Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-18 / 221. szám

I» FEST MEcrei 1966. SZEPTEMBER 18., VASARNAP Heti jogi tanácsaink A nyereségrészesedésről... A tsz-tag családi pótlékjáról... Az ajándék visszaköveteléséről... A munkakönyv visszatartásáról... és a munkavállaló alkalmatlanságáról... FELÉPÜL-E? Beszélgetés Gödöllő kultúrccntrumáról A szép, a jó és a hasznos könnyen megragadja és fel­gyújtja az emberek képzele­tét, így van ezzel az újságíró is. Hátha még olyan őrömet okozó tervezet kerül elé, amely egy fiatal, új város to­vábbi fejlődését, szellemi fel- emelkedését szolgálja. Gödöl­lő egész helyzeténél, jelentősé­génél fogva, a nem ott élő emberek rokonszenvét is el­nyeri, akárcsak egy látogatás után is. Annak pedig, aki va- ) lamennyire is ismeri a város életét, s gondjait, méginkább a szívéhez szól az a sok nemes vágy, jövőt kialakító tervez- getés, amely már évek óta itt folyik. így született meg tudósítá­sunk Gödöllő kultúrcentrumá- nak megépítéséről. ★ A Kossuth Lajos utcában, majdnem szemben a járási és városi pártbizottság jelenlegi, ugyancsak szűkre szabott épü­letével, áll egy szerény kis házacska, rajta a felirat: Pe­tőfi Sándor Járási Művelődési Otthon. Az épület valaha la­kóház volt. Itt székel, leg­alábbis elméletileg, a város és a járás kultúrcentruma. Ez a kicsiny házacska is megtelik nap mint nap emberekkel: klubjuk van itt a fiataloknak és az öi-egeknek, balettre ta­nítják a gyermekeket, a helyi és a környékbeli képzőművé­szek is tartanak időnként ösz- szejöveteleket és bemutatókat, nem is szólva a már rangot nyert, Juhász Gyuláról elne­vezett irodalmi színpad szín­vonalas rendezvényeiről. Még­is nagyon kicsi, s mondjuk ki; nagyon szegényes a művelődés otthonának Gödöllőn ez a há­zacska. zottság titkárával és dr. Gyetvai Józseffel, a városi tanács elnökével, a már meg­jelent, nagyon is szép, a tervdokumentációból kiemelt látképpel Illusztrált, cikkről beszélgettünk, amelyet meg­előzött a Magyar Nemzet hasonló, s ugyancsak jó szán- I dékú híradása. Amit ők ketten monda­nak, nem teljesen azonos a megjelent cikkekkel. — Való igaz, hogy elké­szült a programtervezet. Saj­nuló ifjúságot is. De bárho­gyan is vesszük, az ott épült új negyed csak az egyetemi oktatást és az ezzel összefüg­gő tudományos munkát szol­gálja, így a város lakosságá­nak és a környező falvaknak nem lehet kultúrcentruma. J — Most éppen, az atlétikai i Európa-bajnokság is bizonyl- | tóttá, mennyire elégtelen a vá- j ros, s akár az Agráregyetem "s, ilyen és hasonló célokra, fiszen az egyetemen még fe­lett tornacsarnok sem épül, a nyitott gyakorlópályák is csak erre az alkalomra készültei«. És nincs a várasbán egyetlen megfelelő étterem sem, a szűk helyen szorongó járási könyv­tárról, s a művelődési otthon­ról, egyebekről, nem is szól­va. ★ Annak aki ismeri a város életét, s gondjait, a szívéhez szól a sok nemes törekvés, a vágyakat most már formába, méghozzá igazán méltó for­mába öntő a szellemi felemel­kedést szolgáló tervezet. Megvalósításának útján — a lehetőségek kihasználásával — a Gödöllőt ismerő, a jelen­tőségét becsülő embereknek, a város vezetőivel és lakóival együtt, még ezután kell elin­dulniuk. Hetesi Ferenc Pál Még. község volt a város jó néhány évvel ezelőtt, amikor vezetői, s itt lakó, vagy párt­fogó szerelmesei megálmodták a kultúrcentrumot, ott lent a műút túlsó oldalán, a királyi kastély körüli alsóparkban. A párt, s népfront és a tanács kezdeményezésével lelkes és önkéntes műszaki kollektíva kezdte kidolgozni, papírra vetni, az első elképzeléseket. Később, a várossá nyilvání­tás küszöbén, amikor országos vezetők is idelátogattak, a helybeliek elmondották nekik, mennyire szükséges volna a centrum megvalósítása. Ilyen előzmények után ke­rült sor a nagyon is első lépésre: a gödöllői tanács megrendelte a Lakóépület Tervező Vállalatnál a kul- túrcentrum terveit. A gödöllői kultúrcentrum épületeinek terve és beru­házási programvázlata így készült el már a múlt esz­tendőben. * s A városi pártbizottságon ^ Nemes Istvánnal, a pártbi- $i nos azonban, a megvalositas időpontjait még nem tudjuk mi sem. — Az igaz: .illetékes or­szágos vezetők adtak báto­rítást ahhoz, hogy elkészít­tessük a tervet. A megva­lósításról is kialakult már az elgondolás. Mégpedig az, hogy az itt, Gödöllőn érde­kelt különböző minisztériu­mok; a művelődési, a föld- művelési, a kohó- és gép­ipari, a belkereskedelmi tár­cák közös támogatásával, egymás után több ütemben épüljön meg a kultúrcent- rum. — Azt tudjuk, hogy a har­madik ötéves tervidőszakban ehhez nem állnak rendelke­zésre anyagi eszközök. Az előkészületek talán már megkezdődhetnek. Arra gon­dolunk; tanácskozásra kellene összehívni az érdekelteket és vitára bocsátani a tervet. S ha ezt elfogadták, ekkor el­készíttetné a város a részletes műszaki dokumentációt, amelynek alapján később az építés megkezdődhet. De sok­kal szerényebb összeggel, mint amennyit a nagyon is el­ismerésre méltó tervezők: Ká­rolyi Antal és Medvedt Lász­ló kiszámítottak. Az egész komplexum költségeit ők 43 millió forintban határozták meg. ★ A kultúrcentrum mint igéljy,- Gödöllő vezetői és lakói ré­széről, vajon nem ütközhet ilyesfajta ellenérvbe; itt hely­ben, az Agrártudományi Egyetem épületei és intézmé­nyei szükségtelenné teszik a megvalósítását? — Ilyen érveléssel már ta­lálkoztunk. Igaz, hogy az Agráregyetem 200 millió fo­rintos beruházással valóságos külön városrésszé növek­szik. De a nagyszerű és mo­dern diákszállók, kutató és oktató épületek között, ki­mondottan kulturális célo­kat szolgáló intézmények; művelődési otthon, mozi, szó­rakozó helyiségek nincsenek. — Mi a magunkénak érez­zük az egyetemet és az ott ta­Búcsúzik NEM IS AKÁRHOGYAN! A Balaton partján még negy­venezer ember üdül. Vagy pon tosabb megfogalmazásban: nyaral. Élvezve mindazt, amit csak a nyár tud nyújtani: nap­fényt, a tó vizét, jóízű csóna­kázásokat, elrévült madárdalt. Az embernek akaratlanul is a költő szavai jutnak az eszé­be: „Tán június sugár-illúziója remeg át a bíbor lomb felett, s attól dalol a völgy révült rigója ilyen évszak-tévesztő éneket.’’ Valóban, az ember könnyen hinné: júniust vagy júliust mutat még a naptár. Pedig né­hány nap múlva hivatalosan is itt az ősz. A Balaton partján azonban csak a hervadás vö­rös varázsa idézi a közelgő új évszakot. A lassan szállongó rőt és sárga falevelek és a kertek fölött lengő ezüstszürke szálak. Az idei nyár alaposan meg­tréfált bennünket. Júliusban áztunk és fáztunk. Most, szep­tember második felében pedig még a rövidujjú ing is lekiván- kozik rólunk s a déli nap he­ve csak a bársonyos vízben el­viselhető. SZÓ AMI SZÓ: az üdülők élvezik a későre nyúlt nyár minden gyönyörűségét és ki­tűnően érzik magukat a ma­gyar tenger partján. Azaz, hogy... hiába a jó idő, a vá­ratlanul ajándékba kapott nyári hetek sok szépsége, egy­re több bosszúság vegyül a pihenésbe. A modern ABC áruházak többsége már bezárt, dolgozói a szezonvégi leltár elkészí­tésén fáradoznak a csupaüveg kirakatok mögött, míg az üvegablakok túlsó oldalán bosszúsan toporognak a vásá­rolni szándékozó üdülők. A közkedvelt leilei Becsali SZEPTEMBER XI fii u X üä Zi Ülő CAI vTö annak a dolgozónak, aki felmondással megszün­teti munkaviszonyát? Cs. B. nagykőrösi olvasónk a Ládaipari Vállalattól múlt év közepén kilépett. Munka­könyvébe a „felmondás a dolgozó részéről” bejegyzés -került. Igazolatlan napja nem 'volt, mégsem kapott nyere­ségrészesedést 1965 évre. Kérdezi: jogos-e a vállalat intézkedése? A nyereségrészesedés válla­laton belüli elosztására a SZOT Elnöksége irányelveket adott. Ennek figyelembevételé­vel hozza meg az üzemi tanács a vállalaton belüli felosztások­ról a szabályzatát. Ezek azon­ban nem tartalmazhatnak «olyan előírásokat, amelyek el­lentétben állnának az érvény­ben lévő jogszabályokkal. Az irányelvek kimondják többek között, hogy nyereség- részesedésre nem jogosultak azok a dolgozók, akik a nye­reségrészesedés szempontjából számításba vett tárgyévben szüntették meg munkaviszo­nyukat, kivéve akiknél a mun­kaviszony folyamatossága nem szakadt meg. Az eltartó tsz-tag kap- hat-c családi pótlékot testvére után az új ren­delkezés szerint? E. Gy. váci olvasónk tartja el saját háztartásában testvé­rét, aki iskolai tanuló. A szü­lők elhaltak. Mivel olvasónk az újságból olvasta, hogy jú­lius elsejével a tsz-tagok csa­ládi pótlékát is rendezték, most azt szeretné tudni, kap­hat-e testvére után? Itt válaszolunk R. Gy. ceg­lédi olvasónknak is. aki azt kérdezi, hogy a családi pótlék rendelkezés szempontjából az unoka is gyermeknek szá­mít-e? Az új rendelkezés kimondja, ha a gyermek mindkét szülője meghalt és a testvért, mint ne­velt gyermeket, a termelőszö­vetkezeti tag tartja el, jogo­sult a családi pótlékra. Másik olvasónk kérdésére pedig azt közöljük, hogy a családi pótlék szempontjából a vérszerinti gyermeken felül a mostoha-, örökbe fogadott-, nevelt gyermek és az unoka is olyannak számít, mint aki csa­ládi pótlékra jogosult, termé­szetesen akkor, ha az egyéb feltételek is meg vannak. A házasságkötés re­ményében adott aján­dék visszakövetelhe- tő-c? D. K. olvasónk írja, hogy fiának abban a reményben A FORTE FOTOKÉMIAI IPAR azonnali felvételre keres villanyszerelő szakmunkásokat tmk munkára, telep­kezelői vizsgával rendelkező elektriku­sokat 35/04 KV-os transzformátorház üzemeltetéséhez, valamint ipari vízmű üzemeltetéséhez szivaltyúkezelőket. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Vác, Vám utca 3. i i , ajándékozott egy ingatlant, j mert házasságkötés előtt áll. A házasság nem jött létre, és ezért most azt kérdezi, meg­támadhatja-e az ajándékozási szerződést? Úgy gondoljuk, az ajándéko­zási szerződésben is feltüntet­ték azt a körülményt, amely­nek indoka volt az ajándéko­zás létrejötte. Mivel ez nem következett be, ezért vélemé­nyünk szerint az ajándékozás bíróság előtt megtámadható. Jár-e kártérítés a mun­kakönyv jogtalan vissza­tartása miatt? B. L. dunaharaszti olva­sónk kérdezi: követelhet-e kártérítést volt munkaadó­jától, aki nem adta ki részére munkakönyvét ? Amennyiben a vállalat jog­talanul visszatartotta olvasónk munkakönyvét és emiatt nem tudott elhelyezkedni, köteles az ebből eredő kárát meg- | téríteni. Természetes, a dolgo­zó nem nézheti tétlenül mun- [ kakönyvének visszatartását, mert neki is kötelezettsége an- I nak kiadását megkísérelni. Ha ! jogosnak véli olvasónk az igé- I nyét, forduljon a volt mun- I káltátójának döntő bizottságá- ! hoz, és kérje kárának meg- j térítését, önt minden eset- | ben azonban kárenyhítési kö- i telezettség terheli. Hogy mit kell érteni ez alatt, erről a kö­vetkező jogi tanácsainkban fogunk beszámolni. Alkalmatlan a mun­kára az a dolgozó, aki börtönbüntetés miatt munkáját ellátni nem tudja. Az egyik vállalat munka­ügyi osztálya érdeklődik, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a börtönbüntetésre ítélt munkavállaló megkezdi bün­tetésének letöltését? Fegyel- mileg elbocsátható-e, vagy esetleg felmondhatják-e az ilyen dolgozó munkaviszo­nyát? Amennyiben a dolgozó ellen éppen fegyelmi eljárás voR folyamatban, fegyelmi úton el lehet bocsátani. Arra is lehe­tőséget ad a jogszabály, hogy a megindított fegyelmi eljá­rást a vállalat felfüggessze a büntető bíróság jogerős ítéle­téig. A rendelkezések azt is megengedik, hogy a büntetést töltő dolgozó munkaviszcnyát alkalmatlanság miatt mondja fel a vállalat. A dolgozót ilyenkor a felmondási járan­dóság nem illeti meg. Dr. M. J. usaraaDan maca Kér a ven­dég italárlapot, a pincér egy kezén fel tudja sorolni a vá­lasztékot. — A jó borok mind elfogy­tak már... — mondja közöm­bösen, aztán még hozzáteszi: — Volt badacsonyi szürkeba­rátunk, soproni traminink, tokaji furmintunk, zamatos muskotályunk ... Volt... Pedig a különautóbuszok szinte fél óránként hozzák az angol, csehszlovák, német, lengyel vendégeket. Utánpót­lás még sincs. Arra nem gon­dol senki. Csak a vendég bosz- szankodik. NEMCSAK A BECSALI CSÁRDÁBAN. Másutt is. Má­son is. A nagy népszerűségnek örvendő fagylaltgépek lezárva sorakoznak egymás mellett. Főtt kukorica már aiig-aiig kapható. A gyümölcsök válasz­téka megcsappant, maradt a szőlő és a körte, pedig Pesten az őszibaracktól a görögdiny- nyéig még sok minden kapha­tó. A Balaton partján már nincs. Legfeljebb az élelmes maszekáruso'knál. Élnek is ve­le, s milyen borsos áron! Az üdülők is sorra zárják már kapuikat. Amelyek még nyitva tartanak, azokban is gyakran több a bosszúság, mint az öröm. Az evezőlapá­tok eltörve, a labdák kipuk­kadva, a csónakok lyukasak, a büfék választéka meggyérül- ve s a személyzet is szíveseb­ben látná már ajtón kívül az üdülőket. Utóidény — hangoztatják, meg azt, hogy ilyenkor már mérsékeltebbek az árak. De az üdülő akkor is üdülő. Az egész évi fáradtságát szeretné kipihenni a Balaton partján eltöltött két hét alatt. Néha erre is gondolni kellene. Az üdülők személyzetének éppen úgy, mint a kereskedelemnek. Vagy a MÁV-nak. Különösen akkor, ha az időjárás nem tiszteli az előre eltervezett naptári évet. A KÖZKEDVELT HELI­KON expressz szeptember ne­gyedikén indult utolsó útjára. Szeptember tizenegyedikével újabb vonatpárok szűntek meg. Hogy az üdülővendégek még egyre áramlanak a Bala­ton felé és onnan haza? Utaz­nak úgy, ahogy tudnak. Semmi sern vész el, csak át­alakul — tanultuk régen az iskolában. Az idei nyár sem veszett el, csak éppen eltoló­dott. Szeptemberben adja ki melegét. S teszi még varázsla­tosabbá a magyar tenger part­iát. Mert a szikrázó napfény már az őszi színekben pompá­zó tájat ragyogja be. Régóta nem volt már ilyen szép szep­temberünk. Csak egy kicsit rugalmasab- oak lennénk! Mozgékonyak­nak, leleményesebbek! Mennyi remek lehetőséget szalasztónk el e szép szeptemberi napok alatt!I Hány. ember tölthetné még kellemesen szabadságát ä tó csodálatos szépségű part­ján! Magyarok és külföldiek egyaránt! SOVÁNY VIGASZ, de ezzel cell beérnünk: talán egyszer najd ezt is megtanuljuk. Ad­lig is azonban a lehető legkel- emesebb üdülést kívánjuk a ó partján nyaraló negyven- :zer üdülőnek. Meleg nappa- okat, enyhe estéket és a lehe- ő legkevesebb bosszúságot. Prukner Pál ÓH, HISZEN ITT GAZDAG VOLT A TER­MÉS! ÉS IRIGY­LÉSRE MÉL­TÓAN SZÉP AZ ARATÁS. KÉT TÜNDÖKLŐ, NAPRÓL NAP­RA SZEBBÉ BOMLÓ BIM- B ÓCSKA. NE­KIK AZTÁN SOK NAP KELL MÉG, SOK VERÖFÉNY, BABUSGATÁS, HOGY ILYEN DERÉK PALÁN­TÁKKÁ SERDÜL­JENEK. ÉVSZA­KOK ÉRIK EGY­MÁST, MlG MA­GUK IS ILYEN NEVETVE, KED­VESEN KIKI- VÁNKOZÓ SZE­RETETTEL MO­SOLYOGHAT­NAK HASONLÓ CSÖPPSÉGEK­RE. A KORZÓZÓ BABAKOCSIK IDEJE A TERMŐ SZEPTEMBER. Irta: Tóth György Fényképezte: Kotroczó István:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents