Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-30 / 204. szám
1966. AUGUSZTUS 36., KEDD m • Ünnepélyes iskolaavatás Kiskunlacházán Nagy ünnepe lesz szeptember elsején Kiskurüacházának: átadják a rendeltetésének a község tizenkét tantermes szép, korszerű új iskoláját. Az iskola építését az tette szükségessé, hogy a gyors ütemben fejlődő község területén korszerűtlen, egészségtelen helyiségekben, négy-öt különböző helyen folyt a tanítás, ami nemcsak a gyerekek tanulását akadályozta, hanem nagymértékben megnehezítette a pedagógusok munkáját is. Az új iskola építése tulajdonképpen még a múlt évben befejeződött, műszaki átvétele is megtörtént decemberben, az elmúlt tanév végefelé már a tanítás is megkezdődött benne, de az igazi megnyitására ünnepélyes keretek között most kerül sor. A község különböző pontjain tanítási célokra használt régi helyiségek ezzel felszabadulnak, csupán a Kisikunlacházá- hoz tartozó Peregen marad használatban továbbra is a régi épület, amelyben az általános iskola alsó tagozatának osztályaiba járó gyerekeket tanítják, de a felső tagozatú peregi tanulók már a központi új iskolába járnak. 20 ezer múzeumlátogató Egy hét alatt csaknem 20 000 látogató járt a Szépművészeti Múzeumban az augusztus 19-én megnyitott „Magyar művészet párizsi kiállítása" című bemutatón. A legtöbb érdeklődő — mintegy négyezer vendég — augusztus 21- én kereste fel a múzeumot. UJ LELTÁR A MEZŐGAZDASÁG ÉPÜLETEIRŐL Érdekes adatokat eredményezett a termelőszövetkezeti közös vagyon pontos számbavétele céljából végrehajtott állóeszköz-újraértékelés a mezőgazdaság épületállományáról. Először is kitűnt, hogy a közös gazdaságokban jelenleg 187 260 magas- és mélyépítmény van, 30—40 százalékkal több, mint ameny- nyire számukat a pontos leltározás előtt becsülték. Ezt a leltározást, értékelést két hónapon keresztül 2500 ember végezte, 4000 belterületi településen és 8000 külterületi helységben, majorban. Sokszor egyetlen épület kedvéért is nagy távolságot kellett bejárni, hiszen a termelőszövetkezetek területén számba vettek minden egyes csőszkunyhót, pincét, vermet is. Az ilyen és más — egyébként 20 000 forintnál kevesebbet érő — régi kis épületek az összes építményeknek több mint egyhar- madát teszik ki. Figyelemre méltó megállapításokat hozott az újraértékelés az épületek koráról is. Jelenlegi átlagos életkoruk 9,7 év, s ennek nem egészen a kétszerese, 17,3 év van még hátra átlagos élettartamuk végéig. Még egy érdekes tapasztalat: sok épületet ma már nem eredeti rendeltetésének megfelelően használnak. Ez a gazdálkodás fejlődésének örvendetes velejárója. Az az istálló ugyanis, amely valamikor öt vagy tíz tehén részére készült s nagyüzemi állattartás követelményeinek már nem felel meg, viszont igen jól hasznosítható mondjuk műtrágyaraktárként. A hajdani lóistállók egy része pedig „előlépett”: igásállatok helyett ma traktoroknak és gépjavító műhelyeknek ad hajlékot. Ml új mezőgazdasági számunkástanuló Pécelen állattenyésztő szakiskola nyílik Szeptember elsején 422 elsőéves Pest megyei mezőgazda- sági szakmunkástanuló oktatása kezdődik meg. Számuk ebben az esztendőben az előzőknél jóval magasabb, sőt több az idei tervszámnál is, amely 296 főben állapította meg az új szakmunkástanulók számát. Aoból, hogy ennyien törekszenek mezőgazdasági pályákra, nyilvánvaló, a fiatalság most már biztosítottnak látja jövőjét a földművelésben is. Az idén szakmunkástanuló szerződést kötött fiúk és lányok legtöbbje a növénytermesztő gépész és a zöldség, illetve gyümölcs termesztő kertész szakmát választotta. Eddig a szarvasmarha-, és sertéstenyésztő szakmunkás- tanulók elméleti oktatása Pest megye területén kívül folyt. Ez évben a megye Vasadon levő központi szakiskolájának LIPPAI JÁNOS tudományos ülésszak Szeptember 5—7-én rendezik meg a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola idei „Lippai János” tudományos ülésszakát. A tanácskozás központi témája: a kertészeti növényfajták szerepe a gazdaságos termesztésben. Ki a legjobb kombájnos ? Pénteken ül össze a megyei versenybizottság Pénteken délután értékeli a megyei versenybizottság a nyári mezőgazdasági munkákat. Ekkor döntik el, hogy melyik Pest megyei kombájnos dolgozott legeredményesebben a nyáron, ki a legjobb arató és rendrearatógép kezelője. Mint ismeretes, a kongresszus tiszteletére kibontakozott gabonabetakarítási versenyben különösen a kombájnosok értek el figyelemreméltó eredményt. A győztesek: jutalmat kapnak. Miről ír a KRESZ-híradd? A Pest Megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács augusztus végi KRESZ Híradója rekordot ért el: 10 000 példányban készült. A kis lap vezércikkét Öze Ferenc rendőr őrnagy írta Közúti jelzőtáblák és útburkolati jelek címmel. Dr. Radvánszki István ügyész felelevenít egy országúti tragédiát. Hasonló témával foglalkozik dr. Áfra Tamás is Száguldás című színes írásában. Tájékoztatást kapunk a megalakult Pest megyei Motorklubról. Változatosak a hírek, jó a képanyag — ám a Szekér az alkonyatban című versike rímei, szaknyelven szólva „lerobbantak”. A kis újság kihirdeti a tavaszi közlekedési biztonsági pályázat eredményét is. 500 forintos első díjat nyert: dr. Berecz Ferenc (Kisoroszi), 300 forintos második díjat: Nagy József (Maglód) és 200 forintos harmadik dijat: Pető vári Gyula (Vác). — P- r. — Borzok és vaddisznók Gyarapodik a vadállomány az alföldi erdőkben. Az egyre terebélyesedő síkvidéki homoki erdőkben új „lakók”, vaddisznók és borzok jelentek meg. Legutóbb a bugaci erdészetben fogtak borzot, ami nagy feltűnést keltett a vadászok körében. Mint ismeretes, állattenyésztési tagozata Péce- ® borz földlakó, s a homokion nyílik meg. így valameny- j talajokban eléggé körülményi mezőgazdasági szakma ok- nyes lehet a több mint 8—10 tatása a megyén belül törté- „vészkijárattal” ellátott föld- nik. I lakás megépítése. Keret és tartalom A gödöllői járási agrámapok sikere A népművelési munka nem lehet öncélú, ahogyan az MSZMP ideológiai irányelvei is utalnak erre, hanem az ország szocialista építését, gazdasági programunk realizálását kell, hogy segítse. Ehhez azonban a kialakult, hagyományos népművelési formák már nem elégségesek. Az elmúit esztendőben az aszódiak — a járási agrámapok megrendezésével — olyan új, vonzó formáját valósították meg a falusi népművelésnek, amely nemcsak közönségvonzásában, de hasznosságában is felülmúlta a hagyományos falusi népművelési módszereket. Csaknem tízezer ember vett részt a tíz napig tartó kulturális, mezőgazda- sági és sportrendezvényeken. Elsősorban olyan emberek — a járás termelőszövetkezeteinek elnökei, mezőgazdászai, főkönyvelői, brigádvezetői — akiket korábban nagyon nehéz volt megnyerni a népművelés ügyének. Nem azért, mert nem érdekelte őket, hanem mert a termelés, az irányítás napi gondjai igénybe vették minden idejüket, energiájukat Új, hatékony módszer A tavalyi sikeres aszódi kísérlet az idén — a tapasztalatok felhasználásával — a gödöllői járásban folytatódott tovább. Azaz: a gödöllői járási agrárnapok már korántsem nevezhetők kísérletnek; kialakult, hatékony, új módszere a népművelésnek. Az agrámapok kettős célja: a járás termelőszövetkezeteinek dolgozói, vezetői megismerjék egymás eredményeit, gondjait és problémáit; másrészt a meghívott előadók segítségével megismerkedjenek a legkorszerűbb agro- és zoo- technikai eljárásokkal. Tíz, egész napos rendezvénysorozat alkotta az idei agrárnapok programját amely az alkotmánynapi ünnepségekkel kezdődött Az idén Vácszentlászlón rendezték meg az állattenyésztők napját, ahol dr. Mikolai Ferenc egyetemi adjunktus és dr. Petró- czy István egyetemi docens tartott előadást a részvevőknek, akik délutáni programként előbb a vócszentlászlói Aranykalász, majd a valkói Uj Élet termelőszövetkezet tehenészetét tekintették meg. Ezúttal Gödöllőn rendezték meg a termelőszövetkezeti asszonyok tanácskozását, valamint a népművelők napját. A Fesztivál Komárom megyében rendezték meg a földművesszö- Vetkezeti népi táncegyüttesek első országos fesztiválját. Az együttesek Esztergomban, a Bábolnai Állami Gazdaság Művelődési otthonában. Tatán és Kisbéren léntek szfnnnrlm. Van is kút, meg nem is Talajvizet isznak Péteriben - Ami 1955-ben épült az nem a miénk?! Tudományos kísérletek bizonyítják, hogy az ember — kényszerhelyzetben — 30—40 napig is kibírja éhen. Víz nélkül — néhány napig élhet csupán. Ahol nincs víz — ott nincs élet. S nem is akármilyen víz! Az óceánban például sok van. Mégis szomjan veszhetnek a hajótöröttek... Péteri aprócska község — mindössze 1700 lakosú — de a legnagyobb gond itt is a víz. A tiszta, üdítő, jó ivóvíz. Évszázados gond ez — s máig is megoldatlan. Ebben a faluban — talajvizet isznak az emberek. Ásott kutak kólival fertőzött, magas nitrát tartalmú vizét. S ha igaz is. hogy a kólis vízhez hozzá lehet szokni — megszokták már a Péteriek is —, s hogy a magas nitráttartálom csak a mesterségesen táplált, három hónapnál fiatalabb csecsemőkre jelent életveszélyt — azért egyik sem kívánatos a szervezetben. — Különösen árvizek idején vagyunk bajban — mondja Kalina János tanácselnök. — Tavasszal például, amikor a Révai utca környékét elöntötte a talajvíz, s a kutak kiáradta’t. 84 lakost kellett tífuszvédőoltásban részesíteni. Furcsa helvzet van itt Péteriben. Van is kút — jó vizű — meg nem is. Az egyiket még 1955-ben furattá a megyei tanács, a posta mellett, mégsem használja senki. Hogy miért? — A kút nyugalmi vízszintje 25 méter mély. Kézi erővel csak Herkules bírna tán belőle vizet húzni, az asszonyok nem. Búvárszivattyú kellene bele, akkor a fél falu használhatná — meséli az elnök. — S a másik? — A másikat 1964-ben furattá a megyei tanács, örültünk neki nagyon, mert éppen a Révai utcában készült, ahol legrosszabb a kutak vize. Sajnos, korai volt az öröm: ahogy kifúrták, úgy le is zárták a kutat. — De miért? — Ennek is 25 méter mélyen van a vize!... Törpevízmú kellene ide, csakhogy az sokba kerül. Mi pedig legfeljebb harmincezret bírnánk a községfejlesztési alapból kiszorítani rá. meg a két kezünk munkáját... ★ — Tudnak arról, hogy Péteriben talajvizet Isznak az emberek? — Sajnos, Solymáron, Nagykovácsiban. a budai járás sok más községében is — mondja lehansoltan Müller Endre, a i Pest megyei Beruházási Iroda vezetője. — De Péteriben már van két fúrott kút, éppencsak használhatatlan! — Egyről tudunk, amit 64- ben mi készítettünk. A felsőrész kiképzését a harmadik negyedévre vállalta a Pest megyei Viz- és Csatornamű Vállalat. — Milyen megoldással? — Felemás: a kútba búvár- szivattyút helyeznek, ami a vizet motorral egy beton medencébe nyomja, abból pedig kéziszivattyúval lehet majd merni. — Nem lehetne inkább tör- pevízmúvet létesíteni? — Ez a megoldás 140 ezerbe kerül. A törpevízmű félmillióba. Annyi pénzünk nincs. Aztán, ahhoz vízügyi társulást kellene létrehozni, az pedig hosszadalmas. A víz viszont sürgős. — De mennyire az! Ám nemcsak a Révai utca vidékén, hanem a falu másik végén is. Azzal a kúttal mi lesz? — Mint említettem, azt a kutat nem ismerem. Nem mi csináltattuk. — De hiszen azt is a megyei tanács?... — Igen. de még az ellen- forradalom előtt. Mit lehet erre mondani?! Nyíri Éva mezőgazdasági gépészek tapasztalatcseréjére Kartalon, a termelőszövetkezeti könyvelők napjára pedig Túrán került sor. Mindez tavaly is volt. De az idén már új programokkal bővült az agrámapok rendezvénysorozata s ugyanakkor hatékonysága is kiszélesült. Az idén először rendezték meg a fiatal agrárértelmiségiek napját, amelyre nemcsak a járás, hanem az egész megye harminc év alatti agronómusát meghívták. A fiatal agrárértelmiségiek az élet- és munkakörülményeikről, a faluban végzett közéleti tevékenységükről tanácskoztak. A hasznos megbeszélés tanulságos summája: az anyagiakkal nincs baj, még azoknál sem, akik gyengébb szövetkezetekben találtak munkát, azonban a legtöbben csak munkát találtak s nem is keveset, de közösséget és otthont nem. Jó volt ilyen nyíltan és őszintén beszélni erről, talán értenek belőle az illetékesek is. Szintén új dolog volt a nö- vényvédelmi nap, amelyre ismételten a megye szakembereit hívták meg. A kukorica, burgonya, lucerna korszerű növényvédelméről dr. Szepes- sy István, a biológiai tudományok kandidátusa, tanszékvezető egyetemi tanár, tartott előadást, amelyet élénk, tanulságos vita követett. Egyetemi tanár, termelőszövetkezeti fő- agronómus, egyetemi docens, termelőszövetkezeti elnök és növényvédő állomás igazgató, egyaránt elmondta a témával kapcsolatos tapasztalatait. A tanácskozás végén szerződés is született o gödöllői Agrártudományi Egyetem és az agrárnapok rendezősége között: az egyetem növényvédelmi tanszéke ezentúl minden évben az agrámapok keretében ismerteti kutatásainak eredményeit. Először szerepelt az agrárnapok programjában a szocialista brigádok vezetőinek tanácskozása. A szocialista munkaverseny jelentőségéről Prezenszki Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tartott előadást, majd elsőként Hajdú András, a hévizgyörki Dózsa Termelőszövetkezet elnöke számolt be a részvevőknek a gazdaságban dolgozó két szocialista címért küzdő brigád munkájáról. Ezt követően Mezei József, a zsámboki Petőfi Termelőszövetkezet párttitkára ismertette a gazdaságban folyó munkaverseny formáit, jelenlegi állását. A nap második részében került sor a járási ipari üzemek szocialista brigádvezetőinek és a termelő- szövetkezetek szocialista brigád címért küzdő tagjainak baráti tapasztalatcseréjére. A sokszínű, változatos programot, egész napos tapasztalatcsere út zárta. Száz járási termelőszövetkezeti vezető és dolgozó látogatott el a jász- boldogházi Aranykalász Termelőszövetkezetbe és cserélte ki tapasztalatait a Szolnok megyei gazdaság dolgozóival. A programokat kivétel nélkül mindennap filmvetítés, hivatásos művészek előadása, hangverseny vagy irodalmi színpadi műsor egészítette ki. A gödöllői járási agrárnapok gazdag programja befejeződött. A számszerű mérleg — ismét majdnem tízezer részvevő. A számoknál azonban sokkal többet mond az a tény, hogy a részvevők ismét találkoztak, a tavaly kötődött őszinte barátságok kiteljesedtek, s már régi barátként cserélték ki tapasztalataikat, nem hallgatva el egymás elől sem a hibákat, sem az eredményeket. A gödöllői járási agrámapok égisze alatt a népművelők olyan mezőgazdasági jellegű, a tájba beillő programot állítottak össze, amely feltétlenül követésre méltó. A községek és Gödöllő városa, nemcsak a keretet biztosították a rendezvényekhez, hanem a tartalmat is. Olyan tartalmat, amelyet maguk termeltek ki és sajátjukként mindenki előtt meg tudtak mutatni. Vácszentlászlón csakúgy, mint Valkón, Kartalon avagy Gödöllő városában. Az új utakat kereső, új népművelési formák kialakításán fáradozó népművelők sikeres munkájának bizonyítéka volt a járási agrárnapok sikere. A rendezvények sokszínűsége, szemléletessége, a gyakorlati megoldások gazdagsága további kísérletezésre, új keresésre kell hogy ösztönözzön minden népművelőt. Annál is inkább fontos feladat ez, mert a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlődése elképzelhetetlen a gazdaságokban dolgozók szakmai ismereteinek bővítése nélkül. Prukner Pál A Pest megyei könyvtárosok értekezlete A Magyar Közalkalmazottak Szakszervezete könyvtáros tagozatának Pest megyei szervezete szemptember 5-én taggyűlést tart a Pest megyei Könyvtárban. Ezen az ülésen számol be tagságának Markovics József, a szakszervezeti bizottság titkára, az elmúlt év eredményeiről. Délután az 1967. év feladatairól tájékoztatja a megyei könyvtár vezetősége a megyei könyvtárhálózat dolgozóit. AZONNALI BELÉPÉSRE FELVESZÜNK szerkezetlakatos szakmunkásokat, valamint vidéki munkára pép- és szerkezetlakatost, lánghegesztőt, férfi segédmunkásokat Jelentkezni lehet ORSZÁGOS BÁNYAGEPGYARTÖ VALLALAT Bpest IV., Baross u. 91—95. TRABANT SZEMÉLYGÉPKOCSIT és számos értékes tárqyat NYERHET, ha részt vesz TÁRGYNYEREMÉNYSORSO'.ASÁN Minden 5 kg háztartási rongy beadás» esetén aug. 15—szept. 30. között AJANDÉKSORSJEGYET kap. Részletes felviláqosítást adnak a MÉH átvevőhelyein.
