Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-03 / 208. szám

1966. SZEPTEMBER 3.. SZOMBAT men* Kollektívák: felsőbb osztályban Joggal lehetünk büszkék arra, hogy az ország három, a szocialista munka vállalata címet elnyert termelői kollek­tívája közül az egyik megyénkben tevékenykedik: a ceg­lédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat dolgozói hosszú évek egyenletesen fejlődő munkájával jutottak el a meg­tisztelő cím megszerzéséig. Az első nyomába mind többen szegődnek: iparvállalatainknál a szocialista brigádmozga­lom számbeli és tartalmi megszilárdulását követően most már a nagyobb kollektívák vállalják a szocialista mű­hely, üzem, gyáregység cím elnyerését biztosító követel­mények teljesítését; annak a vizsgának letételét, amely után a kollektíva felsőbb osztályba léphet. Valóban „felsőbb osztály” ez: a közösség olyan tar­talmi, s minden területre kiterjedő gazdagodását tételezi fel, amit csakis évek alapos és egyenletes munkájával le­het elérni, úgy, hogy a kollektíva minden tagja alkotóan közreműködik a feladatok elvégzésében. Ilyen múltra tekinthet vissza a sokszoros élüzem, a négyszeres vörös vándorzászló nyertes Nagykőrösi Konzervgyár: ebben az esztendőben a szocialista munka vállalata cím elnyerése áll tevékenységük középpontjában. Ugyanezt mondhatjuk a Csepel Autógyár szerszámgyárára is, ahol a cél: a szo­cialista gyáregység cím megszerzése. Rajtuk kívül még öt nagyobb kollektíva versenyez a szocialista műhely, osz­tály cím jelentette követelmények teljesítéséért. Említ­hetnénk példát az MGM diósúi gyárából, a törökbálinti Mechanikai Müvekből is, ahol ugyancsak megnőtt a na­gyobb kollektívák versenyzési kedve és —, mert ez a döntő! — erkölcsi alapja ahhoz, hogy a siker reményével küzdjenek a munkaverscnymozgalom ez új ágában a szo­cialista cím megszerzéséért. Az erkölcsi alapot említettük. Igen, túl azon, hogy általános érvényű irányelvek határozzák meg. kik, mi­lyen szint elérése után nevezhetnek be a versenybe, egy- egy közösségnek a gyár, vállalat egésze előtt kell bizonyí­tania, megérett a felsőbb osztályra, a szocialista cím je­lentette rangra. Mert, hogy rang ez, azt legjobban az igazolja: igen nagy érdeklődéssel figyelik, vitatják e kö­zösségek vállalásait, s azok teljesítését a többiek, s való­ban közüggyé lesz egy-egy cím odaítélése. Ellenőrzés ez. de ugyanakkor ösztönző-serkentő erő is: a többieket arra indítja, hogy a példát követve, a jövőben maguk is ott le­gyenek a vetélkedők között. A munka nagyobb értéke, az emberi kapcsolatok gazdagodása, új vonások kifejlődése — önzetlenség, áldo­zatkészség, a közösség érdekeinek hű szolgálata — kíséri nyomon a szocialista címért versenyző nagyobb közössé­gek erőfeszítéseit. Valóban kollektívává formálódik a* eddigi munkatársi, kolléga! közösség: egységesen cselek­vő, határozatait egy emberként végrehajtó csoporttá, olyanok önkéntes szövetségévé, akik már magukban hordják a szocialista típusú ember sok vonását, s ezt egy egész közösség arculatának meghatározójává tudják len­ni. A felsőbb osztályba lépett, illetve lépő kollektívák a holnap jelzői: a szocializmus teljes felépítése feltételezi azt is, hogy üzemeinkben, vállalatainknál az ilyen, új ar­culatú, mindennapjaikat gazdagabb tartalommal megtöl­tő közösségek váljanak uralkodóvá. M. O. KECSKEMET Megkezdték az alumíniumgarázsok sorozatgyártását A kecskeméti Vas- és Fém­ipari Ktsz-ben a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron bemutatott alumíniumgarázs sorozatgyártását még ebben az évben megkezdik. Az 4,4x8 négyzetméter alapterületű és 2 méter magas, szétszedhető garázsok iránt nagy az érdek­lődés. Az első megrendelése­ket magánosoktól kapták, de a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat is 200 alumíniumga- rázst kér a ktsz-től. Konzervfagylait A Szegedi Konzervgyárban konzervfagylait gyártását kezdték meg és már megin­dultak a szállítmányok az or­szág minden részébe. É VA D K E Z D É S A nyári szünet véget ért. Nemcsak a színházakban kez­dődött meg az új szezon, a művelődést házakban is újra megpezsdül az élet, szélesre tárják kapuikat a szórakozni, művelődni vágyó emberek előtt. Évadkezdéskor kötelező a visszapillantás: művelődési házaink hogyan teljesítették feladatukat? És egy másik kérdés: hogyan töltötték be népművelő szerepüket az el­múlt öt esztendő során? A két kérdés együttes vizsgála­tát az ötéves terv befejezése indokolja. Joggal. A második ötéves terv nagy feladatokat rótt a művelődésügy dolgo­zóira, ezen belül a művelődé­si házak vezetőire is. Az elmúlt öt esztendő során megyénkben is megvál­tozott a művelődési otthonok társadalmi szerepe és a műve­40 csuklós busz a vidéki városoknak A KPM Autóközlekedési Igazgatósága kezdeményezte a MAVAUT budapesti főműhe­lye pedig vállalta az MSZMP IX. kongresszusának tisztele­tére, hogy 40 Ikarus 620-as típusú csuklós autóbuszt ké­szít terven felül még ebben az évben a vidéki városok számá­ra. Ez a szép felajánlás, sike­res megvalósítása után jelen­tősen hozzájárul majd a vi­déki városok közlekedésének megjavításához, a belső utas- forgalom gyorsabb lebonyolí­tásához. A fővárosban már közkedvelt, jól bevált buszok első vidéki testvére már el­készült a MÁVAUT főműhe­lyében, most végzik rajta az utolsó simításokat. Rövidesen Szegedre kerül és bekapcso­lódik a forgalomba. (MTl-Foto — Hadas János) ■SBSBfiBBBfiBfififiSSSfifiBSSB■■■ Az első nemzetközi szocialista kongresszus 100. évfordulóján Száz esztendővel ezelőtt, 1866. szeptember 3-án ült össze a svájci hegyek között, Genf városában a Nemzetközi Munkásszövetség, az Internet, cionálé első kongresszusa. Az I. Internacionálé. 1864- ben alakult meg azzal a cél­lal, hogy szervezetileg össze­fogja az erősödő szocialista mozgalom különböző csoport­jait és irányzatait. A múlt század ötvenes-hatvanas évei­ben ugyanis sorra létesültek a gyárak, fejlődött a bányá­szat, a vasútvonalak hálózata mindinkább befonta a konti­nenst. A tőkés fejlődés azon­ban egyben létrehozta azt a társadalmi osztályt, a proleta­riátust, amelynek történelmi hivatása éppen a kapitalista kizsákmányolás elleni küzde­lem volt. A munkásosztály ügyének képviselőit már a század első felében foglalkoz­tatták azok a célkitűzések és módszerek, amelyek elérhető­vé teszik egy „igazságos társa­dalmi rendszer” megvalósítá­sát. Több irányzat is magáévá tette a tőkés tulajdon meg­szüntetésének, kisajátításának követelését. Ezekbői a külön­böző irányzatokból magaso­dott ki az 1848-as európai for­radalmak előestéjén Marx és Engels elmélete: a tudomá­nyos szocializmus. A történelmi fejlődés ta­pasztalata, az osztályellenté­tek mélyülése mind több és több munkást ébresztett öntu­datra, mind több proletár val­lotta magát a kapitalizmus ellenségének. A Nemzetközi Munkásszövetség tagjai külön­böző nemzetiségűek voltak, a