Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-07 / 186. szám
1966. AUGUSZTUS 7., VASÄRNAP "V/ÉYrfWP 3 Mit tervez a megye helyiipara? A Pest megyei Tanács he- lyiipari vállalatainak tervelőadói a hét végén jöttek össze, hogy megbeszéljék éves munkájuk egyik legjelentősebb szakaszát: az 1967. évi tervek elkészítését. Ditrói Zoltánná és dr. Stark Antalné, az ipari osztály munkatársai beszéltek a tanácsvállalatok előtt álló feladatokról. Négy nagy megyei sütőipari vállalatnál 1,5—2 százalékkal több kenyeret és 3—5 százalékkal több péksüteményt készítenek jövőre, mint az idén. A Pest megyei Műanyagipari Vállalat új pro- filial bővül. E vállalatok munkájában is újabb hangsúlyt kap az export: a szeszipari vállalat segédüzeme nagy menynyiségű szárított gyümölcsöt és zöldséget indít a nyugati országokba. A Ceglédi Cipőipari Vállalat éves tervében 400 000 pár lábbeli elkészítése szerepel. Már e tervkészítésnél is érződik az új gazdasági mechanizmus szelleme. A helyiipari vállalatok nem kapacitáskihasználásra, hanem az igények kielégítésére termelnek. Az értekezlet végén Ko- váts Sándor az új beruházási lehetőségekről adott tájékoztatást, míg Kiss Győző az anyaggazdálkodás egyszerűsítését, a beszerzések rugalmasabb megoldási lehetőségeit ismertette. (P. R.) KONGRESSZUSRA KÉSZÜLÜNK CÉL OK ÉS ÉRDEKÉK Beszélgetés Palotás Károllyal, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa vezető titkárával íIAR TOSITJAK, DE NEM KELL SENKINEK ff í* Árumentés? Eszmei „hordópark” • Álcázott uborkák Ha nem tudnám, merre van a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központjának gyóni tartósító üzeme, messziről elárulná akkor is az illata. Már mint a romlott uborkáé ... Ládahegyekben tornyosul az üzem udvarán, s ha néhány mázsányin túladnak — trágyának szállítják a dabasi termelőszövetkezetbe — máris jön az utánpótlás. — A múltkor hat vagon árut kaptunk — három nap alatt. Az egyik nap például három és fél vagonnal. A munkáslétszám viszont csak napi 1,6 vagon feldolgozásához volt elegendő ... — Hogy érhette önöket ilyen készületlenül az uborkaszezon? Kiszely István üzemvezető: — Sajnos, a MÉK nem értesít bennünket előre a szállítmányokról ... Pedig már többször kértem ... Ami a létszámot illeti, az igazi szezon csak most augusztusban kezdődik, s nekem erre az időre kellett takarékoskodnom a béralappal ... így is vettem már fel embereket. Más bajok is vannak itt. Megtudom, hogy Abonyt és a dabasi járást kivéve, a megye többi részéből általában gyenge minőségű árut kapnak. Még az is megesik, hogy a fonnyadt uborkába egy sor frisset raknak — álcázásul — a feladók. A hordókésziet — papíron — 19 055 hektoliter. A valóságban jóval kevesebb: 2770 hektolitert kitevő hordó ugyanis teljesen használhatatlan; 2082 hektót foglalnak le a tavalyi, eladhatatlan savanyúságok, 900 hektóban pedig ecetet tárolnak. Kinnjártunkkor napok óta szünetelt a kovászos uborka kiszállítása — a központtól nem kaptak diszpozíciót — pedig két vagon készáru várt vevőkre. A kiszállítás pangása azzal a következménnyel is járt, hogy az újonnan beérkező árut, kovászos helyett sósvizes uborkának kényszerültek feldolgozni, az értékesítés halvány reményével, hiszen ilyen célra 12—15 centis, 40 —50 dekás uborka nem alkalmas. — Tudom, hogy az árumentés népgazdasági érdek: igyekszünk is megmenteni, amit csak lehet. De mostanában olyan árukat is tartósítanunk kell, amelyről eleve tudjuk, hogy eladhatatlan. S itt nemcsak a félkilós, vénségtől megsárgult uborkákra célzott, hanem olyan „ínyencségekre” is, mint az ecetes sárgarépa, ecetes karfiol és az ecetes spárga. Felsőbb utasításra tavaly több ezer kilogrammot raktak el ezekből. Ért már néhány meglepetés ezen a telepen, de az ecetes spárgára mégsem voltam felkészülve. Sajnos, a fogyasztók sem. Ott is maradt, mind egy szálig. az üzemben. Végül belevágták a vegyes csalamádéba. — Hiszen akkor mégsem veszett kárba! — mondom megkönnyebbülten. — Legalábbis nem teljesen — bólint szkeptikusan a kon- zervmester. — Az elsőosztályú spárga kilója 12 forint. A csa- lamádéért viszont 3 forint 17 filléres bruttó termelői árat kapunk kilogrammonként. — Remélem, levonták a tanulságot az esetből? Széttárja a kezét: — Idén is el kellett raknunk 2795 kilót. Tanácstalanul nézzük egymást. Az irodában légyfelhők röpködnek. Idecsalja őket az uborkahegyek illata. ny. é. Bárhová megy a megyében, mindenütt ismerősként fogadják. Tizennégy éve tölti be fontos posztját s még régebben, 1945-től dolgozik a szak- szervezeti mozgalomban. Meszervezet a maga területen, a saját eszközeivel járuljon hozzá az országos feladatok teljesítéséhez. Az eltelt négy esztendőben arra törekedtünk — s eredménnyel —, hogy a megyénkben dolgozó 129 ezfr szervezett munkás képviselőiként sajátos eszközeinkkel érvényesítsük a párt politikájának megvalósulását. Mire gondolok? Arra, hogy példáid a m unka körül menyek javításában igen nehezen jutottunk előre a tanácsi iparban. Most — s ezt örömmel mondhatom — végre előbbre léptünk, mégpedig jelentősen, s ebben az évben mintegy hétmillió forintot költenek a tanácsi iparban szociális és munkavédelmi létesítményekre. Zavartalan együttműködés A szakszervezetek párt— A magunk területén — mondja — azt tartom a leglényegesebbnek, hogy a párt Vili. kongresszusa után egészséges, s egyenletes fejlődés indult meg a szakszervezetek munkájában, a tevékenység formai része rovására — igen helyesen — a tartalmi kérdé- ' sek kerültek előtérbe. Példákat sorol fenti, elvont- nak tűnő szavai igazolására: a munkaversenymozgalom legjelentősebb tartalmi változását a szocialista brigádmozgalom megszilárdulása jelentette. Négy év alatt megkétszereződött a szocialista címért küzdő kollektívák száma. A termelési tanácskozások mindinkább az üzemi közvélemény döntő fórumává lesznek: az elmúlt négy évben — a VIII. kongresszus határozatait következetesen megvalósítva — az üzemi demokrácia erősödött, s nem egy gyárunkban, mint például a Mechanikai Műveknél, az eredmények egyik biztosítéka lett. — Ma már nem itt van a hiba — jegyzem szavait —, hogy nem hallgatják meg az embereket, nem mondhatják el a véleményüket: sokkal inkább ott, hogy a meghallgatást igen lassan követi a cselekvés, holott a dolgozók joggal igénylik, hogy időben és megfelelő választ kapjanak észrevételeikre, véleményükre. A Csepel Autógyárat, a Nagykőrösi Konzervgyárat említi, mint olyan üzemeket, ahol jó az együttműködés a gazdasági vezetéssel. Célok és érdekek azonosságáról beszél, s arról, hogy a szakszervezetek érdekvédelmi feladata kettős, mert mindkét „fél”, az állam és a dolgozó érdekeit egyaránt képviselnie. védenie kell. A Vili. pártkongresszus arra ösztönözte a szakszervezeteket, hogy legyenek önállóbbak, kezdeményezőbbek, s ez — különösen az üzemekben — még nem mindenütt valósult meg. Mindenki a maga területén — A VIII. pártkongresszus egyik lényeges tanulsága az volt számomra, hogy minden ! FORGALOMBAN SZERDÁTÓL ! e !Fesztivál - lemezen! Eladók a képzőművészek — vevő az állam Szombaton a budapesti Műcsarnokban nagyszabású, több száz alkotást felölelő kiállítás nyílt azokból a képzőmű- ; vészeti alkotásokból, amelyeket 1965-ben állami vásárlási aukciókon vásároltak festő- szobrász- és grafikusművészektől. Győztes: leesés A múlt évi községfejlesztés) versenyt — a nagy községek kategóriájában — és az azzal járó 100 000 forintot Vecséí nyerte. Az egész összeget járdaépítésre használják fel. Eddig másfél kilométeres járdái építettek, de év végére ez megkétszereződik. A munkákban nyugdíjasokból állé házi brigád is részt vesz. C *t_ ' * * I • r bziberiai hajó — a Balatonon A Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyáregységében szombaton vízre bocsátották a szibériai folyókra tervezett első kétezer lóerős toió-vonta- tóhajót. * Aki több százezer eve élt érdiek emlékét őrzi (Foto: Gábor) Evek óta létezik, de hivatalosan csak nemrég ismerték el helytörténeti gyűjteménynek. Érd-Öfalu egyik házában bár tágas, de mégis egyetlen szobában található. Sok százezer esztendős múlt kicsiny helyen is elfér. A szobaajtón fehér lapról olvasható, vezető: Jovicza Ignác, helyettes vezető: Magyar Domonkos, gondnok: Pa- tyi Vilmos. Róluk majd még beszélünk, de előbb nézzünk csak széjjel. a kiállítóit tárgyak között. Az egykori török templom faragott szegletköve, egyetlen maradványa a ma is álló dzsámi mellett emelkedett épületnek. Egy koponya, ugyancsak a török időkből. Talán a honfoglalás kora óta földbe rejtőzött kard, annak Ls inkább csak a kontúrjai, annyira szét marta már a rozsda. Még régebb időkről és emberekről, keltákról beszél a gabona tárolására szolgáló jókora agyagedény, mellette ősmalom: lapos kőtál, két kőgolyóval. Aztán a tárolókban töméntelen megkövesedett csiga, kagyló, másfél- millió esztendővel ezelőtt tengerben élték itt. Ez meg egy teve állkapcsa, nem Érd vezér bolgárai, hanem Hamzsa- bég török falu parasztjai ekevonó barma hagyta az utókorra. Még két állkapocs, az egyik barlangi medvéé, a másik orrszarvúé, mindkét állat kedvelt csemegéje volt az ősembernek, aki évszáz- ezredekkei ezelőtt Érden lakott. Pattintott kőszerszámai — lehetnek százezer, de akár négyszázezer évesek is, hiszen hosszú korszaka volt az ember történelmének a paleolit — szintén láthatók az üveg alatt. — Egész Magyarországon nincs Érden kívül gazdagabb lelőhelye az őskő- konszalaiak — mondja Jovicza Ignác a gyűjtemény vezetője, aki egyébként műkedvelő régész, s mint annyian szerte a megyében a régészkedók közül, szintén pedagógus. Igazgatója voll Budapesten a Be- zerédy utcai elemi iskolának, Tankönyveket is írt, archeológiával azonban csak azóta foglalkozik, amióta negyven évi szolgálat után 1941-o.tn nyugalomba vonult. Az ősember pattintott koszerszámait Érd halárában három éve lelték Patyi Vilmossal. — Kiszolgáló volt itt a népboltban, nagyon intelligens ember, képezte magát. — ezt mondja róla. — Sokat értett a régészethez és sokat dolgoztunk együtt. Sajnos egy esztendeje Sopronba ment boltvezetőnek: Mi vitte élete munkás évei után erre az útra a nyugalmazott iskolaigazgatót? — Pesten születtem ugyan, de érdi származású vagyok. Anyám öreg házában lakom most is. Már gyermekkoromban érdekelt Érd vaióban mozgalmas, változatos története. Mióta ember él a földön, mindig lakott hely volt ez a faiu, erről vall majdnem minden ásónyomra a talaj. Negjedszázada amint nyugdíjba ment, Érdre költözött és a faiu történetének adatait szedte össze. Aztán belefogott és meg is irta. A kézirat mintegy, két éve elkészült, de nincs aki kiadja, pedig Érd története igazán figyelemreméltó, és ahogyan összefoglalta, lekötő olvasmány lenne. Megy a szekrényhez, előveszi a gépelt lapokat őrző dosz- sziét, hozza, kissé komótos mozgással, de egyenes derékkal, szemüvege mögül, fiatalosan csillogó szemmel. — Talán megérem még, hogy kinyomtatják. Tavasszal vette át a gyémántdiplomáját, idén tölti be 86. életévét. Sz. E. — szatiszervezeten. pdu| irányítása ma már nemcsak i megyei szinten, hanem a já- ! rásokban, a nagyüzemekben ' is valóban elvi, nem ismeri ! a beavatkozást, sőt: önállóságra ösztönzi bizottságainkat. Mi magunk is igen sok segítséget kaptunk és kapunk a megyei pártbizottságtól: kezdeményezéseinket mindenkor támogatták, s ha arra volt szükség, vitáinkban, küzdelmeinkben is segítettek. Örvendetes, hogy sokat javult a tanácsok és a szakszervezetek együttműködése, mind több helyen egyesítik erőiket a közös feladatok megoldására. Ugyanakkor — s ezt is hangsúlyozni kell — több olyan terület van, ahol előbbre tarthatnánk, ha több megértésre, segítségre találtunk volna. Említhetek ellátási problémát, például a Csepel Autógyár lakótelepén, a százhalombattai lakótelepen, s Vácott; a nők helyzetével való foglalkozást, s más gon- i dókat. A jelenleginél nagyobb segítségre, támogatásra számítunk a dolgozók kulturális — eszmei nevelésében is. Jogok és kötelességek A VIII. kongresszus kül- j dőlteként sok dolgot feljegy- i zett füzetébe: az akkor elhangzottak jó része mellé ma már odakerülhet a „teljesítve” : megjegyzés. « > Jogok és kötelességek vi- ; szonyát hangsúlyozza, s itt — > mint mondja — sok még a ! tennivaló. Megtörténik, hogy ■ nyugdíj előtt álló embernek ! mondanak fel, terhes anyát : bocsátanak el, vagy olyat, aki ; előző hónapban kitüntetést S kapott... A szakszervezetek [alaposan mérlegelnek: ha a ; dolgozót terheli mulasztás, vé- ! tek, tudtára adják. Ám ha a t dolgozónak igaza van, akkor ! teljes súlyával melléje áll a ; szakszervezet s ebből jottá- [ nyit sem engednek. A VIII. [ kongresszuson sok szó esett S a vezetés színvonalának ja> vitásáról: — Ez állandó s ! fontos tennivaló. A vezetés felsősorban emberekkel való 1 foglalkozást jelent. És ezt ! újra és újra hangsúlyozni kell, ! mert még mindig találkozni ! lélektelenséggei, felelőtlenség- : gél. ; Ott volt a Szakszervezeti ; Világszövetség legutóbbi, var- [ sói kongresszusán. Látta, hal- j lotta, milyen nagy érdeklődés- ! sei figyelik a kapitalista or- fszágok munkásai a szocializ- ; must építő társadalmak ered- í menyeit, gondjait. ; — A maguk jövőjét keresik ; bennünk. És akkor éreztem KépviselojeKent ott volt a pan i VII. és VIII. kogresszusának | küldöttei között: ismét kong- j resszusra készülünk, ha mérleget készít, hogyan látja a VIII. kongresszus óta eltelt négy esztendőt? igazán felelősségünket: valamennyi tettünk lényegében agitáció, mert a világ minden táján visszhangra leL A napjainkban kibontakozott kongresszusi verseny jelentős és lelkesítő eredményeit említi, a műszakiak fokozott bekapcsolódását, a gazdaságirányítás új rendszerével összefüggő feladatok előkészítését, a szakszervezetek növekvő szerepét az új mechanizmusban: valamennyi nagyobb helytállást követel. — Az ember inkább csak előre néz, a megtett utat ritkábban méri fel. Mégis, ha a VIII. kongresszus óta megtett utat felmérem, — s hiszem, hogy nemcsak a magam véleménye ez — a céltudatos cselekvés sokféle, gazdag eredményét kell számba vennem. Annak nagy része, amiről ott szó esett, s amit mint küldött megszavaztam, megvalósult, kézzelfogható valóság lett. Mészáros Ottó Formalitások helyett — a tartalom A VILLAMOSSZI- [ GETELÖ- ÉS MÜ- 5 ANYAG GYÁR- 1 BAN HANGLE- ; MEZRE VESZIK ! A TELEVÍZIÓ I. ! TÄNCDALFESZ- f TIVÄLJÄNAK i döntőjébe ke- ! RÜLT DALOKAT. ! TÖBB MINT i NYOLCVAN- I ezer példány-; BAN 14 FÉLE LE- : MEZ KÉSZÜL. AZ ; ÜJ LEMEZEKET i AUGUSZTUS 10-1 TÖL FOLYAMA- ! tosan Árusít- j JAK A SZAKÜZ- i LETEKBEN. j
