Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-26 / 201. szám
1968. AUGUSZTUS 26., PÉNTEK Hicm &Űrtem A rokonról és a kenyérről Túljutottunk a hivatalos dolgokon, a budakalászi lenfonó egyik gépmesterével most már „csak úgy” beszélgetünk. Neve, s ahogyan a szavakat ejti, németajkúságra utal. Az is: mint mondja, a rokonság nagy része Nyugat-Német- országban él, a nagyobb családból mindössze ketten maradtak itt, Pomázon. Mert ott születtem én — fűzi tovább a szót — s azóta is ott élek. A kenyeret meg Csillaghegyen kezdtem keresni, ott tanultam ki, amit kellett, de már jóné- hány esztendeje Kalászon vagyok. Fújjuk a füstöt, el-elhallgatunk, majd emberem hirtelen megkérdez: Ki a jó magyar? .— Hiszi-e, hogy egy magamfajta is jó magyar ember lehet? A kérdés meglep, az utóbbi években — mert korábban igen — nem kérdezett tőlem senki ilyet. Nem egészen értem, meg is mondom neki, erre azután megadja a bővebb magyarázatot. Hónapja sincs hogy itt járt az egyik rokon. Fekete, 220-as „Merci”-vel jött, s mi tagadás, hozott ajándékba sok mindent. Talán ezért kezdték ki emberemet méhányan, talán másért, a lényeg az, hogy nagyon a szívére vette. És joggal érezhette ezt. Mert... Nemcsak azért, mert ha akar, rég odakinn lehetne: tavaly is látogatóban volt a rokonoknál, de nem maradt egy perccel sem tovább, mint ahogy tervezte. Hanem azért is, mert rossz kiejtése, néme- tes neve, s ki tudja még milyen külső jegyek ellenére szülőfalujának nevezi a községet, s amikor belemelegedve a beszélgetésbe azt indokolja, a rokon példálózgatására, hogy „ott" mennyivel jobb lenne neki, miért mondott nem-et, s torkolta le, úgy fogalmaz: „az embernek csak egy hazája lehet”. És talán önmagának, talán nekem is, tovább fűzi a gondolatot, s azt mondja: az anyját is mindig szereti az ember. Akkor is, ha üres kenyeret ád. akkor is, ha vajjal keni meg. Akik könnyen mennek Én szépnek, igaznak találom a hasonlatot, s meghatónak azért, mert — ahogy említettem — igencsak németes akcentussal ejti ki a szavakat. Lám, milyen egyszerű dolog is a hazaszeretet — támad bennem ösztönösen a gondolat, de azután mégis leintem magam. Mert — nem ilyen egyszerű. Ha arra gondolok, hogy vannak — s mindegy, hogy nem jelentős számban, de vannak — akik könnyen itthagyják ezt az anyát, aki ha nem is üres kenyeret ád, de a vajra nem tesz mindig kolbászt. Rögtön nyilvánvalóvá lesz az is, hogy nem minden ember kötődik eltéphetetlenül szülőföldjéhez, hazájához. Vannak, akik nem tartanak igényt az anyai szeretetre: s vannak, akik érzik, tudják, csakis itt, a föld e darabkáján vannak igazán itthon. Mint ez az ötvenediket taposó gépmester, akit — s ez a teljes igazság — nem mindig hittek jó honpolgárnak. Mert nem a szívét, a firtatták, hanem a nevét, széde akcentusát. A kenyér íze! Ezért kell vigyázni a külső jegyekkel: így is és — úgy is. Mert — s ez a dolog másik része — a rokon a fekete Mercedesével látszatra rokoni látogatóba jött; családi aktus, ki hogyan él, kivel mi történt, s így tovább. Ám a rokon — külsőleg bármennyire is csak rokon — mássá lett abban a pillanatban, amikor édesgetni kezdte emberemet: az ő tapasztalataival, ismereteivel mennyivel többet kereshetne „ott”. Menjen hát, mert ott nagyobb szelet a kenyér? Először is: a távolból nagyobb szelet kenyér közelről nézve zsugorodik felére, negyedére. Azután: nemcsak a kenyér nagysága a fontos, hanem — az íze is! És ez utóbbi az, amiért — aminek megőrzéséért — sokat, sőt, mindent megtesz az ember. Jót akart a rokon? Tételezzük fel, hogy pusztán csak szeretetből, jótakarásból Költő-találkozó Ochridban! A szálloda makettje Beszélgetés utazás előtt Csuka Zoltán, József Attila- díjas költő és műfordító két hónapra elhagyta érdligeti házát. Elutazása előtt a pályaudvaron beszélgettünk vele. — A Macedón Iróegyesület meghívására Ochridba utazom. Ebben a festői szépségű kis városkában az idén immár harmadszor rendezik meg a költészet estjeit. Garai Gábor és jómagam képviseljük ez alkalommal a magyar költészetet. Garai előadást tart a mai költészet problémáiról, én pedig részt veszek két horvát nyelvre fordított versemmel a költői versenyen. A találkozón Európa különböző országaiból mintegy száz költő vesz részt. A háromnapos eseményre a hét végén kerül sor. Ezt követően Növi Sadra utazik, ahol szeptember első napjaiban jelenik meg Előretolt állásban című verseskötete magyar nyelven a Fórum Könyvkiadó gondozásában, közös kiadásban a budapesti Magvető Könyvkiadóval. Ez a verseskötete rövidesen horvát nyelven is megjelenik. — A szeptember második fele és október eleje a munkáé. A Magvető Könyvkiadó részére készítem a Csilagpor című kötetet, amely a jugoszláv költészet antológiája lesz a legrégibb időktől napjainkig. A könyv tavasszal jelenik Épül a szálloda — már látható a köralakú kiképzés meg Budapesten. Ugyancsak ekkor kerül az üzletekbe Dusán Calic-nak, Jugoszlávia magyarországi nagykövetének A hősök is emberek című könyve, fordításban. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelenő kötet a szerző Visszaemlékezéseit tartalmazza. Érdekes magyar vonatkozású részlete a Betőfi zászlóalj megalakulása. Október közepén újabb meghívásnak tesz eleget. Az idén első ízben rendezik meg a zágrábi irodalmi napokat október 12—15 között. A Horvát Iróegyesület rendezésében sorra kerülő nemzetközi írótalálkozón mintegy nyolcvan író- költő vesz részt Búcsúzásul még két érdekes munkájáról tudósít. Tavasszal jelenteti meg a Gondolat Könyvkiadó A szentendrei rebellis című művét, amelyben a Szentendrén élt Jasa Ignato- vicsnak állít emléket. Ugyancsak ekkor kerül az üzletekbe az Európa Könyvkiadó gondozásában Hamza Humonak, a boszniai írók nesztorának Grozdana kacaja című kisregénye Csuka Zoltán fordításában. Csuka Zoltán október végén érkezik haza Jugoszláviából, hogy érdligeti házában folytassa tovább alkotómunkáját. p. p. UBORKADOMPING — A romlott talajszerkezetben igyekszünk a mész adagolásával kedvező változásokat elérni. — Így mondja. De a mesterkélt szakkifejezések megszelídülnek az ő kedves tájszólásában. A mészkőporon kívül használnak még szikjavításra cukorgyári mésziszapot, természetes lápi meszet és kénsav- gyári gipszport. Mielőtt a vállalat szerződést kötne a szövetkezettel, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet talajosztályáról szakemberek jönnék ki a szikre. Talajmintákat vesznek, s laboratóriumi vizsgálat útján állapítják meg, milyen javítóanyagot kíván a szik. Közben megérkezik a vontató. Meztelen felsőtestű rövid klott-nadrágos emberek ugrálnak le róla, s belemerítik lapátjaikat a puha fehér anyagba. Fúj a szél, száll a por, az esőfelhőktől terhes ég alatt. A lapátosok szemén színes szemMEGJELENT A HANGSZÓRÓ A Pest megyei Moziüzemi Vállalat dolgozóinak most megjelent lapja címoldalán bemutatja a „Kiváló dolgozó” jelvénnyel kitüntetett nyolc munkatársát. Guttray Józsefné elemző cikket írt a Dunakanyar filmszínházairól. A Villanófény rovat ez alkalommal Pálvölgyi Lajo&nét mutatja be, a gödöllői filmszínház pénztárosát. Bozsó Lászlóné leírja: hogyan korszerűsítették a felsőgödi filmszínházat? Kétoldalas beszámolót olvashatunk a szakszervezeti taggyűlésről. Számos Pest megyei vonatkozású híranyag, sok filmkép egészíti ki az augusztusi szá- - mot 100ÉVES AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET dászati fotókiállítás megnyitása. Szombaton Liszi—-Bartók emlékkiállítás nyílik Liszt—Bartók emlékkiállítást rendeznek szeptember 27- től — a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. A dűlőéit mellett nagy halom fehér por. Lehet vagy kétszáz vagonnyi. Körös-körül bodorkás, gulyajárásos birkalegelő. Belemarkolok a finom, fehér porba, olyan akár a liszt, ha belekap a szél, magasra forgatja. A zömök, fiatal férfi, aki a szélét lapátolja, már egészen fehér. Vastagon ül a por bakancsán, sötétkék munkaruháján, s napsütötte arcának borostái között. — Mi ez? — Felnémeti mészkőpor: a legelőt javítjuk vele. — Nyugat felé mutat, ahol messze, a szemhatár szélén egy vontató, s rajta emberek. Egy perc, s kiderül, hogy a fiatal férfi a Gödöllőn székelő, de az ország minden szikes táján irodákkal, telephelyekkel, gépcsoportokkal rendelkező Talajjavító Vállalat művezetője. Amit örömmel csinál az ember, ahhoz ért is. Amihez pedig ért, arról szívesen beszél. Amíg a messzeségből felénk döcög a megürült vontató, megtudom, hogy a szik javításnak ezt a módját „kémiai hódszernek” mondják. Gyógyító emberek említette — pedzette a dolgot, s semmiféle hátsó szándék nem volt mögötte. Ámde hány ilyen „jószándékú’’ idegennel kell napról napra szembenéznünk? Soroljam el idegenforalmi statisztikán!' adatait? Felesleges. Aki csali néhány lépést tesz a fővárosban, vidéki városainkban, s Balatonnál vagy a Dunakanyarban, jól tudja, évről évre mennyivel többen vannak as idegenek; igaz, jó részük valóban csak pihenni, nyaralni jött, mégis, melettük számítani kell a rokonhoz hasonló — akaratlan vagy szándékos — „hittérítőkre”. Nem mindenki olyan józan, s olyan érzelmes, mint ez a pomázi születésű, Kalászon dolgozó gépmester. Nem mindenki érzi, tudja olyan világosan, mint ő, hogy hazája, anyja csak egy van az embernek: s hogy nem minden a vajas kenyér, van annál lényegesebb, döntőbb is. Ö nemet mondott a rokonnak, s igent a hazai kenyérre. Az országok közötti növekvő turistaforgalom sok lehetőséget rejt a barátságra, s sokat az ilyesfajta választásra is: úgy érzem, ezért érdemes e négyszemközti beszélgetés a nagy nyilvánosságra. Hogy bárki kerül is választásra vagy válaszadásra, elsőként arra gondoljon: hol — milyen íze van a kenyérnek ... Mészáros Ottó 18 EMELETES KORTORONY ÍRÜL A BUDAPEST SZÁLLÓ Több szállodánk bővítése és helyreállítása után megkezdődött a „Budapest Szálló” építése, a budai hegyek lábánál, szemben a Széchényi-hcgyre vivő fogaskerekű vasút végállomásával. Csodálatos épület lesz az új szálló. Tizennyolc emelete hatvanöt méter magasra nyúlik, és 280 szobájával 560 vendég számára adhat szállást. Az épületet Sztrogh György mérnök tervezte és Sutor János mérnök a felelős kivitelezője. Az épület alsó része négyszögletes, úgynevezett „lepény”, amelynek közepén tíz, egyenként 1200 tonna teherbírású pillér tartja magát a torony- épületet. A „lepény”-ben kap helyet a főbejárat az előcsarnokkal, az étterem, az eszpresszó, a bár, a borivó, az olvasószobák, konyha, mellékhelyiségek, fütőház — és a két nyitott terasz. A tizennyolc emeletre három felvonó szállítja a vendégeket. A szálló tetején szintén egy terasz épül büfével — mesés kilátás nyílik innen a budai hegyekre. A tervek szerint a szálló 1970-re készül el. dunakeszi konzervgyárban is. Bayer János, a Konzervipari Tröszt kereskedelmi igazgatója tájékoztatójában elmondotta, hogy a zöldborsó után befejeződött a zöldbabszezon is. A kedvelt főzelékféleségből 2300 vagonnal tartósítottak. 370 vagon málnát dolgoztak fel, 175 vagon cseresznyebefőttet készítettek. Befejeződött a sárgabarack feldolgozása, amiből 1300 vagon befőttet és ízt gyártottak. A kedvező őszibaracktermés lehetővé tette, hogy már túlteljesítsék a tervet a konzervgyárakban, többek között Nagykőrösön is. Most tart az uborkaszezon a csúcsán. Hozzákezdtek a paradicsom feldolgozásához, éjjel-nappal dolgoznak a lévonalak. Megkezdődött már a lecsógyártás is. Az ország „háziasszonya” a konzervipar, örvendetesen teljesíti belföldi és exportkötelezettségeit. Naponta az üzemek több mint 250 vagon nyári főzelék- i és gyümölcsféleséget tartósítanak. Csúcsforgalom van most a nagykőrösi és a Csütörtökön Sopronban megkezdődött a fennállásának századik évfordulóját ünneplő Országos Erdészeti Egyesület centenáriumi vándorgyűlése. A jubileumi vándorgyűlés első napján leplezték le az egyetem botanikus kertjében az Országos Erdészeti Egyesület alapítójának, Bedő Al- bertnek szobrát. 1 Az első nap programjához tartozott az erdészeti és vaüveg, testük, akár a malommunkásoké. Művezetőjük is segít rakodni. így illik ez. Hat éve került ez a fiatal művezető a vállalathoz. Évekig rakodó volt ő is. Majd terítési kitűző. Bár számára ez nem kötelező, még ma is megfogja a lapát nyelét. Nem tud tétlen lenni, mikora többiek dolgoznak. Figyeljük a terítést. A munkások úgy lendítik lapátjaikat, mint a magvető ember! Ütemre, szabályosan. — A talaj minden tenyérnyi helyére jutni kell a mészkőporból — mondja. Jut is. Lépegetünk, a rövid fűben vastagon száll fel a fehér por. — Majd az esők bemossák a talajba, s két-három éven belül meglátszik a hatása. — Mibe kerül ez a szövetkezetnek? — A javítóanyagot ingyen adja az állam, a szállítás is ingyen van a kirakodó állomásig. A táblákba való kihordásért, szakszerű szétterítésért száz mázsánként hétszázhat- i van forintot fizetnek a szövet- i kezetek, de középlejáratú hi- j telt kaphatnak rá. Tulajdon-• képpen mire elkezdik a hitelt j törleszteni, már érződik is aj terméstöbbletben a javító- j anyag hatása. — Mennyi ez mázsában? \ — Kalászosoknál 2—3, ka-\ pásaknái 3—5 mázsa a termés-1, többlet. Ezt a legelőt is meg: tehet nézni két-három év\ múlva. — S hozzáteszi: —j menjek el olyan szövetkezetek- \ be, állami gazdaságokba, ahol\ már javították a sziket. ! Jortam mar uyen helye-] ken. Láttam 14 mázsás kuko-] ricaterméseket olyan földeken,\ ihol azelőtt a cigánybúza is< ssak bokáig ért. Tudom, hogy \ meg lehet gyógyítani a sziket.\ És folyik is ez a munka közeli két évtizede minden hírverés\ is hangos szó nélkül. A har-\ madik ötéves tervidőszakban] egymillió kataszteri holdon ré-J reznek talajjavítást hazánk- \ ban. Tovább zsugorodnák a 5 íérképen a lelket fájdítö szike- J tek. a sovány savanyú talajok. 5 Száll a fehér por, s nyomá-\ ban az élet újult erőre kél. I Nádasdi Péter !
