Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-04 / 209. szám

^MjríUtp 1966. SZEPTEMBER 4., VASÁRNAP 1 wwmiMmm Utalás a Ilit vési áev körül GONDOLATOK A MEGYE KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETÉRŐL SZÍNES NDK FILM Mit tehet egy kereskedelmi hajó kapitánya, ha matrózai botrányt rendeznek minden kikötőben, s ebben éppen a fedélzetmester, a félelmetes nőcsábász jár az élen? Elhatá­rozza, hogy izgága fedélzet­mesterének életét bekormá­nyozza a házasság megnyugta­tó révébe, s ezzel egyszer s mindenkorra vége a botrá­nyoknak. A terv kitűnő, meg­valósításához már csak egy csinos lányra van szükség, aki képes arra, hogy behálózza a nagy Don Jüant. Ám hiába a vállalkozó szellemű, csinos új­ságírólány, a dolog nehezebb, mintsem a kapitány kigondol­ta. Mert a fedélzetmester egyelőre még a hajón utazó énekesnőnek udvarol. így kezdődik Jochen Hosier rendező sok mulatságos ötlet­tel, kellemes muzsikával, csi­nos lányokkal megtűzdelt re- vüfilmje. S a folytatás a víg­játék szabályai szerint bonyo­lódik. A fedélzetmester végűi is elérkezik a hitvesi ágyba, ám ugyanerre a sorsra jut a nőgyűlölő kapitány is, aki a vörös hajú énekesnőben talál­ja meg élete párját. Vetélkedő előtt Az elmúlt népművelési évad egyik érdekes színfoltja volta rádió által meghirdetett vetél­kedő tizenhat megye csapatai között. A versengésre tizenhat megye csapata nevezett, s NÉPMŰVELÉS küzdött meg egymással a kö­zépdöntőbe jutásért Pest me­gye elsőként Vas megye csa­patával került szembe, és si­keresen „vette” az akadályt Vas megye legyőzésével beke­rült a vetélkedő középdöntő­jébe. Az első nagy összecsapás tapasztalatainak értékelésével megkezdődött a felkészülés a következő nagy találkozóra. Pest megye csapatának legkö­zelebbi ellenfele a versenyben maradt nyolc megye közül Heves megye csapata lesz. A nagy találkozóra október 21- én, pénteken este nyolc óra húsz perces kezdettel kerül sor a Kossuth Rádióban. A vetélkedő három helyszíne: a rádió hatos stúdiója, Vác és Eger városa. De az első talál­kozóhoz hasonlóan a rádió URH-s kocsijai ezúttal is ellá­togatnak majd a megye kü­lönböző községeibe — termé­szetesen váratlanul. A versenyt előkészítő Pest FILM 1 MÁTÉI CARAGIALE: Aranyifjak alkonya í< --------------- képzőművészet­| | A megye I kedvelői nem § panaszkod'hat­| nak az idei nyárra. Kiállítást ^ kiállítás követett. S nem is $ akármilyen tárlatok! Nem ^ egynek országos híre, rangja, ^ visszhangja volt. ^ Kezdődött a július elején § Visegrádon megnyílt Szönyi ^ István emlékkiállítással. Foly- ^ tatódott a nagymarosi művész- ^ telep festőinek — harmincki- S lene, jobbára országos hírű al- §kotó — jubileumi tárlatával. § Ezt követte Pajzs-Goebel Je- \ nő emlékkiállítása Szentend- $ rén. Ugyancsak itt nyílt meg a ^ szentendrei festőművészek § tárlata. A sort Czóbel Béla, ^ Szentendrén most nyíló gyűj- ^ teményes kiállítása zárja. ^ Közben, éppen az alkotmány ^ ünnepén, Vácott megnyitották ^ a XII. megyei képzőművészeti ^ kiállítást. Semmi kétség: ilyen gazdag ^nyara nem volt még a megye í képzőművészeti életének, mint $ éppen az idei. Pedig nem is $ soroltuk fel a megyében