Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-14 / 217. szám

1966. SZEPTEMBER 14., SZERDA

ve mr

MEcrci

'Adrian

3

A kutyákról az a fontos...

kosan szuszognak és nyáladz- nak.

Például itt van Bári. a simaszőrű foxterrier, „aki” különösen nehezen viseli a rabságot, ezért különleges, teljesen zárt ketrecbe csukják. De ebbe sem nyugszik bele. Kitartóan órákig ugrál és csahol, keresi a rést, ahol kitörhetne.

ÉS A RAVASZ KIS TACSKÓ. Ót nem fogom elfelejteni. A pavilonok előtt tartotta pórázon gazdája. Oda bújt a lábához. A gazda egyik kezében csomagok voltak, a másik kezével tartotta a pórázt. A ravasz kis tacskó tudta, mit csinál. Addig törleszkedett, míg a gazda a pórázt elengedve simogatni nem kezdte. De nem a simogatás kellett neki, hanem a szabadság. Megugrott és sebesen kezdett apró lábain cikázni, a nagy emberi lábak között Egy pillanat volt ez. A hölgy a kutya után vetette magát, s a következő pillanatban felharsant a többnyelvű: „Fogják meg!” — kiáltás. Nem tudták megfogni. Ott állt a fiatal tolmácslány a közelemben. Cinkosan néztünk össze. Pedig tudtuk, nincs az a lázadás, amelyet le ne vernének egyszer.

A hangszóró ezt üvöltötte: „Ne kunverálja havonta, fizessen élő a Kutya című képes folyóiratra.” Bár a hirdetés ösztönzésére sem fizettem elő, vettem egy példányt. És ezt olvastam benne:

„Az a fontos, hogy illedelmesen viselkedjék, ne hozzon szégyent a gazdájára, ne legyen tolakodó és szemtelen, ne ugasson, ha kell, ha nem. ne tépje össze a szőnyeget, legyen szobatiszta, s ha ráparancsolunk, akkor maradjon szófoga- dóan a helyén.”

Már mint a kutya. Továbbá:

„Ne ugráljon ránk. ne rohanjon az idegen lábának, ne vicsorítson, ne harapjon, ne okvetetlenkedien az asztal körül. ha eszünk, hanem várjon a sorára, amíg megkapja ennivalóját kis tányérjában.”

Amíg nem olvastam e sorokat. nem értettem ezt . a kutya- kiállítást. Bennem minduntalan összezavarodott az emberi logika, a kutyái logikával. De e kutyanevelési cikket olvasva. érthető már az egész.

EZ AZ EMBERI LOGIKA: a kutyánál az a fontos, hogy ne legyen kutya.

Nádas Péter

Gépállomástól a gépjavítóig

Továbbra is a mezőgazdaság javát szolgálják az érdiek

.Ebédidőben toppantunk be az Érdi Gépjavító Állomásra. Az olajos ruhájú szerelők a műhelyfalak tövében sütkéreztek a nyárvégi napon, a fiatalabbak labdát kergettek a kis tisztáson. A tétlenség édes percei ezek a megfeszített munka közben. Az irodában Antal Imre igazgató elnézést kér, hogy siet, de ropgyűlést kell tartania a szerelőcsarnokban.

Amíg a monstrum épülethez közeledünk, az igazgató elmondja, hogy nagy munka szakadt rájuk. Harmincegy- vagonban traktoreke-alkatrész érkezett, a kőhajításnyira fekvő állomásra.

— Ha most nem vigyázunk, kötbérre fizetjük el az alsóneműnket is — magyarázza, végül hozzáteszi:

— Kihez forduljunk máshoz, mint dolgozóinkhoz?

A két órára hirdetett

röpgyülés

percnyi pontossággal kezdődik. A szerelők kényelembe tették magukat, ki a szerelőládán ül, ki felmászik a javításban levő traktor nyergébe. Az igazgató és Sándor László főmérnök — aki időközben csatlakozott hozzánk — a kör közepén állnak. Az igazgató kezdi a ropgyűlést:

— Elvtársak, segítségüket kérjük! Másként nem tudjuk megoldani az alkatrész kirakását, csak úgy, ha éjjelre mindenki bentmarad.

Itt megáll egy pillanatra, mintha időt akarna adni a „zúgásnak”. Ilyen azonban nincs.

Ha valaki nem tudja vállalni, most mondja meg, akkor nem számítunk rá.

Három ember jelentkezik, kettő azonban ígéri, hogy éjfélkor, amikor feleségük hazaérkezik a műszakból, visszajönnek, segítenek. A harmadik jelentkező beteg lábai miatt marad ki az éjjeli műszakból.

Nem fordul tíznél többet a percmutató az órán, létrejön az „egyezség” a dolgozók és a vezetők között. Vége a röp- gyűlésnek, bennünket pedig üzemlátogatásra hív Antal Imre és a főmérnök. Amint a

kis haszontalan azonnal össze- 1 neveletlen kedi a püspöklila 1 selyempárnát. Micsoda maiőr!

— gondolná az ember. Szó se i róla, a hölgy pillanatok alatt hal vány rózsaszín re cseréli a : lila párnahuzatot, mindenre : fel van készülve. De evvel c még nincs vége az előkészületeknek. Most kezdődik a fé- i sülős. A fésűcske, a kefécske, a pamacsocska külön tokocs- kákból kerül elő. Egyszerű kis gobelin-berakásos. aranyozott készlet. Sötétbársony tokban vannak az ékszerek és szalagok. Vörös selyemszalag az egyik pamacs fejére, halványkék a másik pamacs fejére, aztán diadémek és nyakláncok. Kész. A kutyák, akik olyan kicsik, hogy szinte még nem is kutyák, ezután szintén kész vannak. Lihegve terülnek el a selyempámán. A hölgy királynői pillantással néz körül és egy hordozható székre ] ül kedvencei mellé. Kezdődhet a verseny.

A TÖBBI KIÁLLÍTÓ sem tétlenkedik. Elrendezik, etetik, itatják a helyettük versenyzőket. Közben megbeszélik a megbeszélnivalókat. Anyák és gyermekek találkoznak újra. Kutyaanyák és kutyagyermekek. Nem nagyon ismerik meg egymást. Gazdáik igen. Az ember emlékezőképessége jó. Például Tündérlaki Tücsök is megjelenik, a tv-sztár, aki Ruttkay Évával szerepelt filmen, a mellette levő ketrecben pedig ott van fia, Tündérlaki Ámor Csuli, aki Miskolcon lakik. A két máltai származású alig kutya tulajdonosától megtudom, hogy ezek a hosszú szőrű állatkák igen kényesek. Például Tündérlaki Ámor Csuli nem iszik vizet, mert attól megfájdul a hasa, csak kamillateát, s csakis könnyű húsokat eszik (orvosi rendeletre), például máj pástétomot, parizert.

Tündérlaki Tücsök gazdája pedig elmondja, hogy a ku- tyaeledel-elosztóban nem szokott vásárolni, mert ott nem jók a húsok, bár olcsóbbak.

De ne beszéljünk többet az emberekről. Beszéljünk a kutyákról. Vannak kiskutyák és vannak nagykutyák. De nem ez az egyetlen ismérvük a kutyáknak. Vannak például jel- lemes kutyák is. Akik ezen áldatlan állapotok közepette is, kutyák tudnak maradni, Pedig kutyául bánnak velük.

Például itt van egy generális kinézetű Airedale terrier, é „aki” mit sem törődve rang- $ jával és a nyakában csüngő | érmék számával, az út köze-1 pén a többi kutyák és főleg $ emberek szemeláttára leül a § dolgát végezni.

Például itt vannak a ronda, ^ de jellemes bulldogok, akik i mit sem törődve esztétikával S és illemmel, olyanok, mint 5 szenilis vén bankárok, erősza- $

§

A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Növénygenetikai és Nö- vénynemesítési

Tanszéke mellett működő gamma sugárkertet 1965- ben létesítették. A kertben első ízKiküldött munkatársunk 1 jelenti a Városligetből. i

VANNAK KISKUTYÁK ®

is vannak nagykutyák. Sőt. 3 Vannak olyan kicsike kisku- tyák, amelyek még nem is ku- , :yák, s vannak olyan nagy- , íutyák, akik már nem is ku- ;yák. Olyan nagykutyák ezek, j íogy fölötte állnak az összes ; öbbi kutyáknak. De annyira ‘ ízért nem nagy kutyák, hogy ^ letette álljanak az embernek is. legfeljebb barátságosan meg- . íyaldoshatják az ember po- , Iáját. Bocsánat — csak a kukának van pofája — az cm- , ser arcát. Mert tudják, hogy , ük állatok, s ezért az emberek , -abszolgái. Nem lázadoznak. ' Sngedeimesen, esetleg ugat- ( /a, vonyítva, csaholva állnak j ietreceikben, amelyekbe az j ;mberek, nevezetesen gazdá- ( luk bekötötték őket. Sokan j lézik a kutyákat. S mindenki , iki nézi, rájöhet: ők a ku- ; ;yák, m? vagyunk az emberek, j 3k a mi hűséges, kedves ál- ataink. S az csak nagyon kezeseknek jut eszébe, megkér- leztük mi őket, mármint ked- ' zes, hűséges barátainkat, a 1 cutyákat, hoev akarnak-e 1 tedves, hűséges barátaink e enni? Persze nem kérdeztük 1 •neg, ahogy jól táplált disz- 1 lócskáinkat sem kérdezzük 1 neg, hogy akamák-e a pecse- . lyéiik lenni? ■!

De ne zavarjuk össze a dől- * ;okat képtelen kérdésekkel és 1 gondolatokkal.

Ez itt a vásárváros területe. , 3 a külön e célra, a kutyakiál- ítás céljára átalakítatt pavi- c onok előtt 17 nemzet lobogó- ' iát lengeti a szél.

Miért? A kutyáknak is van nemzetiségük?

Nem, a kutya, mint hűsé- ^ ;es állat alkalmazkodik állampolgársággal és szociális hely- , Mittel rendelkező gazdájához.

Tehát vannak itt francia ’ iszkárok, svéd tacskók, magyar pulik, amerikai bernát- légyiek, orosz agátok és dán 1 iogok.

EGY FIATAL LÁNY végig- 1 megy a ketrecek közt. Tol- J mács. Fintorog és bár ez nem áll jól fiatal bájának, ezt í mondja: ,

— Rohadt dögök.

— Talán nem szereti a ku- . tyákat?

— Dehogynem. Egyet. Egy , nagy kertben. Nem fajtisz- ! tát Korcsot! De így, ezeket? j

Valóban furcsa látvány eny- nyi fajtiszta kutya együtt. | 3zámszerint 851. Mert a MAGYAR EBTENYÉSZTŐK OR- ' SZAGOS EGYESÜLETÉNEK, ' mint a FEDERATION CYNO- LOGIQUE INTERNATIONA- J LE tagjának a Városligetben ( megrendezett nemzetközi kutyakiállításán ennyi kutya ( resz részt. Valamint a ku- f tyák gazdái. f

A szervezet vezetői szerint E bz idő tájt ez Európa legnagyobb és legjelentősebb ku- »> íyakiállítása. Nálunk.

Sőt. Az első alkalommal tör- ^ ténik meg, hogy a Federation^ Cinologique Internationale ^ (FCI) főtitkára személyesen ^ vesz részt egy kiállításon. ^ Nagy megtiszteltetésnek tart- § ják ezt a magyar ebtenyész-fc tők, hiszen nem kevesebbről § van szó egy-egy ilyen nemzet-^ közi találkozón, mint az ebte- ^ nyésztés jövőjéről.

A kutyák felvonulása tulaj-^ finnképpen az emberek felvo- ^ nulása.

Egy hosszú autócsodából ki- § száll a magányos, terebélyes, $ idős, ékszerekkel övezett s hölgy. Az ülésről kiemel két ^ valamit. A két valamit keblé- ^ re teszi és elindul a kiállítás $ bejárata felé. A két valami —v kutya. Alig kutyák. Ezek a szőrpamacsok — A VER- § SENYZÖK. A hölgy hivatalos | státusa pedig — A KIÁLLI-1 TÖ. Világos, e kapcsolatban a $ kutya a tárgy szerepét játsz- § sza. A hölgy a kapuban átve- ^ szí a nevezési okmányokat, ^ majd felkeresi a pavilont, a ^ ketrecet, ahol kutyuskáit el- ^ helyezheti majd. Megtalálja a ^ táblát: Yorkshire Terrier, s

Megkeresi a számot: 493. AS kutyusokat leteszi. Most meg- S kezdődik a felkészülés műve- § lete. Kis bőröndből kipakol. ^ Vörös selyemmel béleli ki a ^ ketrecet. A vörös selyembélés- ^ re fodros, püspöklila selyem- ^ párnát helyez, s a selyempár- ^ nára a kutyusokat- Az egyik

v y

ben kezeltek radioaktiv besugárzással Magyarországon kikelés után növényeket. A különleges kezelést tavaly

kezdték meg. A kísérletek célja, a nagy termőképességű, betegségel- lenálló, jó tulajdonságokkal rendelkező növényfajták előállítása. A gödöllői sugárkertben jelenleg 12 növénynemesítő tájintézetnek állítanak elő neme- sítési és örökléstani kutatásokhoz alapanyagot. A sugárkert és a tanszék dolgozói ezenkívül az atomsugárzás káros hatásait is tanulmányozzák.

Amikor nyugalmi állapotban van a sugárforrás, megkezdődik a munka a földsánccal körülépített területen. A képen: Pólyák Erzsébet laboráns és Galbavi István technikus Geiger —Müller féle műszerrel ellenőrzi, hogy a nyárfa- csemeték mekkora sugárdózist kaptak.

szoigálja — mondja határozottan és sorolni kezdi:

— Eke-összeszerelés, különböző alkatrészek gyártása, gumijavítás ...

Egyetértünk vele, de az igazgató

tovább bizonyít:

— Miért küzdenek ember-; hiánnyal a gépjavító állomások? Egyszerű oka van ennek. A mezőgazdasági idénymunka után szélnek eresztik a szakembereket, akik nyomban elhelyezkednek. Később, amikor náluk is összejön a munka, futnak emberek után, de legtöbbször hiába.

Itt, ezen a gépjavító állomáson elég magas szinten tartják a szerelői gárdát, a műhelylétszám 119.

— Nálunk nem okoz gondot a mezőgazdasági gépek javítása — folytatja Antal elvtárs. — Ha szükséges, átteszünk hatvan-hetven embert erre a munkára.

Egyébként a g_ ..javító állomás közvetlenül a termelőszövetkezetekben is végez munkát. Huszonhárom erőgépe legnagyobb részt itt dolgozik. Az idén nyáron 25 szovjet gyártmányú kombájnnal szinte panasz nélkül takarították be a budai járás termelőszövetkezeteiben a gabonát. Ezzel együtt 45 ezer normálholdnyi munkát végeznek el. A jelek szerint azonban 50 ezer normálhold felett lesz a teljesítmény. 19 szerelő kint a termelőszövetkezetekben javítja és tartja karban azok erő és munkagépeit, öt gazdasággal kötöttek szerződést teljes műszaki karbantartásra.

— Szívünk a mezőgazdasághoz húz — mondja az igazgató —, nekünk az a legfontosabb, hogy fennakadás nélkül dől gozhassanak a szövetkezetek traktorai. Ha a gazdasági élet úgy alakult, hogy a szövetkezetek nagyobb önállóságuk révén kiépíthetik a saját gépparkjukat, a gépjavítónak alkalmazkodnia kell a követelményekhez.

A gépjavító mai feladatáról, tevékenységéről a múltra terelődik a szó:

— Hej azok a régi szép idők! A hősi korszak!

Amikor még agitálni kellett a parasztokat, hogy traktorral szántassanak lovak helyett! A termelőszövetkezetek szervezése! Majd később, amikor a szövetkezetek gondjának, bajának zöme a gépállomás vezetőinek vállát nyomta.

— Ahhoz képest, bizony

ma már könnyebb

Kitekint áz ablakon, a műszakot befejező szerelők a vasútállomás felé igyekeznek:

— Talán nem is könnyebb, hiszen most is van éjszakai műszak, most is szükség van áldozatvállalásra. Nem köny- nyebb, csak más módon dolgozunk, ugyanazért

A 800 szovjet traktoreke tartozékai ma már ott sorakoznak katonás rendben a gépjavító udvarán. A messzi szovjet gyárból. Érden keresztül vezet az út a magyar termelőszövetkezetekhez.

Mihók Sándor

Megállta helyét a Mongóliában dolgozó

Háromhónapos megbízatásuk lejártával október elején érkeznek haza Mongóliából az ifjúsági építőbrigád tagjai. A fiatalok a magyar segítséggel épülő Ulánbátort ruhagyár munkálatainak mielőbbi befejezésén fáradoznak. A távoli országból érkező hírek tanúsága szerint az ifjú szakemberek jól megállják helyüket.

>i5i'

I

«

szerelőcsarnokból igyekszünk kifelé, elmagyarázzák: a gépjavító állomás 800 szovjet gyártmányú traktorekét szerel össze. A kereskedelem által kijelölt termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak szállítják a műszakilag ellen-1 őrzött traktorekéket.

— Ez a munka közel egymillió forint bevételt jelent nekünk — mondja az igazgató, majd így folytatja:

— Gépjavító állomásunk kimaradt a szakosításból. Mi egy kicsit félreesünk, távol vagyunk a megyétől. Élni akarunk azonban és azért megragadunk minden lehetőséget.

Lapos tetejű műhely ajtaján lépünk be. Hat-hét marógép sorakozik itt. A csarnoknak csak a kisebb részét foglalják el. Most a főmérnök magyaráz:

— Ez a forgácsolóüzem. Alkatrészeket készítünk az itt végzett javításokhoz, de bérmunkát is vállalunk.

Az igazgató keréköntvényt mutat:

— Ez itt például Mia-motor lendkereke. Mi forgácsoljuk a kívánt nagyságra, illetve méretre.

Arrébb katonás sorban fényes korongok:

— Csapágyház traktorokhoz.

A kapacitás

túlnyomó többségét a mező- gazdasági alkatrészek gyártása köti le. De vállal munkát a gépjavító üzemeknek is. Az egyik sarokban röntgen-gépekhez készített vázakat látunk. Ezt az üzemrészt tovább akarják fejleszteni. A most működő gépeket céltudatosan telepítették, hogy legyen hely a többieknek.

Az újabb állomás a gumi javító műhely; A nagy teremben félkör alakú hengereken sütik a traktorköpenyeket, autógumik futófelületét. Egy kisebb teremben új gyártmányok készülnek. Az egyik gépen kis kerek gumiformákat — ezek tömítőgyűrűk —, a másikon korong alakú formát szednek ki a prés alóL

— Jó néhány esztendeje annak, hogy házi használatra gyártottunk néhány tömítőgyűrűt. Kénytelenek voltunk magunk kísérletezni, mert a kereskedelem nem szállított — ismerteti az igazgató az üzemrész születésének körülményeit.

— Véletlenül meglátta a házi készítésű gyűrűt az AGRO- KER embere, s nemsokára azzal keresett fel bennünket, hogy gyártsunk nekik is.

Tíz és százezer számra készítik azóta a különböző tömítőgyűrűket. A permetező gumikorong azonban új gyártmány. Az ipar csaknem két esztendei határidőre vállalta 30 ezer korong elkészítését. Itt nem kellett hozzá két hónap.

— Az élet hozta úgy, hogy be kellett szereznünk egy gumikeverő gépet. Amióta megvan. a legkülönbözőbb minőségű gumialkatrészeket is jó minőségben gyártjuk.

Mosóterem, szervizszolgálat, és így következnek tovább a különböző részlegek. Házi megoldás valamennyi, élelmességre, élni akarásra vall.

Azt már ismét az irodában mondja el az igazgató, hogy tavaly július elsején szervezték át a gépállomást, javító állomássá. 48 traktort adtak el akkor a környező termelőszövetkezeteknek. Ez után kezdték bővíteni a melléktevékenységet. Jellemzésül elmondja. hogy évi bevételi tervük 18 234 000 forint. Ebből a nagy összegből 12 millió 300 ezer forint a javító tevékenységből gyűlik össze. E számok hallatán, s a kinti tapasztalatok alapján megkockáztatom a kérdést:

— Nem halad e rossz úton a gépjavító?

Az igazgató már várta a kérdést:

— Nem! Még pedig azért, mert a mi javító tevékenységünknek a túlnyomó többsége a mezőgazdaság megsegítését

Radioaktív sugarak a mezőgazdaság szolgálatában