Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-28 / 229. szám
\ Gazdára találtak az új lakások Az egykori városi virágkertészet helyén kialakuló új lakótelepen a jövő év végéig összesen 154 lakást adnak át a sorházakban, amelyeket a Ceglédi Járási Építőipari Ktsz készít. Az OTP társasházak legtöbb lakásának máris van gazdája, azok közül, akik az idén készülő harminc lakásból választották ki jövendő otthonukat. Már csak alig egy-két készülő lakás várja a vásárlókat, de valószínű, kulcsátadásig ezek is elkelnek. A saját otthonra takarékoskodókkal együtt reméljük, ha itt befejeződik az építkezés, újaDb lakásokkal folytatják a sorházépítkezést. Gergely bácsié lelt a villany-borotva / PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEfóLÉP VAROS RESZÉRS X. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 28., SZERDA Készül a Calvados, raktárba indul a szilrapárlat Három vagon cefre naponta Paradicsompaprika-kockát is fßifd rtanak exportra Gergely Dezső újszilvási tsz- nyugdíjas szorgalmas látogatója a ceglédi totó-lottó kirendeltségnek. Hetenként vásárolja lottószelvényeit. Hátha ... A legutóbbi szeptember 8-i tombolán villanyborotvát nyírt. Gergely bácsi most a helyi borbéllyal beszéli meg — mondta —, hogy miként kell használni a villanygépet. Amennyiben könnyen megy a tanulás, áttér a villanyborotválkozásra. Igaz, minden kezdet nehéz, de reméljük, a következő években ezt is megszokja. A vagonok, szállítókocsik egymásucán gördülnek be a Szeszipari Vállalat ceglédi telepének udvarára. Fennakadás nélkül, egyre szaporábban folyik a munka, és a feldolgozásra váró termés folyamatosan érkezik. A kora nyári gyümölcsök után most az alma, a szilva feldolgozására került a sor. A vállalat a bérfőzést is meghirdette, és a cefretulajdonosok közül igen sokan jelentkeztek, hogy számukra a ceglédi vállalat főzze ki a páTÖRIK A DOHÁNYT a ceglédi határban. A Táncsics Termelőszövetkezetből rövidesen útnak indulhat az első szállítmány a szárítóba. Tomcsányi Sándor felvétele linkát. Mivel az üstök közel öt hektoliteresek, a tulajdonosok társulnak, és arányos elosztással részesülnek a kifőzött szeszből. A nagyüzemi pálinkafőzés tíz napja kezdődött meg a ceglédi üzemben. Naponta — a bérfőzés mellett — több, mint három vagon- nyi cefrét dolgoznak fel, és a kész alma-, illetve szilva- pálinkát érlelésre raktározzák el. A kereskedelem számára az idei szezon termékeit is a kedvelt — és közismert palackokba töltve hozzák majd forgalomba. A kulacsokban, amforákban, korsókban — és újabban a zöld, kisméretű kerámia kulacsban boltokba kerülő áru a hazai és a turista vásárló- közönség tetszését egyaránt megnyerte. A dobozosán árusított italpalackok — kiváltképpen az almapárlat, a Calvados — csomagolása szintén felkeltette a hazánkban járó külföldiek figyelmét, és legalább olyan „magyaros em- lék”-ként vásárolják, mint a régi hírű barackpálinkákat. A Szeszipari Vállalat ceglédi telepén — a cefre kitűzésével egyidőben — főkén» export célra készítik a piros paradicsom- paprika kockákat. Erre a célra naponta négy vagon paradicsompaprikát dolgoznak fel. ’ Az üzem munkája most, ősz végén folyamatosan növekszik. A további szállítmányok egymás után érkeznek, és a fokozódó termelésre felkészült üzemben akadálytalanul folyik a szeszfőzés. (— es) Mezőgazdasági gépészet és építészet címmel negyedévenként megjelenő szakmai folyóirat indul. A folyóirat a korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelésben felhasználásra kerülő ipari eredetű termékek kialakításában, korszerűsítésében, fejlesztésében, új termeléstechnikai eljárások kidolgozásában és alkalmazásában — hazai és nemzetközi szinten — elért kísérleti kutatási eredményekkel, illetve nagyüzemi tapasztalatokkal foglalkozik. Mesevilág a zenében, zenés fejtörő Ismét indul ifjúsági bérleti hangversenysorozat a ceglédi fiatalok számára SZÁZHÚSZ ÉVES 4 BALATONI HAJÓZÁS A magyar tenger hajóállomásainak személyzete a napokban házi ünnepségen emlékezett meg a balatoni hajózás 120. évfordulójáról. 1846. szeptember 21-én, tehát éppen 120 esztendeje bocsátották vízre Balatonfüreden a lapátkerekes Kisfaludy elnevezésű gőzhajót. A Kisfaludy vízrebocsátása óta hatalmasat fejlődött a balatoni hajózás. Az utasforgalmi adatokat 1923 óta őrzik. Akkor' egy év alatt 51 000 személyt szállítottak, ebben az évben már túlhaladták az 1 900 000-et. Háromemeletes repülőgépek ezer utas szakiiasara Repülőgép-konstruktőrök szerint a hetvenes évek közepére ezer utast szállító három- emeletes repülőgépeket fognak üzembe állítani és már folynak a kutatások az ilyenfajta repülés biztonságossá tételére. Az óriásgépek tervei már a konstruktőrök rajzasztalán szerepelnek. Felszarvazott dicsőség Délután fél kettő. Csak úgy kéklik az utca rögtönzött forgataga az iskolából kiözönlő köpenyes diákoktól. Az órák kötelező csendjét, a triccs-traccs- ra szánt szünetek póttanulását most ez a lárma ellensúlyozza: a felszabadult, !1énk hangú, ' féktelen „diák-duma”. A Széchenyi úton autók húznak el. Azaz, csak húznának, ha az út nem lenne a dunántúli dombvidék kicsinyített mása, — így kénytelenek az iramot lassítani. 4 diákok, akik az Líca egyik oldalától a másikra igyekeznének, nem különben. Kígyózik az autósor. A srácok, — mintha kötelező lenne, fennhangon, kórusban szajkózzák a márkákat: Moszkvics, Ikarus-busz, Opel, Trabant, — „nem tudom micsoda”, — Warszawa ... — és így tovább. A sor közepén portól szürke, csukaszínű Mercédesz tűnik fel, szokatlan tetőberendezéssel. Ügy látszik. tényleg megkezdődött hazánkban a vadászszezon, mert a kocsi tetejére kötve szép formájú szarvasagancsot kötöttek, és a volán mellett büszkén kihúzza magát a népszerűségének láthatóan örvendező német vendégvadász. A köpenyesek csivitelése pillanatra alábbhagy, aztán kitör a kollektív hahota. — Hűha, no nézd csak! Két szarv! Ez igen! És ott benn, a vadász milyen boldog tőle! — Szegény, — mennyit kellett utaznia, hogy kedvére felszarvaztat- hassa magát, — kottyan a pillanatnyi csendbe valamelyik, — mire még hangosabban, cinkos-vígan tör fel a kamasz hahota. A kocsi zökken egyet az út buckáján. Ügy látszik, csuklóit, mert emlegették ... — es K — A múlt évihez hasonlóan az ősszel ismét indul ifjúsági bérleti hangversenysorozat Cegléden, a Kossuth Művelődési Ház színháztermében, az Országos Filharmónia rendezésében. A szervezés az iskolákban október elején kezdődik meg. Az előadásokat keddi, szerdai, és péntek-szombati napokra tervezték. A diákok körében a bérletes hangverseny még azért is népszerű lesz, mivel „diákzsebre” méretezték a bérletek árát, és nem kerül többe a hangversenysorozat meghallgatása, mint ha valaki félárú jeggyel egyszer Budapestre utazna. A műsorokban neves művészek lépnek fel minden alkalommal — a hangszerek mesterei: többek közt a Budapesti Fúvósötös, Sziklay Erika énekművésznő, a Postás Szimfonikus zenekar, Kocsis Albert hegedűművész, Szabó Csilla zongoraművésznő és Bartha Alfonz operaénekes. Az első előadásra november 5-én kerül majd sor. Műsoron a Mesevilág a zenében címmel Prokofjev, Muszorgszkij, Loeil- let és Haydn egy-egy művét mutatják be. A műsort a fiatal zenebarátok számára Jeney Zoltán, a Budapesti Fúvósötös művésze ismerteti. A következő három előadáson a Bécsi muzsika című — Mozart, Beethoven és Schubert műveiből összeállított műsor hangzik el, Szimfonikus költemények címmel Smetana, Grieg és Liszt műveit hallhatják a bérlettulajdonosok. Zenés fejtörővel egybekötve a Ceglédi Zeneiskola művésztanárainak hangversenyére is sor kerül a bérletsorozat előadásai között Gazdátlan pótkocsi szomorkodik a víztorony mellett. Négy hónapos árvasága alatt volt ideje arról gondolkodni, hogyan becsülik egyesek a köztulajdont. Tomcsányi Sándor felvétele Hivatások — mesterségek Az első óra — Még húsz perc. Jaj, meg sem tudok majd szólalni! A kezem sem mozdul. Mintha fáradt lennék. Persze, olyan nyugtalanul aludtam... Úgy idegesít, hogy senki sem szól hozzám. Csak mosolyognak. A ruhám, hajam rendben van ? Igen. Ez egy kicsit megnyugtat. Az első találkozás: biztosan jól megnéznek a gyerekek. Még van 3 percem. Gyorsan átfutom még egyszer a jegyzeteket. Csengetnek. Csengettek! Indulnom kell. Hát akkor ... Jaj, a napló, majdnem elfelejtettem! Csendes a folyosó, megriadok, amint koppan lépéskor a cipőm. A tablókról mintha minden szem engem nézne... Ott van, az az osztály. No — félre drukk! Én vagyok a tanár... Mélyet lélegzők. Most! Kinyitom az ajtót, felállnak a gyerekek. Csend, megint ez a csend. Nehéz, hosszú percek. Nyitom a naplót. Itt az óravázlatom is. Azután beszélni kezdek ... ★ Felsóhajt, megkönnyebbülten. Felnéz, pillantását nem követik szavak. Várok, míg gondolatai visszatérnek utolsó mondatáról. Pintér Zsuzsa, a Közgazdasági Szakközépiskola tanárnője most szeptemberben kezdte el a tanítást. Két óra közötti szünetben beszélgetünk. Arca nagyon fiatal, mosolygós. Rövid hajával, kék köpenyében olyan, mint egy diáklány. — Nemrégen még az is voltam — nevet. — Hol végzett? — Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Egyébként Vácon lakom. — Hogyan került ide, városunkba? — Az elmúlt tanév befejezése előtt a ceglédi középiskola segítséget kért egyetemünktől: kevés volt náluk a köz- gazdasági szaktanár. Akkor döntöttem, hogy eljövök Ceglédre. — Lakást kapott? — A kollégiumban adtak szobát. így anyagilag jobban jövök ki. Egyetlen baj, hogy nappal foglalt a szobám és csak este hat óra után mehetek haza. — Már eltelt három hét Mégis azt kérdezem: milyen volt az első nap, az első óra? —r örök élmény. Hosszú évekig tanultam, készültem, s íme egyszerre valóság minden ... Nagyon szép és nagyon boldog vagyok! — Félt? — Nagyon izgultam. Kartársaim nem szóltak, csak mosolyogva, pillantásaikkal bátorítottak. — Sok a munkája? — Heti 26 órában tanítok. Most még nehéz, sokat kell készülnöm. Persze voltak mulatságos percek is a kezdet kezdetén. Beléptem a levelezőkhöz, fel sem álltak. Gondolták — „ez a kislány is közénk tartozik”. Igyekeztem úgy fordulni, hogy meglássák kezemben a naplói. Erre gyorsan elcsendesedtek. — Ez meghozta az önbizalmam, de a nehézségek nem maradnak el. Sok tárgyhoz például nincs könyv, jegyzet. Az órájára néz többször is. Letelt az időnk. Csengetnek. Kézébe veszi a naplót és elindul. Arcára már a biztonság, a nyugalom simul. Mosolyog. Kohlmayer Ádám Címe és rangja: krumplifőző Eszes József komótosan ül a burgonyaprizma tövében. Jobbra-balra egy-egy domb magasodik mellette. Válogatja a krumplit. A puhája jobbra kerül, a hibátlan balra. Eszes József kezében hosszú tollú bicska, azzal hasogatja ki a rosszát. — Én vagyok az 1-es üzemegységben a krumplifőző — fűzi nevéhez a bemutatkozáskor. Tiszajenőröl vetődtem ide, a ceglédi Kossuth Tsz- be. — Hát itt? — Dolgoztam néhány munkakörben, míg erre a posztra kerültem. Voltam egy ideig kanász, dolgoztam a hizlaldában. Minden hét végén hazajárok. — Miből áll a krumplifőzés és mire jó? — Először válogatni kell. Aztán naponta kétszer két, öthektós üstben főzöm, ötszáz jószágnak kell az ennivaló! Amit reggel főzök, azt este kapják, az estelit meg reggel kosztolják. — Ezzel ki is telik az egynapi munka? Megrázza a fejét, mintha azt mondaná: „Jó is lenne!” Felém fordul és fontoskodva jegyzi meg: — Hát azután, ha beteg a jószág?! Teát is szoktam nekik főzni. Például, ha olyan malac van, amelyik fájlalja a hasát, azt kamillával itatom. Használ nekik. — Megisszák? — Mit tehetnek mást? Víz helyett kapják. Egy-két nap alatt szépen helyrejönnek tőle, — Szereti a malacokat? — Szeretem hát... De leginkább a fazékban meg a tepsiben ! ! ! (R—i) Beteg tűzhelyek doktora Kicsiny ház a Sas utca sarkán. A kapu előtt, gyalogszéken hetven körüli ember ül. — Ugye, maga a kályhás? — kérdezem a bácsit. Mintha szíven találtam volna, úgy tekint fel ültében, és megrázza a fejét. — Tévedés kérem! Én nem kályhás vagyok, hanem Potó János tűzhelyes! Több mint negyven esztendeje tanultam a mesterséget, valami német nevű mestertől az Angyalföldön. — És hogy került Ceglédre? — Nem tudom, hallotta-e hírét a ceglédi napoknak? 1936-ban erre az alkalomra látogattunk el a városba és itt marasztaltak. — Mit ér egy tűzhely, amit a háziasszony „kiszuperál" a kamrába vagy az udvar sarkába? — Amennyit a MÉH mérlege mutat. Kilónként húsz fillért. Sokan nem is becsülik annyira, hogy megjavíttassák. Vannak azonban háziasszonyok, akik ragaszkodnak a tűzhelyhez — mondván, hogy éveken keresztül semmi baj nem volt vele. Ezek aztán nem sajnálják a pénzt a javításért. — De nem is helyes kifejezés, hogy megjavítom a tűzhelyeket. Mert én át is alakítom. A helyzet ugyanis az, hogy a tűzhelyeket általában magas kéményekhez tervezik. fojtott füst és lángjáratokkal. A mi alacsony kéményeink nem adnak megfelelő huzatot, a korom lerakódik. és a következmény erőteljes szurokképződés. A szurok megtámadja a tűzhely lemezeit, amelyek évek során annyira tönkremennek, hogy ha csak ujjal érintjük, máris belyukadnak. A tűzhelyet az alacsony kémények használatához alakítom át. Ennek következtében megfelelő lesz a tűzhely láng- és koromjárata érákkor még tíz-tizenöt évig is jól használható. — Javított már nagy tűzhelyeket is? — Bizony! Napközi otthonokban, kórházban, vendéglátóipari üzemekben. Némelyik akkora, hogy hasábfával tüzelnek benne! A legnagyobb, amit Cegléden javítottam, a Magyar Étteremé. — Mi volt a panasz? — Nem sütöttek a sütők. Tulajdonképpen egyszerű dolog volt: a tűztér messze esett a sütőktől. Kivágtam a tűzhely oldalát és közelebb vittem a sütőt a tűztérhez. Azóta semmi baj. Potó bácsi nem érte be az egyszerű szavakkal. Ragaszkodott a szemléltető bemutatáshoz. A néni éppen vacsorát készített. A tűz hetykén ’lobogott a bácsi által átalakítatt tűzhelyen. A gulyásleves illata szétáradt a konyhában. A sütő a szó teljes értelmében sütött, nagyszerűen kiállta a tűzpróbát... (— ssi) 4
