Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-14 / 217. szám

KUIONKIA X. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1966. SZEPTEMBER 14., SZERDA Kétmillióba került Tojásgyár a Dózsában nyolchetes csibék már 70—80 dekásak. A régi baromfiólak­ban 7500 fehér csibét nevel­nek. A jelenlegi állomány 70—80 dekás, 5—6 hét múlva elérik a 100—120 dekát és akkor átadják a BARNEVÁL- nak. Végeláthatatlan kukorica- táblák között haladunk a Dó­zisa Termelőszövetkezet köz­pontja felé. Mindenütt dol­gozó emberek. A paradicsom­földeken asszonyok hajladoz­nak, a központi raktárból ga­bonát szállítanak, arrébb bur­gonyát válogatnak, az ipar­telepen gépeket javítanak. Se­rény munka folyik. Ügylátszik a tagok bíznak az új elnökük­ben, Petőfi Sándorban, aki a Helvéciái Állami Gazdaságból jött Nagykőrösre. Mi a tsz új baromfitelepének és tojóházának környékén néz­tünk szét. A nyáron készült e\ közel kétmillió forintba került. Errefelé tojásgyárnak nevezik az emberek. 11 000 tyúk tojást „gyárt“ A hatalmas csarnokban 11 000 hampshírei jérce ké­szül a „gyártásra”. Dezső László, a csirkék gondozója elmondta, hogy a jércék má­jus hatodikán jöttek meg na­poscsibeként és novemberre várják tőlük az első tojáso­kat. Néhány jérce megelőzte a várakozást, már találtak négy tojást a fészkekben. A jércék között van 150 az „erősebb” nemből is. De még tovább sza­porodik majd a „kakas koló­nia”, hogy minden száz tyúk­ra húsz kakas jusson. A to­vábbi baromfineveléshez te- nyésztojást akarnak termelni, amelyeket egyelőre keltető­üzemben keltetnének, később pedig szerepel a termelőszövet­kezet terveil>en egy kelte­tőház üzembe helyezése is. A tojóházakat a legkorsze­rűbb berendezéssel látták el, a tojótápot gombnyomásra futószalag viszi körül a csar­nokban, a vizet is automati­kusan adagolják. A tisztaság és gondos nevelés eredmé-' nyeként az elhullás mindössze fél százalék. Nyolc hétre — 80 deka Nem messze a tojóháztól épí­tették a korszerű csibeneve­lőt, amelyet befogadóképessé­géről húszezresnek hívnak. A több mint 20 000 szép hampshi- rei csibét Balázs Sándor és Szőke László gondozza. A Barta Kati és Szakállas Erzsi­ké sokat tanultak a baromfi- tenyésztő szakiskolán, ahol mindenek előtt arra tanították meg őket, hogy csak sok gond­dal és szeretettel lehet szép állományt nevelni. — Pedig, de sok baj van velük — mesélik a lányok, akik sokszor egy hétig sem tudnak haza menni, mert éjjel is vi­gyázni kell a jószágra, a hő­mérsékletre. Igaz, szépen is keresnek. Ugyanis a felnevelt baromfi után kapják a fizeté­süket. (kopa) Oktúlier elsején megnyílik a bokros! óvoda — A bokrosi és a környék­beli lakosságnak régi óhajtása válik valóra — mondotta Re­szeli Soós Ambrus tanácstit­kár. — Október elsején meg­nyílik a bokrosi óvoda. — Az 50 személyes korsze­rű, új óvodaépület a Batthyány utcában, a bokrosi iskolával szemben épült fel, kétmillió forintos, költséggel. Az új óvo­da és napköziotthon vezető óvónője: Kaszap Lászlóné. — Miután még kevés a je­lentkező, kérjük a szülőket: gyermekeiket mielőbb írassák be. Rákóczi Tsz Síi Búi íe itecembvrBieii Nem megvetendő bevételi forrás a termelőszövetkezetek kertészei számára a március végi fejes saláta, az április de­rekán piacra vitt csípős zöld­paprika, vagy a május végén hatvan forintos áron értélcesí- | tett korai paradicsom. Ezek a I primőrök sok pénzt hoznak, és I előnyösen befolyásolják a kö­zös gazdaság bevételeit. A tavaszi hónapokban meg- ! termelt koraiak ma már nem ] jelentenek különösen nagy i meglepetést. A legtöbb kertész- i kedő mezőgazdasági üzemnek 1 igyekezete, hogy fokozza be- I vételeit s ennek egyik hasznos I lehetősége a koraiak termelé­se. Még sokkal érdekesebb ez a termelés akkor, amikor úgy december táján friss zöldáru már nem kapható a piacon. Ilyenkor a frissen vágott fejes saláta nagy szenzáció. Karácsonykor salátát köny­M!T LÁTUNK MA A MOZIBAN7 Slágerrevü. Színes, széles­vásznú angol film a legismer­tebb együttesek közreműködé­sével. Korhatár nélkül meg­tekinthető. Kisérőműsor: Kíváncsiság. Magyar híradó. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. nyű eladni akár három forin­tért, hiszen ki nem örülne az ünnepi rántott csirke mellé feladott salátának. —■ Von rá lehetőségünk! — mondotta a közös gazdaság főmezőgazdásza. Hatalmas haj­tatóházunk, jól berendezett üvegházaink alkalmasak a sa­láta téli termelésére. A fűtési lehetőség biztosított, hiszen méltányos áron kapjuk a gőzt a Konzervgyár Il-es telepéről. — Lajos nap után vetettük el a salátamagot. Három hét múlva már a hollandi ágyakba ültetjük, és december derekán már vágjuk a salátát. — Hogy mennyit? Könnyű kiszámítani. Holdanként mint­egy ötvenezer fej salátát, és darabonként két-három forin­tos bevételt számítunk, akkor kiderül, hogy ez a vállalkozás nagyon szép eredményt hoz­hat. MIT SZÓLNAK HOZZA ? Aki ideges — az megőszül Balesetsorozat Mint lapunkban megírtuk, szombat délután 14 óra 10 perckor a Kecskeméti út 71. előtt egy motor elgázolta Lócskai József tsz-nyugdíjast, aki kerékpárjával szabály­talanul fordult ki a főútvonalra. Lócskai József a kórház­ba szállítás után belehalt sérüléseibe. A motor pótutasát, Lestyán Bélát, súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Képünk: a helyszín a baleset után A legmeghatóbb regények és riportok főhősei a nagy meg­próbáltatások közepette olykor egy éjszaka alatt megőszülnek. Az igazság szerint az ilyen tör­ténetek nem aratnak nagy si­kert a bőrszakorvosok előtt. A budapesti bőrklinikán egész dokumentációs gyűjteménnyel bizonyítják, hogy az „órák alatt megőszült’’ emberek leg­alábbis hetek, hónapok alatt vesztették el hajtincseik színét. Persze előfordulhat, hogy erős lelki megrázkódtatás következ­tében, akár egyik óráról a má­sikra megszűnik a szervezet pigmenttermelése, három­négy hétig azonban még ép­ségben kitart a haj régi fes­tékanyaga, s utána is egy ide­ig csak a haj töve fehéredik el. Kétségtelen viszont, hogy a sok bosszúság, az idegek túl­terhelése gyorsítja az őszülést. Különösen hamar veszti el színét azoknak a haja, akik arcidegzsábában szenvednek. Az idegzsába szerencsére nem túl gyakori. Több viszont az ideges, az őszülésre hajlamos ember. Számukra legjobb or­vosság a kikapcsolódás, a szó­rakozás, a zene. A legzsongí- tóbb melódiák sem tudják azonban végleg megakadályoz­ni. hogy a maga természetes idejében ne deresedjék az em­ber haja. A tudósok próbálkoz­tak már sokfajta gyógyszerrel, de még a legreménytkeltőbb B-vitaminok sem bizonyultak hatásosnak. A haj természetes fehéredése ellen pillanatnyilag egyetlen eszközt ismernek, a festéket. Ezt bárki tetszés szerint kivá­laszthatja, ajánlatos azonban ügyelni arra, hogy sötét bőrű­ek ne használjanak szőke haj­festéket. A bőr barna pig­mentjeihez a haj barna fes­tékanyaga tartozik. Este negyed tíz. A Vénus- ban alig lézengenek, csak a sakkasztalnál ül egy társaság. Három jól öltözött kislány lép a pénztárhoz. — Három kávét, három fél konyakot kérek —y szól az egyik. A pénztárosnő meglep­ve kapja fel a fejét. — Hány évesek? — Kérdi. — A személyazonossági igazol­ványukat kérem! — Elmúltunk már tizen­nyolc évesek, de ha nagyon kí­j váncsi • rá ... | — Nagyon kíváncsi vagyok [ — így a pénztáros-nő. I A lányok kimennek az ut­cára, behoznak két igazol - I ványt. Valóban 1948-ban szü­lettek, tehát minden további nélkül ki lehet írni a szeszt. A történtek tehát szóra sem érdemesek. Szabálytalanság nem történt. Csak ... csak úgy fest a helyzet, hogy ezek az alig-koros lányok éjszakai műszakba mennek, ott aztán a géphez ülnek. Előtte a meleg autóbusz áporod9tt levegője, majd az üzem párás levegő­je — és máris kész a baj. Miféle baj? Furcsa módon több bal­eset történik éjszaka a gyár­ban, mint nappal. Este tíz után szokták a kórház ügye­letes sebész orvosát felkelte­ni egy-egy szétlapított, elmet­szett ujjhoz. Vajon nincs-e szerepük itt a műszak előtti féldeciknek? Mit szólnak hozzá, kedves balesetvédelmi felelősök? SPORT KÉZILABDA Közepes játék — vereséggel Ceglédi Honvéd—Nagykőrö­si Kinizsi 25:19 (11:4). Erre a mérkőzésre a szövet­ség a szokásostól eltérően két bíró helyett hármat küldött ki. Sajnos a három bíró sem bír­ta a mérkőzést ' tárgyilagosan levezetni. Felmerül a kérdés, hogy a sok fiatal bíró, pl. Lepsik Barna II, miért nem vezetnek megyei első osztályú mérkőzést. Pedig ők a hatá­rozottságukkal rendet tudná­nak teremteni a pályán. A mérkőzés úgy indult, hogy szoros eredmény szüle­tik. Sajnos, ez nem így tör­tént. A nagyon keményen, sőt igen durván játszó Honvéd egyre elhúzott. A játékvezetők határozatlanságának köszön­hető a mérkőzés eldurvulása. A ceglédiek nemcsak a bírót szidták mérkőzés közben, ha­nem a körösi játékosokat is. A játékvezetők nemtörődöm­ségére jellemző az is, hogy az 5 percre kiállított Maczkóról szinte el is felejtkeztek és csak hosszas bekiabálás után vették észre, hogy már régen letelt a büntetés ideje. Ilyen és ehhez hasonló tévedések nagyban befolyásolták a fo­lyamatos játék kialakulását. Már-már úgy látszott, hogy talán sikerül az egyenlítés, amikor rövid időn belül há­rom hetest is adott a játékve­zető ellenünk. Ez végleg el­döntötte a mérkőzés sorsát. A csoport a következő öcsz- szeállításban játszott: Szabó S. — Zulány, Maczkó, Szőke, D. Kovács, Nagy II, Nagy A. Csere: Bekő, Siroki. Góllövők: Nagy Z. (7), Maczkó (4), Sző­ke (2), Siroki (2), Zilány (1). Ceglédi Építők ifi—Kinizsi ifi 10:9 (5:5), Kinizsi ifi: Gön- czöl — Varásnyi, Fleischman, Danes, Balogh, Tóth. Eggyel kevesebben levő if­júsági csapat meglepően jól tartotta magát a bajnokságban második helyen álló Építők el­len. Ha figyelembe vesszük, hogy eggyel kevesebben vol­tak, az eredményük nem le­becsülendő. Azonban az ered­ményt erősen befolyásolta a játékvezető indiszponáltsága. A befejezés előtt egy perccel még a Kinizsi ifi vezetett 9:8- ra, de az utolsó percben az addig jól védő Gönczöl ideges­ségében kétszer is a labda mellé nyúlt és az eldöntötte a mérkőzés sorsát. Az egész csa­pat dicsérhető. Góllövők: Va­rásnyi (6), Danes (1), Balogh (1), Fleischmann (1). EGYÉB EREDMÉNYEK Kecskeméti TE úttörők— Nagykőrösi úttörők 2:1 Sport­iskolás serdülők—Kiskunfél­egyházi serdülők 4:0. Sportis­kolás labdarúgó toborzó hét­főn és csütörtökön 4 órakor a sporttelepen. Vasárnap délután fél egy körül újabb baleset történt vá­rosunkban. Szentgyörgyi Gerő körültekintés nélkül haj­tott ki lovaskocsijával a Szolnoki útra, és a szabályosan haladó Tierpasz István — ER 57—51-es rendszámú Pan­nónia motorkerékpárjával — nekirohant a lónak. A mo­toros könnyebb arcsérüléseket szenvedett. tPapp íelv.) i : A nap izzaszt, emlegetik a ! régi kánikulákat. Az álláson I kőművesek magasítják a falat, I kötélen habarcsot, téglát húz- ! nak föl hozzájuk. Mindenki I félmeztelen, mindenkinek ég a \ bőre, félóránként járnak ivó- 1 vízért. : — Haj... ez a kutya meleg... : — Az... \ Cigarettára gyújtanak, hu- j nyorított szemmel kémlelnek \ az égre. ; — Ennek a hőségnek böjtje \ lesz __ így szokott lenni. : Hatalmas meleg zápor. | —Az... : — Kell a kukoricára... i meg a burgonyára ... i -Az... j Megjelenik a főnök. Szorgo- \ sabban mozog a csiga, gyor- ■ sabban emelkedik a friss fal. ! A főnök a fa alá áll az ár- i nyákba, ráncos homlokkal, ! mintha az is nehéz lenne, dis- | putálgat, aztán felül a motor- \ jára, a munkások felé bólint, • és indul. i Nyakalják a vizet — csorog l az állukon, a hasukon végig, ! együtt a verítékkel. ! — Ilyen melegben kész önr : gyilkosság kőművesnek lenni... ! Legalább negyven fok van, ha \ nem több ... i Egy kisgyerek ólálkodik a \ fa alá. Csodálkozó tekintettel l nézi a bácsikat, akik egy-ket- 5 tőre házat csinálnak az üres t telekre. Kíváncsi szemmel fi- j gyeli a feszülő izmokat, az iz- ! zadságpatakokat, a magasban ^ dolgozó mestereket, i A munkások most már alig beszélnek, nagy ritkán a me­legről, vagy valami hasonlóról nyögnek ki néhány mondatot. Ha a mestereknek nincs anyagjuk, kiabálnak a segéd­munkásoknak, most van, csöndes az építkezés. — Mi van, öcsi...? Jó ne­ked, ott a hűvösön...! A kisfiú elmosolyodik. Szé­gyenlősen a fának támaszko­dik, ujjával lekvárt nyal a nagy karéj kenyérről. — No, mi van, öcsi...? Hogy vagy...? Tetszik a ház? A gyerek nem szól, csak ne­vető szemekkel néz föl, a szá­ját is nyitva hagyja. — Hm ... Nem tudsz felel­ni? A fiú mosolyog, lehajtja a fejét, lábával a földet rugdal­ja. — Na, mi van, talán köszön­nél? A gyerek a fa kérgét kar­colja, időnként érdekesen ne­vetve fölnéz a hozzá beszélő kőművesre. — Hallod fiam? Talán kö­szönnél, vagy mi! Ez nem szokás felétek?! Mert ha nem, akkor tanuld meg sürgősen! Ö csak néz, néha megtörli lekváros szája szélét, moso­lyog. — Mi lesz öcskös?... Ha anyádék nem tanítottak meg köszönni, akkor mi' megtaní­tunk. . Nem hallod?!... Vagy ha nem köszönsz, menj a csodába!... Hozzád beszé­lek, te taknyos! A fiú leguggol a fa mellé, úgy bámul föl. Szőke feje gon­\ Alighanem zápor lesz... dósán fésült, kék szemei meg- \ csillanva kísérik az állványt. ^ — Nem értesz fiam? Hogy§ hívnak? Ki az apád? Majd§ megmondom neki, hogy tanít- § sa meg a fiát köszönni! A gyerek játékosan rugózik, ^ nevet. S — Ezt tanulod az iskolában? % Erre tanítanak, nagy szamár?* Hányadikos vagy...? Felelj,\ ha kérdeznek . ..! Ki a tani- § tód?... Bezzeg, ha mi annak § idején ilyen szemtelenek let-\ tünk volna ...! Kaptunk vol- ^ na két egyformát a fenekünk-§ re!... Na, ki fia-borja vagy?...§ Hát esküszöm, lemegyek, de ^ adok neki egy pofont és elza-$ varom! § Egy öreg segédmunkás ka- $ nyarodik a ház mögül, kézé- $ ben tornyosán vagy nyolc tég- $ la. Felnéz a kiabáló férfira, § csöndesen szól: — Ne dühödj...! Süket néma ... Itt laknak a szom- ^ szed utcában ... Pedig szép% gyerek ... nyolcéves. Egyetlen ^ gyerek... A kiabáló férfi letörli ma- § gáról a verítéket, zsebkendő- ^ jét négyszögalakban a fejére \ köti, megigazítja a soregyen- ^ lítő zsineget, habarcsot és ^ téglát vesz. A kisfiú feláll, ke- ^ zébe fadarabot vesz, mintha ^ lovagolna, eltrappol. — Haj ... kutya meleg ^ van ... 5-Az... | — Böjtje lesz ennek a hő- ^ ségnek... &-Az... | — Fölnéznek az égre, hu-§ nyorítanak. — Arra-a ... alighanem zá-^ por lesz... ^ ördögh Szilveszter *

Next

/
Thumbnails
Contents