Pest Megyei Hirlap, 1966. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-02 / 207. szám

nsr mg re» 1966. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK „Ekcémás" víz Az olajkutatás során feltárt zalakarosi termálfürdő 95 fo­kos gyógyhatású melegvizét az idei nyáron sok külföldi turis­ta is felkereste. Az eddigi or- •osi gyakorlat az ekcémás be­tegeket óvta a. víztől, a svájci írvosházaspár i viszont a za- akarosi termálvizet kitűnő ívógymódiként ajánlja és egy- e-másra küldi ekcémás pá­cienseit Zalakarosra. Felelőtlen menekülés Ki tudná pontosan megmon­dani, hány szereplője van en­nek a menekülésnek. És ki tudja, hány áldozata. Szám­adatok, találgatások itt nem segítenek. Formailag akkor kezdődik a história, amikor a bíróság fel­bontja a válságba jutott há­J i wm&teM Esztergom, 1966 Földművesszövetkezetek első országos néptánc-fesztiválja A fesztiválon a megyék leg­jobb tánccsoportjai vehettek részt. Pest megyét az abo- nyiak Rozmaring együttese képviselte. S mint azt a hét­fői szakmai értekezleten meg­tudtuk, a Pest megyeieknek ezúttal sem volt szégyenkez­nivalójuk. Bár fellépésük kö­rül még a fesztivál előtt pár nappal is komoly vita alakult, mivel az egyetlen együttes volt, amelyik nem vett részt a háromhónapos előkészítőn. S a pesti instruktor úgy véleke­dett, hogy akkor a fesztiválon se vegyenek részt. — Lehe­tetlen két hét alatt felkészül­ni — mondta. — Hogy történhetett meg, hogy ilyen hosszú időn ke­resztül nem tudnak össze­jönni — kérdeztük az együttes tag­jait. A válasz egy névsor, s a nevek mellett a foglalkozások, amelyekből megtudtuk, hogy a tánccsoport tagjai közül ketten Debrecenbe, az orvosi egyetemre, ketten a pedagó­giai főiskolára, egy az agrár­egyetemre jár, s így sorolhat­nánk még tovább. Szinte min­den egyes táncost más város­ba szólítja kötelessége, vagy tanulmánya. A fesztivált meg­előző háromhónapos előkészí­tő az utolsó kollokviumok, vizsgák időszakára esett. Ért­hető., hogy nem volt alkalom a próbákra, de jogos a rende­zőség aggodalma is. Vajon két hét gyakorlás után rnegállja-e majd a helyét a csoport olya­nok között, mint az ecsédiek, a madocsiak, a szebényiek. És aztán eljött a pillanat. A kon- feransz az abonyi Rozmaring- együttes bodroghalmi páros táncát jelentette be. A műsort vezető Áts Sándor — aki a fe­lelősséget is vállalta a Pest megyeiekért — arcán megfe­szültek az izmok. És csali a fergeteges taps tudta feloldani őket. Minek köszönhetik az abo- nyiak a sikert? — vetődött fel önkéntelenül is a kérdés. A választ hétfőn a szakmai vezetők részére ren­dezett tapasztalatcserén kap­tuk meg. Az egyik: az együt­tes 1954-ben alakult, s már ebben az évben felvették a kapcsolatot a zeneiskolával. Ezenkívül rendszeresen részt vettek a pesti és a szolnoki fesztiválokon, és minden egyes alkalommal nemcsak fellép­tek, hanem figyeltek, tanultak a többi együttesektől. A pró­bákra ugyan kevesebb idő ju­tott, de akkor fegyelmezettek voltak, s az előadásokon min­denki tudása legjavát igyeke­zett nyújtani. így nyerték el 1955-ben a Szocialista Kultú­ráért Érdemérmet. A másik: a kétnapos fesztiválon és az azt követő szakmai tapasztalatcse­rén részt vett a Rádió népze­nei rovatának szerkesztője, Halkovics János, felszólalásá­ból megtudtuk, hogy egyedül az abonyi együttes az, amely­nél nem tapasztalta, hogy a zenekar alacsonyabb színvo­nalú lenne, mint a tánckar. Összegezve a fesztivál eredményeit, nyugodtan elmondhatjuk, hogy az fmsz-együttesek az utóbbi néhány évben jelentős fejlő­dést mutatnak, s a fesztiválok egyre növekvő igénye ellenére is megállják helyüket, úgy a hazai, mint a külföldi színpa­dokon. Ungvár Mária GYŐR Utcai kiállítás Szükségből született