Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-12 / 190. szám
/£»< HEGYEI úMívlap 1966. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK EZÜST TE ÁS KÉSZ LET... Véget ért a Malaysia és Indonézia közti hadüzenet nélküli háború Abdul Razak, Malaysia miniszterelnökhelyettese és külügyminisztere és Adam Malik indonéziai külügyminiszter csütörtökön Djakartában megállapodást írt alá, amely véget vet a két ország között három »és fél év óta tártó ellenségeskedésnek és a hadüzenet nélküli háborúnak. A megállapodás négy cikkelyből áll. Az első leszögezi, hogy a ma- laysiai kormány a két ország közti problémák megoldásának előmozdítására hajlandó alkalmat nyújtani a Borneo szigetén fekvő Sarawak és Sabah lakosságának, hogy „szabad és demokratikus módon szavazzanak, milyen státust akarnak Malaysián belül”. A második cikkely szerint az indonéz kormány a két ország együttműködése és barátsága megteremtésére Malaysiával egyetértésben úgy határoz, hogy azonnal felveszik egymással a diplomáciai kapcsolatokat. A harmadik cikkely megszabja, hogy a két ország kormánya véget vet a köztük levő ellenségeskedésnek, a negyedik cikkely pedig arról intézkedik, hogy a megállapodás az aláírás időpontjától kezdve lép életbe. A konfliktus a két ország között 1963-ban Malaysia Államszövetség megalakításának pillanatában kezdődött, amikor Sukarno Malaysiát neokolonialista struktúrának minősítette és minden kapcsolatot megszakított vele. Razak malaysiai minisz-. terelnök-helyettes az aláírás I ceremóniája előtt kíséretével I látogatást tett Sukarno elnöknél. Razak átadta Sukarnónak a malaysiai király ajándékát, egy ezüst teáskészletet. Találkozásukkor kezet fogtak egymással, majd beszélgetésre visszavonultak az elnöki palotába. Sukarno igen udvarias volt Razakhoz, de ajándékot nem adott át neki. Jelentés az Orbiterről A szerdán felbocsátott Lunar Orbiter amerikai űrhajó a Hold felé halad — de egyelőre bizonytalan, hogy rá le- het-e irányítani a megfelelő pályára. Az űrhajó, ha a jelenlegi irányban folytatja útját, mintegy 9000 kilométerrel halad el Földünk útitársa mellett, azért pályáját segédrakétákkal menetközben helyesbíteni kell — ám az Orbiter mindeddig nem tájolta be magát a pályakorrekcióhoz szükséges helyzetbe. VUHAN 10 ezer milkista a Jangce folyóban Több mint 10 000 kínai mi- licista augusztus 8-án teljes fegyverzetben átúszta a Jangce folyót. Az Uj Kína jelentése szerint erre a teljesítményre Mao Ce-tung elnök példamutatása ösztönözte őket Mint ismeretes, Mao Ce- tung július 16-án úszott a Jangce folyóban. A BIZTONSÁGI TANÁCS szerdán este meghatározatlan időre elnapolta annak a teljesen alaptalan angol panasznak a vitáját, amely szerint két egyiptomi repülőgép jemeni területről behatolt a Dél-Arab Államszövetség légiterébe. Lapzártakor érkezett Habsburg Ottó Ausztriában Habsburg Ottó csütörtökön délben nyitott gépkocsin családtagjai társaságában 21 év után először utazott be Salzburgnál Ausztriába. Habsburg Ottó egyébként 47 év óta száműzetésben élt. Betájolták az Orbiter 1-et A földi ellenőrzőközpont az elektronikus számítógépek segítségével utasítást adott az Orbiter 1-nek: vegyen irányt a Holdra. A Hold-rakéta az utasítást „vette” és sikeresen végrehajtotta, betájolta magát útjának végcéljára. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) jesztése alapján elfogadta a nemzetközi vásárokon való részvétel és az önálló külföldi magyar kiállítások jövő évi programját. INDONÉZIA újra részt vesz az UNESCO munkájában, jelentette be Malik, indonéz külügyminiszter. KÉT DIÁK meghalt, midőn az indiai Asszám állam területén a rendőrség tüzet nyitott a feketézők ellen tüntető diákokra. A testvérországok életéből A MI-6 európai körútja Az orosz „Mackó” sikere tizenegyezer kilométeren át Mihail Mii MI—6 nevű helikoptere 11 ezer kilométert tett meg Európában — Lengyelország, Dánia, Hollandia, Franciaország, Svájc, Ausztria, Magyarország — felett. S bármerre járt, mindenhol kíváncsi tekinte-, tek ezrei követték a világ legnagyobb helikopterét-. Nyugat- Európában először a tavalyi repülési és űrhajózási kiállításon látták Párizsban. Fél évvel a kiállítás után az orosz „Mackót”, ahogy a MI—6-ot ereje miatt elnevezték, meghívták dolgozni. Dél-Franciaországban évente több mint húszezer hektár erdő ég le. Az erdőtűz, a fában úgyis eléggé szegény ország számára, szinte nemzeti tragédia. A tűz elleni harchoz a franciák régi amerikai repülőgépeket és néhány helikoptert használnak. Mikor a franciák meghallották, milyen eredményesen használják fel a szibériai erdőtüzek oltásánál a MI—6-ot, meghívták, hogy maguk is meggyőződjenek erről. Vaszilij Kolosen- ko, a helikopter parancsnoka elmondotta, miképpen dolgoztak Toulon környékén. Ejtőernyős tűzoltókat dobtak le, vizet fecskendeztek a tűzfészekre. A szovjet helikopter körülbelül 10 000 liter vizet képes szállítani. A légáramlatok, melyeket hatalmas légA (urbólégcsavaros MI—6 helikopter a levegőben csavarja kelt, eloltják a tüzet. Ennek köszönheti a „füstfaló” nevet. A szovjet helikopter munkáját állandóan fürkész-szemek- kel figyelték a különböző helikopter-cégek képviselői, akik ez alkalomból gyűltek össze a tűz körzetében, — Mackónk munkája ötösre sikerült —, mondja Ko- losenko. — Francia- ország jóval előttünk kezdett helikoptereket készíteni, de olyan munkabíró gépet, mint a mi MI— 6-unk, még nem építettek. A kereskedelmi ügyekhez igaz, nem értek, de a nagy érdeklődés után ítélve, Franciaország szívesen vásárolna MI—C-okat. Azt mondták, hogy a költségek hamar megtérülnek, a leégő erdők értékéből öt ilyen helikoptert lehet venni évente. Vaszilij Kolosenko igen szívesen emlékszik vissza a Svájcban eltöltött napokra. — Hajnaltól estéig, naponta 12 órát voltunk a levegőben, függesztéssel szállítottunk magas feszültségű villamosvezetékek tartóoszlopait, drótkötélvasutak kabinjait, betonoszlopokat, mindent, amire megkértek — mondotta. Svájcban a szovjet pilótákhoz gyakran fordultak olyan kéréssel, hogy a reklám kedvéért emeljenek fel különböző súlyos tárgyakat. — Egyszer — közli Kolosenkó — a helikopter mellé odavonszoltak néhány ágyút. — Fölemelné? — Egyet? Kössenek rá hármat! Kolosenko sok érdekes képet hozott haza. Az egyiken egy magashegyi cementtároló héttonnás bunkerjét emeli a MI—6-os. Erre az alkalomra óriás betűkkel ráírták a bunkert gyártó Stag cég reklámját. Hasonló kéréssel fordultak a gép személyzetéhez Ausztriában is, ahol a helikopter bemutató repüléseket hajtott végre. A kéthónapos európai turné alatt a MI—6-os több, mint kétszáz repülést hajtott végre. Oleg Morszkov 1968. JÚNIUS 15-ÉN Öss^eütkö%liet^e a Föld. és 20 Ikarust kisbolygó? az üstökösöktől stb. abban különböznek, hogy a nagy bolygókhoz képest igen kis méretűek és nincs csóvájuk, mint az üstökösöknek. Keletkezésükről úgyszólván semmit sem tudunk, noha egyes tudósok úgy vélik, hogy valamiféle bolygó felrobbanása, vagy szétesése útján keletkeztek. EZt a hipotézist azzal az érvvel támasztják alá, hogy az aszteroidák fő tömegének pályái a Mars és a Jupiter pályája között húzódnak. Az aszteroidák, a naprendszer más tagjaihoz hasonlóan, természetesen a Nap körül keringenek. Mivel pedig a Föld pályája a Mars pályáján belül húzódik, azért az aszteroidák fő tömege nem kerül közel a Földhöz. Ezen oknál fogva az egy kilométernél kisebb átmérőjű aszteroidák nagy részét még a legerősebb teleszkópokkal sem lehet észlelni, mert fényvisszaverődésük igen gyenge. Eddig még csak mintegy 1600 aszteroidát regisztráltak a legfényesebbeket, noha számuk feltehetőleg meghaladja a 40 000-et. A legutóbbi évtizedekben a csillagásztechnika hatalmas fejlődése folytán sikerült az aránylag kicsi (1 km átmérőjű) aszteroidákat is lefényképezni, méghozzá a Föld pályájának közelében. Mindazon aszteroidáknak, amelyek megközelítik a Földet, férfineveket adtak. E „földi” csoportban először ésügyi miniszter első helyettesének tájékoztatóját a nyári nezőgazdasági munkákról. A Szakszervezetek Országos fanácsának javaslatára a Mi- úsztertanács módosította aj iolgozók társadalombiztosítási j íyugdíjáról 1958-ban hozott j ■endeletét. A módosítás azok- ! ■a az öregségi nyugdíjasokra i vonatkozik, akiknek nyugdíját: íz 1954. október 1. után ér-: rényben levő jogszabályok j izerint állapították meg. Az j ij rendelkezés értelmében az j lyen öregségi nyugdíjasok kö- > :ül, akik 1966. augusztus 1-én! nunkaviszonyban álltak és! íyugdíjuk megállapítása után! !6 hónapon át dolgoztak (illet- ! 'e dolgoznak), utolsó 36 havi: nunkabérük alapján kérhetik; :orábban rögzített nyugdíjuk! íjbóli megállapítását, ha ez! izámukra kedvezőbb. ! A Minisztertanács a külke-! eskedelmi miniszter előter-!----------------1 r zqnnrlm BELÉPÉSBE FELVESZÜNK \ \ szerkezetlakatos szakmunkásokat, 5 valamint vidéki 5 s munkára gép- és szerkezetlakatost, lánghegesztőt, férfi segédmunkásokat ^ és portást * ! Jelentkezni lehet , $ ORSZÁGOS BANYAGÉPGYARTÖ . A . . ORSZÁGOS BÁNYAGÉPGYARTÖ VÁLLALAT Bpest IV., Baross u. 91—95. M. Sz. Jarov-Jarovoj szovjet tudósnak, a Sternberg csillagászati intézet főmunkatársának kommentárja: Összeütközhet-e a Föld és az Ikarusz? Nem! § § Ahhoz, hogy megértsük, mi- ^ ért tagadó a válasz, világos fo- Sgalmat kell alkotnunk arról, ^ mi is a Föld és az Ikarusz a ^ naprendszer méretei szem- ^ pontjából, s tudnunk kell, hogy ^mennyire ismerjük pályájukat. ^ A Föld átmérőjét ma már ^méternyi pontossággal ismertjük. A Föld átmérője valamiével kisebb a Hold-pálya átmé- $ rőjének hatvanad részénél, pvagy a Föld és a Nap közti ^ átlagtávolság 12 ezred része. ^ A Föld Nap körüli pályáját S jól ismerjük. Ha valamely más t égitestnek a Naphoz viszonyított mozgását ugyanilyen vagy ^ még nagyobb pontossággal is- § merjük, akkor nemcsak az § összeütközés pillanatát (ha er- pe egyáltalán sor kerül), hanem íazt is ki tudjuk számítani, S méghozzá 150 km-nyi pontostággal, hogy a földkerekség ^melyik térségben fog becsapódni ez a test. ^ Mit tudunk hát most az Ika- pusz kisbolygóról és milyen é ennek az aszteroidának a moz- Sgása? Az aszteroidák, vagy t kisbolygók a naprendszer töb- tbi tagjától, a nagy bolygóktól, mindössze őt napon át — október 25-től 30-ig — észlelték. Az utolsó napon (október 30- án) csaknem az égbolt negyedrészén, rendkívül gyorsan vé- gigszáguldott. Gyors mozgása és a Földtől való eltávolodásának arányában végbemenő lényeges fénycsökkenése miatt a csillagászok ezt a kisbolygót is „elvesztették”. A Hermes kiszámított pályája azt mutatta, hogy ez a kisbolygó október 30-án 580 000 kilométernyire közelítette meg a Földet, vagyis mindössze másfélszer akkora távolságban suhant el mellettünk, mint a Hold. A.-. Ikarusz aszteroidát, amely a tudósok egy részét megijesztette, Walter Baade német csillagász fedezte fel 1949. június 26-án az amerikai Palomar obszervatóriumban. Az Ikarusz igen elnyújtott pályán kering a Nap körül, s közelebb kerülhet a Naphoz, mint a Merkur, viszont jobban eltávolodhat tőle, mint a Mars. Nap körüli keringési ideje 409 nap (tehát nem 406, mint ahogy a Der Spiegel cikkében olvassuk). Az Ikarusz a Nap körül 409 nap alatt egy fordulatot megtéve ig n közel megy el a Föld mellett, 7 millió kilométernyi, sőt ennél kisebb távolságra. Ugyanakkor még kis teleszkópokkal is megfigyelhető. Az Ikaruszt a későbbi években is megfigyelték, ami lehetődé tette méretének és pályájának elég biztos megállapítását. Átmérője megközelítőleg egy kilométer, tömege pedig 1,4 milliárd tonna. A Naphoz közeledve az Ikarusz 600 C-fokra felhevül, a Naptól maximálisan eltávolodva pedig hőmérséklete a 0 fok alá süllyed. Az amerikai elméleti űrkutatók még azt is javasolták, hogy használják fel az Ikaruszt a Nap közelről való kutatására: az űrhajó elrejtőzhet az Ikarusz árnyékában, ami megóvja őt attól, hogy a Nap közelében túlságosan íel- hevüljön. Az Ikarusz mozgását a nagy bolygók vonzása befolyásolja, ezért a Föld és az Ikarusz pályái. közti legrövidebb távolság az utóbbi években csökkent. Ez azonban még nem jogosít fel bennünket arra az állításra, hogy pályájuk kereszteződésének pillanatában a Föle’, és az Ikarusz a metszéspontba kerül. Ennek valószí- nűsé; e a nullával egyenlő. Annál is inkább, mivel a csillagászok ma már viszonylag jól ismerik az Ikarusz mozgását, s ez nem ad alapot arra, hogy 1968 nyarán jövőnk felől nyugtalankodjunk. Ilyen körülmények között azt a néhány foknyi eltérést, amelyről R. S. Richardson amerikai csillagász beszél, semmiképpen sem lehet jelentéktelennek tekinteni. Bolygónk szárazföldi felszíne arról tanúskodik, hogy a Föld még soha sem ütközött össze akkora égitesttel, mint az Ikarusz. így tehát teljesen alaptalan az a feltevés, hogy 1968-ban a Föld és az Ikarusz találkozni fog. Ez p válasz azonban nem azt jelenti, hogy a jövőben a Föld nem fog találkozni a maga útjában más égitestekkel, mégha nem is olyan nagyokkal, mint az Ikarusz. A jövőben az emberiségnek a kozmonautika fejlődésével kapcsolatban va- lósz nűleg gondoskodnia kell arról, hogy a Földet körülvevő kozmikus teret különle^^s műszerekkel „végigvizsgálja”. Ekk'- majd regisztrálni lehet, legalábbis a nagy meteori tokát, mielőtt behatolnak a Föld légkörbe, avagy bolygónkat megkerülve, elszáguldanak mellette. az Erőst fedezték fel (1898- ban). Ez a kisbolygó 23 millió kilométernyire tudja megközelíteni a Földet. Átmérője körülbelül 12 km. Ez az aszteroida a csillagászatban igen nag” szerepet játszott. Rendkívül precíz megfigyelések révén sikerült felállítani mozgásának pontos elméletét, ami lehetővé tette végső soron a Nap és a Föld közti távolság pontosabbá tételét. Ennél pontosabb eredményeket csupán a Venus rádiólokációja hozott a legutóbbi években. Az Eros után felfedezték az Albert (1911), az Alinda (1918) és a Ganimedesz '1924) kisbolygót. Ezek az aszteroidák az Eroshoz hasonlóan nem kerülnek túlságosan közel a Földhöz, ezenkívül pályájuk a Eöldpálya határain kívül fekszik. Ugyanezen kategóriába tartozik az 1932-ben felfedezett Amur is. Ám ugyanebben sz évben felfedezték az Apollót, amely csaknem 13 millió kilométernyire megközelítheti a Földet. Pályáját azonban nem iikerült elég pontosan megállapítani, s 1932 óta az Apollót lem is figyelték meg, vagyis Elvesztették”. Ugyanez a lelyzet más aszteroidákkal is: íz 1936-ban felfedezett, s igen •ovid ideig megfigyelt Ado- üsszal, amely szintén közel terülhet a Földhöz. Ebben a sorozatban a legér- iekesebb aszteroida kétség- elenül az 1937-ben felfede- :ett Hermes. Ezt a kisbolygót
