Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-02 / 207. szám

1966. SZEPTEMBER 2., FENTEK 'TÄirfdP 3 KESZTHELY Georgikon-napok Csütörtökön Keszthelyen megkezdődtek a hagyományos Georgikon napok Immár ki­lencedik éve rendezi meg az Agrártudományi Főiskola, Eu­rópa első felsőfokú mező- gazdasági oktatási intézmé­nye a tudományos tanácsko­zást az ősi Georgikon emléké­re. A háromnapos tanácskozá­son nyolc ország mintegy 150 mezőgazdasági szakembere vesz részt, a magyar mező- gazdasági tudomány és a szo­cialista nagyüzemek képvise­lőin kívül. KEVERMES a tízmilliomodik... A tanévnyitás napján a Bé­kés megyei Kevermesen Ta­kács Marikát, a tízmilliomo­dik magyar állampolgárt kö­szöntötték az első osztályosok sorában. A kislánynak virá­gokkal kedveskedtek. Min­denekelőtt az úttörők. Ta­nulása felett védnökséget vál­laltak; a járási és a helyi nő­tanácstól, valamint a szülői munkaközösségtől a táskától ez utolsó rajzlapig mindent megkapott. Vállalták, hogy tanulmányai befejezéséig szü­leinek nem lesz gondja tan­szerek beszerzésére. es A szállítási szerződések az új gazdasági mechanizmus tember elsején életbe lépő új rendszerével alapvető válto­zás kezdődik a vállalatok, üze­mek gazdálkodásában. A vál­tozás tulajdonképpen már az új gazdasági mechanizmus részét képezi, hiszen a többi közt azt szolgálja, hogy vál­lalataink rugalmasabban gaz­dálkodjanak, a merev éves termelési tervek helyett a szükségletek kielégítése ke­rüljön előtérbe és a valóság­ban is érvényre jusson az ön­állóság. A szállítási szerződé­sek reformja nem érhette vá­ratlanul üzemeinket, hiszen már januárban megjelent a Minisztertanács erről szóló ha­tározata, mégis, az érvénybe lépés első napjaiban hasz­nosnak látszik elgondolkodni, mi is szerepel néhány előírá­sa mögött. © A folyamatos termelés alap- feltétele. hogy az üzemek elegendő rendelést biztosít­sanak, és a gazdaságosságot, jövedelmezőséget is figyelem­mel kísérve, szerződéssel gon­...és más semmi? Nem, nem a csókról van szó. Prózaibb dologról. A diplomáról. Arról, hogy: elég-e egy diploma és más sem­mi? Egy végzettséget bizonyító papír, s mögötte az akar- nokság, vagy a vezetésre alkalmatlanná tevő gorombásko- dási hajlam. Egy okirat, s mögötte egy ember. A papírtól elfedve. És azok, akik többször nézik a papírt, mint tulaj­donosát, az embert. Holott — legalább — együtt kellene. Balázs István elvtárssal, a váci képcső gyár egyik igen agilis mozgalmi emberével, beszélgetünk a közösen dip­lomaimádatként megfogalmazott, üzemeinkben, közéle­tünk egy-egy részterületén felbukkanó újmódi betegség­ről. Néhány nap múlva, anélkül, hogy én hoznám szóba, a megye másik részén, Cegléden, hangzik el ugyanez, a KGV személyzeti vezetőjének. Bencsik Mihálynénak, szá­jából. Helyes, s következetesen képviselendő álláspont, hogy a szakmai tudás fontos tényező egy-egy ember el­bírálásánál. Ámde: a diploma önmagában még nem je­lent szakmai tudást, s főként nem bizonyítja a rátermett­séget. azokat az emberi tulajdonságokat, amelyek nélkül — diploma ide vagy oda — nehezen lehet elképzelni akárcsak a legkisebb beosztású vezetőt is. Márpedig sok helyen — elképzelik. Sőt: ki is nevezik. Igaz — s ez a változó idők jele —, amikor kiderül alkalmatlansága, a kinevezés elsictettsége: le is váltják. Kinek használ ez az ide-oda játék? Senkinek! Vannak, akik hajlamosak a misztifikáeióra — mond­ja Balázs elvtárs. Márpedig életünk egyetlen területén sincs helye semmiféle misztifikációnak, így a diplomát sem lehet — nem szabad — misztifikálni. A képzett ember a termelésben ma döntő, s nélkü­lözhetetlen tényező. Sőt: mindinkább növekszik jelentő­sége. Ámde: nem minden emberi avat vezetésre is alkal­massá, hogy diplomát szerez. Mi mindent kell még ahhoz megtanulni a legnehezebb „iskolában”, az életben! Ha a szakmai tudás és a politikai képzettség nincs összhang­ban, ha valaki csak szakmailag sajátított el ezt és azt, de a társadalom közös erőfeszítéseit nem értékeli, mert an­nak céljai sem érdeklik, alkalmas-e a vezetésre? A párt VIII. kongresszusán elhangzottak szó szerinti idézése adja meg a világos, de, úgy látszik, nem minden­ki által megértett álláspontot. A Központi Bizottság be­számolójában ez így fogalmazódott meg: „Nem arról van szó, hogy a szocializmus ügyéhez való hűség helyett követeljük a szakmaismeretet, hanem arról, hogy a szo­cializmus ügyéhez való hűség és feltétlen odaadás első követelménye mellett növekvő erővel jelentkezik a másik, szintén elengedhetetlen követelmény: a hozzáér­tés, a szükséges ismeretek megkövetelése”. Világos? Per­sze, hogy az. Csak akkor válik ködössé, ha nem akarják érteni lényegét! Mert: van egy első követelmény. A hűség és feltétlen odaadás a szocializmus ügyéhez. Példát? Cegléden, a KGV-nél például Radnai Kálmán, a műszaki osztály ve­zetője nemcsak diplomát szerzett, hanem bebizonyította — és napról napra ma is bizonyítja — politikai, emberi rátermettségét. Dolgozott a vállalatnál ugyanakkor egy’ fiatal mérnök. Társadalmi ösztöndíjat kapott innét éve­ken át, amikor végzett — előlegezett bizalommal, respek­tálva a diplomát — jó beosztásba helyezték. Rövid idő múlva kezdődtek a bajok vele. Azután az is kiderült, hogy már az egyetemen sem stimmelt minden körülötte. Édesapja — megbecsült pártmunkás — maga kérte, hogy a történtek után fia ne maradjon a vállalatnál. így is lett. Pedig: a fiatalember is megszerezte a diplomát... A két apró példa összevetése azonnal világossá teszi, mi az, ami nélkül egész egyszerűen lehetetlen vezető posztra állítani valakit, akárhány diplomája van is: poli­tikai tántoríthatatlansága és emberi magatartásának feddhetetlensége. Ennek hiányát diplomával ellensúlyoz­ni? Veszélyes betegség a diplomaimádat: arra is, akié a diploma, s arra nézve is. aki hajlamos minden mástól el­tekinteni a diploma fejében. Holott az egész ügy rendkí­vül egyszerű: csak éppen az egészséges arányok betartá­sáról, a kellő felelősséggel való mérlegelésről, a minden összetevőt számításba vevő döntésről van szó. És akik nem akarják ezt megérteni, azokat emlé­keztetni kell arra, hogy ez a párt- és államvezetés he­lyes, a tömegek által jóváhagyott politikája. Aminél, megvalósítása alól senki nem kapott felmentést \— « ami nem „akarom vagy nem akarom” kérdése. Hanem: köte­lesség! Mészáros Ottó gokról, alkatrészekről. Ennek érdekében kötnek szállítási szerződéseket, melyekben rög­zítik a mennyiséget, minősé­get, határidőt és egyéb felté­teleket. A több mint egy év­tizeddel ezelőtti előírások, az akkori gazdasági mechaniz­musnak megfelelően csupán a terveket vették figyelembe, a termelés alapját a mennyiség teljesítése jelentette és szinte mellékes volt a szükségletek kielégítése. A határidők be­tartását nem biztosította a kötbérezések mértéke sem, hiszen némelyik vállalat töb­bet nyert a szállítás elhalasz­tásával, mint amennyit ve­szített a késedelmi kötbérek befizetésével. A határidők az állami előírásoknak megfele­lően tervidőszakokra szóltak és gyakran előfordult, hogy az év végi szállítások már a feles­leges készleteket növelték. Ez a gyakorlat, különösen az el­múlt években útjában állt a műszaki fejlesztésnek, ebből eredően a fogyasztók és a fel­használók érdekeinek is. — az írásos megállapodás, a rendelő és a gyártó üzem közti szabad egyezkedés tár­gya. A törekvés mindenkép­pen az — a vállalati önállóság is így kívánja —, hogy az ál­lami irányító szervektől ka­pott szerződéskötési kényszer egyre csökkenjen és a koope­ráló üzemek között szélesebb körben alakuljanak ki a ke­reskedelmi kapcsolatok. Ez azt is jelenti, hogy a termékek szerződésekben meghatározott ára a hatósági áraktól eltér­het. Ez is hozzátartozik a piaci, a kereskedelmi kapcso­latok bővítéséhez és na­gyobb nyereségre tehet szert az a vállalat, amely műszaki intézkedésekkel, gondosabb munkaszervezéssel biztosítja a költségek csökkentését. © Több kötöttséget biztosít a szállítási szerződések új rend­szere a termékek minősége érdekében. Előírás szabá­lyozza, hogy a minőségileg hi­bás, vagy nem megfelelő ter­mékeket a rendelő nem kö­teles átvenni és még akkor is a gyártó üzemet terheli a fe­lelősség, ha a hibák utólag derülnek ki. S ha késik a szál­lítás? Nem jár jól a vállalat, hiszen a kötbérkulcsok meg­duplázódnak. Hatásában sokkal többet jelent a szállítási szerződések új rendszere, mint amennyi az egyes pontokban szere­pel. Előkészítője a másfél év múlva bevezetésre kerülő új gazdasági mechanizmusnak, elősegítője az átmenet leegy­szerűsítésének. Vállalataink­nak ezért anyagi és erkölcsi érdeke, hogy az új szerződése­ket körültekintőbben kössék meg. s minél kevesebb zök­kenőt okozzon az áttérés. Kovács András KONGRESSZÜSI VERSENYBEN ♦ Új forrás - friss víz ♦ Ötkilométeres csőhálózat ♦ Víztorony helyett medence nagyságú település fővona­lára futja. Emellett mun­kálkodnak a tározó építők is. Leányfalun, Szentendrén a hegyoldalba, Székesfehérvár. rótt magasabb pontra, Tör­teién a föld alá helyeznek összesen ezer köbméter be­fogadóképességű betonmeden­cét. Ezekben ivóvizet tárol­nak: a víztornyot helyettesí­tik. S mi az idei cél? — Egy esztendő leforgása alatt egy és negyed millió­val nagyobb értékű víz­mennyiséget juttattunk a la­kossághoz. Ebben az összeg­ben nemcsak a nagyobb fo­gyasztás, de a szolgáltatá­sok árának csökkenése is bennfoglaltatik. Kevesebb volt a műszaki hiba, a cső­törés, és kevesebb víz folyt el. A pénz nagy részének forrása tehát a gondosabb munka. Év végén meglesz a jutalma. —t —gy A szállítási szerződések most életbe lépő új rendszere ré­szét képezi és elősegíti az új gazdasági mechanizmust. A vállalatok közötti együttműkö­dés szabályozása biztosítja, hogy a kooperáció megfele­lőbb ösztönzőkkel és bizto­sítékokkal segítse a termelés alkalmazkodását a va­lósághoz és az állandóan vál­tozó szükségletekhez. Lehető­séget ad, hogy a szállító és a megrendelő érdekei között na­gyobb legyen az összhang és a vállalati érdekekkel együtt érvényesüljön a társadalmi ér­dek. Ezért nincs előírva, hogy a szállítási szerződéseket az éves tervek elkészítésének időszakában kössék, hanem ak­kor, amikor a szükségletek je1 lentkeznek és ezek kielégíté­sére a termelés megkezdődik. Erről a mesterségről nem állíthatja senki, hogy a köny- nyű kategóriába tartozik. Poros, sáros, vizes munka, de nyomában új, üdítő források nyílnak. Erről szól a Pest megyei Vízmű- és Kútépítő Vállalat vezetőinek tájékoz­tatója is. — Ha valamiért, hát a tisz­ta vízért érdemes dolgozni, sőt versengést indítani. Elha­tároztuk: a legjobb briga- dérosoknak kiváló kitünte­tést adunk kétheti fizetés kíséretében, míg a velük együtt dolgozóknak néhány száz forint jutalmat — sze­mélyenként. — S az eredmény? — Annyi már most biztos­nak látszik, hogy egy tele­pülés vízellátását fedezhet­jük — többletként. Három kutat készíthetünk önkén­tes vállalásból. Ezt vízveze­tékeseink, a hálózatépítők, öt kilométer hosszúságú vo­nallal tetézik. Egy közepes 2166 MUNKAÓRÁVAL KÉSZÜLT az utóbbi évek legszebb halasi csipkéje Látogatott a kiskunhalasi csipkeház. Leggyakrabban külföldi turisták keresik fel a csipkemúzeumot, ahol állan­dó kiállításon ismerkedhetnek meg a világhírű halasi csipke készítésével­Az idén' a tavaly in ál kétszer több munkát kaptak a csipke­varró asszonyok. A hazai népművészeti ki­állításon nagydíjat nyert csip­ke is gazdára talált. Az alig fél méter átmérőjű csipketerítő 2166 munkaórával készült, s 11 600 forintért érté- TíesTEettekT ~ © Új előírás a jogszabályban, mely szerint a rendelések el­fogadására kötelezni lehet a szállító vállalatot és ezt csak akkor tagadhatja meg, ha bi­zonyítani tudja, hogy nem képes a gyártásra, vagy ezzel népgazdasági érdekeket sérte­ne. A tervszerűség biztosítá­sa érdekében az Országos Tervhivatal elnöke a felügye­leti szervekkel együtt meg­határozza ugyan, hogy a szál­lítónak milyen gyártmányokra kell szerződést kötni, ez azon­ban a gyártás egy részét érinti, mert a termelés nagyobbik ré­szében — és ez szintén az ön­állóságot, a kockázatot jelenti § Tisztelt olvasó! Mindenekelőtt be ^ kell avatnom az újságírás rejtelmeibe, 5 azaz, meg kell magyaráznom néhány újságírói kifejezést, magyarán: szak- $ mánk terminológiáját. Ha „kimegyünk § riportra”, az nálunk „anyagfelvétel”. ^ Tehát különböző nyelvi formáiban: $ felveszem az anyagot, kimentem fel- | venni az anyagot, kiküldik felvenni az § anyagot satöbbi. Ugyanez a kifejezés ^ fordított formájában: leadom az anya- got, leadta az anyagot, satöbbi. Ez te- < hát azt jelenti, hogy kész riportunkat ^ a szerkesztő kezébe adjuk. A közbenső ^ folyamatot a következő kifejezésekkel ^ jelölhetjük: megírom az anyagot, gon- § dolkodom az anyagon, satöbbi. Ter- | mészetesen megesik, hogy előbb gon- | dolkodom az anyagon, aztán írom meg. § Most, hogy közös nyelven értünk § már, engedjék meg, hogy beszéljek. ^ A napokban kimentem felvenni egy ^ anyagot, Beszéltem többek közt egyik ^ városunk papír- és írószerboltjának ^ vezetőjével is. A vezető asszony ige t J előzékeny volt, s minden kérdésemre ^ szabatos, pontos választ adott, ami na- S gyón megkönnyítette számomra az anyagfelvételt. Gondoltam is, most fel- veszek egy jó kis anyagot, hiszen si- • mán és gördülékenyen ment minden. Egészen addig... igen, addig, míg ké- § nyes témára nem terelődött a szó. $ — Melyek a hiányzó cikkek? — S kérdeztem. — Van minden, csak 8-as ecset hiányzik — felelte a vezető asszony. — Es miért hiányzik a 8-as ecset? — Nem szállította a PIÉRT — fe­lelte halkan, szinte szégyenkezve a vezető asszony. Lecsaptam. — Es más nem hiányzik? — Ném! — sikított fel. — Nem hiányzik semmi! A mi szeretve tisz­telt PIÉRT-ünk mindent leszállított! De nem csupán leszállította az árukat, hanem ráadásul még időben is szállí­totta. Például tessék elhinni, voltak olyan gondosak, hogy a szeptember­ben szükséges füzeteket nem június­ban szállították. Csak arra kérem az újságíró elvtársat, hogy azt meg ne írja, hogy a 8-as ecset hiánycikk. — De megírom! — mondtam daco­san. — Könyörögve kérem, mindenre, ami szent magának, hogy ne írja meg — suttogta a vezető asszony és be- könnyesedett a szeme. — Miért ne írjam meg? — kérdez­tem. — Ö, kedves újságíró elvtárs, engem akkor leszúrnak, kirúgnak, leütnek, becsuknak, ha megírja. Hiszen semmi­ségről van sző, nem kívánhatja, hogy ilyen semmiség miatt veszítse életót egy becsületes asszony. Négy kiskorú gyermekem van .., Szavamra mondom, hogy megsajnál­tam, s mert becsületesnek neveltek, s nem ígérhettem meg neki, hogy nem fogom dörgedelmes cikkben megtá­madni a PIÉRT-et, 8-as ecset ügy­ben, más. kevésbé kényes témára te­reltem a beszélgetést. Ekkor odalépett a pulthoz egy kisfiú. — Néni, egy 8-as ecsetet tessen anni nekem — mondta és letette a pultra a pénzt. A vezető asszony megdöbbenve né­zett rám, mint egy provokátorra, mint egy mágusra szokás. Csak nincs olyan hatalma egy újságírónak, hogy 8-as ecsetet kéregető gyerekeket varázsol­jon? Aztán derűs mosoly terült a ve­zető asszony kedves arcára. — Semmiség az, kisfiam. Veszel szé­pen egy 2-es ecsetet, meg egy 7-es ecsetei. Mert 8-as az nincs. A 2-es ecset szőrét két részre osztod, és egy részt belegyömöszölsz a 7-es ecset szárába. Ügyes fiúnak nézlek... — De néni, nekem 8-as ecset kell! A vezető asszony elpirult. — Ó, te kis tehetetlen — mondta a fiúnak és huzigálni kezdte a szőröket a 2-es ecsetből. Egy ideig néztem a bonyolult műve­letet és annyira megsajnáltam a veze­tő asszonyt, hogy elhatároztam, nem írom meg: „A 8-as ecset hiánycikk, de miért és hogyan, és ki a felelős?” cí­mű kritikai riportomat. Hazajöttem. Megírtam az anyagot, leadtam az anyagot, gondolkodtam az anyagon. Sajnos, előbb írtam és adtam le, mint gondolkodtam. Ez állandóan visszatérő hibám. Tudom. De én is em­ber vagyok, ezért történik meg gyak­ran. S könyörögve kérem a PIÉRT-et. ne szúrják le azt a szerencsétlen, négy gyermekes asszonyt, hiszen én vagyok a bűnös. —as—er— A Korán kell telepíteni A TAHITÖT- FALUI KÍSÉR­LETI TELEPEN AZ ÜLTETÉS IDŐPONTJÁ­NAK KÍSÉRLE­TEI FOLYNAK: EZ AZONBAN TÖBB ÖNTÖ­ZÉST TESZ SZÜKSÉGESSÉ. BEÁLLÍTOTTÁK HAT A SZÍV AT Y- TYÜT. (Foto: Gábor)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents