Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-20 / 222. szám
/ nsi MCCVfcl ^/ÉWlID 1966. SZEPTEMBER 20., KEDD HÍD- HÁZON A kép nem elkésett áprilisi tréfa! Valóban, egy új híd vezet át a házon. A felvétel az NDK nagy vegyipari központjában, Halléban készült, ahol jelenleg számos utat és hidat építenek. Útközben Apa és fia Villamosra várakozik a tömeg a végállomásnál. Közöttük jólöltözött férfi, nyolc év körüli fiúval. Szemmel- láthatóan apa és fia. A fiú türelmesen ácsorog, fogja a férfi kezét egészen addig, míg a villamos meg nem érkezik. Akkor kiszakítva magát, belevágódik a tömegbe és törtetve, rugdalva, ősz hajúakat félretaszítva majdnem elsőnek ér a kocsiba. Azonnal le is ül az egyik ablaknál s akkor sem áll fel, amikor az apa hozzákerül. Az apa jóval később ért fel a villamosra, ö ugyanis bocsánatkérően és udvariasan előreengedte a nőket, az idősebb férfiakat, a gyermekeseket. Mintha egész viselkedése azt sugározta volna: — ne haragudjanak a fiamra, gyerek még, igyekszem helyrehozni hibáját. Már látom, amint később is a fia nyomában jár, majd elnézést kér, magyarázkodik, csorbát köszörül és sérelmeket orvosol. Valószínűleg ezt választja majd — nevelés helyett. Leány — ünneplőben Hétköznap alkonyat. Fáradtan ülnek az emberek a villamoson, jó leáz hazaérni, gondolják, jó lesz pihenni egy kicsit, vacsorázni, rádiót hallgatni. Ekkor száll fel a leány illatosán, frissen, ragyogva. Egyszerű kiskosztümöt visel, de kabátjának gomblyukában fehér virág, haja frissen on- doiálva, lakkozva, cipője valószínűleg új. Néhány fáradt utas ránéz, pihenteti rajta a szemét. A gondolatok különbözők. Az epésebbje arra gondol, lám van aki hétköznap is mulat, szórakozik, jól érzi magát, míg ő... A nosztalgikusabb: — ;haj, amikor még nekem is a hétköznapi randevú volt a legfontosabb gondom ... Van aki nem gondol semmire, csak nézi a leányt, aki sugározza magából a fiatalságot, a készülődés, a várakozás izgalmát. Aztán leszáll. Enyhe illat marad utána, s egy sóhaj, amit egy szatyorral megrakott asszony küldött valahová. Jegy Ketten szállnak fel a villamosra: férfi és nő. — Két jegyet kérek — mondja a férfi, mert természetesen ő fizet, ő vált, ő az udvarias. A kalauznő már letépi a jegyeket, mikor a nő kapcsol: — Hiszen nekem bérletem van ... Dilemma, mit csinálhat ilyenkor egy gavallér férfi. Legyint rá. De a nő, a gyakorlatias, a takarékoskodó, nem hagyja. — Legyen szíves — mondja a kalauznőnek —, legyen szíves, adja el a másik jegyet. A kalauznő. isten tudja miért, durcás. — És ha nem tudom eladni? A nő szelíd. — Hat megállót megyünk. Ha addig nem tudja eladni, átvesszük .. . A kalauznő rázza a fejét. — Csak vegyék át most. Aztán az én nyakamon marad és én fizetek rá. Hogy jövök én ahhoz, hogy ráfizessek az utasok kedvéért. A férfi közbelép, csitít, elviszi a nőt. Még hallom, amint azt mondja: — Drágám, csak nem fogsz egy forint miatt... A kalauznő továbbra is durcásan néz. Győzött, de azért mérges. Hogy jön ő ahhoz. És egyáltalán. Megszámoltam. A hat megálló alatt pontosan tizenket- ten kértek tőle jegyet. B. I. KÖNYVESPOLC Yojtech Zamarovsky: KEZDETBEN VOLT SUMER A történelem egyik legrejtélyesebb népe: a tudósok közül sokan az emberi kultúra hordozóinak tartják, azoknak, akiket a többiek már csak követtek, mert ők alkották meg az írást, a kereket, ők építettek elsőként várost, s hozták létre az emberi történelem első államszervezetét. E rejté- lyes népről, a sumérokról ma már nagyon sokat tudunk, ha nem is mindent. Zamarovsky, akit a magyar olvasó könyvein át már jól ismerhet, most is hű marad önmagához: érdekfeszítő stílusban, nagy alapossággal, anyagismerettel kalauzolja végig az olvasót a su- mér történelmen, egy nép fel- emelkedésén, fénykorán át egészen hanyatlásáig. Száz évvel ezelőtt még semmit nem tudott az1 emberiség a sumérokról: mint már any- nyiszor, most is a véletlen vezetett nyomukra; a sivatag homokjában rejlő romok. Egy diplomata volt az, akit izgatni kezdett a rejtély, a homokdombokból itt-ott kilátszó falmaradványok eredete. Emile Bottá volt ez, francia konzulként került a mai Irak területére, s ott, munkája mellett, nagy szenvedéllyel kezdte kutatni a múlt emlékeit. Nyomába sokan léptek, s ma már a világ valamennyi nagy múzeumában megtalálhatjuk a su- mérok emlékeit. Zamarovsky nemcsak a sumérokról szóló könyveket, okmányokat, tudományos közleményeket olvasta végig, hanem meglátogatta a mai Ira- kot is, valamint a legjelentősebb sumér emlékeket őrző múzeumokat. Mindez együttesen biztosítja, hogy nem elvont, száraz fejtegetéseket kap az olvasó, hanem élvezetes stílusú, izgalmas könyvet vehet a kezébe. Igen sok rajz, valamint fénykép segíti a mondandó jó szemléltetését. (Móra Ferenc Könyvkiadó) (m. o.) TV-FIGYELO Sokszínű Érdekes, változatos programokból tevődött össze a televízió szombati-vasárnapi mű- ' sora. Ismerkedés idegen tájakkal, elbeszélések tv-változata, tánczene a stúdióból, szórakoztató zene Szófiából és az NDK krimi-film befejező része — hogy csak a két nap fő műsorait említsük. Szombaton este az Utazás a Föld körül sorozatban Kambodzsa és Thaiföld egzotikus tájaival ismerkedhettünk, míg vasárnap este az Utazás jegy nélkül című sorozat keretében ezúttal Észak Velencéje, Leningrad tárta ki kapuit a kamerák előtt. Mindkét program érdekes volt, nemcsak azok számára, akik még sohasem jártak például Leningrádban, hanem azoknak is, akik már személyesen is megismerhették ezt a patinás fényességű, Mit mond a tudós a Hold felületéről? A dar„Könnyűbúvár'-export A Műanyagipari Ktsz tatai üzemében a múlt évben kezdték meg a könnyűbúvár felszerelések gyártását és az idén eddig már 31 000 szemüveget, Megnyílt a plovdivi nemzetközi vásár Vasárnap délelőtt ünnepélyesen megnyitotta kapuit a 22. plovdivi nemzetközi árumintavásár. A vásárt Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottsága első titkára nyitotta meg. Hazánk iparát tíz külkereskedelmi vállalat árui képviselik Plovdivban. Todor Zsivkov kíséretével a magyar pavilonba is ellátogatott és elismerően nyilatkozott a látottakról. valamint 16 000 uszonyt készítettek külföldi megrendelésre. A négy évre szóló szerződés szerint a jövő évben mintegy 16 millió forint értékű könnyűbúvár felszerelést készítenek Tatán a KGST országainak. Ezenkívül tőkés országokba is exportálnak felszereléseket. UNESCO fihnkonfereneia Hétfőn a Fészek-klubban megkezdődött az Unesco-köz- pont, a magyar Unesco-bizott- ság és a Magyar Filmművészek Szövetségének közös rendezésében a nemzetközi ke- rekasztal-konferencia. A tanácskozás témája: „A film és a televíziós film hangja”. legújabb ra- és rakétakísérletek: — amint ifj. Barta Lajos, az Uránia csillag- vizsgáló munkatársa elmondotta — megcáfoltak számos olyan feltételezést, amelyet az elmúlt évszázadokban pusztán földi megfigyelések: alapján dolgoztak ki a csillagászok. A Hold felszínén valóban nagy, sík területek váltakoznak a legkülönbözőbb méretű kráterekkel, amelyek között éppen úgy van egyméteres, mint 300 kilométeres átmérőjű. De amikor az egy méternél kisebb részletek is felis- merhetőkké váltak, beigazolódott az egyik szovjet kutatócsopor tn ak az a mindeddig sokat vitatott fel- tételezése, hogy a Holdat valamilyen rücskös, ripacsos, habkő-szerű anyag borítja. Ez a habkő-szerű képződmény —• az űrhajósok szerencséjére — meglehetősen szilárd talajt alkot. A Holdra leereszkedett mesterséges holdak lábának ütközőmérői „jelentették”, hogy ez a habkő négyzetméterenként legalább 10 holdbéli tonna terhet bír el. Ezen a habkő-szerű felületen viszont a Hold-szondák nem találták meg az olyan sokat emlegetett porréteget. Lehet természetesen, hogy a port csak leszállásuk „szele” fújta el a környékről, de akkor sem alkothatott néhány centiméternél, legfeljebb egy-két deciméternél vastagabb réteget. A Hold-utazás szempontjából pillanatnyilag kevésbé lényeges még az az új megállapítás, hogy a Hold kérge valami bazaltszerű anyagból áll, ami a vulkanikus eredet mellett szól éppen úgy, mint az a tény is, hogy egyes mesterséges égitestek messze elnyúló lávaömlések nyomairól adtak hírt. Az eddigiek szerint úgy látszik, hogy a Hold kialakulásában, hegyeinek létrejöttében sokkal nagyobb szerepet játszottak saját belső erői, mint eddig hitték, s a becsapódott meteoroknak csak másod-, esetleg harmadrendű szerepük lehetett a Hold felépítésében. csodálatosan szép városát a Szovjetuniónak. Egyórás program keretében Goda Gábor három elbeszélésének tv-változatát láttuk szombaton este. Kettő közülük — Nem történt semmi, Műremek — a múltat idézi, egy pedig a jelent — Egy nyugalmas vasárnap. A három novella megfilmesítése sikeresnek mondható, de kár, hogy az arány a múlt és nem a jelen javára billent. Goda Gábor írói munkásságának nagyobbik fele az elmúlt húsz esztendőre tehető. Ám így is jól szórakoztunk írásainak megfilmesítésén. Különösen az Egy nyugalmas vasárnap tetszeti maradéktalanul. író, dramaturg, rendező és színész ebben a műben talált egymásra leginkább. A három film szereplői közül Kálmán György, Szendrő József és Major Tamás játéka volt a legjobb. A két könnyűzenei műsor közül a szombat este sugárzott Uj felvételeinkből című adás tetszett. Az elmúlt hónapok táncdaltermésének népszerű, ha nem is legnépszerűbb számait hallhattuk viszont. A vasárnap este Szófiából közvetített szórakoztató műsornak nemcsak a közvetítése sikerült átlagon alul, maga a műsor is nagyon gyenge volt. Alatta maradt a hasonló produkciók átlagának. Ami a Dupla vagy semmi című NDK krimi-filmet illeti — nem tartozik a műfaj kiemelkedő alkotásai közé. A több mint kétórás játékidőhöz képest cselekménye nagyon vérszegény, s ráadásul naiv is volt. Már a csütörtök este sugárzott első rész után a nézők többsége előtt világos volt az ikertestvérek szerepeltetése, hiszen még a film címe is erre utalt. Bizony, bizony, a Dupla vagy semmi messze elmaradt A nyomok a Hetedik Mennyországba vezetnek című ugyancsak NDK-produk- ciótól. P. P. NYOMOS ÉRV Tanító: Nos, fiam, már megint elkéstél. Nemsokára fél kilenc lesz! Nebuló: Nem baj tanító úr. A mamám mindig azt mondja, hogy még előttem áll az élet __ C i No, figyeljetek csak rám, barátaim, most én akarok beszélni... Éppen ideje, hogy vége lett az első félidőnek, annyira untam már a sületlen megjegyzéseiteket arról a szőke asszonyról. Nekem is van szemem. Előbb láttam meg, mint ti, hogy ott ül az öreg futballisták számára fenntartott páholyban. A meccs elején köszöntem is neki, és a mellette levő őszes hajú, kissé kövérkés férfinek is. Ti akkor még nem törődtetek az asszonnyal. Nem volt miért odafigyelnetek rá, oly nyugodtan viselkedett. Nem akarlak benneteket megsérteni, de vegyétek tudomásul, hogy annak a szőke asszonynak egyedül több köze *oan a futballhoz, mint nekünk összesen. Nem alkalmi vendég vagy néző ott a páholyban. És nem azért kiabált le minduntalan a pályára Nyurgának, az ifjúsági válogatott csatárának, mert hisztérikus szurkoló, se azért, hogy feltűnést keltsen vele, de még azért se, amiben már megegyeztetek, hogy valószínűleg a szeretője lehet Nyurgának, mert az ilyen, harminc évüket alig átlépett csinos nők, mondjátok ti, mód felett kedvelik a jóvágású fiatal sportembereket, és Nyurga bizony jóval megüti az asszonyi érdeklődés mércéjét. Egyébként az asszony nem alig, hanem pontosan nyolc évvel lépte át a harmincadikat... Hiába néztek rám kételkedve, és kár gúnyosan vigyorognotok. Amit mondok, sokkal jobban igaz, mintsem azt hiszitek, ha ugyan van még bennetek annyi beismerés, hogy hinni merjetek másnak is, ne csak a saját, csapongó fantáziátoknak. Azért köszöntem annak a szőke asszonynak és a mellette ülő férfinak, mert ismerem őket. S nem a múlt hét, se a múlt hónap, vagy tavaly óta, hanem évtizedekkel régebbről, sőt állíthatom, az asszonykát már akkor ismertem, amikor még se menni, se beszélni nem tudott, csak néha éktelenül sírni, és amikor még a legnagyobb öröme az anyja melle, a tiszta pelenka és egy öklömnyi nagyságú csörgő volt. Legrégebben az apját ismerem, azt az őszes hajú férfit, akit mellette láttok, s aki a felszabadulás után is, mint futballozó Gonda fivérek egyike, Gonda II. néven évekig közismert kapusa volt egy patinás múltú munkás-sportegyesületünk futballcsapatának. S hogy még jobban csodálkozzatok, azt is elárulom, hogy Gonda 11-vel negyvenhat éve együtt jártam polgáriba. Látom az arcotokon, ti is tudjátok már, kik voltak a Gonda testvérek. A legidősebbet, Gonda I-et kivégezték a nyilasok, mert tagja volt egy nemzeti ellenállási csoportnak. Gonda III. még a negyvenes évek végén elszerződött Egyiptomba edzőnek. A legfiatalabb testvér, a Gonda IV. pedig öt-hat éve halt meg közlekedési baleset következtében. De nem a Gonda fivérekről akarok én beszélni. Gonda ll-röl is csak azért, hogy megértsétek a lánya szokatlan szurkolását és ne élcelődjetek rajta. Ez az asszonyka, persze még lánykorában, futballozott. Igen, bármily hihetetlenül is hangzik, futballozott. Megszerette és megtanulta az apjától, a nagybátyjaitól és azok klubtársaitól. Amíg kisebb volt, mindenki mulatott a futballozó kislányon. A legjobban az apja, aki örült is neki, hadd erősödjék a lányka a labda rugdosásától. Nemcsak a pályán, edzések alkalmával, de ha kirándulni mentek, a kis Gabriellának az volt a legkedvencebb szórakozása, hogy 11- eseket rúgdosott a kapus papának, és boldog volt, ha a papa nem bírta á labdát elfogni, vagy kiütni, és gól lett. S ahogy a kis Gabriella nőtt és fejlődött, úgy fokozódott az ügyessége és ereje, és nem kevésbé a futball iránti szenvedélye is. Még fejelni, labdát levegőből levenni, kapásból továbbítani, szögletet rúgni és cselezni is megtanult. A papa és a három nagybátyja futballozása valóságos iskola volt a tanulékony lánynak. A vele egykorú fiúk rajongtak érte, és örömmel vették be maguk közé, mert a szélsőt játszó Gabi, így becézték, nem csak kuriózum és szenzáció volt a csapatban, mint lány, hanem ügyes játékos is. Persze, csak alkalmi csapatokban és alkalmi mérkőzéseken játszhatott. A felszabadulás előtt csak az apja futballista-tekintélye mentette meg a súlyosabb iskolai büntetésektől. Legfőképp azért haragudtak rá a tanárok és szülők, mert Gabi az osztálytársait is igyekezett csábítgatni a futballozásra. A lányokat azonban csakhamar elriasztotta a futballozás- tól a szülői tiltakozás, másrészt a cipő-probléma. Háború volt. Még a sportegyesületek is cipő-gondokkal küszködtek. 45 után — miként az apja, Gonda II., nevetve mesélte nekem számtalanszor — Gabi még politikai előadásokat is tartott a lányok új jogairól a MADISZ-ban, s csak azért, hogy külön kiemelhesse a lányok futballozási jogát. De hasztalan volt minden kísérlete és szervezési szívóssága, és hiába bizonygatta a saját játékával, hogy a lányok is tudnak futballozni, nem csak a fiúk, és éppxígy tehetségük lehet a fut- ballozáshoz, mint a kézi- és kosárlabdázáshoz, valamint a röplabdához, de más sportágakhoz is, az atlétikához, úszáshoz, víváshoz ... Gabi végül is belefáradt a küzdelembe. Majdnem teljesen egyedül maradt. Az is kedvét szegte, hogy sokan egyéni bolondériának nevezték futballozási szenvedélyét. Közben Gabi férjhez ment. Természetesen futballistához. Hegyi Péter vette el, vagy más néven Csusza, akit abban az időben a legtechnikásabb magyar hátvédnek tartottak. Csuszának is azért nevezték el, mert a tökéletességig fejlesztett becsúszó szereléseivel évekig réme volt a csatároknak. Ma már Csusza is edzős- ködik, és azért nem látjátok a felesége és az apósa mellett, mert külföldi túrán van a csapatával. S még valamit, barátaim, ha még magyarázni kell. Ennek a szőke asz- szonykának nem csak azért van a régi és a mai futballistáink előtt nimbusza, mert valamikor szélsőt játszott. Se azért, mert Gonda Il-T\ek a lánya és Hegyi Csuszának a felesége, hanem még azért is, amit most már tudtok és szégyellhetnek a megjegyzéseiteket, mert Nyurgának az édesanyja. Váljék asszonyi dicséretére, ha ebben kételkednek. Higgyétek el, azoknak van igazuk, akik azt állítják: Nyurga nem a nagyapjától és az apjától örökölt? rendkívüli futballtehetségét, hanem az anyjától, ettől a még ma is szinte lányosán csinos, szőke asszonykától. Ám ha ezt vitatná valaki, meg kell tőle kérdezni, miért nem lett Nyurgából kapus, mint a nagyapja, vagy hátvéd, mint az apja volt? Gabi a saját, valójában ki nem élhetett, csatárt játszó szenvedélyét plántálta át a fiába, s hogy milyen eredménnyel, azt mindjárt újból láthatjuk. Ki tudja, mikor akad még valaki a lányok között, aki a futballban is bizonyítani tudja a nők ügyességét ... Addig is úgy tiszteljétek Gonda Gabit, mint az első női futballistát nálunk, még akkor is, ha nem voltamért nem lehetett leigazolt játékosa valamelyik csapatnak. S ezzel be is fejeztem, mert véget ért a szünet, kezdődik a második félidő, s gondolom, most már természetesnek tartjátok, nem nevetségesnek, ha Gabi asszony Nyurgát bíztatja és tanácsokat is kiabál neki a pályára, hisz nem csupán Nyurga futballozik most, tör a kapu felé s hozza góllövő helyzetekbe a társait, hanem a mama, Gabi asszony is lenn futballozik a pályán, és hrt Nyurga majd gólt lő, azt a gólt ai anyja is rúgja ... No, nézzük a mérkőzést, barátaim, már játszanak a fiúk.,, 1 l