kapitalizmus elleni küzdelem­ről különféleképpen véleked­tek, egyetértettek azonban a munkásosztály felszabadításá­nak nagy végső célkitűzésé­ben. Marx és Engels ezért áll­tak a Nemzetközi Munkásszö­vetség megalakításáért vívott küzdelem élére, mert életbe­vágóan fontosnak tartották a szocializmus erőinek tömörí­tését Tudatában voltak an­nak is, hogy a tudományos szocializmus az Internacioná- léban mindinkább megnöveli majd befolyását; mind több munkás fog ráébredni arra, hogy a tőkés kizsákmányolás elleni nemzetközi forradalmi küzdelem eszméi világíthatják csak meg a munkásosztály végleges felszabadulásához ve­zető utat. A marxizmus érvényre jut­tatásáért azonban az Intema- cionálén belül is meg kellett küzdeni. Éppen ennek a küz­delemnek volt jelentős állo­mása a genfi kongresszus. Az Angliából, Németországból, Franciaországból, Svájcból megjelent, több mint hatvan küldött véleménye megoszlott szervezeti és elméleti-politi­kai kérdésekben egyaránt. A kongresszus — hosszú vita után — végül is a demokra­tikus centralizmus alapelvén felépülő, éppen ezért úttörő jellegű, Mara: által fogalma­zott szervezeti szabályzatot fo­gadta el; azt a történelmi do­kumentumot, amely félreért­hetetlenül kimondotta, hogy a munkásság felszabadulása csak magának a munkásosz­tálynak a műve lehet. A Sza­bályzat meghirdetése egyben mindenfajta, a szervezettség jelentőségét elvető anarchista nézet és a munkásmozgalom feladatait leszűkítetten felfo­gó, szektás vélemény elutasí­tását is jelentette. A kongresszuson részt vevő marxisták következetesen fel­léptek a proudhonista néze­tek ellen. Proudhon a fran­cia munkásmozgalom jelen­tős alakja volt. Híveivel együtt kárhoztatta a ki­zsákmányolást, azonban nem talált rá az ellene vívandó küzdelem helyes útjára. A proudhonisták így nem is­merték fel azt sem, hogy kapitalista viszonyok között a sztrájkok a munkásság hely­zetének megjavításáért fo­lyó harc hatékony eszközei. A kongresszus azzal, hogy — a proudhonisták vélemé­nyét elutasítva — állást foglalt a sztrájkmozgalmak mellett, nagy szolgálatokat tett a további fejlődés ügyé­nek. A küldöttek zöme a munkásság gazdasági küzdel­mével foglalkozva — ugyan­csak a proudhonistákkal szemben — kiemelte a szak- szervezetek jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a szak­mai egyleteknek küzdeniük kell a munkásság helyzeté­nek megjavításáért, a kizsák­mányolás mérsékléséért és egyben részt kell vállal­niuk a proletariátus teljes felszabadítását célzó küzde­lemben. Hasonló jelentőségű volt az a határozat is, amely — egyes küldöttek aggá- J lyoskodása ellenére — hitet $ tett a törvényesen biztosított $ 8 órás napi munkaidő köve- § tejese mellett A munkások $ mindennapi életviszonyaival ^ foglalkozva a tanácskozások ^ résztvevői a termelésbe mind- ^ inkább bevont nők és gyér- § mekek munkafeltételeinek ^ megjavítását szorgalmazták. ^ A kongresszus kiemelte a ^ munkásszövetkezetek jelentő- ségét is. & Nem hiányoztak a kifeje- ^ zetten politikai jellegű haté- § rozatok sem. A küldöttek ^ magukévá tették a Marx § által írt Alapító Üzenet leg- $ fontosabb megállapítását; a ^ munkásosztálynak ahhoz, § hogy felszabaduljon minden- ^ fajta kizsákmányolás alól, meg kell a politikai hatal- ^ mat hódítania. A kongresz- 5 szus a továbbiakban azt ki- $ vánta, hogy az uralkodó $ osztályok népelnyomó hadse- § regeit a nép felfegyverzésé- ^ vei helyettesítsék. A meg- ^ jelentek állást foglaltai a ^ materialista világnézet mel- ^ lett, ugyanakkor azonban | hangoztatták a még ideális-1 ta, vallásos eszmék hatása § alatt levő munkások szer- $ vezésének fontosságát Is. Az 1866-os kongresszus elvi ^ vitában létrejött alapvető ^ határozatai joggal nevezhe- ^ tők történelmi jelentőségűek- § nek. A nemzetközi munkás- ^ mozgalom Genf ben össze- ^ gyűlt első harcosai olyan ^ követeléseket írtak zászla- ^ jukra, amelyekért a munkás- ^ osztály világszerte hosszú év- § tizedeken át küzdött és sok ^ helyütt még küzd ma is. Ugyan- § akkor ezek a követelések a $ szocializmus országaiban, s § így hazánkban is rendre meg- $ valósultak. Erényi Tibor k lődésügy egészében elfoglalt helye. Sokrétűbbé vált tartal­mi és szervező munkájuk, a hagyományos népművelési for­mák mellett egész sor új for­ma nyert létjogosultságot Nőtt a művelődési házak száma is ez idő alatt, száz­negyvenhétről százhetvenhat­ra emelkedett. A községi mű­velődési otthonok mellett nyolc járási és három járási feladatokat is ellátó városi művelődési ház működik. Ma már a megye mindössze ti­zenhét községének nincs mű­velődési otthon jellegű intéz­ménye. Az MSZMP falusi párt- határozata megteremtette an­nak lehetőségét is, hogy a nagy lélekszámú községekben — előbb ötezer, majd három­ezer lakoson felül — főhiva­tású népművelők vezessék a munkát. Ennek eredménye­ként ma már hatvanöt taná­csi és hét szakszervezeti mű­velődési ház élén áll függet­lenített vezető. A művelődési otthonok ha­tóköre is nőtt ez idő alatt. Míg ezerkilencszázhatvanban egymillióhatszázezer ember látogatta a megye művelődési otthonainak rendezvényeit, ad­dig az elmúlt esztendőben számuk kétmilliónégyszáz­ezerre nőtt. (E számokban nem szerepelnek a szakkörök, művészeti csoportok, tanfolya­mok és akadémiák állandó hallgatói.) Kétmilliónégyszázezer em­ber __Hatalmas szám. Mond­h atnánk úgy is: a megye min­den lakosa három alkalommal vett részt egy esztendő alatt a művelődési házak rendezvé­nyein. Elégedettek mégsem le­hetünk. Elsősorban azért nem, mert a felmérések szerint a művelődési otthonok hatóköre a megye lakosságának mind­össze húsz százalékára terjed ki! Ebből következett az elmúlt népművelési évad egyik fontos célkitűzése: a termelőszövetkezeti paraszt­ság körében végzett kulturális tevékenység szélesítése, tar­talmasabbá tétele. Ez a mun­ka nem volt eredménytelen. Igen sok helyen megtették a kezdeti lépéseket és sokoldalú módszereket dolgoztak ki. Aszódon és Gödöllőn például biztosították a termelőszövet­kezeti vezetők továbbképzését s ezzel elősegítették helyes népművelési szemléletük ki­alakítását. A ceglédi és a nagykátai járásban jelentős segítséget nyújtottak a terme­lőszövetkezetek művelődési tervének elkészítéséhez. Gyömrőn, Albertirsán, Tápió- szecsőn, Nagykőrösön és másutt termelőszövetkezeti klubokat hoztak létre s a már működőkben változatos prog­ramokat biztosítottak. Amit nem sikerült megvalósítani: a mezőgazdasági szakmunkás- képzés fokozottabb segítését, új mezőgazdasági szakkörök alakítását, a termelőszövetke­zeti tagok általános műveltsé­gének. iskolai végzettségének az eddiginél nagyobb arányú növelését Ami szintén mindmáig meg­oldatlan: a bejáró dolgozók kulturális ellátottsága. A szak­maközi bizottságokkal, az üze­mek szakszervezeti bizottsá­gaival együttesen néhány mű­velődési otthonban értek el ugyan fejlődést, de ez a tevé­kenység még ezeken a helye­ken is elsősorban néhány rep­rezentatív találkozóra vagy igen kevésszámú bejáró dol­gozó művelődésének biztosítá­sára korlátozódik. A bejáró dolgozók kulturálódása érde­kében legtöbbet a nagykátai járási művelődési ház tett az elmúlt két-három esztendő alatt. Számszerűségükben, színvo­nalukban és hatókörükben a legnagyobb fejlődést a szak­körök mutatják. A szakkörök a tanfolyamok közül az el­múlt évek során háromszoro­sára nőtt a műszaki szakkö­rök, az irodalom és könyvba­rát körök, valamint a nyelv- tanfolyamok száma, öt eszten­dővel ezelőtt például mind­össze egy filmkör működött a megyében, etekben a napok­ban pedig már kilenc kezdi meg az új évadot. A másik nagy előrelépést a klubok érték el. Hatvankettőben há­romezer, hatvanötben pedig már ötezer klubfoglalkozást tartottak a megye művelődési ! házaiban. A klubok további I fejlődését egyelőre a megíele- I lóén berendezett klubhelyisé­gek, valamint a kellően kép­zett klubvezetők hiánya gátol­ja. A klubok előretörése ter­mészetesen a művelődési há­zak nagytermi rendezvényeit vetette vissza. Ez pedig keve- j sebb anyagi bevételt jelent, ami viszont a tartalmi munka anyagi feltételeit gyengíti. így függ össze keret és tartalom, s ennek figyelem, be vételével kell kialakítani a továbblépés új útjait, módszereit, formait. Ami pozitívuma még a nép­művelés elmúlt esztendejének: megkezdődött egy olyan egész­séges szemlélet kialakulása, mely szerint a népművelők nemcsak a művelődési ház falain belül, hanem azon kívül is végzik munkájukat. Ennek eredményeként egyre több he­lyen a művelődési otthonok programjai, előadásai eljutot­tak a munkásszállásokra, a tö- j megszervezetek és termelőszö- ! vetkezetek központjaiba, 11- i letve klubjaiba, a dolgozók is- ! kólájába, a szociális otthonok- í ba, a tanyavilágba, valamint j az iparban és mezőgazdaság- I ban dolgozó szocialista brigá­dokhoz. Ugyanakkor a tömeg- szervezetek és termelési egy­ségek mind gyakrabban veszik igénybe a művelődési intéz­ményeket. Vagyis gyakorlati­lag a művelődési otthonokon belül és kívül egyaránt kiala­kulóban van az egészséges művelődési együttműködés. Az új népművelési évad ter­vei között nem szerepelnek alapvetően új feladatok He­lyesen. A már megkezdett munka folytatása, kiszélesítése és elmélyítése a legfőbb célki­tűzés. A feladat így sem ki­csi. Sőt, talán nehezebb állan­dósítani az elért eredménye­ket, továbblépni az elkezdett úton, miint néhány új dolgot megvalósítani. Most a végre­hajtás teljessége a lényeges. Ez a népművelők legfőbb fel­adata az új évadban. Prukiier Pál AZ IDÉN ELSŐ ÍZBEN Őszi ifjúsági építőtáborok középiskolásoknak Szeptember elején — az idén első ízben — a kutasi és a balatonboglári, majd hét to­vábbi állami gazdaságban új­ra megnyitják kapuikat a KISZ ifjúsági építőtáborai. Több mint ötezer középisko­lást látnak vendégül, akik elő­reláthatólag október végén az őszi betakarítási munkában, az almaszedésben és a szőlőszü­retben segédkeznek maid. A fiatalokat általában állandó jellegű épületekben helyezik el. A 14—18 évesek csoportjai tíznaponként váltják egymást. Nyolc órát dolgoznak a földe­ken, s teljesítményük arányá­ban rendes munkabért kap­nak. A középiskolások őszi építő­táborozását kísérletképpen rendezik meg az idén, s ha a tapasztalatok kedvezőek lesz­nek, jövőre szélesebb körben szervezik meg az akciót.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents