Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-25 / 227. szám
1966. SZEPTEMBER 25., VASÁRNAP KJT MECYEI kMívlap SZEPTEMBER VÉGÉN Óriás sampinyonok Oamim, mesterséges talajon TEJRECEPT keményítő és fehérje a takarmányban 1 A tejtermeléshez a takarmányadagban a keményítő- l’ érték és az emészthető fehér- 1 je arányának — az un. kemé- ; nyitőértékaránynak — 1:5— 1:6-nak kell lennie. Meglehetősen széles körű vizsgálatra alapozott számsor is bizonyítja, hogy e téren sokszor milyen hibák fordulnak elő. A nyári hónapokban, amikor zömmel fehérjében dús takarmányokat etetnek, a keményítőértékarány 1:3,6—1:3,7-re szűkül — tehát fehérjét pazarolnak. Télen viszont — elegendő fehérje híján — 1:8- ra tágul a keményítőértékarány — ekkor viszont keményítőt, szénhidrátot pazarolnak. Ez azt is jelenti, hogy hiába van az egyik alkotórészből sok a takarmányban, a tehenek tejtermelése még- helyes, ha a lucerna télire sem ehhez, hanem mindig marad, tavasszal-nyáron peahhoz a takarmányalkotórészhez alkalmazkodik, amelyikből kevesebb volt a takarmányban — értelemszerűen, a feleslegesen több tápanyag kárba vész! Hol történhet ilyesmi? Ahol a zöldtakarmányokat nem megfelelően — a keményítőérték és fehérjetartalom figyelembevétele nélkül vetik, illetve — ami ebből következik —, ahol tavasszal és nyáron nem ennek alapján etetik ezeket. Ennek is következménye azután az a nagyon helytelen — esetenként fellelhető — gyakorlat, hogy nem télire — szénaként — tárolják, hanem zölden etetik a lucernát. Ehelyett természetesen az a dig a szakszerűen tervezett „zöldfutószalaggal” oldják meg az állatok teljesértékű takarmányozását. Dr. Fehér Károly Új dohányfajta Szedik a jövő évi füstölni valót, sok helyen túljutottak már a dohányszüretein. Jó eredményt hozott egy ausztráliai és helyi fajták keresztezéséből született dohányhibrid a Szovjetunióban. Ellenáll a veszedelmes dohánybetegségnek, gazdag termést hoz, és kitűnő aromájú. Magjait több gazdaságban szaporítják tovább. A gomba nagy jelentőségű az emberi táplálkozásban, és népszerűsége világszerte nő. Éppen ezért a szabadban, erdőben, réten, mezőn gyűjtött gombák mellett mind nagyobb szerephez jut a mesterségesen tenyésztett, sampinyongomba. Hiánycikk Tudvalevő, a sampinyont hatalmas pincékben termesztik, úgy, hogy érett lótrágyából ágyat készítenek a számára. És éppen ez az, ami gátat vet a sampinyontermesztés Mélyszántás A tavaszi vetésű növények termesztésének — nyugodtan mondhatjuk — alapja az őszi mélyszántás. Jövő évi termésünk részben már azon múlik, hogy elvégeztük-e a megfelelő talajelőkészítési munkákat A tőzeg- és homoktalajon, valamint a szétfolyós szikeseken azonban mellőzni kell az őszi szántást. Az előb-( bi kettőnél csak közvetlenül a vetés előtt szántsunk, míg a szikes talajnál meg kell várnunk a legkedvezőbb ned- vességi állapotot. Ha elvégeztük az őszi mélyszántást, sokkal több nedvességet raktároz el a talaj. Kedvezőbb körülmények között folyik ilyenkor a gyökérmaradványok lebontása, jobban pusztulnak az évelő, gyomnövények és a kártevők. Nem ok nélkül sürgeti tehát az őszi mélyszántás elvégzését a paraszti tapasztalat és a szakemberek tudománya egyaránt. Az őszi mélyszántás megfelelő idejét a helyi klimatikus és talajviszonyok is befolyásolják. Általában legkedvezőbb ideje a szeptember és az október hónap. Jó eszköze az előhántós eke. Ugyanakkor célszerű az ősszel mély- szántoít területek durva el- munkálása is. A szántás mélységét évenként változtatnunk kell, mert különben fellép a káros „eketalp betegség”. Ha erre nem ügyelünk, a mindig azonos mélységig végzett szántás, talaj lazítás következtében tömött talajréteg alakul ki a szántott réteg és az altalaj határán. Ez károsan befolyásolja a talaj vízgazdálkodását, gátolja a víz beszivárgását, amely a növénygyökér- zet kialakulását akadályozza. Sajnos az „eketalp-betegség” gyakran előfordul a huzamosabb ideig művelt talajoknál. Altalaj lazítással, a szántott féteg mélységének fokozásával és megfelelő szerves trágyázással védekezhetünk ellene a legeredményesebben. Ügyeljünk arra is, hogy amennyiben eddigi szántásaink mélysége elérte a 20—25 cm-t, a mélyszántásnak is el kell ezt érnie, esetleg túlhaladnia. Az altalajlazításhoz speciális kultivá- tort keli alkalmaznunk; igen fontos ez fenti bajok kiküszöbölésére és a termőtalaj vas- tagítására. Dióérés idején... Ki ne szeretné a diót, legtáplálóbb és növényi zsiradékban leggazdagabb gyümölcsfajtánkat, amely sokféleképpen hasznosítható: rendkívül ízletes eledel, az édesiparban pedig úgyszólván nélkülözhetetlen. Üzemi és házikerti termesztése mégis elmaradt a növekvő igényektől, de a többi gyümölcsfaj telepítési arányaitól is. A Kertészeti Kutató Intézet gyümölcstermesztési osztályán 15 év óta kísérleteznek. Oltott dió A hagyományos diótermelési ismeretek már nem elégítik ki a korszerű termelés igényeit. A dió úgynevezett „magnemessége”, vagyis hogy a magról elvetett dió megtartja az anyafa fajtatulajdonságait, gyakorlatilag csak annyira helytálló, hogy valóban minden magról nevelt diófa felhasználható diót terem. Termőre fordulása után azonban a magoncnemzedé- kek túlnyomó többségében a jó fajtatulajdonságak nem örklödnek át, s hasonlóan a többi gyümölcsfajokhoz, nagyon változékony, és zömében esökkentebb értékű, vad jellegű fák teremnek. Régi probléma ez hazánkban; a kertészek már több mint 100 éve foglalkoznak a diófa oltásával, ami lehetővé tenné a fajtaszaporítást, de a megfelelő módszert nem sikerült kidolgozniuk. A szabadföldi oltások nem eredtek meg, a növényházi oltványok pedig a kiültetés után nem bizonyultak életképeseknek. Nagyszemű diót, húsos cseresznyét! Uj fajták, hasznos tanácsok Szüret — géppel Kasza — vibráció — kísérlet Ma még általánosságban nem beszélhetünk a szüret gépesítéséről, a kutatók munkáját is inkább csak sikeres kísérletek, mint kidolgozóit megoldások jellemzik. Nem csoda, ha e rövid idő alatt végzendő nagy munka az egész világon gondot okoz. A Szovjetunióban és az Egyesült Államokban egyaránt igen. nagy felkészültséggel folytatják a gépi szüretelés kísérleteit. Amerikában felfogó ernyő, vibráció, míg a Szovjetunióban kaszás rendszer kidolgozásán fáradoznak. A gépi szüretelés megoldása azonban még várat magára. Ezért átmeneti megoldásokra is törekednek. Egyelőre a rakodási és szállítási problémák kiküszöbölésén fáradoznak. Biztosítani igyekeznek a sorok közötti elszállításhoz a megfelelő gépi eljárást. Erre alkalmas a szedő csapattal együtt haladó traktorvontatá- sú tartály; a teli tartályokat azután gyűjtőkocsikra rakják. Nem elhanyagolható az a szempont, hogy a gépesítésnél igénybevett gépek más munkafolyamatoknál is alkalmazhatók legyenek, mert az amortizációs költségek így nemcsak a szüretet érintik. Addig is, amíg has2hálható szüretelőgépek lesznek, ügyelnünk kell a szüretelési idő pontos betartására, a szemveszteség csökkentésére és •-> helyben alkalmazható leggazdaságosabb megoldások keresésére. Nem egy borvidékünkön, éppen a legértékesebb hegyvidékeken, ma is még a hagyományos eszközökkel, kis sorközű szőlőkben kell biztosítani a hagyományos kézi szüretelést, hagyományos putto- nyozó szállítással. Az intézet kutatómunkája során az ország három fontosabb diótermesztő táján választottak ki jó teljesítőképességű diófajtákat, amelyek közül eddig hármat a Fajtaminősítő Tanács előzetesen elismert, s a többi fajtajelölt minősítése is folyik. A jó fajták elszaporítására kidolgozták az intézetben a dió szabadföldi oltási módszerét. Ezeknek az újabb ismereteknek alapján most indul a diófajták nagyobb mértékű el- szaporítása oltás útján, hogy a csökkent értékű magonco- kat minél előbb kiszoríthassák. Cseresznyefa — párostól A cseresznye és meggy termesztése ismét fellendült hazánkban. A két kedvelt, korai érésű gyümölcsünk termesztését a nagyüzemi termesztés alapos telepítési rendszerének kidolgozásán kívül az is elősegítette, hogy elhelyezési lehetőségük a külföldi piacon szinte korlátlan. A cseresznyefajták saját virágporuktól nem termékenyül- nek, vagyis önmeddőek, de kölcsönösen meddő fajták is akadnak közöttük, amelyek egymást sem termékenyítik meg. Ezért a cseresznyefajtákat soha nem szabad egyma- gukban, alkalmas porzófajták nélkül ültetni. Mindezeknek a szempontoknak a figyelem- bevételével a kutatók telepítésre javasolják a márki korai, a májusi hosszú szárú, a jabolay, a szomolyai rövid szárú, a gyöngyösi szívcseresznye, a jánoscseresznye, a solymári szívcseresznye,, a germersdorfi óriás, a badacsonyi óriás és a hedelfingeni fajtákat. Fortuna Meteor A meggyfajták érési ideje valamivel hosszabb; a cseresznyeérés második hetétől, május végétől, július közepéig, végéig trat. A fajták iránti követelmény a hús minőségétől eltekintve a cseresznyéhez hasonló. A fajták többségénél ugyancsak szükséges a porzófajta, ezért javasolják az ön- termékeny fortuna és meteor, valamnt a porzópartnerrel telepítendő eugénia, nagyszemű angol, cigánymeggyek, mont- reulli és a pándy meggyfajtákat. A Kertészeti Kutató Intézet a javasolt fajták porzópartnereit — cseresznyéknél és meggyeknél egyaránt — készséggel közli az érdeklődőkkel. A különböző fajtákat egyébként az ország minden részén bárki beszerezheti a faiskolákban és a faiskolai le- rakatokban. V. A. növelésének. A lovak száma ugyanis világszerte erősen csökken, egyre nagyobb nehézséget jelent a megfelelő mennyiségű és minőségű lótrágya beszerzése. A hamburgi kertészeti kutatóintézet most olyan eljárással kísérletezik, amely lehetővé teszi a nagyüzemi gombatenyésztést — lótrágya fel- használása nélkül. A kísérletek várakozáson felül eredményesek: sikerült olyan sampinyongombákat kitenyészteni, amelyek lényegesen nagyobbak az eddig ismert fajtáknál, ízben azonban semmivel sem maradnak el a szabadban nőtt, vagy lótrágyában tenyésztett sampinyontól. Csíramentes táptalaj A hamburgi „sampinyongyárban” szecskázógépekkel finomra őrlik a szalmát. Ezt az őrleményt keverőgépbe helyezik, vízzel duzzasztják és különböző tápanyagokkal, mésszel, szójaliszttel, gyapot- magliszttel erősítik. A masz- sza nagy tartályokba, úgynevezett autoklávokba kerül, amelyeket magas hőfokon sterilizálnak. Ily módon a táptalaj tökéletesen csíra- és baktériummentessé válik. Gazdaságos eljárás A steril táptalajban helyezik el a sampinyoncsírákat. Megfelelő szellőzés és 24 fokos hőmérséklet mellett a csírák körülbelül öt hét alatt megfo- gamzanak és megkezdődik a gyökérképződés. Mivel a csírák úgyszólván versenytárs nélkül fejlődhetnek, sem kukac, sem más ártalmak nem lépnek fel, több és nagyobb sampinyongombák fejlődnek így, mint a hagyományos ló- trágyás tenyészetnél. G. I. KÉKNYELŰ, SZÜRKEBARÁT... Látogatás szőlészeti kutatóknál Badacsonyban A badacsonyi telep egyik legjelentősebb kutatási problémája a talajvédelem. A meredekről lemosódó és pusztuló termőtalaj védelmét különböző méretű és formájú teraszok kialakításával oldják meg. A teraszok lehetővé teszik a nagy teljesítményű gépek alkalmazását is a hegyi szőlőtermesztésben. — A már említett kutatási témánk mellett fontos megoldott probléma a világhírű kéknyelű borfajtákhoz kapcsolódik. E fajta termesztési értékét jelentősen csökkenti alacsony és igen változó termésmennyisége, amelyet a rossz termékenyülés okoz. Ennek megoldására dolgozott ki helyes módszert dr. Jezerniczky Lajos kandidátus. — A nagyüzemi termesztésben egyre inkább tért hódít a széles sorté vú magaskordon művelés. A borvidék fajtái közül azonban nem mindegyik alkalmas e módszer bevezetésére. A telep 40 féle fehér fajtából álló, magas-kordon művelésű gyűjteménye lehetővé tette az erre alkalmas fajták kiválasztását. örvendetes, hogy az új művelési rendszerre legalkalmasabbak az eddig is kiváló minőséget biztosító nevezetes fajták, pl.: a szürkebarát, a zöldszilváni, a tramini. — Az elmondottakon kívül másik fontos gyakorlati kérdés, amit megoldottunk, a szőlők trágyázása. A mindinkább hiányzó istállótrágya pótlására különböző talajféleségeken alkalmaztuk az erjetlen szerves anyagok és a műtrágya kombinációját. Ez gyakorlatilag a pannonhomokos, löszös területeken is bevált. A badacsonyi telep 75 kh összterületéből csak körülbelül 42 kh a kutatási ültetvény, de eredményei az egész ország szőlészetének útmutatásul szolgálnak. Világhírű intézet ez, ahová messzi földről járnak el tanulmányozni a szőlészeti kutatásokat. Halácsi Dezső SZÁZHÚSZ EVES A BALATONI HAJÓZÁS A magyar tenger hajóállomásainak személyzete szerdán házi ünnepségeken emlékezett meg a balatoni hajózás 120. évfordulójáról. 1846. szeptember 21-én, tehát éppen 120 esztendeje bocsátották vízre Balatonfüre- den a lapátkerekes Kisfaludy elnevezésű gőzhajót. A Kisfaludy vízre bocsátása óta hatalmasat fejlődött a balatoni hajózás. Az utasforgalmi adatokat 1923. óta őrzik. Akkor egy év alatt 51 000 személyt szállítottak, ebben az évben már túlhaladták az 1 900 000-et. 4 »