meg- nyílt — Prohászika József ki- ^ állítása Cegléden, a gödöllői ^ festők tárlata — valamennyi § képzőművészeti rendezvényt. S ------------------------------; s azt § Gondolná az ember, | hi­§ szem ^ joggal: a megyei képzőművé- ^ szett kiállítás összegezése egy 5 esztendő munkájának, össze- § gezése valóban, de nem a me- ^ gye képzőművészeti életének. ^ A megye sokszínű képzömű- ^ vésze ti élete a bizonyság arra, ^ hogy nem az. ^ Hogy miért? .A megyében ^ élő és alkotó művészek egész ^ sora hiányzik a XII. megyei ^ tárlatról. íme néhány név a ^ sok távolmaradó közül: Bar- ^csay Jenő, Czóbel Béla, Ilos- í vai Varga István, Kmetty í János, Mihálcz Pál, Ónody Bá- $ la, Szánthó Piroska, Végh $ Dezső. Azután: a harmincki- § lene, Nagymaroson kiállító § művész közül mindössze ^ Uhrig Zságmond szerepel a $ váci megyei tárlaton. Ezzel ^ szemben egész sor olyan kiál­lító nevével találkozunk a vá- 1 ti kiállításon, akiknek alkotá­saival még alig, vagy egyálta­lán nem találkoztunk. Pest megye képzőművészeti élete nem egységes. A Szent­endrén élő és a szentendrei művésztelepen alkotó festők képezik egyik csoportját. Két­ségkívül, országosan is, kül­honban is ők a legrangosab­bak.. A másik nagy képzőmű­vészeti csoportosulás a nagy­marosi művésztelep körül ala­kult ki. A harmadik, a váci, Vác környéki művészek cso­portja, mint csoport, a leg­fiatalabb. A XII. megyei kép­zőművészeti kiállításon első­sorban e csoport tagjainak az alkotásait láthatjuk, bár van­nak köztük nem is kevesen, akik a megye más tájain él­nek. Mégis, az a harminckét művész, akinek a képei alkot­ják a tárlatot, e vád csoport köré tömörülnek. Vajon leszűkíthetjük-e csak ezekre az alkotókra a megyei képzőművészeti tárlat anya­gát? Helyes-e a megyében ténylegesen működd három képzőművészeti csoportosulás közül csak egyről beszélni úgy, mint amely a megye képző­művészeti életét reprezentálja? Úgy érzem, mindkét kérdés­re csak nem lehet a válasz. Ha megyei tárlatról beszé­lünk, akkor túl kell tenni magunkat minden provinciá­lis szűklátókörűségen. A me­gye képzőművészeti életének szerves részét alkotja Szent­endre, csakúgy, mint Nagy­maros, vagy Gödöllő.--------------------------- bemuta­A váci kiállításon | tott ké­--------------------------- pék t öbbsége megállná a helyét egy össz-megyei képzőművé­szeti tárlaton is. Példák sora bizonyítja ezt. A fiatal Cs. Nagy András dinamikus olaj­képei bármely országos tár­laton igazi művészi élményt jelentenének. Kitűnő rajz­készségén, jó színérzékén kívül erőssége bátor témaválasztása. Nem idegenkedik sem az em­ber, sem a munka ábrázolásá­tól. Útépítők pihenője című képe és Szabolcsi parasztasz­szonya a kiállítás legsikerül­tebb alkotásai közé tartozik. Kiemelkedő művekkel sze­repel ezen a tárlaton a fiatal Mizser Pál is. Műteremben című monumentális képe mély emberismeretről tanúskodik. Anya gyermekével című alko­tása az anyaság sokszor meg­festett élményét tükrözi őszin­te művészi átéléssel, egyszerű­ségében is modern megfogal­mazásban. Pirk János műve színeivel és dinamikájával kelti fel magára a figyelmet. Hock Ferenc képe, az Ö*z. érett művészi alkotás. Kristóf János négy tájképe az ember vallomása a világról, amely­ben él. Dániel Kornél Kisváros és ősz című alkotása nemcsak a zsűri, a közönség megérde­melt tetszését is kivívta. És sorolhatnánk még hosszan a gazdag érzelem- és gondolat- világot, érett művészi kifeje­zést sugárzó művek alkotóit: GaóI Imrét, Kocsis Lászlót, Gammel Józsefet, Lipovniczky Lászlót, Chemez Árpádot, Ba­logh Lászlót, Karsai Zsigmon- dot, Peukert Károlyt.----------------------------- hogy V itathatatlan lény, | a xil--------------------------— me­gyei képzőművészeti kiállítás rt.űveinek színvonala jobb, magasabb, mint volt tavaly v agy tavalyelőtt. Éppen ezért érthetetlen az az elszigetelő­dés, amely a megyében műkö­dő három képzőművészeti cso­portot egyre inkább elválasztja egymástól A XII. megyei képzőművé­szeti tárlat a megyében élő te­hetséges fiatalok fejlődését, előretörését bizonyítja. Nem nehéz elképzelni, hogy közü­lük a legtehetségesebbekkel egy-két éven belül már ön­álló tárlatokon is találkozha­tunk. Éppen az ő érdekükben tettük szóvá: fejlődésüket, te­hetségük még gyorsabb kibon­takozását segítené, ha s me­gyében működő három kép­zőművészeti csoport mielőbb újra egymásra találna. Nyere­sége lenne ez az egész magyar képzőművészetnek. Prukner Pál KÖNYV Ezzel a jelmondattal adta ki a Csepel Autógyár művelő­dési háza a most induló nép­művelési évad oktatási prog­ramfüzetét. A jelmondat ta­láló és nagyon jellemző a Cse­pel Autógyárra. Sokan, na­gyon sokan tanultak ebben a gyárban az elmúlt oktatási évadban, s kívánnak tanulni ezután is. Jó dolog, hogy a gyár művelődési háza gondját viseli a dolgozók tanulási kedvének, segíti, támogatja terveik valóraváltását. Az új népművelési évadban a munkásalcadémia keretében őt előadássorozatot indítanak. Valamennyi tíz előadásból áll. A történelmi sorozat kereté­ben ebben az esztendőben a hadművészet történetét ismer­tetik meg a hallgatókkal. Az ókortól a napóleoni hadjárato­kig mutatják be a hadművé­szet történetét, a nagy hadve­zérek munkásságát. A közgazdasági sorozat ke­retében a megváltozott gazda­sági feladatokról és a gazda­ságirányítás reformjának tzükségességéről rendeznek előadásokat. A földrajzi soro- tat előadásai elsősorban azok­ba az országokba kalauzolják dalomban. Mátéi a nagy Ion Caragiale törvénytelen fia volt. Mátéi Caragiale irodalmi hagyatéka mindössze egy ver­seskötet és két kisregény. Tanulni soha nem késő Cs. Uhrin Tibor rajza 1 i Köztük a most magyarul meg- « jelent Aranyifjak alkonya. Ér-$ tékes mű, egy letűnt világra^ emlékeztet Négy hőse az első ^ világháború előtti román tár-^ sadalom felső rétegéhez tartó- ^ zik. A bukaresti kocsmákban J töltik nappalaikat és éjjelei-« két vagy a változatosság ked-§ véért fényűzően berendezett $ lakásaikban tivomyáznak. k A három aranyifjú mellett^ a regény negyedik hőse a nar- $ rátör, akinek jóvoltából az ol-§ vasó bepillantást nyerhet a 1$ bojárfiak életébe, múltjába, § jelenébe. A kép, amelyet ró- ^ luk fest, keserű, kíméletlen, ^ olykor natural isztikus. Az író ügyesen szerkeszti ^ művét: három aranyifjú hő- ^ sének alakja a regény végéig^ nem változik, csak kiteljese-^ dik. Változás egyedül a nar-5 rátör alakjánál tapasztalható. S Míg a regény elején kritikát-^ lan bámulója idősebb barátai- ^ nak, Pasadiának és Pantazi-^ nak, fejezetről fejezetre azon- ^ ban egyre több kritikai vonás ^ vegyül csodálatába, amely vé-| gül is a teljes kiábrándultság-1 hoz vezet. A harmadik barát- § tál, Pirguval szemben ellenke-^ ző előjelű a narrátor alakjá- § nak változása. Kezdeti ellen-^ szenve majdnem együttérzéssé^ enyhül a regény végére. A fi- ^ gura kettőssége érthető: a bo- ^ járok tették olyanná Pirgut, 5 amilyen; romlottsága a bojá-§ rok világa romlottságának ^ eredője. A korabeli román irodalom-^ ban egyedülálló a szenvedő- ^ lyeknek az a realista ábrázó-§ lása, amellyel Mátéi Caragiale^ figuráit jellemzi. Stílusa rend- ^ kívül változatos, finoman ^ árnyalt és rugalmas, olykor^ még a legraífináltabb francia^ stílusművészettel is felveszi a ä versenyt, de máskor balká-fc niasan nyers és vulgáris; min- $ dig attól függően, hol és mi- § kor mit akar mondani. Jó ^ hogy ezzel a kitűnő regénnyel^ a magyar olvasók is mégis- ^ merkedhetnek. (Szenczei ^ László fordítása, Európa Könyvkiadó.) 5 el a hallgatókat, amelyeket a nyár folyamán felkerestek, mint turisták, vagy felkeresni szándékoznak a következő nyáron. Érdekes témát dolgoz fel a szeptember közepén induló vallástörténeti sorozat, amely­nek előadásai a Vatikán és a katolikus egyház helyzetét, szerepét tárgyalják a modern világban. Közös irodalmi■ film soro­zatot indítanak Nagy könyv­sikerek — filmen címmel. Sophokles Elektrájától Solo- hov Emberi sorsáig tíz érde­kes, megfilmesített irodalmi alkotást mutatnak be. Shakes- peare-t a Hamlet, Stend- halt a Vörös és fekete, Victor Hugót a Nyomorultak, Tho­mas Mannt az Egy szélhámos vallomásai, Kosztolányi De­zsőt az Édes Anna, Móricz Zsigmondot az Űri muri, He- mingwayt pedig Az öreg ha­lász és a tenger című alkotása reprezentálja. Sokszínű, változatos progra­mot dolgozott ki a Csepel Autógyár művelődési házának vezetősége. Minden bizonnyal sok látogatója akad majd va­lamennyi előadássorozatának. a narminc esztendővel ez­előtt elhunyt román író nevé­vel még nem találkoztak a magyar olvasók. Pedig a Ca­ragiale név ismert a világiro­Néhány név a kellemes szó­rakozást nyújtó NDK-film sze­replői közül: Günther Simon, Anna Prucnal, Eva-Maria Ha­gen és a fedélzetmestert ala­kító Claus Jurichs. A szép felvételek két operatőr mun­káját dicsérik: az egyik Hans Reinicke, a másik pedig a film rendezője, Jochen Has­iét. A kellemes muzsika a ná­megyei bizottság tagjai a na­pokban Heves megyébe láto­gatnak, hogy alaposan tanul­mányozzák a hagyományok­ban gazdag „vetélytárs” tájait, múzeumait, iparát, mezőgaz­daságát, kulturális és művé­szeti életét. Az első több na­pos tanulmányutat újabbak követik majd. A cél: minél jobban megismerkedni Heves megye életével, múltjával és jelenével. Ez a feltétele an­nak, hogy Pest megye csapata a középdöntőből a legjobb négy közé juthasson. lünk is jól ismert Gerd Nat- schinski érdeme. Aki szórakozni akar, nézze meg a színes, szélesvásznú, zenés NDK-filmet. Nem bánja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents