bánatok? Van ilyen is. Ahol 31 nemzet 1100 fiatalja van együtt, sok minden történik. De nem ez a lényeg. A lényeg a sport. Á lényeg az eredmény. De mi a sport és mi az eredmény? Tegyük pontosabbá a kérdést: mit jelent a sport és mit je­lent az eredmény 1966-ban? Az atléták keveset beszél­nek, az egyik sportvezető mondta: „ők nem tudják, ha­nem csinálják.” Talán ezért beszélnek keveset, ha újság­íróval állnak szemben, talán azért, mert ez most így diva­tos. Elhárítani a nyilatkozato­kat, eltolni az autogramkérők füzetét. De miért éppen ez a divat 1966-ban? A 400 méteres síkfutás aranyérmének várományosa a lengyel Andrzej Badenskt volt A fiatal varsói főiskolás (egyébként újságírónak készül) Tokióban a harmadik lett, s a szakértők véleménye szerint. Budapestre mint legfőbb esé­lyes érkezett. Gyors, jó stílusú, energiájával' jól gazdálkodó futónak tartják. Badenski az esélyes második lett. Honfi­társa Stanislav Gredzinski szorította a második helyre. Idejük közt egyetlen árnyalat volt a különbség. — De mit jelent ez az ár­nyalat? — Kéttized másodpercet. Előző éjszaka jobban aludtafn, mint Badenski barátom, én voltam frissebb, mondja az újdonsült Európa-bajnok tár­gyilagosan. Szívesen beszámolnék a nagy nemzetközi kavargásról. És igaz is lenne, hiszen ha az ember belép az atlétikai falu főépületének tágas és szép halijába, Európa vidám ka­vargása fogadja. Beszélnek itt angolul és franciául, csehül és németül, finnül és oroszul olaszul és románul... A nagy nyelvi zűrzavarban sürgölődő tolmácsok igyekeznék némi rendet tartani. Fordítanak franciából angolra, magyarból csehre, spanyolból németre... De nem akarom felsorolni a 31 részvevő ország közel húsz nyelvét. Egyszerűen: Európa, így jó a szemnek és kellemes a fülnek. Vidám ez a kép. A lényeg mégsem a vidámság. A hallban találkozó nemzetek alaphangulatát, ha egyetlen szóval akarnánk jellemezni, azt a szót kellene használni, amivel a lengyel Stanislav Gredzinski rövid nyilatkozatát jellemeztem: tárgyilagos. Eredményekről, esélyekről, erőnléti állapotról beszélget­nek egész nap. Akkor, ha nincs edzés... Mert a ver­senyzők idejük jó részét a ki­tűnően megépített edzőpályá­kon komoly munkával töltik. Felkészülnek a versenyekre, kipihenik a versenyek fára­dalmait, vagy levezetik az ed­zések okozta fáradalmakat. Az atlétikai falu középpontja te­hát nem az atlétikai faluban van, minden az eredményekre irányul, a falu középpontja a Népstadion. Sokáig Gödöllőn kerestem a falu közepét. Kerestem a ked­ves történetekben, a jó szto­rikban. A rövid beszélgetések edzőkkel, versenyzőkkel és sportolókkal meggyőztek, rossz helyen keresek. És ismét felmerült a kérdés, mi a sport, mi az atlétika 1966-ban? Az edzőpályák széléről fi­gyelik az atléták társaik gya­korlatait, mozgását Szovjetek, németek, franciák, magyarok támaszkodnak a korlátnak egymás mellett. Megkérdez­tem egy ilyen társaságtól, vé­leményük szerint befolyásol­ja-e a sportot a politika. Egy­öntetűen felelték: nem. Ugyanezt a kérdést tettem fel edzőknek és sportvezetőknek, ők azt válaszolták: igen. Sőt elmondták, hogy a sport az 1948-as londoni olimpia óta bizonyos fokig a versenyistál­ló jellegét öltötte. Gregor Gábor, az egykori sprinter, most az EB-falu szervező irodájának, a Bureau- nak vezetője, így magyarázza a folyamatot. — Az atlétika és minden sport, szórakozásból techniká­vá és tudománnyá változott. Sőt a sport tudománya eleve szakosodott tudomány. Csak néhányat említek: sportpszi­chológia, sportfiziológia, euge- nika, sportszociológia. De nem csupán a szoros értelemben vett sporttudományokat hasz­nálja fel a sport, hanem a fi­zikát, a kémiát, a biológiát ál­talában is. Az edzőpályák, sta­dionok tervezése például nem csupán építészt, hanem sport­hoz értő építészt, tehát szak­építészt kíván. Mint minde­nütt a modem világban, az újkori sportban is minden ap­róságnak komoly szerepe van. — Például annak, hogy Ba- denski rosszabbul aludt, mint Gredzinski? Ezért lett csak második ? — Igen. A sporttal kapcso­latos polémiákban gyakran felmerül a teljesítőképesség végső határának kérdése. Vé­leményem szerint az ember és a teljesítmény általános — mondhatnám, filozófiai viszo­nya — a sportban mutatkozik meg legszebben és legtisztáb­ban. Az ugró megáll néhány méterre a léctől, át kell ugra­nia. Nekifut, ugrik. Vagy le­esik a léc, vagy fennmarad. És ez sok mindentől függ. A kép­let tiszta. Az élet egyéb terü­letein a teljesítmény sokkal zavarosabb módon mutatkozik. S az élet minden területén az emberiségnek egyre nagyobb teljesítményre van szüksége. Ezért van szerepe minden ap­róságnak. E beszélgetés után megértettem: az atlétikai jalu közepe mégiscsak Gödöllőn, az edzőpályákon, s még előbb a hazai edzőpályákon és nem a Népstadionban van. Hiszen az eredményekben óriási sze­repet játszik az is, milyen kö­rülmények között élnek, dol­goznak és pihennek a sporto­lók, a verseny hat napjának ideje alatt. Hogy ezt az idő­szakot edzők és versenyzők a legoptimálisabban használ­hassák ki, erről bonyolult, s jól működő szervezet gondos­kodik. Fontos szerepe van a konyhának, a presszónak, a szórakozóhelyeknek, az edző­pályák minőségének, a tol­mácsoknak, a szervezőknek. És minderre miért van szük­ség? Miért van szükség az egy­re nagyobb eredményekre? Újabb beszélgetésekből de­rült ki, a sportolóknak is iga­zuk van, akik azt mondják: a politika nem befolyásolja a teljesítményeket és a szakem­bereknek is igazuk van, akik azt mondják: befolyásolja. A második világháború után megváltozott a világhelyzet és megváltozott az emberiség vi­lágképe is. Mint nagy ver­senytárs, lépett a porondra a Szovjetunió. Nem csupán az atommal — sportolóival is. Az egyik szakembert idézem: „A háború óta minden területen ez a helyzet: az az erős, aki elől van”. & minden nemzet törekvése, kis nemzeté és na- gyé, egyaránt, hogy elől le­gyen. Ez az általános törek­vés szorítja egyre magasabb­ra a teljesítőképesség végső határát. De nem csupán etTŐl van szó. Az emberiség szellemileg és fizikailag egyirányú moz­gást végez. A hivatalnok ül, az esztergályos áll. Kezünket is napról napra, évről évre azonos módon használjuk. Az atléták maguk is részt vesz­nek a civil munkában. Varjú Vilmos ellenőr, Juergen Haase mérnök, Wladislav Komar diák, Hannelőre Midekke la­boráns. Számukra az atlétizá- lás nem világpolitika, hanem szórakozás. Mint egyikük fo­galmazza: „mozgás a mozgá­sért”. S az emberiségnek, a nem sportoló emberiségnek szüksége van a mozgásra, ar­ra, hogy az egyirányú szellemi és fizikai mozgást felbontsa — sportoljon. Az atléták szép emberek. Kulturált, egészséges izomzatúkkal az emberiség fizikai lehetőségei­nek követei. Eredményeik összemérésével politikusok is. Tiszta politika ez. Európa és az egész világ érdeke, hogy bé­késen, például a sportpályá­kon dőljön el a két világrend- szer küzdelme. „Az ugró meg­áll néhány méterre a léctől, át kell ugrania. Vagy leesik a léc, vagy fennmarad. A képlet tiszta.” Gödöllőn az atlétikai faluJ ban, megértettem. Itt bonyo­lult küzdelem folyik. Nádas Péter KISKŐRÖS ÚTMÚZEUM Kiskőrösön, a Petőfi-szülő- ház szomszédságában „útmú- zeumot” rendeznek be. Egy lezárt kis utcában helyezik el azokat a közúti emlékeket — régi jelzőtáblákat, kilométer­köveket és más tárgyakat — amelyek jórészt Lévárdy Imre nyugdíjas útmester gyűjtemé­nyét alkotják. Egy termet is kap itt az érdekesnek ígérke­ző „útmúzeum”. Ebben állít­ják ki a közúti okmánygyűj­teményt, s a szakirodalmat. Pénteken: megyei gabonatermesztési tanácskozás Szeptember 9-én, pénteken 9 órai kezdettel nagyszabású megyei gabonatermesztési ta­nácskozást tartanak a megyei tanács dísztermében. Az anké- ton a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és a taná­csok mezőgazdasági szakembe­rei vesznek részt. A vitaindító előadást az Agrártudományi Egyetem gödöllői tangazdasá­gának a íőagronómusa tartja. 100 MILLIÓ ZSEBKENDŐ A Győri Textilművekben több mint 100 millió zseb­kendőt gyártanak évente. E hatalmas mennyiség nagy ré­sze exportra készül. Bár a megrendelőknek eddig sem volt panaszuk a választékra, a külkereskedelmi vállalatok mégis azt kérték a gyártól, hogy 24 újabb zsebkendőmintát készítsenek. Az iparművész vezette tervező részleg 42 új zsebkendőmintát készített el és bocsátott a külkeres­kedelmi szervek rendelkezé­sére. ____________ SÁRVÁR Barokk faliképek Nagyméretű barokk fali­képekre és díszítésekre buk­kantak a sárvári Nádasdy- várban. A XVI. századi, haj­dan gyönyörű reneszánsz vá­rat helyreállítják, s falai kö­zött idegenforgalmi, kulturá­lis központot alakítanak ki. A helyreállítás tervének elké­szítése előtt építészettörténeti tanulmányokat folytatnak a szakemberek a várban, s eköz­ben találták meg a képeket. Aranyat érő vándorok Egy ember igen jártas lehet a szakmájában, s emel­lett még sok máshoz is érthet, de — minden szakmában nem lehet a legjobb. Egy üzem önerejéből sokféle mű­szaki feladatot megoldhat, de — nem nélkülözheti a má­sutt szerzett tapasztalatokat sem. Sőt: minél inkább gyor­sabbá válik a műszaki-technikai fejlődés, annál nagyobb szükség van a sok helyről származó tapasztalatokra, módszerekre, új elgondolásokra. A közelmúltban meg­rendezett megyei újítási kiállítás jó bizonyíték volt arra. milyen nagy számban vannak ilyen, nemcsak egyetlen üzemben kamatoztatható módszerek, műszaki megoldá­sok. Ezek széles körű elterjesztését szolgálni: népgazda­sági jelentőségű feladat! A Szakszervezetek Megyei Taná­csa — mint az újítómozgalom első, s legfőbb patrónusa — vállalta ezt, s a megyei kiállítás legsikeresebb darab-> jai aranyat érő vándorokként útra kelnek: széles szak-- mai nyilvánosság előtt igazolják létjogosultságukat. A mostanit megelőző megyei újítási kiállításon mu­tatták be a Pestvidéki Gépgyár rugóhajlító készülékét. Az ügyes masina nagy sikert aratott magán a kiállításon is. de még inkább az azt követő vándorúton: mintegy háromszáz helyen mutatták be, mit tud, mi benne az új, a jobb. Egyetlen példa csak a sok közül arra, mi min­dent hasznosíthatnak üzemeinkben a megyei újítómozga- lom gyümölcseiből, s tegyük hozzá: kell, hogy hasznosít­sanak. Mert, bár nem kevés a rugóhajlító-készülék sike­réhez hasonló példa, mégis, sok jó megoldás, módszer, eszköz marad gyárkapun belül, ahelyett, hogy minden lehető helyen szolgálná a gazdaságosabb munkát. Ké­nyelmesség, nemtörődömség? Az is.. Elsősorban mégis arról kell szólni, hogy a szakszervezetek mellett az érin­tett gazdasági irányító szervek nem, vagy alig kérnek részt e nagyméretű tapasztalatcsere szervezéséből. Igaz, egy-két helyen — így például a konzervipari trösztön belül — már létrejött az újítások, új műszaki megoldások cseréjének szervezett formája. De: csak egy-két helyen élő, valóságos csere ez, az esetek többségében ma még papíron szereplő elképzelés csupán. Néhány példát arra, milyen gazdag tárházból válo­gathatnak a jobb megoldásokat szorgalmazó vállalatok: a Lenfonó és Szövőipari Vállalat előkészítőjében megva­lósított gépesített anyagmozgatás; a Csepel Autógyárban kidolgozott állítható többkéses gyorsmaró; a Ganz EKM gödöllői árammérőgyárában alkalmazott hulladék nélküli sajtolási módszer — s így tovább, új megoldások tucatjai. Igazi célját csak akkor éri cl a sok-sok fejtörés, kísérle­tezgetés s próba, ha nem marad „titok”, hanem minél szélesebb körben elterjed, s kamatozik haszonnal. Egyet­len gyár is sokat köszönhet újítóinak, hiszen például a Mechanikai Művekben kétmillió-négyszázezer forint megtakarítást jelentett 1965-ben az újítások alkalmazása: még inkább így van ez, ha megtöbbszörözzük a hasznot azzal, hogy másutt is bevezetik az újítást. Ezt szorgal­mazzák, ösztökélik az aranyat érő vándorok: az új mód­szerek. eszközök elterjesztésének néma, mégis jól érvelő követei. V ________________________J A kongresszusra készülő MSZMP-t köszöntik új akciójukkal az úttörők A százötvenezredik látogató — a tihanyi Egry-kiállításon A Balaton 1951-ben elhunyt nagy modem festője, Egry A vasárnap Salgótarjánban meghirdetett ,_A vörös zászló hőseinek útján mozgalom” szerves egységet alkot az út­törőpróbák jelenlegi rendsze­rével, s tovább gazdagítja a forradalmi nyomolvasó, az „Expedíció a jövőbe” és „Az úttörők a hazáért” mozgalom hagyományait. Az akció arra ^ szólítja a gyerekeket, hogy ta- ^ nulmányozzák és kövessék a 5; forradalmárok példáját. Ezzel ^ egyidejűleg nemes tettekkel ^ adjanak bizonyságot arról, ^ hogy méltó utódai a haladásért ^ vívott sok évszázados küzde- ^ lem legjobb harcosainak. A mozgalom novemberben ^ záruló első akciójával a IX. ^ kongresszusára készülő Ma- § gyár Szocialista Munkáspártot® köszöntik az úttörők. A máso­dik akciót a „Harsan a kürt­szó” jelszó jegyében hirdetik meg, s ennek időszakában — december elejétől február ele­jéig — a szervezeti élet gaz­dagítására összpontosítják erejüket a gyerekek. József gyűjteményes kiállítá­sa a magyar tenger leglátoga­tottabb idegenforgalmi neveze­tességei közé tartozik. A ti­hanyi múzeumban levő kiál­lításon szombaton fogadták a százötvenezredik látogatót sssss/ssrsssssssssssssssssssssssssssssssssSS 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*fSSSSSX**X*X. Pannóniások Visegrádon ' • A Pest megyei motorosok klubja vasárnap a nagyvillámi kilátó környékén találkozót rendezett a Pannónia motor­kerékpár-tulajdonosok részére. A több száz részvevő kö­zül igen sokan indultak a terep- és ügyességi versenye­ken. A találkozón ott voltak a Pannónia-motorkerékpár- gyár szakemberei is, akik nemcsak kezelési, karbantartási tanácsokat adtak a pannóniásoknak, hanem ki is javítot­ták motorjaik kisebb hibáit. A gyár képviselői bemutat­ták legújabb konstrukciójukat, a P 10-es típusú motorke­rékpárt is. A számos új megoldással készült jármű nagy tetszést aratott. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents