Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-29 / 230. szám

1966. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK M(C»I K^Mirlap A Pest megyei Tanács Közlönye most megjelent száma négy fontos végrehajtó bizottsági határozatot közöl. Érdeklő­désre tarthat számot a taná­csi építőipar helyzetére és továbbfejlesztésére vonatkozó javaslat. A vb hat pontban foglalta össze határozatát a jövő fejlődésére vonatko­zóan. Kán Ferencné osz­tályvezető előterjesztésében jelentést olvashatunk 1966. I. félévének költségvetési gazdálkodásáról. A tanácsok január—júniusi bevételi ter­vüket 109,4 százalékra tel­jesítették. A következő tájé­koztató a 11 ezer lakosú Szent­endre város tanácsának irá­nyító tevékenységét elemzi, különös tekintettel a káder- m unkára. Végül előterjesz­tést olvashatunk az I. fél­évi felvásárlási tervek tel­jesítéséről és a kenyérgabo­na felvásárlásáról. A me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága elismerését és kö­szönetét fejezi ki a ter­melőszövetkezetek dolgozói­nak. vezetőinek és mind­azoknak, a szerveknek, ame­lyek a gabonafelvásárlási ter­vek teljesítésében közremű­ködtek. Személyi hír és adó­bevételi tervtájékoztató egé­szíti ki a most közreadott, új számot. — P. r. — A kommunisták felelőssége Vezetőségválasztó taggyűlés a Buda környéki Vendéglátóipari Vállalatnál Kedden délután tartotta ve­zetőségválasztó taggyűlését a Buda környéki Vendéglátó­ipari Vállalat alapszervezete. A taggyűlésen részt vett Tausz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, belkeres­kedelmi miniszter. Pest megye országgyűlési képviselője is. A vezetőség beszámolójának első része helyesen foglalta össze a pártszervezet kéteiz- tendős munlzájának eredmé­nyeit, fogyatékosságait. Míg két évvel ezelőtt mindössze ti­zenhárom tagja volt az alap­szervezetnek, addig ma már huszonkét tag és két tagjelölt alkotja a Buda környéki Ven­déglátóipari Vállalat pártalap- szervezetét. De nemcsak a pártépítésben értek el sikereket, hanem a gazdasági élet különbö­ző területein is. A beszámoló második része ezekkel az eredményekkel foglalkozott. Az egységek két­harmad része kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe. Tavaly tizenhat brigád indí­tott versenyt a szocialista bri­gád cím elnyeréséért, ebben az esztendőben pedig már tizen­kilenc. A vállalat egységei hatvanhat első félévében het- venhárommillió forintos for­galmat bonyolítottak le, tizen­öt százalékkal többet, mint az Múlt vasárnap rajtoltak Hajnalban keltek fel, az ifjú férj lemondott a dél­előtti ultipartiról s a dél­utáni meccsről, az asszony előre megfőzte az ebédet és patentos edénybe zárta. Vőlegények és menyasszo­nyok is voltak közöttük, olyanok, akik máskor szom­bat este táncolni mennek, de most lemondtak róla, pi­henni kell, mondogatták, hol­nap komoly munka. Melegítőbe öltözötten jelentek meg a helyszínen, a szigetszent- miklósi József Attila telep egyik sarkában, ott, ahol most még fák és bokrok vannak, homokdombok, gye­rekek bujócskahelye, de jö­vő esztendőre már ott is lakás lesz azoknak, akik most munkára, alapozásra jelent­keztek. Múlt vasárnap exkavátorok, teherautók dübörgésére éb­redt a lakótelep és arra, hogy fiatal nők és férfiak fűrészelik a fákat, lapátol­ják a homokot. Ez még csak planírozás volt, alapo­zás, a falakat csak jövő esztendőben húzzák fel, de addig is készülni kell, elő­készíteni az építkezést. Százhatvankilenc lakást építenek a fiatalok, pontosabban azok, akik an­nak idején jelentkeztek ház­építésre a Csepel Autógyár KISZ-bizottságán. Házaspá­ronként, lakásonként 5000 forint értéket társadalmi munkában végeznek el. Va­lamennyiüknek takarékbetét­könyvben gyűlt a forint, s gyűlik majd ezután is. Va­lamennyien lemondtak vala­miről és lemondanak való­színűleg ezután is. Öt' négyemeletes ház épül jövőre. S akiké lesz, ott dol­goztak jövendő otthonuk he­lyén és jókedvűek voltak nagyon. Erkélyeikről, ablakukból nézték őket azok, akik már biztos fészekben érzik ma­gukat, figyelték a szorgos­kodó melegítősöket s a gye­rekeknek is élmény volt a zaj, ott ugráltak valameny- nyien a fiatalok körül, se­gédkeztek is, ha mást nem, gallyat hordani. »- Szerencsések — jegyezte meg a nézők kö zül egy öregember, s nem tudni mire értette, arra-e. hogy langyos, napsugaras volt ez a szeptemberi vasár­nap, hogy nem akadályozta eső, északi szél az építők munkáját. Vagy arra-e, hogy ott van már a kézzelfogható remény a kezükben, az ere­jükben, a kitartásukban. Hogy nem sóhajtozniuk kell, csak a derekukat hajlítani, nem reménykedni a jósze­rencsében, hanem áldozni egy kicsit, örömöt áldozni az örömért. Késő délutánig dolgoztak. Szokatlan munka volt, kü­lönösen a logarléchez, író­gép billentyűjéhez szokott kezeknek. Valószínűleg izom­lázzal ébredtek másnap és azzal fognak még sokáig, de panaszt nem hiszem, hogy hall tőlük valaki. És jövő vasárnap újból randevűznak majd az exkavátorokkal és teherautókkal. B. I. elmúlt esztendő hasonló idő­szaka alatt. A majd egyórás beszámoló konkrétsága ellenére sem érte el telje­sen célját: a tagság inkább termelési ér­tekezleten érezhette magát, mint vezetőségválasztó tag­gyűlésen. Ezt bizonyították a hozzászólások is: kivétel nél­kül valamennyi a gazdasági feladatokról, gondokról és problémákról szólt, nem pedig arról, hogy a kommunisták, a pártszervezet hogyan segítette, illetve hogyan segíthetné a gazdasági feladatok eredmé­nyesebb végrehajtását, milyen a szervezeti élet, hogyan fog­lalkoznak a pártépítéssel. Igaz, hogy a vezetőségvá­lasztó taggyűlések többsége le­zajlott már a megyében. Még­is, tanulságul a még ezután sorra kerülő taggyűlések veze­tőségének: a beszámolók feladata el­sősorban az alapszervezet kommunistái munkájának értékelése. A vezetőségválasztó taggyűlé­sek a kommunisták tanács­kozásai: a kommunisták mun­kájáról, gondjairól és problé­máiról, valamint feladatairól kell ezeken a taggyűléseken beszámolni, szót érteni. Végül a taggyűlés mégsem alakult át termelési tanácsko­zássá, hanem a kommunisták munkájának, a gazdasági ve­zetést segítő tevékenységének értékmérőjévé vált — A vezetőségválasztó tag ­gyűlés egyik fontos feladata — mondották többek között — az is, hogy arról szálfának s mondjanak véleményt a kom­munisták, hogyan segítették és hogyan kívánják segíteni ez­után a vállalat gazdasági ve­zetését. Százhalombattától Vi- segrádig és Ráckevéig közel ezer emberrel dolgozik a vál­lalat sok tízezer ember ellá­tása érdekében. Ezt á jelentős feládatot a gazdasági Vezetés a pártszervezet segítsége nélkül, a pártvezetés pedig jó pártépí­tő munka nélkül nem tudja sikeresen végrehajtani. Éppen ez teszi jelentőssé a vállalat­nál dolgozó, ma még kevés számú kommunista munkáját, egész tevékenységét Az két­ségtelen, hogy az elmúlt két esztendő során értek el ered­ményeket, s nem is keveset, de az is tény, hogy az egyre fokozódó igényeknek ma még nem tud teljesen eleget tenni a vállalat. Az ellenőrzések sok Vállalat- gépkocsik nélkül A tonmík tíoezrcit „mozgatják** A. fölülnek som mimlvgy: mikor ? Ezresekben beszélünk, ha az őszi mezőgazdasági betakarí­tási munkálatok vagonszük­ségletét emlegetjük — megyei viszonylatokban is. Ezekben a hetekben azonban nemcsak a földek termését kell ide-oda szállítani, de magát — a föl­det is. A lápföldet, mely a so­ványabb talajokat javítja, meg aztán a végtelen földtáblák „zsírozóját” — a trágyát. A szerves trágya, meg a keveré­séhez használt tőzeg szállítása nagy mennyiségű vagont igé­nyel. S mert ez az igény egy-, idejűleg jelentkezik a betaka­rítással — gondot okoz a meg­oldása. B. Kiss Lajos, a Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalat fő­könyvelője elmondja: ez a va­gonigény nem is kevés. Éves tervük összesen 14 ezer súly­vagont tesz ki. Az Öcsán, Isa- szegen, Felsőgödön és Zöldha­lomban levő telepekről Vácra, Dunakeszire, Pomázra és Ceg­lédre szállítunk a „szerves te­lepekre”. Innen kapják a me­gye legnagyobb termelőszövet­kezetei. — De nem mindig — idő­ben! Ebbe az egy mondatba sűríthető a főkönyvelő által panaszolt szállítóeszköz-hiány. Az nem meglepő, hogy a MÁV nehezen tud vagont adni, de hihetetlenül hangzik, hogy a vállalatnak nincsen egyetlen gépkocsija sem. — Pedig tudnánk vásárolni tehergépkocsikat, van rá pén­zünk — érvel a főkönyvelő. Nem méltatlankodik, csak egyszerűen kimondja, mi gá­tolja leginkább munkájukat. Tudja, vállalatuk nem az első vonalbeliek közé tartozik, amikor a gépkocsik elosztásá­ról van szó. Csak az a kelle­metlen, hogy amikor — éppen a gépesítés tökéletlensége miatt — nem tudják kielégí­teni időben a mezőgazdaságot, rajtuk csattan az ostor. Kiállításon is bemutatják a vértesszőllősi leletet A múzeumi hónap alkalmá­val az utóbbi évtizedek legje­lentősebb világszerte nagy szenzációt keltett régészeti le­letét is láthatja a nagyközön­ség: a Magyar Nemzeti Múze­umban külön kiállításon mu­tatják be a vértesszőllősi ása­tásoknál előkerült félmillió éves emberi település marad­ványait. olyan hibát tártak fel, ame­lyek elkerülhetők lettek volna, ha a kommunisták jobban odafigyelnek már az első jelzésekre. A mérleg egyik serpenyőjé­ben az idei első félév közel kétmilliós nyereségtöbblete áll. A másik serpenyőben azonban az, hogy még mindig nem javult megfelelően a ven­déglátás technikai és kulturá­lis színvonala. Pedig éppen ennek a vállalatnak a munka- területéhez tartozik az egyre nagyobb népszerűségnek ör­vendő Dunakanyar, amely ma már nemcsak a belföldi nya­ralók, kirándulók szórakozó­helye, hanem a külföldről ér­kezett vendégeké is. A kommunisták feladata, hogy a gazdasági vezetést segítve, meggyorsítsák a fejlődést. A beszámolót követő hozzá­szólások után került sor az új vezetőség megválasztására. A tagság egyhangúan Böjti Pál- nét választotta meg ismét a pártszervezet titkárának, aki tíz esztendeje látja már el a titkári feladatkört a tagság legnagyobb megelégedésére. Prukner Pál XV. századbeli kályha Az újjáépülő budai Várban helyezik el majd az V. László király idejéből származó díszes kályhát, amelyet rekonst­rukciós rajzok alapján most készít Simó Ágoston kerami­kus. A kályha 3,60 méter magas és közel 180 kerámiarész­ből épül. Tengerigyár Lelkiismeretes munka — 20—25 százalékos terméstöbblet Teherautókon, vontatókon érkezik a nyersanyag, az or­szág legfiatalabb, a megye egyetlen hibridüzemébe, Ceg­lédre. A korai fajtákat már megérlelte a nyárvégi és a koraőszi nap, zúdul a. termény a földekről az üzembe. Az elő- tárolók megteltek aranysárga csövekkel. Az udvaron, hatal­mas csutkahegy. Oldalán né­hány lány tornászik egyre fel­jebb, hogy összeszedje a sze­mekkel teli törmelék-csöveket. Egyszóval teljes az üzem. A szakirodalom határozottan állítja, hogy a hibridizáció hatására a termés- j többlet a 20—25 százalékot is j eléri. Ez jobbára független a j termelő munkájától, hiszen a i nemesítők találékonysága, szaktudása eredményezi. Az igaz: ezt a 20—25 százalékot meg is lehet semmisíteni, ha­nyagsággal, nemtörődömség­gel, azzal, hogy nem kapálják, nem gondozzák a növényt. No de ez a többlet átlagot jelent; átlagos művelést, átlagos kö­rülményt s átlagos termést A termelőüzem tehát tulaj­donképpen zsákban veszi a ter­ményt, a képességet, amikor megrendeli a hibridvetőmagot. Ma már természetes, hogy a termelőüzem megrendelésére megkapja a kívánt fajtát A megyében a hibridkuko­rica vetőmag termesztés szer­vezője, lebonyolítója ez az üzem. Kovács Sándor agronó- mus tudományos részletesség­gel ismertette a termelés, a feldolgozás minden mozzana­tát Fontos tudni, hogy az üzem 3900 hold vetőmag ter­melésére kötött szerződést a környező állami gazdaságok­kal, termelőszövetkezetekkel. Legnagyobb területen a Cifra­kerti Állami Gazdaság termel. A vetésnél ügyelni kell a sorok arányára, sorrendjére, a mennyiségre. A címerhányás­kor rajta kell lenni a termelő szemének. Az anyasorokat kö­nyörtelenül címerteleníteni kell. Különben oda van az egész addigi fáradság. Három­szori ellenőrzés során tapasz­talt hiba nem haladhatja meg a két százalékot S bizony van olyan gazdaság, ahol ennél több akad. A pándi Egyetértés Tsz-nek 66, a tápiószentmárto- ni Kossuth Tsz-nek 230 hold­ját zárták ki a vetőmagter­mesztésből. A jó példa azon­ban több. A ceglédi Táncsics Tsz lelkiismeretesen termelte a vetőmagnak valót. Ugyanígy a helybeli Dózsa Tsz is. A sok­sok fáradságnak most van itt a jutalma. Csaknem minde­nütt magasabb a termés a ter­vezettnél. Az anyatövek ter­mésének ellenében további öt­ven százaléknyi kukoricát ad az üzem, a nyári címerezési költségek fejében holdanként 300 forintot. A hibridkukorica vetőmag termelésénél a szak­értelem, a lelkiismeretesség kamatozik. Nem érdektelen, hogy mi­lyen fajták termelését szorgal­mazta az üzem az idén. To­vábbra is favorit az Mv. 5-ös hibridkukorica fajta. Vetéste­rülete 2000 hold. Középkorai érésével, jó termőképességé­vel, szívósságával elnyerte a gazdák tetszését. Az Mv. 602-es új fajta. Amint itt mondják, óriási termőképessé­gű. Ezzel szemben áll, hogy későn érik és igényes. Min­denesetre az 1000 holdas terü­let arra enged következtetni, hogy hamarosan „befut”. A Szegedi 71-es azzal a céllal in­dult, hogy az Mv. 40-est he­lyettesíti majd. őszintén meg­mondják a „gyártók”: nem váltotta be a hozzá fűzött re­ményeket. Találkozunk idegen névvel is. A May-Bay ameri­kai hibrid nyugatnémet meg­rendelésre „készül”. Az üzem egyébként a népi demokra­tikus országok megbízásából bérmunkát is végez. A megbí­zótól kapja a kukoricát, s itt adják a szakértelmet. Az üzem, két toronyépület­ből áll. E két épület emeleteit járja meg néhányszor a kuko­rica, amíg végül ráütik az üzem bélyegzőjét. Az első pil­lanatban szembetűnik a nagy­fokú gépesítés és az automa­tizálás. Az előtárolóból szál­lítószalagok viszik a csöveket a ferde felvonóra, amely az egyik épület negyedik emele­tére szállítja. Lassított sza­lagon folytatja útját a kuko­rica — még csöves állapot­ban. Fürgekezű asszonyok, lányok előtt visz az útja. Egyébként itt érinti először, s egyben utoljára emberi kéz. A selejtes, a beteg, fertőzött csöveket szedik ki az egészsé­gesek közül. A következő ál­lomás, a száritó. Nyolc, egyen­ként 400—450 mázsa kukori­cát befogadó, ferdefalú me­dencében tartják, amíg víztar­talma le nem csökken 12 szá­zalékra. Az üzem lelke a ka­zánház. Hiába keressük azon­ban a monstrum gépeket. Egy állványon porlasztófej, ame­lyen óránként 130—150 kiló gázolaj áramlik keresztül. Fülsiketítő zúgása figyelmez­tet, hogy milyen hatalmas energia szabadul itt fel. A légtorkon keresztül óránként 135 ezer köbméter meleg — 44—45 fokos — levegő áram­lik. Nem lehet magasabb a le­vegő hőfoka — erre egyébként automaták vigyáznak — mert a csírázóképesség rovására menne. Még ebben az épület­ben lemorzsolják és megtisz­títják a szennyeződéstől. Szál­lítószalag viszi tovább az aranysárga szemeket az úgy­nevezett kalibráló épületbe, oda is a legfelső, a hatodik emeletre. Rosták, triőrök bo­nyolult szerkezetei között mondanak búcsút egymásnak a különböző szélességű, vas­tagságú és hosszúságú szemek. Itt az ember csak felügyel, a gépek dolgoznak. A csávázó termen keresztül jut aztán el az automata mérlegig, ahol 30 kilós zsákokba engedik, s a raktárba szállítják. Ahány lépést csak tesz a lá­togató az üzemben, mindin­kább látja; növekszik a kukorica értéke. Már nem ugyanaz a nyers, szántóföldi termék. Ehhez már hozzáadták a technika segít­ségével, a megfelelő szem­nagyságot, szárazságot. S még valamit, a laboratóriumban: a termelési biztonságot. Az in­nét kikerülő kukorica vető­magnak már megfelelő esi rá- zási százaléka, életképessége van! A termelő ezek ismereté­ben jó előre következtethet a várható terméseredményekre — s ez nagy dolog. Szeptember elején mozdul­tak meg a szállítószalagok, felvonók, rosták. Naponta — itt 24 órát kell érteni — hét vagon kukoricavetőmag hagy­ja el az üzemet, február végéig pedig a terv szerint 450 vagon. S amikor idáig érünk az agro- nómussal számolni kezdünk: egy hold kukoricával való be­vetéséhez 10 kiló elegendő, tehát az üzemben „készített” vetőmagmennyiség négyszáz­ötvenezer holdra elegendő. Holdanként 15 mázsás átlag­termést számolva ... Nem fe­jeztük be a számolást. Sok, rengeteg sok kukorica ez, amelyhez a hibridüzem áldá­sos tevékenysége folytán jut a mezőgazdaság. Mihók Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents