Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-28 / 229. szám
Nyárfatelepítés A monori Uj Élet Tsz szántóterületéből mintegy 700 hold állandóan vizes. A tsz vezetősége ezért elkészítette egy 316 holdas nyárfaültetés tervét. Ebben az évben 200 holdon ültetik el a nyárfákat — a ri- golirozást már megkezdték. A nedves terület, amely eddig parlagon maradt, néhány év múlva több milliós bevételhez juttatja majd a tsz-t. 100 férőhelyes istálló A pilisi Uj Élet Tsz-ben hamarosan elkészül a száz férőhelyes modern tehénistálló. Közemberben az új istállóba beköltöznek a tehenek. Azonkívül hogy a tehenek „lakása” a legkényesebb igényt is kielégíti, még arról is nevezetes, hogy itt csak a negatív állomány kap szállást 14-et leadtak A monori Uj Élet Tsz-ben ismét leadtak 14 darab vemhes üszőt a napokban, s ezzel a vemhesüsző-szerződésüknek eleget tettek. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 28., SZERDA Eddig másfél milliós többlet Amíg az időjárás közbe nem szól — Jól haladnak az őszi munkák a monori Új Élet Tsz-ben Járásszerte folyik tsz- einkben az őszi betakarítás, vele párhuzamosan pedig a kalászosok vetése. A monori Uj Élet Tsz elnökétől, Nagy Andrástól kértem tájékoztatást: náluk hogyan állnak az őszi munkákkal? — A burgonyaszedés nagy részén már túl vagyunk — mondta az elnök. — Eddig 90 vagonnal szállítottunk be, s még mintegy 25 vagonra való van a földben, a hét „Furcsa“ betegségek Az értekezleten arról volt szó, hogy az embernek van magánélete, amibe általában nem szólnak bele, és van társadalmi élete, mi, bármennyire banális is a szó, közügy. Amit a munkahelyén csinál — az nem a magánügye. Ahogy dolgozik, az nemcsak rá tartozik. Határozott, erélyes és megcáfolhatatlan állítások. Sokan fanyalognának a hallatára. Szó esett még a közönyről is. Azokról, akik a napi nyolc óra alatt rendesen dolgoznak — aztán megszűnt számukra a közösség, a munka — a többi nem tartozik rájuk. Csak ha bajban vannak, ha segíteni kell rajtuk — akkor másnak legyen ideje meghallgatni őket, segíteni rajtuk. Az értekezlet résztvevői az ipari üzemek szocialista brigádjainak vezetői voltak. Ezért érthető, hogy a felvetett problémák, illetve a kifogásolt magatartásformák bírálatára élénken reagáltak. Mert ennek a brigádmozgalomnak többek között — az is a célja, hogy különb embereket neveljen fel, mindenféle szempontból kifogástalanokat. Felállt egy férfi — s mert az értekezlet szerencsére csak elnevezésében volt az — inkább a kötetlen beszélgetés, tapasztalatcsere elnevezést érdemli meg — s megkérdezte, mit csináljon a brigád azzal az emberrel, aki rendesen dolgozik, de iszik. Bent a gyárban jó múnkaerő — otthon goromba, durva. Ha nagyvonalúak vagyunk, ezt a magánügyének is tekintheti ő. Családi ügy, intézzék el otthon, a családban. De nem tudják elintézni, a gyerekek, az asszony gyenge, kevés ehhez. Segítsen hát a nagyobb család, az a kollektíva, melyben élete felét eltölti. Az egyik jelentős ipari üzem szocialista brigádjának vezetője mondta el tanácsképpen a következő történetet. Van a brigádjukban egy ember, aki rendesen dolgozott, úgy látszott, semmi baj nem lesz vele, amikor elkezdett inni. Betartva a fokozatosság elvét, először elbeszélgettek vele. Mindennel nagyon egyetértett — és tovább ivott. Hónapokig vártak — aztán kizártán a brigádból. Az ember elszóltlanodott, meg- csendesedett — és kitartóan ivott. Most már mindegy volt. Azt mondta akkor valaki: az egészséges embernek nem kell az orvosság, csak a betegnek. De annak meg kell > szerezni, hogy meggyógyuljon. De előbb a betegséget kell felderíteni. Mi volt a kórokozója? Ennek az embernek az volt a betegsége, hogy gyen- geakaratú, könnyen befolyásolható volt. A brigád kölcsönadta neki az akaratát. Gyengéd eréllyel, de határozottan mondták neki azt a mondatot, ami néhány emberben még viszolygást ébreszt. Hogy dolgozni becsületesen kell, és bizonyos esetekben a magánélet nem a magánügye az embernek. Ettől kezdve a brigád egyik tagja vette fel a fizetését, elment vele vásárolni, és csak négyszáz forint zsebpénzt kapott. Nem minden esetben vezet eredményhez ez a megoldás, de ebben az esetben — az eredmény igazolta — ez volt s helyes gyógymód. Persze túlzásba esni azért nem szabad. Évekkel ezelőtt egy gyárban megkérdeztem, miről lehetne írni. Van egy emberünk, aki iszik és lop — mondták. A gyárban volt hatszáz ember, aki nem ivott és nem lopott. Róluk érdemesebb beszélni. Mert nemcsak az erély, de a példamutatás is célravezető. Olyan légkört kell teremteni, hogy abban szégyen legyen lógni, becstelenség hanyagul dolgozni. Végeredményben ez is öröm. Szépen, kifogástalanul dolgozni — adni — ez is boldogság. És életcél is. (d) VELEMENY A DOMB A domb — amit emberek hordtak össze — szimbólum is lehetne. A szenvedés szimbóluma, a sok kegyetlenség jelképe, amit parancsszóra tettek — de a szenvedés ezzel még nem lett kisebb. A távolról kis domb, közéből iszonyúan nagy — mint az életben. A szenvedés súlyát, nagyságát mindig csak az érzi igazán — akivel történik. Kilenc ember drámája ez, feszült légkörű, izgató, néha idegesítő története. A kegyetlenség egy kicsit mindig idegesíti az embert és ezúttal bőven jut belőle. És a kilenc emberen túl ott van a tömeg. Nem érzékelni a súlyát a filmben, csupán egyszer. A bábuk, akiket addig parancsszóra mozgattak — lázadó erővé válnak, ösztönösen, dühösen, fogcsikorgatva verik a csajkájukat a korláthoz — aztán elbuknak. Persze, a bukás sokszor lehet győzelem — és a győzelem is lehet bukás. Roberts a film végén fájdalmasan kiáltja: — Elrontottátok! Mindent elrontottatok! — Érzi, hogy ez a győzelmük bukás. Williams, a kegyetlen kiképző vérben fekszik a földön — de nekik ezzel nem lesz jobb. Wil- liams-ek sokan vannak a földön — és a domb addig egyre nagyobb lesz. Vigyáznunk kell arra, hogy ez a domb, amit valahol most is építenek — a szenvedés dombja — el ne érjen hozzánk. Ez ennek a ragyogó filmalkotásnak a legfontosabb tanulsága. (szatti) közepére azonban — ha nem jön eső! — végzünk vele. Utána azonnal kezdjük a sárgarépa szedését, 70 vagonra számítunk belőle, s október 15-ig szeretnénk a szedésével végezni. A hét végén a kukorica törése is elkezdődik. Mintegy 120—130 vagonnyira van kilátás, s mivel a munkafegyelem a tsz-ben kielégítő, az emberek tudják, miért, menynyiért dolgoznak, az elnök csak az időjárástól félti a határidőt: október 30-ig kellene elkészüljenek a töréssel. — Négyezer métermázsa silónk van idáig, de a héten újra belefogunk — mondja Nagy András —, szeretnénk még négyezer mázsát a jövő hét elejéig elraktározni. — Hogy állnak a vetéssel? — Úgy terveztük, hogy még ebben a hónapban elvetjük az árpát és a rozsot. Sajnos, nem sikerül, mivel 300 holdunk vizes abból a területből, amelyikbe vetnünk kellene, tehát jelenleg nem szántható. így nem tudunk az eredetileg tervezett helyre vetni, hanem csak a kukorica helyére. S amíg azt le nem törjük, várnunk kell a vetéssel. 70 hold árpa vetését azonban október 10-ig talán így is be tudjuk fejezni. A búza vetésénél nincs különösebb nehézségük, azt minden bizonnyal sikerül optimális időben földbe jut- tatniok. Egyébként idáig a 610 holdnj-i vetéstervükből 220-at teljesítettek — s állandóan előkészítés alatt van 60—70 hold. — Most folyik a lucerna harmadik, s egyben utolsó kaszálása is. Sajnos, itt is vannak problémáink, ugyanis a szállítójárműveink mind le vannak kötve, a betakarításával tehát várnunk kell — mondja gondterhelten az elnök. — Szövetkezetünkben most készítettük el a harmadik negyedévi mérleget, s örömmel vettük tudomásul, hogy idáig máris másfél millió forintos íiyereségre számíthatunk. Kenyérgabonából ugyanis negyedmillió, burgonyából mintegy 700 ezer forint többletünk mutatkozik, az állattenyésztésnél várható többlet pedig 300 ezer forint körül van, a többi a kertészetből, fuvarozásból ered. Ezek a szép eredmények természetesen kemény munka árán születtek. Az elnök elmondotta, hogy a tagság az elmúlt időszakban még vasárnapokon is rendszeresen dolgozott, az elmúlt vasárnap volt a tizenötödik, amikor kint dolgoztak a földeken, s ezen a napon 700 mázsa burgonyái szállítottak be. A szorgalmas munkának tehát meglesz a várható eredménye, hiszen most már nem kétséges, a betervezett 37 forintos munkaegységnél lényegesen többet tudnak majd zárszámadáskor fizetni. (f. o.) Megnyílt a járás első honismereti kiállítása Kovács Béla méltatja a kiállítást, s a múzeum megnyitását. Idős Pál Mihály Rolkó Istvánnal beszélget legkedvesebb műve, a Homérosz-szobor mellett. Foto: Somodi tők, idős és ifjú Pál Mihály és Szabó Edit munkásságáról. Elmondta, hogy örömmel üdvözli a gyömrői kezdeményezést. — Igazán hasznos dolog volt létrehozni ezt a kiállítótermet. Biztos vagyok benne, hogy sokaknak szerez majd örömet — mondotta többek között. A hivatalos megnyitó után a kiállítók elvegyültek a közönség között, és készségesen válaszoltak a fölmerült kérdésekre. A kiállítóterem egyébként egyelőre vasárnaponként tart nyitva, délelőtt tíztől 12-jg és délután háromtól hatig. <g.) Nagy eseményre került sor vasárnap délelőtt Gyömrőn, a helyi Petőfi Tsz Bajcsy-Zsi- linszky utcai helyiségében. Megnyílt a járás első honismereti kiállítása. A megnyitón, amelyen mintegy kétszázan vqltak, részt vett Szíjjártó Lajos, a járási tanács elnöke, Neumann Mihály, a Hazafias Népfront járási titkára, valamint a helyi tanács- és párt- szervezet vezetői. Ott voltak a megyei kiküldöttek is. Furuglyás Géza művelődési- ház igazgató előszava után Tóth László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársa mondott megnyitót. Utána Kovács Béla, a Művelődésügyi Minisztérium Képzőművészeti Főosztályának szobrászati főelőadója méltatta a kiállítást. Beszélt a kiállíSPORT Gyenge játék a rangadón A rangadó vecsési győzelmet hozott, de — és ha ezt a „de” szócskát idebiggyesztem, nem azért teszem, mert a vecsési győzelmet nem tartom megérdemeltnek. A vecsési játékosok lelkesebbek, lendületesebbek voltak, többször volt birtokukban a labda, és kapura is veszélyesebbek voltak. Labdarúgásuk azonban nélkülözi a tervszerűséget, a stílust és egyes játékosaik technikailag fogyatékosak. Ennek ellenére — Vitéz kihagyott nagy gólhelyzete után — egy pillanatra sem volt kétséges győzelmük. A monori csapat gyengébb képességű együttestől kapott ki, és a fent jelzett „de” szócska itt kap jelentőséget. A monoriak enerváltan küzdöttek. A sok összjátékbeli hiba, az átütőerő nélküli támadójáték, néhány csatár lagymatagsága lehetetlenné tette a helyzetek kialakítását. Ez a vereség fő oka! Hozzájárult a gyenge játékhoz a felforgatott csapatösszeállítás is! Nincs szándékunkban Naszvadi edzőt bírálni, de Szolnoki hátvédjátéka nem vált be! Petrányi összteljesítménye megfelelt, de két durva hibát vétett, amelyből két gólt kaptunk! Ennek a tanulságát sürgősen le kell vonni! Vereségünk elsősorban mégis a kihagyott gólhelyzetekben keresendő. Ha Vitéz értékesíti nagy gólhelyzetét — a szél támogatását egygólos- vezetés birtokában valószínűleg könnyebben ki tudtuk volna használni. Pedig még l:0-ás vecsési vezetés után is nyílt alkatom egyenlítésre, de K. Nagy és László elkapkodta helyzeteit. Nem volt meg a kapcsolat egyes csapatrészek között, s ez akadályozta a folyamatos csapatjáték kialakulását. (Kovács Béla például igen gyengén játszott balszélsőt, pedig az első félidőben több használható labdát kapott). Csak a második félidő közepe felé — körülbelül 15 percig — játszott a monori csapat elfogadhatóan. Ekkor felgyorsították a játékot, többet mozogtak, ügyesen adogattak a csatárok, de a kapu előtt ekkor is határozatlanok voltak. Hiába volt a monori együttes technikása bb — a góloklcal adós maradt. Véleményem szerint a legfontosabb teendő, rendezni a hátsó alakzatok összeállítását. A kapott gólok figyelmeztetnek: Petrányi az utóbbi időben többször megingott és Sárán ízki, Dimoff személyében két középhátvéddel rendelkezünk! Továbbra is gond a balszélső megoldása, valamint a támadósor eredményességének feljavítása! Hörömpő Jenő Kézilabda-győzelem az utolsó percben Gyömrő—Tahitól falu 19:18 Tahitótfalu, vezette: Lovász. Szépszámú gyömrői szurkoló kísérte el a csapatot a tahitót- falui mérkőzésre. Az első percekben feltűnően gyengén játszottak a gyömrőiek. Több góllal elhúztak és bizony félidőben még senki sem gondolt arra, hogy a végén győz majd a csapat. A félidő utolsó perceiben tovább folytatódott a gyömrőiek gyenge játéka, s ezt az eredmény is mutatja. Fél óra elteltével 13:6 Tahitótfalu javára. A második 30 percben mintha kicserélték volna a gyömrői csapatot. Nagy becsvággyal vetették bele magukat a küzdelembe és néhány perc leforgása alatt szorossá vált a mérkőzés. Egymásután dobta a szebbnél szebb gólokat Kovács és Somogyi 1. Már-már úgy látszott, hogy döntetlen lesz az eredmény, amikor Szabó 11. József elszaladt és megszerezte a győzelmet jelentő 19. gólt. Jóiramú, küzdelmes mérkőzés folyt a 60 perc alatt. A gyömrőieket érzékenyen érintette Bartha Béla sérülése, aki térdsérülése után végleg elhagyta a pályát. Éppen ezért dicséretes, hogy a fiúk a második félidőben újítani tudtak és meg tudták fordítani a mérkőzés állását. Legjobb dobók: Somogyi K. (6), Kovács Gy. (6). Az egész csapat dicséretet érdemel második félideji lelkes, csupaszív játékáért. <-r) MAI MŰSOR MOZIK Mafjlód: Az orvos halála (széles). Monor: Nyugodj meg, kedves (széles). Tápióstíly: Kék rapszódia, űri: Királylány a feleségem. Ve- cssés: Csipkerózsika (széles). Pilisi sínadrág az NDK-ba JÚLIUS ÓTA- KÉT MŰSZAKBAN A Pilisi Ruházati Ktsz fiúruhákat készít. A debreceni édesanya, a szegedi szülő talán nem is nézi meg, hol készítették a kis zakót, vagy nadrágot, melyet fiának vásárolt. Eddig belföldre dolgozott a ktsz, ebben az évben már külföldi megrendelést is kaptak. Az NDK-ba sínadrágokat szállítottak. Az export nemcsak azt jelenti, hogy a pilisi ktsz termékeivel a külföldi gyerekek is „megismerkedhetnek”, hanem fejlődési lehetőséget biztosít a ktsz-nek. Eddig ötvenen dolgoztak a ruhá/ati ktsz-ben, most megduplázódott a ktsz dolgozóinak létszáma. És megduplázódott, legalábbis egyelőre, a ktsz három szocialista brigádjának gondja is. Mert az új dolgozók — nem szakemberek. Meg kell ismertetni őket az üzemmel, be kell őket tanítani, méghozzá a lehető legrövidebb időn belül, hiszen ebben az üzemben szalagrendszerben dolgoznak. Az első félév eredményével elégedettek, hiszen tervüket 11S százalékra teljesítették. S az sem közömbös, hogy a pilisi ktsz fejlődésével sok pilisi asszony jut munkához, olyanok, akik eddig a háztartásban tevékenykedtek. 110 ezer forint pusz A Monori Kefegyár logar- üzemében két szocialista brigád dolgozik. A brigádok tagjainak nagy szerepük van abban, hogy ez az üzemrész 111 százalékra teljesítette tervét. A logarléc kényes szerszám, készítéséhez is nagy türelem, figyelem szükséges. A terv túlteljesítése 110 ezer forint „pluszt” jelent
