Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-25 / 227. szám

1966. SZEPTEMBER 25.. VASÁRNAP HlCtrl v/ffirfnp 3 (Folytatás az 1. oldalról) lakást az amerikai hírszerzés bécsi részlege az ilyen talál­kozások céljára tartotta fenn. Kiss Nándorral — 6 hónap kivételével — mindvégig Wer­ner Róbert tartotta fenn a kapcsolatot. Ezt csupán 1960- ban vette át 6 hónapra egy magát Bauernek nevező ame­rikai hírszerző, akinek fő feladata Kiss Nándor megbízhatóságának el­lenőrzése volt. Nemcsak Kiss Nándor, ha­nem az amerikai hírszerzés bécsi csoportjával hasonló módon kapcsolatba került más magyar hazafiak is segí- -tettek abban, hogy megtud­hattuk: Werner Róbert igazi neve Bánsági József, aki 1928-ban Békéscsabán szüle­tett, anyja leánykori neve: Baski Etelka. Bánsági 1944- ben szüleivel távozott Nyu­gatra. Rövid ideig Nyugat- Nómetországban tartózko­dott, majd az Egyesült Álla­mokba vándorolt ki. 1957-ben már mint az amerikai hírszer­zés tisztje került Ausztriába, ahol Rita Pruckner osztrák állampolgárral kötött házassá­got. Miro IrpcTtil a Kiilönleaes Haderő? ' Kiss Nándor és más becsü­letes magyar állampolgárok információi alapján össze le­hetett állítani a listát arról, hogy a Magyar Népköztársaság mely objektumai állnak az amerikai hírszerzés érdek­lődésének homlokterében. Ez az érdeklődés igen széles skálán mozog. A listán szere­pelnek közismert nagyüzeme­ink, mint például a Beloian­nisz Híradástechnikai Gyár, a Gamma Optikai Művek, a Magyar Optikai Művek, a Ma­gyar Hajó- és Darugyár, a diósgyőri, miskolci, csepeli, óz­di és dunaújvárosi vaskohá­szat, illetve szerszámgépgyár­tás, a tiszapalkonyai, kazinc­barcikai és péti vegyipari lé­tesítmények, továbbá az or­szág különböző részein elhe­lyezett katonai objektumok. Enyhén szólva feltűnő azon­ban, hogy az amerikai hírszerzés kü­lönleges figyelme olyan lé­tesítményekre is kiterjed, amilyenek például a vé- dögátak. a folyó- és pa­takszabályozások, a mesterséges víztárolók és öntözőcsatornák pontos helye, úgynevezett földrajzi koordi­nátái. Felvetődik — teljesen jogosan — a kérdés: vajon az amerikai hírszerzés miért ta­núsít oly nagy érdeklődést a nép élet- és vagyonbiztonságát szolgáló ilyen létesítmények iránt? Jelentek meg már a hazai és n külföldi sajtóban cikkek és más bizonyítékok arról, hogy az Egyesült Államok kor­mánya a hadseregen be­lül létrehozta az úgyneve­zett Különleges Haderőt (Special Force), amelynek tag­jait más országok területén végrehajtandó diverziós, sza­botázs- és terrorakciókra ké­pezik ki. Ezeknek az alakula­toknak az állományát a legkü­lönbözőbb országokból odake­rült fiatalokból toborozzák, közöttük — sajnos — vannak disszidált magyarok is. Ennek a különleges haderőnek „bel­ső ügyeiről” is sokat lehetne mondani, mert az utóbbi évek­ben több olyan személy is tért' haza végleg Magyarországra, akik ott teljesítettek szolgála­tot. Felmutathatom önöknek azt a dokumentumot, amely a kü­lönleges alakulatok kiképzésé­vel függ össze. Ez egy egészen sajátos szókincset tartalmazó angol—magyar — hogy úgy mondjam — társalgási nyelv­könyv, amelyet az amerikai hadsereg vezérkara 1962 jú­liusában adott ki Decker tá­bornok, vezérkari főnök jóvá­hagyásával. Az előszóból kitű­nik. hogy a „nyelvkönyv” a különleges alakulatok azon tagjai számára készült, akik­nek a Magyarország területén folytatandó „missziót” szán­ták feladatul. Hogy milyen kü­lönleges küldetésről van szó, annak illusztrálására csupán néhány mondatot idézek eb­ből a kézikönyvből: „Mutasson nekünk alkalmas rejtekhelyeket, üregeket, bar­langokat, helyeket ezen a kör­nyéken, ahol anyagot tudunk elrejteni, tárolni ideiglenesen vagy hosszabb időre”. ,.Ugy vezessen műnket, hogy elérhes­sük azt a területet napkelte Az amerikai hírszerzés ma­gyar és más nemzetiségű ügy­nökginek feladatává nemcsak a Magyar Népköztársaság tit­kainak kikémlelését teszi, ha­nem azt is, hogy hazánkon ke­resztül — ahogyan megfogal­mazták — megfelelő csatornákat hoz­zanak létre a Szovjetunió elleni kémtevékenységre. Bánsági—Werner állandóan a legerőteljesebben szorgalmazta egy ilyen „csatorna” kiépíté­sét. Ebben személyes becsvá­gyának is nagy szerepe lehe­tett, mert — amint Kiss Nán­dornak elfecsegte: „sokan fog­lalkoznak a csatorna megszer­vezésével, jó volna, ha nekünk sikerülne”. Az USA hírszerző szervei és kémügynökei igyekeznek kihasználni olyan, az em­beri haladást és a népek ba­rátságát szolgáló kapcsolato­kat, amilyen például a kul­turális, tudományos együtt­működés, vagy az idegenfor­galom. Meghívásunkra volt szí­ves eljönni megbeszélésünkre dr. Hackl Lajos, a szegedi József Attila Tudomány Egyetem adjunktusa, aki a Német Szövetségi Köztársa­ságban ösztöndíjasként több mint egy évet töltött, s ez idő alatt az amerikaiak szin­tén kémtevékenységre akar­ják rábírni. Ezt kereken visz- szautasította, s emiatt meg­fenyegették. ŐSZINTE ELVTÁRSI LÉGKÖRBEN A vezetöságválasztó taggyűlések eddigi tapasztalatai Szakali Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának nyilatkozata Titkos hírszerzőközpontok Ausztriában A szintén jelenlevő Radnóti Ágoston, a közelmúltban vég­leg hazatért volt bécsi egye­temista — kívánságukra — ■ beszámolhat arról, hogy az USA hírszerzésének milyen fedőszervei mű­ködnek Ausztriában, hogyan próbálnak az oda utazó gyanútlan magyar ál­lampolgárokból különböző adatokat, információkat ki­szedni. Az amerikai hírszerzés a Német Szövetségi Köztársa­ságban nemcsak a szocialista országok odautazó állampol­gárait igyekszik kémkedésre rávenni, hanem más, az Egye­sült Államokkal szövetséges! viszonyban levői vagy. általa hivatalosan barátinak ítélt országok — ezek sorában az Osztrák Köztársaság — ál­lampolgárai közül is igyekszik kémeket szervezni. A dokumentumok egyértel­műen bizonyítják, miszerint az amerikai titkosszolgálat ar­ra törekszik, hogy részletes adatokat gyűjtsön Ausztria, Franciaország és más európai tőkés országok összes fegy­veres erőiről. Kémkedés az egész világon Ebben a tevékenységben a ] CIA szülőatyjaként emlegetett j Allan Dulles szelleme érvé-1 nyesül, aki „A hírszerzés mes­tersége” című könyvében így \ ír: | „A hírszerző szolgálat ma abban a helyzetben van, hogy szemmel kell tartania a világ minden részét. A hírszerzés már nem korlá­tozódhat néhány országra. Az egész világ a mi küzdő­terünk.” Amikor kénytelenek va­gyunk esetenként felhívni a közvélemény figyelmét arra, milyen módszerekkel tör sza­badságunkra és függetlensé­günkre az amerikai imperia­lizmus, hogyan igyekszik ha­zaárulásra rábírni magyar állampolgárokat, azt tapasz­taljuk, hogy jónéhány nyugati sajtóor­gánum újult erővel nagy hírverést csap arról, hogy Magyarországon — az ő szóhasználatukkal — a libe­ralizálódást felváltja a ke­mény vonal, s a magyar ha­tóságok minden külföldiben, minden nyugati látogatóban kémet, diverzánst látnak. Az ilyesfajta propaganda megcáfolására nem is érde­mes sok szót vesztegetni. A tények tömege bizonyít­ja, hogy nincs szó nálunk a politikai vonal valami­féle megváltozásáról; s ami ennek konkrét részét illeti, — szilárd a törvényesség, a legteljesebb nyugodtsággal élhet, végezheti munkáját minden magyar állampolgár, látogathat el hozzánk minden külföldi állampolgár, aki tisz­teletben tartja népköztársasá­gunk törvényeit. pártvezetők érzik mennyire megnőtt a felelősségük, mert a jövőben a hivatali alapszer­vezetekben, irányító szervek­ül is módjuk lesz a kommu­nistáknak arra, hogy beszá­moltassák a vezetőket munká­jukról. A megyei pártbizott­ság segítséget nyújt majd ter­mészetesen ahhoz, hogy min­denütt helyesen értelmezzék ezt a jogkört és éljenek vele. Az eddig megtartott vezető­ségválasztó taggyűlések azt bizonyítják, hogy alaposan, gondosan készítették elő a választásokat. Az alapszerve­zetekben már az augusztusi taggyűléseken megválasztot­ták a jelölő bizottságokat és a vezetőségválasztó taggyűlé­sek elnökeit. Mindenütt elő­zetesen beszélgettek a kom­munistákkal, megkérdezték véleményüket a személyi kér­désekben is. A jelölő bizott­ságok ezeket a véleménye­ket figyelembe vették a ve­zetőség és a titkár szemé­lyére tett javaslataikban. Ennek is köszönhető, hogy a párttagság a taggyűlések többségében elfogadja a ja­vasolt vezetőket. Mindenütt biztosították a szavazás titkosságát, nem egy helyen külön szavazófülké­ket létesítettek. Jellemző, mennyire demokratikus lég­körben zajlott le az alap- szervezetekben a vezetőségvá­lasztás: a titkárok szemé­lyét illetően tizenkét eset­ben változtatta meg a párt­tagság a jelölő bizottság ja­vaslatát és a vezetőségi ta­goknál 64 esetben tettek más személyekre is javaslatot. A még soronlevő feladatok Október első hetében vé­get érnek az alapszerveze­tekben a vezetőségválasztá­sok. Szám szerint 990 párt- szervezetünkben láthat hozzá az újonnan megválasztott, összetételében is friss, fiatal, új aktívákkal megerősödött vezetőség a munkához. A tennivalók sora azonban még korántsem ért véget. Előt­tünk vannak a párt járási és városi küldöttgyűlései, amelyeket október végéig mindenütt megtartanak. Az iparban és a mezőgazdaság­ban is nagyon fontos fel­adat a kongresszusi munka- verseny-vállalások ellenőrzé­se és ezek teljesítése. A párt- szervezeteknek segítséget kell nyújtaniok ahhoz, hogy a reá­lis felajánlások, a termelési tervek mindenütt megvaló­suljanak. A mezőgazdaság­ban • a termelőszövetkezetek­ben és az állami gazdasá­gokban legméltóbban úgy készülhetnek a párt országos kongresszusára, ha november végéig végeznek a gabona­vetéssel és mindenütt telje­sítik a mélyszántás tervét. Ugyanilyen fontos az őszi betakarítás időbeni befejezé­se, a termények tárolása és értékesítése. Előtérbe kerülnek a párt- szervezetek belső életének problémái is. Többek között elő kell készíteni a pártokta­5 tást. > ^ Nem kisebb feladat a kong- ^ resszusi munkaversenyek ér- ^ tékelése és az abban ki- | tűnt pártonkívüliek közül a § legkiválóbbak pártba való ^ felvétele. A kommunisták, az gégész párt számára nem kö- | zömbös, kik állnak ebben a ^ fontos időszakban is legkö- | zelebb a párthoz. A járási ^ tanácskozásokon, a megyei 6 pártértekezleten a küldöttek ^ az ő helyes elképzeléseiket, S nézeteiket is képviselik majd ^ a kommunistákéval együtt. § Hiszen a párt országos kong- § resszusa, amely újabb esz- | téridőkre határozza meg az gégész nemzet további előre- § haladásának, felemelkedésé' ^ nek