Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-01 / 206. szám
MG«. SZEPTEMBER 1„ CSÜTÖRTÖK MIST« kMírlap Közelebb a piachoz! Értékesítési nehézségek Pest megyében Szinte nincs ma más beszédtéma mezőgazda- sági körökben, mint a felvásárlás. A napokban egészen más céllal hívtak össze megbeszélést a megyei tanácshoz. De mihamar eljutottak a felvásárláshoz. a mai gondokhoz. Panaszkodnak a termelők. De mit is mondanak? Hallgassuk meg őket! Budi környéke, történelmi gyümölcstermő vidék. A sztár az őszibarack, amely a piacokon is a királynőt megillető helyet foglalja el. Az idén azonban ... Földvári Károly, a diósdi szakcsoport elnöke, ezeket mondja: — Soha ennyi gondot nem okozott az őszibarack értékesítése, mint az idén. És ha csak a főszezonban kezdődtek volna a bajok! A felvásárló kereskedelem, már a primőrárut is csak hét-három forintért vette át kilónként. Az árakkal később Is baj! volt, egészen az utóbbi időkig. | Most már ugyanis a szezon végén tartanak: — Különösen, amit a minősítésnél csináltak, az sérti termelői önérzetünket. A minősítés problémáit Völgyi Károlyné- val. a szakcsoport felvásárlójával együtt ismerteti. — Szinte mindvégig az volt az érzésünk, hogy a MÉK-nek nem kell a barack, azért turkált benne. Főleg a belföldi árunál emelték magasra a mércét. Olyanra, hogy korábban, az exportra menő őszibarack sem érte el ezt a minőséget —, mondja a felvásárló. — Ugyanazt a barackot, amit itt nem vettek át, pár száz méterrel errébb, a Nagytétényi Földművesszövetkezet szívesen átvette — folytatja. — De ők nem a MÉK-kel vannak kapcsolatban. A szakszövetkezet felvásárlótelepének 70 vagon volt a terve, a beszélgetés időszakában 48-nál tartottak. Az Érd és Környéke Földművesszövetkezet irodájában, Nagy Péter igazgatósági elnökkel beszélgetünk ugyanerről: — Nagyon nehéz volt, mondhatom. Egyszerűen nem értjük, hogy miért „szőröztek” annyit a belföldi áruval. Szép, egészséges barackot másodosztályba soroltak. A piacon azonban nem találkoztunk ezzel a kategóriával. A további út? A földművesszövetkezet igazgatóságának már vannak elképzelései. Ezt röviden így lehetne kifejteni: közelebb a vevőhöz! — Jövő héten összehívunk egy megbeszélést, amelyen jelen lesznek a külkereskedelem emberei, a dunaújvárosi, a székesfehérvári kiskereskedelmi vállalatok megbízottai és mások. Megpróbáljuk velük elrendezni az őszibarack sorsát. Még hozzáteszi: — Kérem, egy-két éven belül, csaknem kétszáz holddal nő csak a mi községünkben a termő őszibarackos. Nem várhatunk csupán a felvásárló kereskedelemre. Amilyen híres a Buda környéke őszibarackjáról, legalább ennyire elismert a gödöllői járás, s ennek is a „viharsarki” része — Vác- szentíászló, Zsámbok, Valkó, Dány — paradicsomáról, julis- kababjáról, uborkájáról. De az egész járásban — beleértve Aszód környékét is — hagyománya van a kertészkedésnek. Ezt bizonyítja a mintegy 10 ezer holdnyi terület. Vácszentlászlón eléggé sokoldalú a gond. Kezdődött tavasszal a burgonyával, aztán folytatódott a babbal, majd az uborkával, s eljutottak a leg- nagyobbig, a paradicsom értékesítéséig. A vezetőség valamennyi tagja együtt volt a beszélgetésnek amelyet az irodában folytattunk. Keserű — Próbálkoztak-e a szövetkezetek közvetlen értékesítéssel? — A legtöbb szövetkezet vitt fel árut a fővárosba. Tekintettel azonban arra, hogy nem ismerik a piaci helyzetet, az értékesítés körülményeit, nem sok eredménnyel járt ez a próbálkozás. Sokkel inkább eredményes lenne, ha a kereskedelem kezdeményezne egy akciót, a fővárosban és más városokban, iparvidékeken. Biztos, hogy sok zöldáru gazdára találna. A beszélgetés közben egy példát említett meg: — Amíg a szövetkezetekben rengeteg a felvásárolatlan áru, addig a boltokban nincs mindig árubőség. De még az árak sem alacsonyak. Itt, a járási tanács mellett van egy szövetkezeti zöldségüzlet. A napokban nem árusítottak babot Pedig pár kilométerre annyi van belőle, hogy Dunát lehetne vele rekeszteni. És ha csak ezt az egyetlen boltot tudnánk példaként említeni! — sajnos, azonban sok hasonló van. — Milyen hatással lehet a jövőre vonatkozóan a most kialakult helyzet? — Sürgősen kellene cselekedni. A jelenlegi hangulatból azt ítéljük meg, hogy ha nem történik intézkedés, néhány zöldségféle termelésével nem hajlandók a jövőben foglalkozni a szövetkezetek, holott a zöldségtermelést a harmadik ötéves tervben növelni szeretnénk — válaszolja az elnökhelyettes, majd egy új jelenséget említ meg: — A szövetkezetek vezetői látják, hogy a tagság jövedelmét, megélhetésit nem bízhatják a felvásárló kereskedelemre. ezért kibontakozóban van egy szövetkezetközi társulás. Mi segítjük ezt, mert meggyőződésünk, hpgv csak úgy old- % at juh meg át éHékettífési', ha közelebb kerülünk a piachoz. Gond. tengernyi gond! Már eddig is nagy-nagy veszteségek érték a szövetkezeti gazdaságokat, ha nem érkezik sürgős segítség, ez tovább növekszik. Miliők Sándor Kettős emlékmúzeum I Katona József kecskeméti szülőházában emlékmúzeumot rendeznek be. A drámaíró hagyatéka mellett itt kap helyet egy másik állandó kiállítás is, amely a város jelenkori nagy szülötte, Kodály Zoltán munkásságát szemlélteti. Gödöllőre költözik a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet Uj székhelyen, új épületben j ünnepli majd fennállásának 100. évfordulóját a Mezőgaz- I tíasági Gépkísérleti Intézet * SZÁZESZTENDŐS ÚJSZÜLÖTT Modernizálják a Váci Kötöttárugyárat Az ország egyik legrégibb — több mint százéves — köt- szö vő ipari üzeme a Váci Kötöttárugyár. Épületei ma már korszerűtlenek. A Köny- nyűipari Tervező Irodában N-, foglalkoznak az üzem nagy- ^ szabású rekonstrukciós tervei-§ nek a kidolgozásával. Ezé!: ^ alapján a munkálatok már§ megkezdődtek; felújítják és ^ bővítik a régi épületeket és | több új üzemrész építésére sor kerül. Az elavult, ködtele- íj nítő berendezés nélkül műkő- j$ dő íestöde helyére tágas, az^ egészségügyi követelményeket ^ biztosító festőüzem tervei ké-| szültek el. Űj kikészítő csatla-j? kozák hozzá. A növekedő tér- ^ meiésnek megfelelően, új kon-| fekciórészleget eme'nek. Bő- ^ vítik a készáru és fonalraktárt ^ is. Emeletráépítéssel varrodát^ rendeznek be, új transzformá- ^ torház, szennyvíztisztító he- jj rendezés és a szükséges egyéb^ külső létesítmények felépítése^ következik ezután. § ÍJ Az üzemrészekben modern jj berendezéseket szerelnek fel. jj Amerikai gyártmányú nagy | teljesítményű Tompkins iker ^ körhurkológépet rendelt a kül- jj kereskedelem az üzem számá-S ra, amelynek működésével^ nagymértékben emelkedik a j; termelés. $ A rekonstrukció előrelátha- g tóiag 1907 végén fejeződik be. SS A technológiai folyamatoknak :í megfelelően átrendezett mű-jj helyekben nő a termelékeny- jj ség, emelkedik a termelés. A jj Váci Kötöttárugyár készítmé- ^ nyeinek 25 százalékát jelenleg ^ külföldön hozzák forgalomba;§ a beruházás megvalósulása jj ...........A u tán termelésének több mint egyharmadát idegen országokban viselik majd, Erdősi Mária Jogelődje, a Magyaróvár! Mezőgazdasági Tanintézet eszköz- és gépvizsgáló állomása 1869-ben alakult, ebből fejlődött a második világháború után önálló, s azóta Budapesten működő intézménnyé. Azonban telephelyét már régen kinőtte, s jellegénél fogva egyébként is indokolt kiköltöztetése a fővárosból, új székhelye Gödöllő lesz, ahová rövidesen kiköltözik az Agrártudományi Egyetem mező- gazdasági gépészmérnöki kara is. Az intézet 50 millió forintos költségre tervezett építkezéseit az idén kezdték meg, és 1968—69-ben fejezik be. >7 1 Z//f»7 1L.' Automata pályaudvar ♦ Motorizált vágányegység Villanymozdony — Nyíregyházáig Kézi adó-vevő készülék köti össze a villamosításon és automatizáláson munkálkodó szerelőket. Az irányítótorony erkélyéről most éppen a kábel- fektetőket hívják. mellett járó irányitó. Négy és fé’ ezer kilométer hosszú kábelér hálózza be a környéket. S az automatizált pályaudvar még további biztonsági felszerelések beiktatását teszi lehetővé. Az érkező új szovjet mozdonyokat érzékelő berendezéssel szerelik fel. A vonal mentén elhelyezett mágneses adók jeleit követve a vezetőfülkében a jelzők színeit ismétli. Így a legnagyobb ködben, rossz időjárásban is biztosan haladhat a szerelvény. Sok vasutas szíves és hozzáértő kalauzolásával robogunk tovább — Tokaj felé. S tanúi lehetünk egy XXI. századot idéző különlegességnek. A vonalat Nyíregyházáig lezártuk. S a mi jelzésünkre indul el egy másfél kilométer hosszú, csupa gépből álló vo- natkaraván ... És elkezdődik a látványosságok csodasora. Egy robusztus óriás szinte önmaga alá nyúlva kiszedi a vágány alól a régi kavicságyat. Aztán daru- és kocsisor érkezik — előre talpakra rögzített vágány- szakaszokkal. ömlik a tartályvagonokból a kőzúzalék, s ahogy lassan halad a géplánc, úgy tárul elénk az új pálya esztétikus látványa. De közben elmés kőtömörxtő emelő- és lerakó-szerkezetek serege munkálkodik. — Egy nap alatt háromszáz- hatvan métert haladunk előre. Külön érdekesség, hogy végtelen hosszúságúra hegesztjük össze a sínszálakat. Nyomában 120 kilométeres sebességgel haladhat a villanymozdony. Mert Budapest—Hatvan— Miskolc után Nyíregyháza felé kanyarodik a villamosítás. S ha minden jól megy, tavasz helyett év végére már az imént jelzett végállomásig roboghat a szilícium-egyenirá- nyitós vontató. Budapest egy órával közelebb kerül. — Az új szakasz évi 40 millióval csökkenti az utazási költséget Több mint 60 ezer tonna szénnel kevesebbet kell eltüzelni... A kitűnően dolgozó különleges villamosítási egység emberei a budapesti MÁV-igaz- gatóságtói indultak, s ők hajtanak majd egészen a határig, Záhonyig; ez lesz a következő szakasz. Ám addig is nap mint nap, elmondhatatlanul sok fizikai erőfeszítéstől kíméli meg az egykori robotoso- kat, a pályamunkásokaí. Egyetlen talpfa kavicságyának elkészítésével hat ember bajlódott fél órán át. Ha a régi, verítékes módszerrel haladnának, fél évig lezárhatták volna a vonalat a forgalom elől. Most beérik napi nyolc órás vágányzárral, s így is rohamléptekkel közelednek a cél felé. Csak köszönettel és elismeréssel viszonozhatjuk a miskolci és debreceni igazgatóság vendéglátását és bemutatóját. — t. — gy. Az elektromosság és a híradástechnika uralja a modem vasutat. Hangoszlopok mellől, gombnyomásra utasíthat a szolgálattevő. A hangszórók sora végigkíséri a pályaudvart. (Foto: Tóth) Aki életében már végigzötyögött néhány ezer kilométert öreg vagonokban, az csak a Borsod-expresszen döbben rá, mekkorát kanyarodik a világ. Finom koppanássá szelídül a kerekek zakatolása, s az enyhén ringó, forgó alvázas, puha ülésű kocsiban észre sem venni, hogy száznál gyorsabban robog. Miskolcra gyorsabban jut el az utas vonattal, mint repülővel! Időszerű volt hát az expressz végállomását, az ország egyik legnagyobb személy- és rendezőpályaudvarát automatizálni. Egy nap múlva az ország vezető közlekedési szakembereinek jelenlétében avatják a miskolci automata pályaudvart. Az eseményt megelőző körút során ezt láttuk: — Íme a torony! És előttünk, a hosszú táblán pirosfehér fénnyel világítva a vágányhálózat. Egy gombnyomás, s villogó jelek közben átáll az elektromos váltó. Ha minden rendben, szabad az út, zöldet jelez a vonatfogadó lámpa is. A szerelvényeket ezentúl az ú.i toronyépületben elhelyezett egyetlen vezérlőpultról továbbítják. Elektromos jelfogóhadsereg akadályozza meg a téves vonatirányítást, aláváltást, a szerelvények összeütközését. A pályaudvar mentén kis hangoszlopok mikrofonnal is felszerelve, hogy bárhonnan i utasítást adhasson a vágányok szájízzel beszélnek arról, hogy az elnök szinte nem. mer az asszonyok közé menni, Nem azért, mintha nem adna nekik igazat — ellenkezőleg —, sajnálja őket, fáj neki, hogy annyi munka, vesződség után, kint a földeken pusztul, rothad a paradicsom. A paradicsom elsősorban a Hatvani Konzervgyár asztala. Harminc holdra szerződtek, s 3000 mázsára. — Százötven mázsa biztosan meglesz holdanként — mondja Lehoczky Miklós főag- ronómus. — Ennyit, a mai termelési technika mellett, le kell venni egy holdról. — De ha nem tart lépést a termeléssel a felvásárlás? — Sajnos, mi is eléggé óvatosak voltunk. Amint a szerződésből kitűnik, csinján terveztünk, mindössze száz mázsát. Most kitűnik, hogy jobb, illetve előnyösebb a gazdaságra nézve, ha magasabb termésátlagot jelöl meg a szerződésben — folytatja a gondolatot. Igen, a szerződés. Bár annak van egy olyan pontja, ha a szövetkezet idejében értesíti a szerződő felet, hogy a vállalt mennyiségnél több terem, az köteles figyelembe venni, illetve átvenni a többlettermést. — Mi jeleztük a gyárnak, de azt mondták: nem vehetik figyelembe, mert mindenütt jó termés volt. — Mit csináltak ezután? Nincs válasz. — Van-e a szövetkezetnek jogtanácsosa? És bekapcsoió- dott-e a jogvitás ügyek intézésébe? Kitűnik, hogy van, egy hete visszajött szabadságról, de fogalma sincs arról, hogy most ezrek és ezrek forognak kockán. Nem is tudják, hogy hol tartózkodik! Előkerül egy megállapodás, amelyet még tavasszal kötött a termelőszövetkezet és a konzervgyár. Abban állapodtak meg, hogy naponta 64 mázsát visz el a gyár a tsz-től. — Mennyit tudnának naponta elszállítani? — Legalább kétszáz mázsát! A konzervgyár a napi 64 mázsát felemelte százra, de ez is kevés. Papírokkal tud a gyár bizonyítani mindent. Az azonban sovány vigasz, hogy kicsi a kapacitás! A paradicsom mellett nem kisebb gond az uborka, a bab. — ötszáznyolcvanöt mázsa babra szerződtünk a MÉK-kel — mondja az elnök — s eddig mindössze 85 mázsát vettek át. Pontosan emlékszik a dátumra: augusztus 17-én jelentették, hogy 50 q babot szállítanának. Ki sem jött a felvásárló, messziről állapította meg, hogy „nem fajtaazonos”, ily módon nem veszi át. Két hétig állt zsákokban, s szerdán vitték ki, a silóba. — És az ár? Hatvan fillérért veszik át tőlünk, mi a szedéséért egy forintot fizetünk ki- iónkint! — mondja a főkönyvelő. A Gödöllői Járási Tanácsnál Jósvai Lajos elnökhelyettes tájékoztat bennünket a felvásárlási gondokról. — A burgonyával kezdődött a nehézség, majd egy kis csend következett. Két héttel ezelőtt ismét közölték, hogy nem veszik tőlük át a babot, az uborkát és a paradicsomot. Egyszerűen nem értjük: a gyárak és a kereskedelem ösztönzik a szövetkezeteket a termelésre, s most, amikor egy kicsit jobb a termés, egyszerűen megáll a tudomány. Egyes helyeken még azt a mennyiséget sem veszik át, mint tavaly vagy azelőtt. Az elnökhelyettes elmondja: a termelési biztonságot veszélyezteti a sok felvásárolatlan termék.