élet­re való ötlet Győrött a bel­város rendezése során. A városi tanács épületével szemben lebontanak egy föld­szintes régi épületsort s ké­sőbb lebontásra kerül az egész épülettömb. Az épít­kezés megkezdéséig a város vezetőinek kezdeményezésé­re, zömmel társadalmi mun­kában, magas fallal vették körül a lebontásra í' élt ház­tömb főútvonalra néző ré­szét. A fal elé ízléses vit­rineket építettek, amelyek­ben a város gyárai állították ki újdonságaikat. © Szertelen, félbemaradt, és saját szavaival élve „meg nem értett” ember R. Károly. An­nak idején, érettségi után nem vették fel az egyetemre köze­pes bizonyítványa és nagyon is közepes képességei miatt. Kitanulta az esztergályos szak­mát és kétezer forint körül ke­resett, amikor megnősült. Az italról, a hajnalokig tartó ki­ruccanásokról, a nőkről le­mondani nem tudott, s így ve­szekedésekkel telt el házassá­gának négy esztendeje. Három gyermeket szült a felesége, de nem bírta már a sok megalá­zást, elváltak. A gyerekeket a bíróság az asszonynak ítélte, s őt négyszázhatvan forint tar­tásdíjra kötelezte. Elviselhetet­len teher lett volna ez az ősz- szeg R. Károlynak? — Ez a legkevesebb, amit ön gyermekeiért meglehet, nem? — De igen. — És akkor, miért nem fi­zetett? Hallgat. Sokáig hallgat, fel sem néz, amikor megszólal: — Kevés volt a pénz. A majdnem kétezer forint. Italra kellene és ruhára, mert R. Károly szeret szépen járni. És hogy a háFom gyerekkel mi lesz, ez őt egyáltalán nem ér­dekelte. Gondoskodjék róluk az asszony ezerkétszázból. S, hogy rajta ne tudják „bevasal­ni” a tartásdíjat, állandóan változtatta munkahelyét. A sok bejegyzés már alig fért az igazolványába, ötezer forint volt a hátraléka, amikor el­ítélték. Egy évet kapott. • P. Lajosról csak annyit, hogy fényképész, két kiskorú g3’’ermek apja és elvált ember. Két évvel ezelőtt úgy próbált kitérni a tartásdíjfizetés elől, hogy kilépett munkahelyéről. Kölcsönöket kért, ingóságait elzálogosította, hogy munka nélkül is megéljen. S mind­ezt azért, mert sajnálta a ha­vi ötszáz forintot. Gyermekeit meg sem látogatta, nem is ér­deklődött felőlük. Közben vál­ságos napokat élt a család. Volt felesége kórházba került, több hétig kellett ottmaradnia, s még később is sokáig beteg- állományban volt. Ezt mond­ja: — Olyan rendesek voltak az emberek, hogy sírtam. A la­kók, az ismerősök, a roko­naim, , a munkaadóm, gondos­kodtak a gyerekekről. Rend­szeresen jártak hozzánk, fel­ügyeletet tartottak. Segítettek pénzzel, koszttal, ruhával. Nem tudom, mi lett volna ve­lünk. ha ők nincsenek. Volt férjéről nem mond semmit. Mit is mondjon? Ne­S nézd a sok pislogó kicsit, a sok riadt kis madarat, micsoda izgalom nekik e zsongó őszeleji nap, hogy ámuldoznak mindenen, mi oly ismert neked s nekem) Menj szépen, fogd meg a kezük) hogy bátran lépegessenek, vezesd őket, segíts nekik bejárni titkos termeket, mutasd meg nekik a padot: — Innen nyílnak a csillagok! S vegyed te is a könyvedet, én is veszem: épp mint tavaly, s minden leckémmel kész leszek, mire bimbózni kezd a gally. Most ősz van, sárgul már a pást — hát kezdjük el — jő tanulást! Padlófűtés — félezer évvel ezelőtt Hatalmas luxus­szállót építenek a budai Várban, a Mátyás-templom mellett, a régi II- letményhivatal helyén. Most elő­zetes ásatásokkal tudósok vizsgálják át ezt a területet, amelyen — az 1240-es évektől fogva — a domon­kosrendiek híres Szent Miklós ko­lostora állt. (A gó­tikus épületcso­port hírmondója a Hess András téri Miklóstorony; a templomnak a bástyára tekintő szentélymarad­ványán ma Juliá- nusz barát szobra áll.) Ehhez a hajdan hatalmas, három­hajós templom­hoz — amely mé­retek dolgában a Mátyás-temp­lommal vetekedett sok történeti esemény emléke fűződik. A niká- polyi — vereséges — csatára induló francia lovagok itt helyezték el címereiket. Innen kerültek elő a bu­dai olasz és fran­cia, vallon polgá­rok legszebb sír­kövei is. A közép­korban ebben a templomban ola­szul és franciául is prédikáltak és gyóntattak, az itt lakó idegenek szá­mára. A most — Holl Imréné, Gyürky Katalin irányítá­sával — megkez­dett ásatások máris jelentős eredményeket hoztak. Két — a budai emlék­anyagban szinte páratlan — kőszo- bortorzó, sírkő­töredékek, edé­nyek kerültek napvilágra. De megtalálták a kolostor közép­A KISZ SZERVEZÉSEDEN: Őszi építőtáborok Szerződés biztosítja a megfelelő elhelyezési, ellátást —* Gazdag program a szórakoztatásra Nap, víz, meleg, sok-sok pi­henés, filmek, olvasás, nagy túrák... ez a vakáció. A fel­soroláshoz azonban ma már egyre természetesebben teszik hozzá: építőtábor. Ezen a nyá­ron 30 ezer fiatal volt építő­táborokban. 1958 óta kilen­cedszer szervezett a KISZ ilyen táborozást. Persze, nemcsak a diáknak „olcsó és élménydús” így a nyaralás, hanem sokat jelent — a nyári csúcsmunka-időben — a segítség az állami gazda­ságoknak és a termelőszövet­kezeteknek. Ősszel a szüret, a kukorica- törés stb. követel több szorgos kezet. Az elmúlt években is segéd­keztek a diákok a gazdasá­gokban. Erre a Művelődés- ügyi és a Munkaügyi Minisz­térium adott meghatározott számú szünnapot. Baja, Kis­kőrös, Kunfehértó, Kiskun­halas, Kutas, Balatonboglár, Villány stb. gazdaságainak rendszeresen minden ősszel segítséget adnak a megyei kö­zépiskolák. Jó néhány gazda­ság budapesti tanulókat kér, azok pedig mennének öröm­mel. — Ha ilyen fokozott az igény, lehetne-e szó a nyári táborozáshoz hasonló őszi épí­tőtáborok felállításáról? — kérdeztük a KISZ Központi Bizottság munkatársát. — Most ősszel — kísérlet­képpen 9 helyen Új lakásdíszítő növény — A KÁVÉCSERJE Shat S A dús levélzetű, 15—20 cen­timéter magas bokrok tartós díszei lehetnek a lakásnak, ha megfelelően gondozzák, továb­bá eléggé párás levegőjű a szoba, s hőmérséklete nem süllyed 16—18 fok alá. A trópusi növények gondos ápolásukat öt-hat év múlva terméssel hálálják meg. létesítünk őszi táborokat. Ez ott lehetséges, ahol biztosít­hatók a feltételek: a megfe­lelő elhelyezés, egészségügyi ellenőrzés. Miután kísérletről van szó, ebben az évben azok­ra a helyekre megyünk, ahol már nyári táborok is működ­tek. — Hogyan történik a tábo­rok szervezése? — A megyei KlSZ-bizottsá- gok felvették a kapcsolatot az iskolákkal és gazdaságokkal, illetve a tsz-ekkel. Kétoldalú szerződés szögezi le, kinek mi a feladata, ki mit vállal. A szerződés kimondja például, hogy a táborok részvevői munkaruhát kapnak. Sport- és kultúrfelszerelést biztosítunk, s egészségügyi felügyeletet. A programról a megyei KISZ- bizottság gondoskodik, elő­adót hívnak meg, filmvetítést, kirándulásokat szerveznek. — Az őszi táborokban biz- tosítható-e, hogy az összeszo­kott kollektívák együtt dolgoz­zanak? — Általában egész iskolák, illetve osztályok vesznek részt a munkákban: csak így oldható meg, hogy ne essenek ki a tanulás menetéből. Re­méljük, hogy a táborparancs­nokság irányítása mellett fo­kozottabban kihasználják a fiatalok az önkormányzat le­hetőségeit, Ez pedig kihat ar­ra is, hogy majd az iskolai mozgalmi munkában nagyobb önállóságot, kezdeményező készséget tanúsítanak a tanu­lók. A táborban mód nyílik elegendő szórakozásra; napi 6—8 órai munka után szükség is lesz rá. A nyári építőtáborok bevál­tak. Az ősziek hamarosan megkezdődnek. Ha a kísérlet sikerül, valószínűleg olyan népszerűek lesznek, mint a nyári táborozások. Vincze Judit « zasságokat, s hol az egyik, hol a másik szülőt tartásdíj fizetésére kötelezi. Eddig tu­lajdonképpen rendben is len­ne minden. A felbomlott csa­ládok élnek tovább, a megvál­tozott környezetben. Elvileg normálisabb körülmények kö­zött. A gyakorlatban azonban már korántsem ilyen egysze­rű. Egyik-másik szülő ugyanis szeretne kibújni a felelősség alól, mely a gyermekek neve­lésével kapcsolatosan reá is hárul. Elvárja, hogy a másik, aki a gyerekkel, vagy gyere­kekkel, együtt él, viselje azok gondját. És nem fizeti a tar­tásdíjat. Terhesnek és mél­tánytalannak érzi azt a havi néhány száz forintot, melyet fizetéséből levonnak. Szeretne megfeledkezni mindennről, szinte nem is gondol arra, hogy gyermekei is vannak. Mi van a közöny mögött, mi szüli a felelőtlenséget? héz a viselkedésére szavakat találni. Arra csak P. Lajos tud. Hogy beteg, fizikai mun­kára alkalmatlan, szakmájá­ban nem tud elhelyezkedni. Egy szava sem igaz. Viszont hatezer forinttal tartozik sa­ját gyerekeinek. És nem is az összeg nagy, hanem a felelőt­lenség. • Nagy volt a szerelem, s hosszú a kapcsolat, mely S Bé\a és D. Mária között ala­kult ki. Közös háztartásban él­tek, gyerekük született. A vi­szony később megromlott, nép­akartak tudni egymásról. De í gyerekről sem. Egyikük serr vállalta a .kisfiút. Egy idősebt asszony gondjaira bízták e gyermeket, s amint ez megtör­tént, D. Mária elköltözött Bu­dapestről. Nehéz nyomáré bukkanni. A férfi itt él. de gyermeke iránt nem érdeklő­dik. Az idegen asszony szereti a kicsit, gondozza is. de hál kellene a segítség. Mert S. Bé­la nem fizet. Miért? fgy véde­kezik: — Csak én fizessek? A gye­rek anyja ne? — De a maga „részét” sem vállalta. — Van annak jó helye. Annak: a gyereknek. Az ő gyerekének egy idegen asszonynál, akinek a nevelés gondja jut. — Gondolt-e már arra, hogy mi lesz a gyerekből, ha felnő? A „szöveg” kitűnő. — Ma már nem bűn ez, ha valaki törvénytelen gyerek. Ember lesz belőle. Ember. Csak ezt éppen ő, o gyerek apja nem akarja elő­segíteni. m Sorolhatnánk tovább a pél­dákat. Sajnos, van bőven ha­sonló eset. Az utóbbi időben megszaporodtak a tartásdíj fi­zetését megtagadó szülők. Nem egyszerű vádlottak ők: felelőtlen, lelkiismeretlen em­berek. Büntetésük javító-neve­lő munka, vagy szabadságvesz­tés. De lehet-e őket méltókép­pen büntetni? Hankóczi Sándor Kicsit elrabolt a rigó, csöppet elcsípett a darázs elvitt belőle a patak, vonat, tenger, táborozás, s mire megcsörrent a dió, volt — nincs vakáció! sajnálod-e? No, ne tagadd, én is sajnálom a nyarat, a madarat, hogy elrepült, a patakot, hogy elszaladt, de mit tehetnénk, kis koma, ősz van, megnyílt az iskola. S ugye, nem is rossz ez? Megin együtt a sok-sok jóbarát, a rétről a sok labda mind ide a nagy udvarra szállt, 5 ahány kiránduló, halász, mind itt zsibong most, itt tanyáz s kori padlófűtésé- ^ nek „tüzesházát”, $ kazánját is. Ebben ^ a kolostorban te- !: hát a régi ró- 5 maiak fűtéstech- $ nikáját, a padló- $ fűtést alkalmaz- $ ták! A földszint $ alatti helyiségben $ alakították ki a $ fa, illetve faszén- J fűtés tűzterét. A t tűz melegét ha- ! talmas kavicsré- j tegek tárolták*, az 5 épület termeibe $ pedig a kőpadló í — nyitható, zár- : ható — nyílásai : adagolták a szűk- j séges hőt. A tech- ; nikatörtéheti szempontból szén- ; zációszámba menő ; padlófűtése« tü- j zesháznak Ma- > gyarországon csak ; a szigeti domon- ! kos-apácák klast- ! romában, s az ; Anjou-kori budai I királyi palotában ! akadt párja. t A vácrátóti botanikus kert ! hat öreg kávécserjéje az év ^elején bőséges termést hozott, j s ez lehetővé tette a trópusi J növény elszaporítását. ! Azóta az üvegházakban Jtöbb mint ezer kávécserje kelt í ki, s ezek többségét megvásá­rolták a botanikus kert láto- 5 gatói.

Next

/
Thumbnails
Contents