útját, minden becsű' ^ letes magyar ember érdekéi § képviseli — fejezte be nyi' § latkozatát Szakali József me1 ^ gyei titkár. szólaltak fel, mondották el vé­leményüket valamilyen kér­déssel kapcsolatban. A nagy­fokú aktivitásban természete­sen része volt annak is, hogy a beszámolókban jelentős he­lyet foglalt el a pártszerveze­tek belső élete, szervezeti hely­zete, a párt irányító tevékeny­sége. A vezetőségek önkritiku­san szólották saját munká­jukról. Ami különös figyelmet érdemel — Nagy figyelmet érdemel általában mindaz, ami az ipar­ban dolgozó kommunisták ta­nácskozásain elhangzott. So­kan foglalkoztak a vezetés színvonalával, a termelési ter­vek teljesítésével, a műszaki fejlesztéssel a munkaszerve­zéssel és a munkafegyelemmel. Jelentős helyet kaptak a kong­resszusi verseny eddigi ered­ményei, nem kevésbé a dolgo­zók szociális és munkakörül­ményei. Ezzel kapcsolatban nem egy helyen hangzottak el javaslatok a körülmények jobbá tételére, megjavítására. Sok hozzászóló foglalkozott az új gazdasági mechanizmussal, ezen belül a párt és a szak- szervezet megnövekedett sze­repével. Elsősorban a terme­lésben közvetlenül dolgozók bírálták, hogy gyakran nem reagálnak javaslataikra, észre­vételeikre. Általában elég nagy helyet kaptak a vitákban a lakosság áruellátásának, a termények értékesítésének gondjai. Nyugtalanítja elvtár­sainkat a nemzetközi politiká­ban és a Kínai Népköztársa­ságban kialakult helyzet is. Sokan fölvetették, hogy ezzel kapcsolatban bővebb tájékoz­tatást szeretnének időközön­ként kapni. Hasonlóan az ipari üzemek­hez, a termelőszövetkezetek­ben is sokat foglalkoztak a vezetés és a termelés kérdé­seivel. A termelőszövetkezeti demokrácia fokozottabb érvé­nyesítését a további előreha­ladás feltételeként hangsúlyoz­ták. Ugyancsak szóbakerült a munkafegyelem és a munka szervezése is. Nem egy helyen szóvátették a gazdasági veze­tők felelősségének növelését, és a kommunisták példamuta­tására apelláltak. Kellő helyet kapott a falvakban is a párt- szervezetek termelést segítő tevékenysége. A hozzászólá­sokra jellemző volt, hogy a kommunisták őszintén, nyíltan nyilvánították véleményüket és bíráló észrevételeik sokat segítettek a további munká­ban, I | Mi új a hivatali : pártszervezeteknél ? j A hivatali pártszervezetek­ében, a tanácsi apparátusban, s íegyéb intézményeknél, különös l érdeklődést váltott ki a szer- 5 vezeti szabályzatban tervezett | módosítás. Bár csak a kong­resszus után lép majd érvény­ébe a módosított szervezeti ^szabályzat, a párttagság már- é is sokat foglalkozott jelentő­é ségével. Tapasztaltuk, hogy a i gép sebessége el­éri az óránkénti 2500 km-t. A jövő év első hónapjai­ban a Szovjetunió légi útvonalain megjelenik a gi­gantikus „IL— 62”: leszállás nél­küli repülési tá­volsága 9200 km. 10 000 méter ma­|ben líló repülőgép, a TU—104-es utó­daként megjele­nik a „TU—154”. Kcpülési távolsá­ga 3—5 ezer km. A helyi vonalak forgalmát a „JAK —40” reaktív utasszállító repü­lőgép látja majd el, a „V—2” és gasságban a gép utazási sebessége 900 km/ó. A fe­délzetén szállítha­tó utasok száma 186. Az első lök- hajtásos utasszál­„V—8” helikopte­rekkel együtt, amelyek maximá­lis utaslétszáma 24 fő. A képen; a JAK—40 makett­je. I I •lőtt, hogy felderíthessük, tiogy harcolhassunk”. „A vas­útvonal melyik szakaszán jár- irőznek nappal, éjjel, hány órakor?” „Melyik vasúti be­rendezéseket őrzik? Mutassa meg a térképen!” „Hol van­nak a kiserődök, az erődíté­sek?” „Hol volna a legalkal­masabb hely rombolásra, tele­fonvezetékek átvágására?” Ez a „társalgási anyag” két- ségbevonhatatlanul bizonyítja az amerikai hadsereg és benne a Kü­lönleges Haderő kiképzé­sének agresszív jellegét. Hozzáteszem, hogy ilyen nyelvkönyvek nemcsak ma­gyarul, hanem számos más európai, ázsiai és afrikai nép nyelvén is készültek. Szeptember első napjaitól a megye üzemeinek, termelőszö­vetkezetének, állami gazda­ságának, valamint hivatali és területi pártszervezeteinek több mint 70 százalékában ül­tek össze a kommunisták ta­nácskozásra és választották meg alapszervezeteik új ve­zetőségét, s a közeljövőben sor­ra kerülő járási pártértekezle­tek küldötteit Felkértük Sza­kai i Józsefet, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkárát, nyilatkozzon a IX. pártkong­resszus előkészületeiről, az ese­ménysorozat eddigi tapaszta­latairól. Segítség az alapszervezeteknek — A párt Központi Bizottsá­gának ülése után, augusztus­ban összegyűltek a kommu­nisták, hogy megtanácskozzák az ott elfogadott és nyilvános­ságra bocsátott kongresszusi irányelveknek és a párt szer­vezeti szabályzatának új ter­vezetét — mondotta bevezető­ben Szakali József. — Ezek a taggyűlések élénkek . voltak. A járási, az üzemi pártbizott­ságok, valamint a csúcsveze­tőségek segítséget nyújtottak az alapszervezeteknek a ve­zetőségválasztó taggyűlések előkészítéséhez. Megteremtet­ték a feltételét annak, hogy a kommunisták üzemükben, munkahelyükön az elmúlt évek tapasztalatait őszintén tárgyalják' meg és a párt or­szágos politikájának tükré­ben értékeljék. Az előkészítés során mindenütt nagy figyel­met fordítottak arra, hogy olyan elvtársi légkör alakul­jon, amelyben a kommunistá­kat valóban jellemző őszinte bátor bírálat érvényre jut. Feltétele ez további előreha­ladásunknak, azoknak a nagy feladatoknak, amelyek mind- annylunk előtt, az egész or­szág előtt állnak. Gondolok elsősorban a harmadik ötéves terv céljaira, amelyeket a gaz­dasági mechanizmus reform­jával egyidöben kell majd folyamatosan megvalósítani. Az eddig megtartott taggyű­lések beváltották a hozzájuk fűzött reményeket; megnőtt a részvevők aktivitása, az ott el­hangzottak mind a gazdasági, mind a politikai munka ma­gasabb színvonalát eredmé­nyezik. A párttagok 85—95 százalé­ka vett részt a taggyűléseken, de nem egy helyen kivétel nél­kül minden kommunista meg­jelent. Közülük nagyon sokan t ! Az Aeroflot légi ■ útvonalainak • hossza meghalad- í ja az 500 ezer ki- i lométert, s ebből ; százezret tesznek ; ki a nemzetközi ; útvonalak. Az el- ; múlt hét évben lé- ; gi összeköttetést ; teremtettek a ; Szovjetunió há- : romezer városa és ! legjelentősebb : csomópontja kö- 1 zött. 1965-ben az ; Aeroflot 42 millió ; utast szállított; ; 1970-re ez a szám ; eléri a 75 milliót, i Az 1966—1970-es > években a Szov- ; jetunió polgári lé- ! gi forgalmának i munkája megkét- l szereződik: annak ! érdekében, hogy a ; megnövekedett ! igényeknek meg- S feleljenek, korsze- j rű repülőgépeket ; állítanak forga- ; lomba. A legna- í gyobb érdeklődés 1 természetesen a j leggyorsabb utas- : szállító repülőgép. : a „TU—144” iránt j nyilvánul meg. A ; 120 utast szállító Uj gépmadarak - 70 millió utas Ay. Aprnflrt! 1 /> eri n-án onliAccáffA aT _ lít A ÍGY DOLGOZNAK: Titkos találkozók — 'Beszervezett" hálókocsi-kalauz Az érdeklődés előterében: nagyüzemek, vízművek, gátak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents