Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-15 / 218. szám

M»T Mir.rsi i&fjrlaD 1966. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Műszerek parádéja Adó a hűtőn • Gépvezér baromfineveléshez Csupa elegancia, fény és tündöklés. A tükröző üvegvit­rinek mögött itt-ott egzotiku­sán rejtélyes holmik. Mutatós dobozok, színes jelzőkkel el­látott műszerek. A Népköz- társaság útja első házában, a MIGÉRT kiállítási termében találkoztunk a Ganz- Elektro­mos Készülékek és Mérőmű­szerek Gyárának bemutatóján Mit ígér, miről informál a szeptember 26-ig nyit- vatartó rendezvény? Tudósít arról, hogy a tavaly még csak mutatóban készített jármű műszereket már ezres tételekben építik és szállítják az Ikarusnak, a Vörös Csillag Traktor- és Csepel Autógyár­nak. Mindebben tevékeny részt vállal a gödöllői árammérő üzem, amely egyre nagyobb mértékben rendezkedik be a hozzávalók előállítására. Új­donságuk a jövőre megjelenő legújabb háztartási villamosfo­gyasztásmérő, amely még hat­szoros túlterhelés esetén is rendkívül pontosan jelez. Már­pedig a háziasszonynak nem mindegy, hogy többet, vagy kevesebbet fizet a villany- számlásnak. Űj a járművek hőmér­sékletét, például a hűtő­víz fokát mérő berendezés. Az érzékelő és az ezt elektro­mossá alakító miniatűr „adó” a helyszínen munkálkodik, s információját egy szál vezeté­ken át továbbítja a műszer­tábla jelzőkészülékéhez. Az elektromos mérőműszerek ál­talában korszerűbb, moder­nebb kivitelűek. Rövidesen megkezdik a személykocsik­hoz való autóműszerek előál­lítását is; üzemanyag, sebes- ség-hőfokmérőt. Közérdekű újdonság, a már működő, elektromos­ságot bc-kikapcsoló órák továbbfejlesztése. Egy időben több áramkört kapcsolhat. Megjelenik a gé­pesített baromfinevelők vezér­lő készüléke, amely öt percen­ként képes utasítást adni a szellőző-, fűtő-, etető-, tisztító- berendezéseknek. Az eddigi gyártmányok szolgálatáról, s a kívánságokról akar tájéko­zódni a gyár a szeptember 20-rn megrendezendő ankét során. Ide hivatalosak mind­azok a szakemberek, akik is­merik, s hasznosítják a Ganz EKM gyártmányait. —így— Ósii viráf pompában a Bükk A bükki hegyvi­dék őszi virág­pompába öltözött. Több mint kéttu­catnyi virágfajta nyílik az erdőszé­leken, köztük több, csak a Bükk- ben található rit­kaság. A szikla­talajokon települt hárs-kőris erdők­ben szirmot bon­tott a halványsár­ga virágú siska­virág, míg a Leány völgy több­száz éves faóriásai között a virágait fürtökben hozó poloskafű dísz­ük. A legjellegze­tesebb bükki tá­jon, a karszti lej­tőkön több szin- pompás későnyári virág nyílik, töb­bek között a tar­ka kosbor, a szik­lai borkóró, a bí­borlila színekben tündöklő gyapjas ászát. A Bélkövön teljes virágzásban van a széles fe­hérszirmú Lum- nitzer-szegfű, me­lyet a Kárpát-me­dence ismert nö­vénykutatójáról neveztek el. A he­gyi réteken és er­dőszéleken beér­lelte narancsvörös bogyós termését a bükki hegyek egyik ritkasága, a bérci-rózsa. Szín­pompás termése nemcsak a vázák ékessége, a esip- kebogyógyűjtők is szívesen szedik, mert ez az egyet­len rózsa, amely­nek nincs tövise. Személyszállító kötélpálya Badacsonyban Badacsonyban épül fel az or­szág első személyszállító kötél­pályája. Ezzel a turisták régi kívánságát teljesítik. A terve­zés már megkezdődött, a na­pokban szakemberek megtar­tották áz első helyszíni szem­lét, és kijelölték a kötélpálya nyomvonalát. Az elképzelések szerint a benzinkút közelében alakítják ki a kötélpálya száz- szor-ötven méteres területű in­dító állomását. Innen a Kisfa­ludy házig jutnak majd el a turisták. Egy további pálya- szakasz a sziklák vonalában vezet fel a hegytetőre. A kötélpálya építésének földmunkáit a tervek szerint rövidesen megkezdik. KÖNYVESPOLC Egyévi könyvtermés: 4000 mű 45 millió példányban Négyezerféle írásmű 45 mil­liós példányszámban — ez a két legjellemzőbb adata a ma­gyar könyvkiadás egy eszten­dei termésének. A statisztika tanúsága szerint az új kiadványok körül­belül egynegyed részben tankönyvek. Szépirodalmi vonatkozásban az együttes példányszám az el­múlt évben meghaladja a 12 milliót. A mai költők versgyűjte­ményei háromezer fölötti átlagos példányszámban jelennek meg, az Olcsó Könyvtár-sorozat ki­adványai a példányszám-re- korderek — ötvenezres meny- nyiséggel. A Művelődésügyi Minisztérium jelentése szerint 1965-ben több mint 2500 féle olyan könyv, tanulmány, tájé­koztató füzet került ki a nyomdákból, amely széles ská­lán nyújtott ismereteket az ol­vasóknak. Csávázó gépek — bérben Jó ütemben haladnak az őszi vetési előkészületek, megyénk termelőszövetkezeteiben is tisztítják, csávázzák a vetőma­got. Illetékes helyen ezzel kap­csolatosan elmondották, hogy a munka meggyorsításához bárbe vehetik a gazdaságok, a növényvédelmi szolgálat csá­vázógépeit. A gazdasági szempontok szem előtt tartásával ügyelnek rá, hogy csak olyan termelő- szövetkezet vegye igénybe ezt az újszerű szolgáltatást, ame­lyik egyrészt a saját gazdasá­gában, másrészt az ugyanab­ban a községben, városban működő többi termelőszövet­kezet szükségletével le tudja kötni a gép teljes kapacitását. A csávázógépet bérlő ter­melőszövetkezet, ha csak egy traktort és egy traktorost ad a munkához, akkor mázsán­ként 2,40 forintért, ha pedig a gép teljes kiszolgálásét vállal­ja — tehát az előbbiek mellett 6—7 fős zsákoló brigádot is munkába állít — mázsánként Az összesített példányszám csaknem elérte a 18 milli­ót. A magyar szerzőkön kívül bolgár, csehszlovák, délszláv, kínai, kubai, lengyel, mongol, NDK-beli, szovjet, román és vietnami írók, költők, tudósok munkái, s egy sereg angol, arab, ausztrál, belga, dán, dél-amerikai, finn, francia, gö­rög, holland, indiai, iráni, iz­landi, izraeli, japán, kanadai, mexikói, NSZK-beli, norvég, olasz, osztrák, spanyol, svájci, svéd és török szerző könyve is eljutott a magyar olvasókhoz. A könyvkereskedelem ta­valyi forgalma 778 millió 139 ezer forint volt, ebből az összegből 209 millió forintot jelent a falusi könyv­forgalom. Dr. Kováts Zoltán SZINTETIKUS INZULIN Dr. Klaus Hofmann a Penn­sylvania egyetem proteinku­tató laboratóriumának igazga­tója egy tudományos szemi­nárium alkalmából úgy nyilat­kozott, hogy a kínai tudósok első igen jelentős tudományos sikere a szintetikus inzulin létrehozása: a cukorbaj keze­lésére széles körben alkalma­zott inzulint általában állatok­ból nyerik. Nyugatnémet kí­sérletek bebizonyították, hogy a kínaiaknak valóban sikerült ezt az anyagot szintetikusan létrehozni. Minden este kigyullad egy neon Diesel-mozdony a Ganz- MÁVAG mozdony-gyáregysé­gének homlokzatán. Ma már ez a termék jelképezi az üze­met, s a neoncsövekből kiraj­zolt modell eredetijéből, a Diesel-mozdonyból, most ké­szült el az ezredik. Erről ün­nepségen emlékeztek meg a gyárban: amikor 1954-ben le­gyártották az elsőt, még csak nem is köszöntötték a készítő­ket ... ' „Lopva“ készült az első Az első gőzmozdony 1873- ban készült el a MÁVAG-ban. 1901-ben már villanymozdonyt is gyártottak, s 1829-ben elké­szítettek két Diesel-■ftr.Hntwfc-A- sorozatgyártásra mégis csak 1956-ban került sor. Jogos a kérdés: miért ilyen későn, hi­szen már régen köztudott, hogy a Diesel-mozdonyok mintegy négyszer gazdaságo­sabbak a gőzmozdonyoknál? A már említett 1929-es első konstrukció nem volt sikeres példány. Nem is beszélnek ró­la szívesen. A felszabadulás után, felismerve a nagy gazda­sági előnyöket, elkészítették a dieselesítési programot, és ez­zel párhuzamosan 1949-ben hozzákezdtek a mozdony ter­vezéséhez. — Szinte lopva kellett dol­goznunk az új gyártmányon — emlékezik Fáik Alfréd, a moz­donyszerkesztési osztály veze­tője. 1949—1950. Ha felidézzük ezeket az éveket, mindjárt ért­hetővé válik a megjegyzés. A háború végén Nyugatra hur­colták a MÁV mozdonyainak nagy részét, s így a háború után az elsőrendű feladat a hiány megszüntétése volt. A mozdony egyet jelentett a ke­nyérrel, s a gyár olyan hajrát vágott ki, ami egyedülálló: ha nem készült el 20—22 gőz­mozdony havonta (!), az na­gyon rossz eredménynek szá­mított. Az a kis csoport, mely a Diesel-mozdony fejlesztéséhez kezdett, előre nézett. Igaz ugyan, hogy az első Diesel csendben készült el, de ma már nagyot fordult a kocka. Ha valaki most megy végig a gyáron, nem lát készülő gőz­mozdonyt: 1959-ben gyártásuk Népszerű ballisztika . A ballisztika — magyarul lövéstan — napjainkban, ami­kor az űrhajózás korának kez­deti sikerei a ballisztikának új fejezeteit írják, ismét az érdeklődés középpontjába ke­rült. A lövéstan szinte egy­idős magával az emberiséggel. De amíg a múltban főképpen katonák foglalkoztak vele és a lőfegyverek fejlődése, a tüzér­ség fokozódó szerepe a csaták és ütközetek eldöntésében mindinkább katonai jelleget adott ennek a tudománynál? —. addig a jelenben az űrha­jók, a mesterséges holdak tu­dományos célokra való fel­használása megszüntette a ballisztika zárt katonai jelle­gét. A szputnyikok, a Voszho- dok és a Geminik korában már nemcsak a katonák ér­deklődnek a ballisztika régi és új kérdései iránt, hanem min­denki, akit érdekel az űrhajó­zás újabb és újabb eredmé­nye, a technika és a tudomány fejlődése. Mint ahogyan a klasszikus lövés folyamata, a lövedék mozgása* célbaj uttatása stb, csak a ballisztika segítségé­vel ismerhető meg, illetve be­folyásolható — ugyanúgy a rakéták pályái, a mesterséges égitestek mozgásai, irányítása szintén csak a ballisztikai is­meretek felhasználásával vizs­gálható. A szerző ezzel a kis isme­retterjesztő munkájával — TÁRSÁS KIRÁN I i \\\\\\\v \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\vw, s >. ^Füsttelen napok\ ^ Nem hirdették meg sehol ^ sem a lehető legdiszkrétebben ^ S és csendesebben fogtak hozzá § és végre is hajtották. S ma í ^ már megállapíthatjuk, bogy s sikerrel. S ^ Az Európa-bajnokság idején s ^ a MÁV azzal kedvezett a spor- s § tolóknak, hogy a versenyek ^ S színhelyét igyekezett mentesí- ^ s teni a füsttől. A Keleti pálya- jí udvarra lehetőleg Diesel moz- s § donyokat irányítottak. A gőz- s ^ erejű vontatókat a lehető leg- s tempősabban megfordították s ^ s tovább irányították. A verse- ^ ^ nyék idején érezhető volt, hogy § tisztább a levegő, s ez köny- s ^ nyebbé tette a világcsúcsok, s ^ jó eredmények elérését. ' íj Feltehetik a kérdést: miérté í nem lehet füsíteleníteni ezt környéket a hétköznapokon is. ^ s Meg kell jegyezni, hogy a> S vasúttól nagy erőfeszítést és ^ íj anyagi áldozatot kívánt ez az ^ akció. Hosszú ideig azonban s £ nem vállakozhatnak rá. Az iga- ^ n zi, végleges megoldás a villa- ^ S mosítás, s a gőzmozdonyok fo- ^ kozatos nyugdíjazása. Néhány 5 ^ év múlva — Európában elsők s § között — átveszi a szerepet a s s villany- és Diesel-mozdonyok ^ n serege. § S $ .///////////////////////////////////////A : megszűnt — kell-e szebb elég- ■ tétel az úttörőknek? Ha elaludna a mozdonyvezető... ^ Ahogy járjuk az óriási gyá- ‘ rat, elmegyünk az emléktáblá- , val megjelölt ezredik moz- j dony mellett. Elszállításra vár, számjelzését már tulajdonosa, a lengyel vasúttársaság adta meg. Első látásra alig külön­bözik az 1954-ban készült prototípustól, valójában azon- 1 ban a konstrukció sokat fej- T- lődött azóta. Elsőként egy ér- dekességet említenek: az 1 újabb mozdonyok már az 1 úgynevezett éberségi automa- . tikéval készülnek. Megtör- i ténhet ugyanis, hogy útköz- . ben elfárad a mozdonyvezető, . vagy akár rosszul lesz, ezért is áll két főből a személyzet. " Az autorrjatika beszerelésével ^ egy ember is elég a biztonsá- ^ gos vezetéshez. % — Nem szabad elfeledkezni !; a sok újításról, — mondja kísérőnk. — Nemcsak a mű- $ szakiak, de a fizikai dolgozók § is sok hasznos ötletet adtak ^az állandó korszerűsítéshez. . § A szerelőcsarnokban Diesel- ^ hidraulikus, valamint felső- ^ vezetékről táplált villanymoz- ^ donyok is készülnek. A ter- ^ melés nagy része export. A 5 MÁV-on kívül a többi között $ a Szovjetunió, Lengyelország, ^Csehszlovákia, Jugoszlávia, $ Bulgária és Egyiptom vasút- § vonalain is futnak Ganz- i MÁVAG gyártmányú Diese- $ lek. S r % így egyesült a két gyár ^ A szakemberek, s persze a § megrendelők is elismerik, ^ hogy világszínvonalon álló ^ termék a magyar Diesel-moz- 8 dony. A fejlődés persze nem > áll meg: jelenleg egyformán $ jövőt látnak a „régebbi” Die- § sel-elektromos, valamint az $ újabb konstrukciójú, Diesel- ^ hidraulikus mozdonyokban. §Sok megrendelő — a hagyo- § mányok miatt — szívesebben ^vásárolja az előbbit, a hidrau- ^ likus áttételűek viszont ol- ^ csóbbak. A verseny tart, s ^ csak a vasútvonalakon dől- S hét el. Akármelyik is győz, 5 az bizonyos, hogy a Diesel- § mozdonygyártás alapozta meg ^ azt is, hogy két nagyüzemünk ^ a Ganz és a MÁVAG egyetlen ^ gyáróriássá egyesült. * ___B. B. I. l egyen és barátkozzék egymással. Találkoztak ugyan itt-ott némi kispolgári eredetű csökö­nyösséggel, amikor például a háromgyerekes Striguláné olyasmit mondott, hogy egész hé­ten dolgozik, barátkozhat eleget a munkatár­saival, de szombaton délután neki mosni kell, meg takarítani, meg miegymás. Ez persze át­látszó kifogás, mivel ki akarta magát húzni a kollektív élet alól, hiszen sok még benne a kispolgári elem, de majd a kirándulás leve­gője, az áradó tömény együttlét meggyőzi ál­láspontja helytelenségéről... A kiránduláson megjelent az igazgató, a fő­mérnök, a főkönyvelő, több osztályvezető, a szakszervezeti bizottság kirándulást szervező albizottsága családostól és rajtuk kívül még hat dolgozó. Megették, a bográcsgulyást, aztán megindult a beszélgetés. Eleinte kollektive folyt, de így nagyon nehézkesen ment. Ké­sőbb kisebb csoportokra bomlott a társaság, és akkor már szóba került, hogy a főmérnök felesége nem teqeződik a takarítónővel, vi­szont a takarítónő csupa mócsingot kapott, a főmérnökné meg kétkanálnyi színhúst és c kenyérnek a serclijét. Egyik társaság azt pa­naszolta, hogy a főkönyvelő felesége egy nagy jénai edényt hozott tányér helyett, a másik helyen azokat szidták, akik otthon maradtak, a harmadik csoportban pedig valaki azt mor­mogta a fogai között, hogy azoknak volt zszük. Volt aki titokban statisztikát készített: a vezetők kivel és hány percig társalogtak, miközben úgy jártak körbe a társasán szó­rakozó fényesítők és gombolyítok között, mint hajdan a főhercegek a cercle-nél.' Estefelé mindenki titokban az óráját nézte, de senki lem akart elsőként indulni, nehogy a kollek­tiv élet megbontásának tűnjék ... Hétfőn az igazgató és a szakszervezeti bi­zottság titkára derűsen jegyezte fel kimutatá- taiban: egy „betervezett” kollektív megnyilvá­nulást teljesítettek és az e célra elkölteni ter­vezett pénzösszegnek maradéktalanul a nya­kára hágtak. , _____ B. M. A vállalatnál már hetek óta ez volt minden beszélgetés fő témája: mikor lesz az üzemi kirándulás? Az igazgató a szakszervezeti bi­zottságra, az meg az igazgatóra hárította a kezdeményezést, végül is közös erővel döntöt­tek: szombaton délután két órakor találkoz­nak a busznál, és megy a társaság a tó mellé, ahol a vállalatnak egy kerekeken gördülő al­kalmatossága, egy kivénhedt fa bódé rontja a tóparti képet. Ez a bódé egyébként büszkén viseli egyik falán a „Felhőfényesítö és Gom­bolyító Vállalat üdülője” felírást. Megkezdődött a tervező munka. A. szakszer­vezeti bizottság külön albizottságot jelölt ki a lebonyolításra. Ez annál is célszerűbb volt, mert az igazgató és a pénzügyi vonatkozáso­kat ellátó főkönyvelő mindig ellentétesen in­tézkedett, és szükségessé vált, hogy valaki, vagy valamilyen szerv a sok intézkedést kissé koordinálja. Megkezdődtek a számolgatások: minden dolgozó kap egy . nagyszerű, ingyen bográcsgulyást. Ha magával hozza a felesé­gét, vagy egyéb családtagját, azért fizetni kell. Az összeg kibírható, másodosztályú vendéglő­ben sem drágább. Igaz, oda nem kell evő­eszközöket és edényeket vinni. Elkészült a program is: kora délután közös erővel meg­főzik a bográcsgulyást, megeszik, hogy ké­sőbb ne legyen rá gond, azután szórakozzék ki mint tud, de lehetőleg együtt. Hiszen a ki­rándulás célja a kollektív szellem elmélyítése, hogy a dolgozók a fehér asztal mellett, illetve a zöld gyepen közelebb kerüljenek egymáshoz és így tovább. A szakszervezeti bizottság albizottsága szor­galmasan felkereste a Felhőfényesítő és Gom- t bolyító Vállalat összes munkahelyein a dolgo­zókat, hogy elbeszélgessen velük a kirándulás hasznosságáról és arról: az igazgató milyen súlyt helyez arra, hogy minden dolgozó jelen 1 amely a napokban jelent meg • a könyvpiacon a Zrínyi Kiadó gondozásában — arra vállal­kozott tehát, hogy a balliszti- : ka alapjainak fő feladatairól, ■ alkalmazási területéről átte­kinthető képet nyújtson az ol­vasóknak. A könyv a belső ballisztika fizikai alapjainak elemzésé­vel kezdődik. A szerző ezután a lőporral kapcsolatban, a lő­por egyes fajtáinak jellemzőit veszi sorra, leírja a lőporégés folyamatát, s részletesen is­merteti a belső ballisztika fő feladatait. A külső ballisztikát tárgyaló fejezet a lövedékekre, illetve a rakétákra jellemző törvény- szerűségeket vizsgálja térbeli mozgásukkal kapcsolatban. Ebben a részben kap helyet a kozmikus ballisztika, a raké­ták, űrhajók, mesterséges égi-: testek leírása is. Továbbá is-i merteti a szilárd és folyékony; hajtóanyagú, illetve irányított | és nem irányított típusú raké­ták ballisztikai jellemzőit. En-: nek keretében kitér a rádió-: val, lecsavarodó huzallal, a! programvezérléses, a célkeresői rendszerrel megoldott önirá- i nyitásra. A számos vázlattal, fénykép- i pel illusztrált ízléses kivitele-i zésű könyv érdekes olvasmány: a modern technika és tudo-i mány iránt érdeklődőknek. i Csonka György ! Verseny a síneken 7,20 forintért végezhet csává­zási a többi közöli gazdaság­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents