Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-15 / 218. szám
1966. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK ?T^WflP Felnőttvér - gyermekért Azt hiszem, a főorvosnak nem lehetett nehéz dolga, amikor saját portájára hivatkozott. A Heim Pál kórház vezető munkatársa, Pethő doktor, .a gyermekekről beszélt: 40 leromlott egészségű apróság várja az életet mentő vért. A hallgatóság csendben figyel. Aztán elindul a sor — élen az üzemek első embereivel. Segédmunkások, mérnökök, mesterek öltenek fehér köpenyt s nyújtják ki karjukat az orvosnak. S az Ipari Műszergyárban páratlan hírt fogalmaztak az önkéntes véradók: száz litert ajándékozott a 420 gyári ember! Egy esztendő alatt megduplázódott a véradó törzsgárda. Változott a világ 12 hónap alatt? Változott. Az idén sikerült először eredményesen szembeszállni az indokolatlan előítéletekkel és babonákkal. Az orvosi felvilágosítás, az okos sró győzött meg arról, hogy a vérvétel nem ártalmas az egészségre, de igenis megmentheti sokak egészségét. Úgy illene, hogy itt 420 véradó nevét kinyomtassuk. Bizonyosan megérdemelnék, ehelyett álljon itt annyi: szívük és meggyőződésük vezette őket s a legszigorúbb önkéntesség. Ám az is igaz, hogy egyre többen ismerik fel: ma én segítek, holnap az én életemet menthetik meg. 1970-ig: felépül Gödöllő kultúrcentruma Könyvtár, mozi, vendéglátó-kombinát — Elkészült a beruházási program Gödöllő végleges városi színvonalra emeléséhez hosz- szú listában kellene összefoglalni az építeni, megvalósítani valókat. Ám ha azt számítjuk, hogy ez év első napjától kezdődik a különlegesen szép természeti fekvésű helység városi státusza, máris nagy az előrehaAKUT Esetekről beszélgetünk az üres rendelőben. AZ ORVOS fiatal ember. Lassan, elgondolkodva mondja: — Üldözési mánia. Ennyit tudunk mi, orvosok. De hogy mi zajlik a négy fal között, arról nem tudunk. A gyilkosságokat hatalmas apparátussal deríti fel a rendőrség. De ki deríti fel az idegrendszer gyilkosait? Erre nincs apparátus. És véleményem szerint az öngyilkosok sem mindig saját maguk gyilkosai. A falu végén gondol egyet s megtekeredik az utca. Mást nem tehet, domb. állja az útját. A domb mögött ismét kisimul és végtelenbe feszül a föld. Itt áll magányosan a ház. Nézem a házat, s azon gondolkodom, ki lehetett a különc, aki építtette. Közben felnyúlok egy szilváért. — Mi keresete van erre? A FIATALASSZONY áll előttem kosárral. Kezemben a szilva. A fiatalasszony bizonyára a szilvái a tulajdonosa. Kettéroppantom a gyümölcsöt. — Látogatóba megyek — mondom zavartan, és eszem a Szilvát. A fiatalasszony mereven néz. — Hová? — Ide — mutatok a házra. — Minek? — Maga itt lakik? — Ott. — Akkor magukhoz tartok. — Nincs otthon senki. — Vásárolni megy? — A boltba. — Az édesanyja sincs otthon? — Két éve, hogy meghalt. A magot eldobom, s arra gondolok már, valami tévedés van. — Milyen ügyben? — kérdezi az asszony. — Az újságtól... — Mi nem fizetünk elő újságra — mondja, s nem mozdul az arca. — Ne is próbálkozzon. — Nem kötelező — mondom. — Akkor mi keresete van erre? Ingerel a tájszólás, ingerel a mozdulatlan arc, a domb mögé, az akácosba bujtatott ház. A könnyű levelek közt fény vibrál, tökéletes csend van mindenütt. — Elkísérem magát — mondom. — Közben majd beszélgetünk. — Még csak az kéne! — csattan a hangja. — Akkor, ha megengedi, leülök a szilvafája tövébe, és ha megkínál, megeszem még egy szilvát. Leülök. Nem mozdul. Arca tulajdonképpen fiatal arc, a szemébe húzott kendő mégis öreggé teszi. Nagy, kidolgozott kezek, lába visszeres. — Megvárom, amíg visszajön. Gyarfakvóan, tehetetlenül Villan a szeme. — Engem aztán várhat — mondja és elindul az úton. Gyorsan jár, eltűnik a domb mögött. AZ ÖREGASSZONY A ház fehérre meszelt, nyesett sövény keríti. Az udvar minden szöglete tiszta, csak a nagy eperfa alatt tarka a föld. Ki tudja miért, ott nem söpörték azóta, amióta lehullott róla a gyümölcs. Az ólak felől röfögés, gágogás és kotkodá- csolás. Szokott hangok. Az árnyas eperfától nem messze kút. Régi kút lehet, oldalát belepte a moha. Kis házikó áll a mohos gyűrű felett, újonnan épült, rácsos faházikó. Ajtaján lakat lóg. Valami mozdul a házban. Mégis van itt valaki ? Az ólban zörögnek a jószágok, a felhúzott teli vödörből csöpög a víz le a kútba. Az apró cseppek zaját felerősíti és visszaveri a mohos mélység. A hosszú tornácon résre nyílik az ajtó. Köhögök és úgy teszek, mintha nem venném észre. Az ajtó becsukódik. Keresem a kapu kilincsét, lenyomom, zárva. Az ajtó a ház hosszú tornácán ismét résre nyílik, nem látszik az arc, csak egy halk, szinte áttetsző hang szól ki onnan. — Kit tetszik keresni? — A nénit! — mondom. — Engem? — Magát. Érdeklődöm, meggyógyult-e már? Erre feltárul az ajtó. Idős parasztasszony áll ott, fehér alsószoknyában, kendő nélkül. Gyorsan körülnéz, majd eltűnik, de az ajtót nyitva hagyja. Körülnézek, hátha bejuthatok másutt az. udvarba. De az udvart mindenütt gondosan nyírt, tüskés sövény keríti. Az öregasszony megjelenik egy szakajtóval, lejön a tornácról, s felszed a földről néhány lehullott férges almát. Aztán a kerítéshez lép. Bőre fehér, átütnek rajta az erek. A szája reszket. — Érdeklődöm, hogy jobban van-e már? — A menyem ment el érte... Megmérgeznek ezek ... — Kicsodák? — Ha felszedem ezt az almát, jó lesz kis kompótnak. Szeme élesen villan. — Megmondtam, hogy nem engedem! Nem! Miért? Közel hajol hozzám, vékonyra száradt teste meggörbül, látszik, valamit nagyon szeretne mondani. Értelmetlen hangok buzognak fel a torkából. Aztán hirtelen tisztán: — Én vagyok a törvényes örökös! — Ki akarják forgatni a nénit? — kérdezem gyorsan. Nem válaszol. Lehajol az almákért, szedegeti a szakajtóba. Úgy mozog, mintha rólam teljesen megfeledkezett volna. Amikor már nincs semmi a fa alatt, fel-alá kezd járni az udvaron. Haja gondosan ül kontyában. Ruhája rendezett Csak, mozdulatai árulkodnak róla, hogy súlyos beteg. Közelebb megy a kúthoz. lassan, óvatosan, mint egy ellenséges állatot, közelíti meg a kutat. Nézi a lakatot. Megpöccinti az ujjúval. Hirtelen felsikolt. , —..Megmondtam, hogy ne büdösítsétek a számba! Miért? A kútnak sikoltjá ezt, a kútnak, amely ezelőtt egy hónappal majdnem örökre elnyelte a testét. Tehetetlenül állok ott egy ideig. Aztán elindulok visszafelé az úton. A domb mögül feltűnik a fiatalasszony. Elébe megyek. Kosarában kenyér és átvérzett papírban hús. Mellé lépek. — Azt mondják a faluban, hogy maga veri az anyósát. — És ha úgy is van ... — Feljelenthetik érte. — Jelentik ám ... Mindent összebeszélnek, most is hozom neki a gyógyszert. Egy fiolát emel ki a kenyér alól. Mutatja. — Azt mondják, hogy a házat akarják ... — Minek akarnánk? A mienk ... — Hogy-hogy a maguké? — Hiszen bolond az öregasszony ... Papír van róla. Ismét a sövényhez érünk. A sövényen túl kezében a szakajtóval jár fel-alá az öregasszony. A fiatalasszony előveszi a kulcsot. Kinyitja a kaput és bezárja az orrom előtt. — Nem látja? A kosarat leteszi a tornácra és mint egy gyereket lökdösi, tereli anyósát be a házba. Látom. Nádas Péter A színvonalasabb kereskedelemért Szocialista brigádvezetök tapasztalatcseréje Az ipari munkások példája nyomán, néhány éve a kereskedelmi dolgozók is mozgalmat indítottak a szocialista brigád cím elnyeréséért. Azóta Pest megye sok-sok üzletében adja tudtul szerény tábla a vásárlóknak: itt szocialista brigád dolgozik. Ami azonban néhány éve még jó volt, ma már kevés: a gazdasági mechanizmus reformja e mozgalom részvevőitől is többet követel. Gondosabb piackutatást, még udvariasabb kiszolgálást, az árucikkek szakértő propagálását. Az új feladatok megbeszélésére, a kongresszusi verseny eddigi eredményeinek értékelésére s a legjobb módszerek elterjesztésére a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat szeptember 22-re Vácra összehívta a szocialista brigádvezetők szakmai tapasztalatcseréjét. — Jugoszlávia az a szocialista ország, amelynek idegenforgalma a leggyorsabban fejlődött az utóbbi évek alatt. A sikeren felbuzdulva most azt tervezik, hogy 450 ezer dollárt fektetnek be az idegenforgalmi iparba 1970-ig. ladás. Hiszen azóta befejezték a csatorna fővezetékének építését, s újabb modem lakóépületeket emeltek. Mindezt betetőzi az a remélhetőleg idén elkezdődő nagyarányú építkezés, amelyhez az alsó parkban látnak majd hozzá. A már elkészült és elfogadott tervek szerint itt épül fel, a tatarozásra váró régi királyi nyaraló közelében,) a város s egyben az egész vidék, kultúrcentru- ma. A középen emelkedő modem művelődési ház előtt terül el a jelenleg is meglevő, de teljesen átépítésre kerülő szabadtéri színpad. A kultúrház tágas, napfényes termeiben helyet ad majd a legkülönbözőbb szakköröknek és kluboknak. Egyik oldalán emelkedik a könyvtárépület, amelyben 60 ezer kötet elhelyezésére lesz lehetőség. Külön csatlakozik hozzá egy épületszámy, amelyben a gyermekek könyvtára lesz. A művelődési otthon oldalán nagy éttermet és cukrászdát építenek s ezzel megoldódik Gödöllő egyik gondja. Külön, önálló épületet kap, de szervesen kapcsolódik az egész térséghez, az új, 600 személyes - mozi. Mindegyik épületben lesz dolga a szobrászoknak, festőknek is, kívül és belül képzőművészeti alkotásokkal díszítik a helyiségeket. Az előrelátó tervek figyelembe vették azt is, hogy az alsó parkot Gödöllőn a HÉV sínpálya választja el a város lakott területétől. Ezért aluljáró megépítésével biztosítják majd a forgalmat. Gödöllő kultúrcentrumának a beruházási programját is elkészítette már a LAKÖ- TERV. A hozzávetőlegesen 40 millió forint költséget i igénylő építkezéseket a tervek szerint 1970-ig befejezik. (h. f. p.) űi minek a mestere _ a budai jikrúsban A KISZ KB, a Magyar Rádió és Televízió, valamint a Vasas Szakszervezet által nemrégiben — a pártkongresszus tiszteletére — meghirdeteti Ki minek mestere mozgalom esztergályos szakmai döntőjel szeptember 12-én rendeztél* meg a budai járásban. Aa Ipari Szerelvény- és Gépgyárban a járás ipari üzemeinek 18 KISZ-es ifjúmunkása mérte össze elméleti és gyakorlati tudását a szigorú zsűri előtt. A négy elméleti kérdésre adott kitűnő feleletével, s s műszaki rajz alapján készíteti vizsgadarabjával az első helyei Panyiczki József, a Mechanikai Müvek fiatai esztergályosa szerezte meg. A második Vörös József (Diósdi Csapágygyár), a harmadik Farkat András (Mechanikai Művek! lett. A három fiatal szakmunkái képviseli majd a budai járási a Csepel Autógyárban szeptember 25-én megrendezendő megyei döntőben. Ötven szövetkezeti gazda utazik Debrecenbe Kezdődik a tsz-iagok üdültetése Kezdődik a szövetkezeti tagok üdültetése: szeptember 18-án ötven termelőszövetkezeti dolgozó indul Pest megyéből a debreceni tez-üdülő- be. A biztosítási és önsegélyező csoportok szervezésében — úz Állami Biztosító költségén — az ősz és a tél folyamán újabb csoportok üdülnek majd Harkányfürdőn és Hévízen. Érdemes odafigyelni... A Váci Városi Tanács 17 esztendős történetében először került napirendre a tanács legutóbbi ülésén a dolgozó nöa helyzete. Az alapos, mindenre kiterjedt jelentéshez olyan nők is hozzáadták véleményüket, akik ezideig ritaán foglalkoztak közügyekkel. E véleményekre pedig érdemes odafigyelni, hiszen a város .par; munkásságának 45 százalékát kitevő nőit problémái jelentősen befolyásolhatják az egész város fejlődését. Ebben a harmincezer lakosú városban mintegy 9000 a keresőképes dolgozó nők száma. Közülük 4663-an dolgoznak a város 10 nagyüzemében, 5 százalékuk a különböző hivatalokban és intézményekben; az általános iskolai tanerők 81 százalékát, a középiskolai tanárok 33 százalékát teszik ki a nők. A kereskedelmi dolgozók 70 százaléka tartozik a „gyengébb nemhez”. A nők munltábaállítása tehát — mint a számok bizonyítják — nem okoz különösebb gondot Vácott. Annál inkább okoz a szakképzettség hiánya! A legtöbb asszony, leány szakképzettség nélkül, nyolc osztályos vagy még alacsonyabb Iskolai végzettséggel kerül munkahelyére. Ez sem volna nagy baj — ha nem elégednének meg ennyivel. Minden tisztelet annak az — évente mintegy ezer — kivételnek, aki a munka és háztartás gondjai mellett is vállalja a továbbtanulást, ám a dolgozó nők nagy része nem törekszik szakképzettségre. Sajnos, sokhelyütt a munkáltatók sem ösztönzik erre őket. Másfajta gond — de mégis gond — az érettségizett nőké. Többségük idegenkedik a felajánlott fizikai munkától, minden áron íróasztal mellé törekszik. Ezt a —^szemléletben gyökerező — felfogást csak hosszú, türelmes neveléssel, a fizikai munka fokozott megbecsülésével lehet eloszlatni. S milyen arányban foglalnak helyet nők vezető munkakörökben? Első pillantásra — pozitív a kép. Vácott évek óta nő tölti be a városi pártbizottság első titkárának felelős Először a dolgozó nőkről Elgondolkoztató kérdések Vácott I | Vác lakói tudják legin| kább, mennyit fejlődött az utóbbi években a kereske- i delmi hálózat. Máig sem 1 megfelelő azonban az üzletek nyitva tartásának ideje. Sokan kérték például, hogy vasárnap délelőtt a város különböző pontjain tartsanak nyitva az élelmiszerüzletek, hosszabbítsák meg a készruha-, a gyermekruha-, a RÖLTEX- és a cipőboltok árusítási ideje* Köztudott, hogy az állam az elmúlt években mennyit áldozott a nők második műszakjának megkönnyítésére. Vácott a háztartási- és kisgépKolcsönző jelenleg 130 külörböző készülékkel siet a nők segítségére. Ez a segítség azonban — a nagy távolságok miatt — nem jut el az alsó- és felsővárosi -iszonyokhoz! Általános panasz az is, hogy a Patyolat sem a minőség, sem a vállalási határidők tekintetében, nem elégíti ki az igényeket. ! Régi baj orvoslását sür- i geti a jelentés akkor is, 1 amikor javasolja: vizsgálják I felül a vidékről Vácra, Vác- ! ró! vidékre és Budapestre | bejáró, többnyire adminisztratív munkakörben dolgozó nők utazásának körülményeit — és szükségességét! | Talán nem ártana éppen a I bejáró nők körében elkezdeni az azonos munkakörben dolgozók munkaerőátcsoportosítását, a felesleges keresztbe utazások megszüntetését. Anélkül, hogy a teljességre törekedett volna, sok-sok elgondolkoztató ké lésre irányította rá a figyelmet a városi tanács ülésén megtárgyalt jelentés. Most a város vezetőire vár a feladat, hogy legalább azokat orvosolják, amelyek nem igényelnek anyagi befektetést. Nyíri Éva tisztségét; "nő a gimnázium igazgatója, s a közjegyző. A járásbíróságon két polgári peres bírónő működik. De megtaláljuk a nőket a mérnökök, közgazdászok, jogászok, orvosok, pedagógusok soraiban is. Ha azonban közéleti szerepüket vesszük szemügyre, már nem ilyen jó a helyzet. A város 84 választókerülete közül csupán 13-ban képviselik nők a lakosságot. A járásbíróságon működő népi ülnököknek is csak egyharmada nő. A dolgozó nők szociális körülményeit vizsgálva, a jelentés megállapítja: általában elmondhatjuk, hogy az üzemek a higiéniai ellátottsággal, a balesetek megelőzésével, az anya- és csecsemővédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket betartják. Nem ilyen megnyugtató azonban a csökkent munka- képességű vagy családi körülményeik miatt munkába járni képtelen nők helyzete. A háziipari bedolgozás lehetősége jócskán alatta marad az igényeknek. Jelenleg a Duna-kömyéki Ruházati és Háziipari Szövetkezet mindössze 25—30 nőt foglalkoztat, a rászorulók száma viszont ennek többszöröse. Sokan kérték a 4—6 órai műszakos munkahelyek számának bővítését is. Mind a munkavállalás, mind pedig a szakképzettség megszerzése, függ attól, hogyan tudja elhelyezni gyermeket a dolgozó anya. Sajnos, Vácott kevés gyereket tud befogadni a bölcsőde, az óvoda és a napközi otthon. Jelenleg 135 bölcsődei felvételi kérelem közül például csak hatvannak tudnak eleget tenni. Legnehezebb a helyzet az Egyesült Izzó Képcsőgyárában, ahol 780 nő dolgozik, s az üzemnek nincs saját bölcsődéje. Könnyíteni kell a több műszakban dolgozó anyák gondjain is, legalább kétműszakos bölcsődék létesítésével.
