Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-12 / 190. szám
/• ‘ » V <' isii 1966. AUGUSZTUS 12.. PÉNTEK rt!»r HICTSI y&vfcip Eltemették dr. Molnár Eriket Csütörtökön délután a Kerepesi temetőben mély részvéttel elbúcsúztatták dr. Molnár Eriket, a párt és a munkásmozgalom kimagasló harcosát. Részt vett a gyászszertartáson és a ravatalnál díszőrséget állt Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke. Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A ravatalnál először Cse- terki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja •vett búcsút az elhunyttól. A Magyar Tudományos Akadémia és a pályatársak nevében dr. Erdei Ferenc, az Akadémia alelnöke mondott búcsúszavakat. AUGUSZTUS 20—26 Gödöllői járási agrárnapok A tavalyi nagy sikerű aszódi járási agrámapok folytatásaként az idén a gödöllői járásban rendezik meg az egy hétig tartó agrárnapokat az egyesített járás termelőszövetkezeteinek közreműködésével. Az egyhetes programsorozat augusztus 20-án a Blaha-für- dőn megrendezésre kerülő munkás-paraszt találkozóval kezdődik. Az ünnepi nagygyűlést egész napos kulturális és sportprogram követi. Augusztus 21-én Gödöllőn rendezik meg a fiatal agrár- értelmiség napját, amelyen a járás hatvan agronómusa találkozik. Augusztus 22-én Vácszentlászlón rendezik az i Megtalálta helyét ségük, szívesen fogadnák a női szakembereket... A lányok többsége általában tudja ezt, amikor jelentkezik az Agrár- tudományi Egyetemre vagy valamelyik felsőfokú mezőgazdasági technikumba, főiskolára. Az elhelyezkedésüknél azonban már nem minden esetben veszik figyelembe ezt. Ebből adódnak a problémák, a lányok nehézségei. Pató Mária megtalálta számítását a sóskúti Béke Termelőszövetkezetben. Havi kétezer forintot keres, elégedett a munkájával, a beosztásával, és a tanulásra, továbbképzésre is jut ideje lehetősége egyaránt. És büszke is kicsit: a családban, a nyolc testvér közül ő jutott a legmesszebbre. Három leánytestvére férjhez ment, a háztartást vezeti. A négy fiú testvér: villanyszerelő, esztergályos, vagyonőr, segédmunkás. Neki egyetemi diplomája van. Öt- ven holdat bíztak rá, a gazdaság egyik legjobban jövedelmező üzemágát. Egész embert kívánó feladat. És ami szintén nagy dolog: ma már szava, tekintélye van a termelőszövetkezetben. Tanácsait, utasításait egyaránt megfogadják a sóskúti emberek. Szakértelmével, szorgalmával érdemelte ki. (prukner) állattenyésztők napját. Délután kiállítás nyílik a Mező- gazdasági Múzeum rendezésében. Gödöllőn ezen a napon huszonhét község termelőszövetkezeti asszonyai találkoznak. Hogyan segíthetik a háztáji jövedelemmel a család költségvetését címmel hangzik majd el előadás. A járási nőtanács kézimunkaszakköreinek kiállítása is ez alkalommal nyílik meg Augusztus 23-án a növény- védelem napját az Agrártudományi Egyetemen rendezik meg a járás főmezőgazdászai részére. Ugyancsak Gödöllő lesz a színhelye a népművelők tanácskozásának. Augusztus 24-én gépkihasználási bemutatót és tapasztalatcserét rendeznek Dányban a termelőszövetkezeti főgépészek és brigádvezetők részére. Túrán a járás tsz-főkönyvelői talállcoznak, s vitatják meg a mezőgazdaság és az új gazdasági mechanizmus problémáit. Augusztus 25-én ül össze a szocialista munkaversenyben részt vevő brigádok parlamentje. Ez alkalommal mutatják be a hévízgyörki termelőszövetkezet kertészeti brigádjáról készített Hajnal hasad című filmet. Az agrámapok záróakkordjaként augusztus 26-án a járás termelőszövetkezeti elnökei, főmezőgazdászai és párttitkárai tajiasztalatcslerekirándulás keretében Jászból- dogházára látogatnak, ahol a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajával kétszeresen kitüntetett Aranykalász Termelőszövetkezetet tekintik meg. Az agrámapokat számos filmbemutató és más kulturális rendezvény egészíti ki. tett az emberekkel, hallgatta a panaszokat, feljegyezte a kéréseket. Surány-ligeten ma már a nyári hónapokban hétköznaponként közel háromezer ember tartózkodik. Szombaton és vasárnap azonban megháromszorozódik a forgalom. Ma még az ellátás elmarad a szükségletek mögött, méghozzá jócskán: A képviselőnő sajátmaga akart meggyőződni a telep helyzetéről hogy segíthessen. gazdálkodva a pócsmegyeri tanács községfejlesztési alapjával, vezeti, irányítja az utcák rendezési munkálatait, terveket készít a további fejlesztéshez. A surányi zöldséges pavilon délelőtt 11 órakor még majdnem teljesen üres. Móricz Virág előtte beszélget a várakozó asszonyokkal. Gyakran késve érkezik meg Szentendréről a MÉK friss zöldséget és gyümölcsöt szállító teherautója. OPALY Bronzcsákány Késői bronzkori sírt találtak az ópályi tangazdaságban. A napvilágot látott bronzcsákányt gyönyörű díszítéssel látták el, a sírban négy bronztőrt, borostyángyöngyöt és két ép cserépedényt is találtak. Az értékes leletek a nyíregyházi múzeum gyűjteményét gazdagítják. A nyári hónapokban Leányfalun él, édesapja otthonában Móricz Virág írónő. De nem szentelheti csak hivatásának, az írásnak minden idejét. Mint megyénk egyik országgyűlési képviselője, sokféle gond, panasz megoldását, elintézését is vállalja. Legutóbb részt vett a Szentendrei Járási Tanács ülésén, ahol a szigeten levő kis község, Pócs- megyer és a hozzá tartozó Su- rány-liget helyzete szerepelt a napirenden. Itt vetődtek fel azok a kérdések, amelyek a Dunakanyarnak ezen az utóbbi években egyre terebélyesedő, benépesülő üdülőhelyén keletkeztek és megoldásra várnak. A képviselőnő szorgalmasan jegyzetelt a tanácsülésen és néhány nap múlva leányfalui otthonából útnak indult a szigetre. Bejárta az üdülőtelepet, egy egész napon át beszélgeSurányban először a Dunakanyar Intéző Bizottság helyi elnökét. Bihari Sándor bácsit keresi fel, és vele beszélget. A nyugdíjas mérnök szenvedélyes szeretettel dolgozik az üdülőtelep fejlesztésén. Jól Bizony nem lehet kiszámítani, mert minden nap szinte más időpontban, nem tudni miért. Megtörténik, hogy délután két órakor jön, ilyenkor azután az asszonyok mérgelődnek, hiszen lehetetlenné válik időre az ebéd elkészítése. De elmondják azt is, az élelmiszerüzletben hasonlóan rossz a helyzet: nemegyszer sok százan állnak sorban tejért és kenyérért. Az üzletben ugyanis csak egyetlen ember, a boltvezető szolgál ki. Eredményes, tanulságos volt a surány-ligeti látogatás. Sok mindent meg lehetne oldani nagyobb aktivitással, leleményességgel, felsőbb segítség nélkül is. De persze akad számos olyan hiba is, amiért nem Tahiban, vagy Pócsmegyeren feielősek. A fő tanulság;,.ezen az üdülőtelepien már nem elegendő egy bolt, s különösen nem egyetlen kiszolgálóval. A másik pedig: a zöldséget és gyümölcsöt — amelynek minőségével az idén általában elégedettek a vásárlók — hamarabb kell útjára indítani, hogy időben érkezzék. — Hetes! — Fotó: Gábor Maszekok lakásán, de nem találtain otthon, csak feleségét Érdekelt milyen körülmények között él egy fiatal maszek. A gondosan ápolt kis kertben, szőlőlugas visz a ház bejáratához. A ház nem új. Szoba- konyha, kamra. A hátsó udvarban műhelynek berendezett ól. A szobában ülünk le. — Azt Ígérte, hogy itthon lesz ebédre — mondja az asz- szony, s közben kimegy kávét főzni. , Nyugodtan szemrevételezhetem a szobát A berendezés egyszerű. Az egyetlen luxuscikk — ha lehet annak nevezni — a televízió. Farkasné kínai porcelán csészékben kínálja a kávét. Nászajándékba kapták, öt éve házasok, négyéves kislányuk a nagymamánál nyaral. — Mindig pontosan kész kell lennem az ebéddel, de soha nem lehet tudni, mi jön neki közbe. — Mennyi a férje munkaideje? — Ö, az kötetlen ... Kötetlenül reggel héttől a végtelenségig. Az asszony kedves és fanyarul szellemes. Neki is van szakmája — síkkötő. Sajnálja, hogy nem dolgozhat, annak ellenére, hogy míg Pesten dolgozott három műszakban, fizikuma és idegei felmondták a szolgálatot — Miért nem vesznek gépet? Itthon dolgozhatna. — Nincs arra még keret. Fürdőszobát szeretnénk építeni meg még egy szobát. Minden fillért megnézünk, s egy gép az nagyon drága. Férje oldalkocsis motoron jár, de szórakozni, kirándulni nem nagyon mennek a motoron. Nincs idejük, s a kirándulás mindig külön pénzbe kerülne. Nagy Illés csizmadia a legidősebb kisiparos Monoron. Nyolcvanhárom éves. A ház, amelyben él, nádfedeles és az sem lehet sokkal fiatalabb, mint ő. Aggastyánra számítok, s egy fürge, sima arcú, fehér bajszos kisöreg jön a kapuhoz. Éppen ebédelnek. A konyha és a műhely egyetlen helyiségben van. A befőttekkel teli stelázsi mellett polc cipőkkel és bőrökkel. Paprikás- krumpli és kovászos uborka az ebéd. Illés bácsi felesége 80 éves. Fürge, pirosarcú néni. — Mikor váltott iparengedélyt, Illés bácsi? Mutatja, hogy kissé nagyot hall már. Megismétlem a kérdést — 1908-ban váltottam az ipart — És hány csizmát csinált meg akkoriban egy év alatt? — Akkor megcsináltam, persze volt mindig segédem is, 200—300 csizmát. Élvezettel beszél, elhaló szakmája múltjáról. — Akkor még a gyereknek is, ha iskolába adták, csizma kellett. Aztán nemcsak az, hogy csizma, hanem mindig más volt a csizmában a divat. Mint most ezekben az ipari cipőkben. Volt kérem, rogyott szárú, kemény szárú, ráncos szárú. Mindig a divat szerint ment. Most már nem nagyon csináltatnak nála csizmát Aki csizmát vesz, azt boltban veszi, vagy azoknál, akik piacon, vásáron árulják. Régen ő is ismert volt a gödöllői, dabasi, kátai vásáron. Főleg cipőket javít most, azt is lassan, beteg a keze, rosszul lát. — Pedig a csizmadiának nem is olyan fontos a keze, mint a szeme — mondja. — Hány órát dolgozik naponta Illés bácsi? — Reggel hétkor leülök, ebéd után pihenek egy kicsit, aztán estig. Csak úgy öregesen — mondja. Dolgoznia kell. Nyugdíjra nem számíthat. Gyerekeik — már maguk sem fiatalemberek. — Hívták magukhoz, de ők megszokták, így, nem mennek. Pedig annyi év után most kezd romlani a ház, vizesek a falak. Javítani kéne. Az első háborúról beszél a kisöreg. A hadifogság éveiről. Oroszország ázsiai felében volt hadifogoly. Homoksivatagban épült a tábor. Naponta egy liter víz jutott mosdásra, ivásra személyenként. S ahogy erről beszél, lassan emlékezve a múltra, hirtelen megélénkül tiszta tekintete: — Most hallom a rádióban, hogy hegyeket robbantottak s tengert csinálnak ott. Meg, hogy városok épültek a sivatagban — csendesen folytatja. — De jó lenne megnézni... Mert láttam én, hogy milyen semmi volt ott! Amikor elbúcsúzunk, az utcáról szemügyre veszem ismét az öreg kis házat. A régi cégtáblán még'látszik a neve, de a festett csizmát a csizmadia régen híres cégérét már megette a rozsda. Nádas Péter Barna, zömök, napégett a lány. Csendes és halkszavú. Amikor megtudja, hogy beszélni szeretnék vele, csak hosszas unszolásra jön be az elnök irodájába. Korholja is az elnök csendes szóval: nem ilyen visszahúzódónak ismerték meg az elmúlt fél esztendő alatt, amióta a sóskúti Béke Termelőszövetkezetben dolgozik. Agionómus. Két és fél esztendeje államvizsgázott a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen, A gyú-j rói termelőszövetkezetben kezdte munkáját, de ott nagyon sok nehézséggel kellett i megküzdenie. Az egyik gond: kevés olyan szakember dolgozott a termelőszövetkezetben, akiktől tanulhatott volna, akik kiegészítették volna az egyetemen tanultakat gyakorlati tapasztalatokkal. A másik: nem szívesen vették, hogy nő... A kérdés akaratlan: és itt, Sóskúton? — Itt minden más... — mondja Pató Mária. — Már az a tény is nagy dolog, hogy ez elnök, Simon Ernő, egyetemi diplomás. A főagronómus felsőfokú mezőgazdasági iskolát végzett és harminc esztendős gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. Rajtuk kívül még két agronómus dolgozik a termelőszövetkezetben, az egyik mezőgazdasági technikumot, a másik felsőfokú mező- gazdasági technikumot vég- i zett... Ilyen emberek mel- > lett öröm dolgozni. Ha va-: lami problémám . van, bár- j melyikükhöz fordulok, szíve-! sen segítenek... — És a másik gond itt nem : gond? A válasza határozott — Nem... Az ötven holdas * kertészet « vezetője vagyok. Huszonöt hol- ; dat öntözünk, huszonöt holdon ! zellert termelünk. Tizenhat; brigádtag dolgozik a kerté- ! szetben ... — Eltűnődik, in- ! kább csak magának mondja.! — Nem tudom teljesen elítél- : ni azokat, akik idegenkednek • a női mezőgazdászoktól. Fur-j csállja? Pedig higgye el, iga-' zam van. A nők a mezőgazda- > ságnak nem minden területén ! állják meg a helyüket. Leg-i alábbis nem hibátlanul. A nők! előbb-utóbb férjhez mennek,! gyereket szülnek. A határjá-i rás, a hajnali munkakezdés ne- ! hezen egyeztethető össze a nő' feleség és anya szerepével... i De vannak a mezőgazdaságnak i olyan ágai, ahol a nők kitű- i nőén megállhatják a helyű-: két... Nekem szerencsém volt; itt, Sóskúton. Ilyen feladattal; bíztak meg ... — Azt hiszem, igaza van ... | — kapcsolódik a beszélgetésbe- Simon Ernő, a termelőszövet-1 kezet elnöke. — Nekem is van- ] nak olyan gazdaságvezetö is- i merőseim, akik idegenkednek a női agronómusoktól. Nem általában, hanem a saját konkrét esetükben. Mert nekik olyan agronómusra van szükségük, aki hajnalban kel, egész nap a határt járja ... Ha közgazdászra, kertészetvezetőre vagy például baromfinevelő szakemberre lenne szűk'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS. Monoron ötven szakmában, összesen 152 kisiparos dolgozik. Kovácsok és kőművesek, kosárfonók és szitakészítők, szikvizes, szabó, fogtechnikus, fényképész, fodrász és ki tudná felsorolni az összesét. Pedig érdekes volna felsorolni ezt az ötven szakmát és érdemes lenne összehasonlítani — mondjuk egy tíz év előtti kimutatással. Kitűnne, hogy szakmák is, mint mestereik, élnek egy ideig, aztán meghalnak. A sajnálatos különbség csak az, hogy a szakmák mindig túlélik művelőjüket. Hogy csak egyetlen példát és ellenpéldát említsünk: a legújabb iparengedélyes szakma Monoron, a füldugókészítés. És egy nagyon régi, több ezer éves szakma halt meg az elmúlt években — a kocsigyártás. Kinek kell ma szekér, cséza, hintó? Pedig ez a szakma még 25 évvel ezelőtt a nélkülözhetetlenek közé tartozott. S a mester? Kókay Gyula a kocsigyártásról áttért a járási kisiparosok ügyeinek intézésére és érdekeinek képviseletére. A kontárok S ha már az érdekképviseletnél tartunk, Idézek a KIOSZ egyik jelentéséből, amelyet a pártbizottságnak küldtek: „Sok a munka az építs szakmában, de meg kell mondani őszintén, hogy sok a kontár is. A kontárkodás amolyan rétestészta ügy, a végtelenségig nyújtható. Egy azonban bizonyos, hogy a már közreadott esetekben rugalmasabban kellene eljárni, gyorsabban, pontosabban és kideríteni azt is, hogy az anyagot honnan szerzik be.” Furcsa dolog ez a kontárkodás, valóban. Nálunk a kisiparosok a községekben, de még a járási székhelyeken is monopólhelyzetben vannak. A kontár illetéktelen kon- kurrencia, amelyet az állam hivatalból üldöz. Ezt kívánja a kisiparos és a lakosság érdeke is. De kialakult a közvéleményben egy furcsa szemlélet, amely szerint a maszek amúgy is sokat keres, miért ne adjuk akkor a munkát az olcsóbban dolgozó kontárnak? A kontár'tehát veszélyt jelent a kisiparosnak, aki az elterjedt vélemény szerint gazdag ember. Hogy gazdagok-e például Monoron a kisiparosok? Vannak köztük, akik jól keresnek. Igaz, munkaidejük nem napi nyolc óra. A kisiparosok többsége mégsem négyszobás villában lakik, s nem Opelon száguldoz mulatóhelyről mulatóhelyre. Monoron például öt iparos dolgozik a Kisipari Exportra Termelő Iroda részére. Farkas Titusz villanyszerelő a legfiatalabb kisiparos Monoron. Két éve önálló. Munkáját szeretik, mert alapos, precíz és gyors. Délben kerestem ! A KÉPVISELŐN
