Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-20 / 222. szám

1966. SZEPTEMBER 20., KEDD ““írJ&rlap 3 LISZT—BARTÓK ZONGORAVERSENY Ebben, az évben nyolcadszor rendezik meg Budapesten a zenei hetelcet, amelyek egyút­tal a budapesti hangverseny­évad kezdetét is jelentik. E gazdag zenei eseménysorozat egyik kiemelkedő program­pontja az ismét megrendezés­re kerülő Liszt—Bartók zon­goraverseny, amely tegnap kezdődött tizenhárom ország harmincnyolc versenyzőjének részvételével. A fiatal magyar zongoraművészek mellett szovjet, amerikai, német, len­gyel, bolgár, francia, svájci, kubai, argentin, brazil, román és ausztrál fiatalok mérik ösz- sze tudásukat a neves külföldi művészekből álló zsűri előtt Az idei zongoraversenyt joggal nevezhetjük az ifjúság vetélkedőjének, hiszen részve­vői között igen sokan vannak, akik alig töltötték be huszadik életévüket. Ez azért is figye­lemre méltó, mert a verseny feltételei ugyanakkor igen ma­gas mesterségbeli és művészi követelményeket szabnak: Liszt és Bartók mellett Bach, Beethoven, Chopin s mai ma­gyar szerzők egy-egy alkotá­sát is a kötelező művek sorá­ba iktatta a zsűri. A verseny ünnepélyes ered­ményhirdetésére október 3-án kerül sor, amelyet gálaest kö­vet az Erkel Színházban. Az I. díj nyertese október 7-én zenekari hangversenyen lép fel Lukács Miklós vezényleté­vel, majd október 25-én önál­ló hangversenyt ad a Zene- akadémián. A közönség azon­ban már szeptember 25-től kezdve különböző koncerteken megismerkedhet a zongoraver­seny részvevőivel. Kis ügyek nagy gondjai Növekszik a szabálysértések száma Kevesebb a visszaeső Nemrég valamilyen iratban bukkantam erre az adatra: 1965-ben Pest megyében a já­rási és városi tanácsok sza­bálysértési előadói I. fokon 8851 ügyben szabtak ki bírsá­got, tehát a megye felnőtt la­kosságának másfél százalékát kellett egy év alatt megbüntet­ni. Ám ez az összegszerű kimu­tatás nem pontos. Ugyanis többeket két vagy három eset­ben is meg kellett bírságolni, azaz egyénenként a lakosság­nak mégsem egészen másfél százalékát marasztalták el. Másrészt azonban jóval többet, mert nemcsak tanácsi szervek foglalkoznak különböző szabá­lyok be nem tartása miatt SZÍVEMRE TETT KÉZZEL Ismeretségünk a néhány he­te megrendezett megyei újítási kiállításon kezdődött. A tabló­kat, ügyes szerkezeteket, új megoldású szerszámokat néze­getve sodródtunk egymás mel­lé. Érdeklődve néztem, milyen gyorsan, s határozott mozdula­tokkal rajzol kézben tartott jegyzetfüzetébe. Gyakorlott műszála ember keze kell eh­hez: technikus vagy mérnök lehet Valami présszerszámot skicceit le, s nyilakat, számo­kat rótt mellé. — Tudja, milyen aranybá­nya ez? Bólintottam. Valóban ez a kiállítás — aranybánya. Értő, s- maguk üzemének javát ke­reső embereknek. Mi mindent vehetnek át, használhatnak fel a másutt megszületett ötletek­ből, elképzelésekből! Róla is ezt gondoltam, ám amikor a Csepel Autógyár kiállított újí­tásait nézegettük, kicsit meg­hökkentem. A vitrin főhelyét elfoglaló találmányra bökve — Törőcsik László egységes légfékszelep családja — azt kérdezte: — Mit gondol, mennyit ér ez? — Sokat: nyolcmilliót éven­te. Ott áll a táblán. — Á, nem erre gondoltam, hanem ő mit kap érte ? ... — Nem tudom, de megér­demli. Nem? — Naná. Mert ez a lényeg: amit leszámolnak az ember kezébe. Nőm? Kiderült azután, hogy maga is a gyár mérnöke, volt néhány újítása, de „olyan igazán jól fizető" nem. Amikor rövid egyórás ismeretségünk alatt már negyedszer hallottam tőle a „lényeg" félig áhitatos, félig irigykedő emlegetését, kezd­tem hinni, hogy ide sem az önzetlen érdeklődés, szakma- szeretet vezette. Tippeket ke­res? Helyes. Átvehető megol­dásokat? Az is helyes, még rendelet biztosította anyagiak is járnak érte. Csakhogy: min­dent úgy tekintett, mindenről úgy beszélt, hogy „pénzben mit lehet kihozni belőle”, És ez már nem stimmel. A nemzetközi vásár pavilon­jából, ahol a kiállítás volt, együtt ballagtunk kifelé. A ka­punál csodálkozva kérdezte, hol a kocsim? Mert „magulc jó pénzt keresnek". Pénz: „lé­nyeg”, ,jez a valami” — újra és újra, mint a keringő madár, egyetlen pont felett. Mondom is rögtön. Kissé ingerülten kapja fel a fejét: — Tegye a szívére a kezét: hát nem mindenhez pénz kell? Belebonyolódunk, már egy pádon ülve: fizetés, pénz, anyagiak, s hogy bolond em­ber-e, aki hajtja magát, ha „pénzt nem lát érte?” Nyílt ember, nem csinál titkot a fel­fogásából; ez szimpatikus ben­ne. Kimondja, amit gondol, ami a véleménye: a pénz a lé­nyeg, a többi — hát szóval... Érvel is: a gazdaságirányítás új rendszerével, ahol — „így van, vagy nem így wn?” — az érdekeltség áll mindenek fe­lett. Tehát, hogy megfizessék az embert No, azért a tudat­nak is van némi szerepe — mondom, de int rá a kezével, hagyjuk ezt A szobában öten vannak, lemegyünk hát inkább az igazgatósági épület bejáratá­nál levő büfébe. Most már jobban ismerjük egymást, hi­szen múltkor, ott a ligeti pá­don mondta el, hogy eszter­gályosból lett mérnök, meny­nyit áldozott érte időben, energiában, a szórakozásról nem is beszélve, s hogy „nem nagyon érte meg", mert esz­tergályosként is kereshetne annyit, mint amennyi a fize­tése. Jó, van prémium, ez-az, de hát... Nehezen tudok vitatkozni vele: soroljam el, hogy az a több száz kiváló dolgozó, aki itt a gyárban oklevelet vagy jelvényt kapott, távolról sem a pénzért tett többet? Hivat­kozzam az újítókra, a gyárban született találmányokra, az alkatrészgyártás ez évi nagy­szerű „megugrására’’, ame­lyekben persze, a pénznek is volt szerepe, de hogy csak annak, ki állíthatna ilyen képtelenséget? Bólogatna, bó­logatna, hogy persze, a szo­kott „lelkesítő szöveg”, de ezzel nem mehet ki senki a piacra, mert ott bagót sem adnak érte. Ha pénze van az embernek!? Az más, persze. Kis pénz — kisebb ember? Sok pénz — nagyobb ember? Hát lehet, hogy ennyi az egész? Ilyen egyszerű a világ? Ez a boldogulás egyszeregye? A pártalapszervezet titkára^ — A műszakiak egy részénél sajnos, sűrűn találkozunk olyan szemlélettel, hogy „és mtí fizetnek érte?” Nagyon népszerűtlen lettem néhány ember előtt, amikor azt kér­deztem: a fizetésedet miért kapod? Megtörtént: gyors munkára volt szükség. Egy tervezet elkészítésére. Az érin­tettek azt kérdezték: célpré­mium lesz érte? Visszakér­deztem: munkaidőben csinál­játok? Igen. Hozzátartozik a munkátokhoz? Igen. Hát ak­kor? Mégis megsértődtek!... Emberemet jól dolgozó munkaerőnek tartja, s egyéb­ként sincs semmi gond, baj ve­le. Már ami a magatartását, a többiekhez való viszonyát ille­ti. A gondolatai? Csak a ki­mondott gondolatokkal lehet vitatkozni... Még mindig a büfében: — Úgy gondolja, hogy csak­is a pénzért érdemes? — No, nem egészen. Jólesik egy jó szó, egy dicséret, s maga az is, ha azt mondhatja az ember: ezt a munkát befe­jeztem, sikerült. De hát ne szégyenlősködjünk: ezek pil­lanatok, s értékük akkor lesz, ha pénzt is lát az ember. Voltam én is lelkes. Mások nem. És kinek lett igaza? Amikor én még forintokat rakosgattam félre, hogy ez is legyen, az is legyen, ők már nyolc- meg tízezer forintos társasutazásokra mentek. És nehogy azt higgye, ez valami­féle „burzsoá csökevény”. Mondhatok néhány nevet, akik párttagok, de a lényeg nekik is a lényeg! — Tehát ez a jövő? A pénz mindenek felett? Kissé elbizonytalanodik, most először nem válaszol azonnal. Talán unja is ezt a felesleges faggatózást, talán azt érzi, bármit is mondana, az nem törölné el az eddig elhangzott szavakat. Húzza a vállát: — Több pénz: nagyobb jó­lét. Elégedettebb emberek. Tegye a szívére a kezét: min­den rendszernek az a célja, hogy elégedettek legyenek az emberek. Ehhez pénz kell. Utána még lehet ez is, az is, de a pénz a lényeg. Ha a szi­vére teszi a kezét, belátja: nem is lehet másképpen. Szívemre teszem a kezem, s úgy mondom: nem, nem, nem! Hamis, hazug, torz felfogása ez egy helyes, s minden esz­közzel támogatásra érdemes elvnek. Az anyagi érdekeltség elvének, a fokozott anyagi ösztönzés érvényesítésének önkényes magyarázata, ferdí­tése ez. Menlevél: hajszolom a pénzt, azt lesem, miért mit fizetnek, semmit nem csinálok ingyen, hiszen ez a hivatalos politika is, nem? A leírt s kinyomtatott sza­vak hogyan fordulnak fo­nákjukra, ha érteden, vagy szándékkal értetlenkedő em­berek kezdik azokat magya­rázni! Ki vitatná egy elv ma­ximális helyességét, mely sze­rint „jóval több munkával jó­val többet lehessen keresni”. Ám erre fel ki ítélhetné fe­leslegesnek, netán elavultnak mindazt, amit tudati ténye­zőkként tartunk számon; a formálódó szocialista társada­lom sok-sok új vonását, az ön­zetlenséget, az áldozatkészsé­get, azt a pluszt, amit semmi­féle pénzzel nem lehet megfi­zetni, ami van, mert sok em­ber életét már csak ezekkel megindult eljárások elbírálásá­val. Egyszóval sok, nagyon sok a szabálytalankodás. Mint égen a csillag... De ugyan hány mindenféle, bűnös szándékkal elkövetett, vagy csupán felelőtlenségből, gondatlanságból származó szo­bái ysértés létezik? — Azt így kapásból meg nem mondhatom, annyi van mint csillag az égen — vála­szol erre a kérdésre dr. Tom­pa Átlám, a megyei tanács igazgatási osztályának főelő­adója, aki a megfellebbezett szabálysértési határozatokkal .másodfokon foglalkozik. Tőle tudjuk meg, hogy ta­valy 13 ezernél valamivel több eljárás folyt a tanácsok előtt, közel 5000 esetben azon­ban megszüntették, vagy a fel­jelentő hatóságnak visszaküld­ték bizonyítékok kiegészítése végett. A szabálysértési, eljárá­sok száma egyébként évről év­re növekszik, tavaly például 1155 feljelentéssel volt több, mint tavaly előtt. — Idén , június 30-ig 7186 ügy indult meg, ellenben múlt év első felében csupán 6522. A 664 többlet egyetlen szabály­sértési előadónak egész éven át bőséges munkát ad. Hiszen nagy körültekintéssel kell megvizsgálni minden ügyet. Visszaeső fellebbezők Dr. Tompa előtt iratköteg, megemeli, mintegy felmutatja. — Nemcsak az elkövetők között akad, vannak visszaeső fellebbezők is. Egy férfi veszélyes fenyege­tés címén feljelentette jobb- és baloldali, meg szemben la­kó szomszédai egész sorát. El­ső fokon bizonyítékok híjáin megszüntették az eljárást, jog­orvoslati kérelmét pedig a me­gyei tanács igazgatási osztálya is elutasította. Erre az illető panasszal élt, de ugyanakkor levelekkel árasztotta el a rá­diót és az újságszerkesztősé­geket. Előadta, hogy a ható­ság igaztalan vele szemben. Uj eljárás indult és az előző­höz hasonló eredménnyel vég­ződött első fokon. A határoza­tot ismét fellebbezés követte. „... most elszántam maga­mat, hogy ha nekik szabad, akkor nekem is szabad és ha egyenjogúak vagyunk, hát ak­kor legyen úgy, de akkor már értem ne jöjjön hatósági kö­zeg, csak lőfegyverrel, mert szembe fogok szállni!” — ol­vasható újabb fellebbezésében. — Vagyis ez esetben éppen a feljelentő követ el veszélyes fenyegetést, vele szemben kel­lene eljárnunk. Bevált az ülnökrendszer — Mi lehet az oka a sza­bálysértési ügyek növekedésé­nek? — kanyarodunk vissza a számadatokhoz. — Elsősorban az, hogy most már a különböző hatóságok nem elnézőek, a legcsekélyebb esetben is megteszik a felje­lentést. — Sok a visszaeső? — ezt viszont Szentendrén kérdez­zük dr. Szűk Ödöntől, a járási tanács szabálysértési előadójá­tól. — Bár az ügyek némileg növekednek — feleli —, egyre kevesebb az olyan ember, akit többször kell felelősségre von­nunk. Járásunkban vezettük be elsőnek szabálysértési tár­gyaláson a községbeli társa­dalmi aktivisták, mondjuk rö­viden, ülnökök bevonását. A határozat meghozatalában nincs szerepük, csak az elkö­vető személyes körülményei­ről tájékoztatnak. Puszta je­lenlétük visszatartó hatása az j elkövetőre azonban kétségte- j len. Szégyenli tettét a tekin- 1 télyes falubeli előtt. Tsz fuvart vállal, tsz-elnök bánja — Milyen szabálysértések fordulnak elő leggyakrab­ban? — ezt a kérdést me­gint dr. Tompához intézzük. — Első helyen a tulajdon, főképpen a társadalmi tulaj­don elleniek állnak, ezen belül legtöbb az erdei falo­pás, meg a mezei apró tol- vajlások, a termés dézsmá­lása. Rangsorban a második helyen a közegészségügyi és köztisztasági szabálysértések következnek, harmadik he­lyen pedig a közlekedésiek... — De hiszen az a rendőr­ség hatáskörébe tartozik. — Nem mindig. Például a menetlevelek... Magyarázatot erre Faragó András, a gödöllői járás sza­bálysértési előadója ad: — Ha mondjuk a tsz te­herautója közületi menetle­véllel magánosok részére fu­varoz, az szabálysértés. A KPM régen kiadott rende­leté szerint ugyanis ilyen fuvarhoz a tsz az AKÖV-től tartozik menetlevelét kérni. Csakhogy fuvart igénylő la­kosság és teherautóval ren­delkező tsz minden faluban van, AKÖV-kirendeltség vi­szont nem. És a tsz sem szaiajthat munkaegységért embert a hatodik határba a fuvarlevél miatt, meg a vál­la’c fuvar is sürgős lehet. A KPM autófelügyelet azután elcsípi a tsz teherautóját az országúton és feljelentést tesz. Engem köt a rendelet, a bír­ságot ki kell rónom. A mo­gyoródi Arany János Tsz elnökét például legalább egy tucatszor bírságoltam meg. Egy ízben, amikor a községi tanács megrendelésére ép­pen az orvoslakáshoz szál­lított építőanyagot. Jegyzem ezeket a szavakat ugyanazzal a kézzel, ame­lyikkel annyiszor buzdítot­tam a tsz-eket saját bevé­telük növelésére, meg a la­kosság nyomasztó fuvargond­jai enyhítésére vállaljanak bérfuvart és ezért most sza­bálysértés elkövetésében fel­bujtónak, tettestársnak ér­zem magamat. Nem mon­dom, jó társaságba kerül­tem, mert igen magas ál­lású személyek sem fukar­kodtak hasonló biztatással. Egyikünk sem ismerte azon­ban a KPM vonatkozó és fuvarvállalást gátló, enyhén szólva elavult rendelkezését. Szokoly Endre A kongresszus tiszteletére Munkaverseny a Pilisi Bányaüzemben A Delta I legyőzte a Delta ll-t Aki valamennyire is isme- ,ri a szénbányászok nehéz munkáját, egész embert kí­vánó küzdelmét - a fényt, me­leget, energiát jelentő szé­nért, az ' tudja csak igazán, mit jelent a bányában a száz százalékon felüli teljesít­mény! A Dorogi Szénbányászati Tröszt Pilisi Bányaüzemé­ben pedig jócskán megha­ladják a tervben előírt szin­tet: a bánya összes üzem­részének, bányakörletének dolgozói csatlakoztak a párt- kongresszus tiszteletére indí­tott munkaversenyhez. Idős vájárok és lőmesterek, KISZ- ista lakatosok, csillések, mű­szakiak és villanyszerelők fogták össze a mennyiségi tervek túlteljesítéséért, a mi­nőség javításáért, a fajlagos anyagmutatók betartásáért, a balesetek megelőzéséért. Június elsején indult a verseny s már az első hó­nap nagyszerű eredménye­ket hozott. Az István-aknát kivéve — ahol most a víz­telenítési munkák kötik le az erők nagy részét — va­lamennyi mező kitűnő tel­jesítménnyel startolt a ver­senyben. A Delta I. mező 15 ponttal előzte meg név­rokonát, a 152 pontot szer­zett Delta II-t. A KISZ-isták is kitettek magukért. A hét ifjúsági brigád közül csupán a 68-as maradt alatta — az sem sokkal — a 100 százalékos teljesítménynek, de ennek sem a brigád tagjai, ha­nem a megváltozott geoló­giai viszonyok voltak az okai. A 26-os brigád 121,6 százalékos, a 4-es brigád 111,5 százalékos teljesítmé­nye idősebb, tapasztaltabb bányászoknak sem válna szé­gyenére. November 30-ig, a ver­seny finiséig bizonyára még sokszor cserél gazdát az első­ség. Bármelyik mezőé legyen is azonban a győztest meg­illető oklevél — ennek a versenynek nem lesznek vesztesei... ny. é. Életével fizetett a szabálytalanságéit Szeptember 18-án hajnalban Törtei belterületén kivílágítat- lan motorkerékpárjával vigyá­zatlanul közlekedett Kiss Ist­ván 22 éves gépállomási dol­gozó, táplánszentkereszti la­kos. Hirtelen beleütközött Szűcs Ferenc, 73 éves törteli lakos előtte haladó lovaskocsd- jába. Kiss István az összeüt­közés következtében a hely­színen meghalt, Szűcs Ferenc pedig segítségnyújtás nélkül tovább hajtott. érzi Ij %''yj"jr'yyy*"SSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSf/Sf/SSSfSSS/SSSfSffS//SSS//SSS/SSSS/SSSSSSSSSSSSSS/S/SSSSSS/SSSSSSS/SSSS//SSSSfSSS//S/SS/SSSSfS//-S. A kettő együtt: a helves^ ~ ______ a nyagi ösztönzés, az egészsé-§ ges érdekeltté tevés és az ön- $ tudat — bármennyire is res-§ telkednek finnyás széplelkek § ilyen „brosúra” jelzőt kiejteni S — sokféle összetevőjének pár-| huzamos érvényesülése bizto-i síthat csak sikert. Jó dolog a $ több pénz, s tegye is zsebre az, $ aki többet adott érte. Aki több§ munkával, értékesebb gondo-v latokkal segítette a közös célok elérését. Létezhet olyan ember, aki heteken, hónapo­kon át kínlódik, verejtékezik egy újításon, találmányon vagy akár csak egy munka­köri feladatán, s minduntalan arra gondol: mennyi pénzt ka pok érte? § Lehet, hogy van ilyen em­ber. Lehet, hogy semmi más nem érdekli, csak a „lényeg”. S Szép a lakása, külföldön nya-s ral, kocsit tart, gyarapodik a § takarékbetétje. Szívemre tett kézzel mon-| dóm: mégsem irigylem... $­I Mészáros Ottó $ Tv-házi­asszony SZEPTEMBER 24-ÉN, SZOMBA­TON ESTE A TE­LEVÍZIÓ HÁZI­ASSZONYA VÁ- RADI HÉDY LESZ. A „SZOM­BATON ESTE” ClMÜ MŰSOR­BAN VÁRADI HÉDY KONFE­RÁLJA AZ ESZT- RÄDMÜSORT, MELYBEN TÖB­BEK KÖZÖTT TOLDI MÁRIA ÉS HÄZY ERZSÉ­BET IS SZERE­PELNEK. \ f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents