Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-26 / 201. szám
fur Nicru 1966. AUGUSZTUS 26., PÉNTEK Több ä tégk - mégis kevés 1500 családi házhoz elegendő — kongresszusi felajánlásként Fejlesztés Cegléden Felkerestük az Építésügyi Minisztérium Tégla és Cserépipari Trösztjének gazdasági igazgatóját, dr. Sényi Tamást, hogy adjon tájékoztatást a téglaipar jelenlegi helyzetéről: — A téglaipar az elmúlt két évben több mint 11 százalékkal növelte termelését, mégis a növekvő igények további jelentős termelésnövelést, kapacitás-bővítést kívánnak. Az ipar jelenleg teljes mértékben kihasználja kapacitását: a gyártás kora tavaszi kezdetétől az október végi zárásig termelnek a nyensgyártó üzemekben. Ez időszak alatt annyi nyers téglát kívánnak készíteni, amennyi biztosítja a kemencék egész éves működtetését. — Az Építésügyi. Minisztérium és az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete ez év elején újból szabályozta a téglaipari dolgozók munkarendjét. Meghatározott keretek között a műszárítós üzemekben folyamatos termelést vezetlek be, másutt két műszakra álltak át, egyes üzemekben pedig váltott, 10 órás műszakokban termelnek. A munkarendet általában úgy alakították ki, hogy az maximálisan biztosítsa a termelés növelését. — Az iparág dolgozói a kongresszusi verseny keretében jelentős felajánlásokat tettek, különösen a téli égetést szolgáló nyers tégla termelési terv túlteljesítésére. Több mint 30 millió, terven felüli nyers tégla termelésére vállalkoztak, s ez 1500 családi ház építéséhez elegendő, — Az ez évi termelés fokozásán kívül nagy feladatai vannak az iparág dolgozóinak a téglaipar fejlesztésében is. Gyorsított eljárásban rövid határidővel kell beruházásokat elvégeznünk, részben saját erőnkből ahhoz, hogy a követTV-ELOZETES Hat ország — hat filmje Mit rejtett a púkaszepetki 1 nem talál az igazira, de akkor már késő. Szeptember 11-én Jó vadászatot címmel jugoszláv film bemutatójára kerül sor. A film egy felismerni vélt náci gyilkos és az áldozat családtagjainak összeütközését mutatja be. A Dupla vagy semmi című kétrészes NDK film bűnügyi témát dolgoz fel. Egy lányt a figyelő detektív szeme láttára ölnek meg, a detektív mégsem tud semmit, mert a tett elkövetői a lány ikertestvérét állítják a meggyilkolt helyére. Az érdekesnek ígérkező filmsorozatot a Tilos a szerelem című magyar film zárja. j kező évek fokozott téglaigényét kielégíthessük. Tizenkét gyárban hajtottunk végre gyorsított beruházást és 9 gyárban nagy rekonstrukciót; ezek 352 millió darab tégla többlettermelést biztosítanak a harmadik ötéves terv folyamán. Így fejlesztjük az Alföld területén a Ceglédi Téglagyárat, a debreceni, Hajdúszoboszlói és a tiszavasvári gyárat. Nagy rekonstrukciót hajtunk végre a szegedi, a szentesi, a kunszentmártoni és a fehérgyarmati téglagyárban. A Balaton- vidék jobb ellátását szolgálja a Kőröshegyi Téglagyár gyorsított beruházása. Az új gyáraknál áttérünk az alagútke- mencés égetésre és ezzel megszüntetjük ezekben az üzemekben az igen nehéz fizikai munkát jelentő körkemencés be- és kihordást. Általában arra törekszünk, hogy az anyagmozgatást minél jobban gépesítsük, automatizáljuk és csatorna-szárítók alkalmazásával csökkentsük, kiküszöböljük a termelésnek az időjárástól való nagymértékű függőségét. — A téglán kívül egyéb falazóanyagokkal is igyekszünk a lakosság ellátásán könnyíteni. A kazincbarcikai gyár termeléséből például a terv szerint mintegy 30 millió darab téglának megfelelő gázssilikát blokkot adunk át a kereskedelemnek. Itt is arra törekszünk, hogy a tervet mintegy 8 millió db téglának megfelelő blokkal túlteljesítsük. Trösztünk azon munkálkodik, hogy megszűnjék az időnkénti téglahiány és a rekonstrukciókkal, valamint az új téglagyári létesítmények termelésbe lépésével a tégla lékéiül jön á hiánycikkek listájáról — fejezte be a tájékoztatót a Tégla és Cserépipari Tröszt gazdasági igazgatója. Zs. L. A felhőket kergető, s záporokat, zivatarokat hozó hűvös szél, erős hullámokat ver a ma- $ gyár tenger, a Balaton tükrén. Ám a hirtelen ősziesre fordult időjárás sem tudja elret- S; tenteni a víztől a legbátrabbakat; ha rövid időre előbújik a felhők mögül a nap, máris 5 akadnak vállalkozók, akik megmártják magukat a tó vizében. Képünk Siófok közelé- í ben készült alkonyatkor. (MTI Foto — Járai Rudolf) >ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssrrsssssssssssssssssssssssssrs* I UJ PROBLÉMA A JUPITER KORUL Nem bolygó, hanem csillag? Üjból „rangsorolási” probléma merült fel a naprendszerben : vajon, a Jupitert a bolygók, vagy a csillagok közé kell-e sorolni? A kérdés — amint az Uránia Csillagvizsgáló Intézet vezetői elmondták — akkor merült fel, amikor elkészítették a Jupiter hőháztartásának mérlegét. Azt ugyanis a csillagászok már régen tudják, hogy mennyi hőt sugároz ki a Nap, mennyi jut ebből a naprendszer egyes tagjaira és meg lehet becsülni azt is, mennyivel növeli meg e2t -a hőenergiát a kozmikus sugárzás, főleg azonban az illető égitest légkörébe zúduló meteorok mozgási energiájából keletkező hő. Másfelől az esetek többségében tudják azt is, hogy melyik „bolygó” mennyit sugároz ki. A század elején ezt még a légy szárnyának apró kis töredéke segítségével állapították meg. A távcsövet a vizsgált égitestre irányították, fókuszában elhelyezték a szárny-darabkát, s a benne megfigyelhető változásokból számították ki az égitest energiakibocsátását. Ma természetesen ennél már sokkal korszerűbb mérési eszközök is rendelkezésre állnak, de valamennyi ugyanazt az eredményt adja, hogy tudniillik a Jupiter hőháztartásában „több a kiadás, mint a bevétel”. A legújabb mérések szerint hőmérséklete mínusz 143 Celsius fok, kerek 25 fokkal magasabb, mint amennyire a Nap sugárzása melegítheti fel ezt az égitestet. Erre a különös jelenségre többféle magyarázat is elképzelhető. Lehet, hogy a Jupiter egyszerűen kihűl, elveszti melegtartalékait, de lehet az is, hogy a „többletfogyasztást” a meteorok hozta energiabevétel alapozza meg, hiszen ott a meteorok mozgási energiája azonos tömeg esetén körülbelül harmincszor annyi, mint a Föld térségében. Sőt lehet az is, hogy a Jupiter belsejében lejátszódnak radioaktív, vagy számunkra esetleg még ismeretlen elemátalakulási folyamatok is. § Ez esetben azonban a Jupitert teljes rangú, csak kisebb tömegű csillagnak kellene minősíteni. Ahhoz azonban, hogy az égitest belsejében olyan viszonyok alakulhassanak ki, amelyek között az atomi átalakulás bekövetkezhetik, tömegének legalább a Nap-tömeg ötvened részét kell kitennie, a Jupiter tömege viszont pontosan ezerszer kisebb, mint a Napé. Ha tehát mégis önálló, saját hőt termelő csillag volna, amelyet csak jóval kialakulása után vett pórázra a hatalmasabb Nap, akkor is más módon kell benne a hőnek termelődnie, mint a Napban. Nick-chick tyúkok — háztájiban A Komárom megyei Tár- kány községben a helyi termelőszövetkezet az alacsony hozamú parlagi tyúkok helyett a nagyüzemekben nagy sikerrel tenyésztett nick-chick tojóhibrideket ad azoknak a tagoknak, akik rendszeresen részt vesznek a közös munkában. A nick-chick'állománynyal rendelkező szövetkezeti gazdáknak tyúkonként évi 150 friss, 50 gramnál súlyosabb tojást kell az adott időpontban érvényes felvásárlási áron átadniuk a szövetkezetnek, a többi tojással pedig szabadon rendelkeznek. GEMENC Szekszárdion, a múzeum mö- jtt 120 ágyas, háromemeletes szálodát építenek. A szálloda a Gemenc nevet kapja. A Zala megyei Pókaszepetk^ határában 1951-ben silógödör^ ásása közben régi temetkezé sí helyre bukkantak. A Nem-§ zeti Múzeum régészei ásatása-k Hat kezdtek, s gazdag szláv és 8 avarkori leletekre bukkantak. $ A felszínhez közel szláv ur- ^ natemetöt, alatta pedig avar-\ kori temetkezési helyet tártaké fel | 700 mázsa csokoládé-figura Az Országos Édesipari Vál lalat győri Keksz- és Ostya- ^ gyárában több mint hétszáz ^ mázsa csokoládéfigurát gyár- ^ tanak mikulásra, karácsonyra ^ és újévre. A télapó-figurák 2— ^ 40 dekás nagyságban készül- ^ nek. Az újévi szerencse-patkó- ^ ból és szerencsemalacból 160 § mázsa kerül az üzletekbe. DUNAVECSE Restaurálják a Pelrovics-Petőfi I tájmúzeumot Dunavecsén a tájmúzeummá^ nyilvánított Petrovics-mészár- ^ széket, Petőfi Sándor apjának^ egykori házát most restaurál- ^ ják. A felújítás után állandó § kiállítás nyílik majd a költő^ szüleinek emléktárgyaiból, egy, helytörténeti anyagokból. ^ róla, hanem aszerint cselekszik; és még: a szolgálat alapállás és hivatás, nem lehúzó, hanem fölemelő: program, egész életre szóló.) Emberi életünk gyönyörűségeiről, rettenetéiről beszél a három írás, s főleg az utolsó, *terjedelemben-mélység- ben egyaránt legnagyobb: Az ember földje. Ihletett és hiteles, s úgy érzem, hogy Exupéry az első és az egyetlen, aki a költői szó erejével érzékelhetővé és befogadhatóvá tette, hogy mit jelent az embernek az égbolt meghódítása, a kozmikus erők leküzdése. S mivel pilóta volt és a felhők között járt, magasban, messze a földtől, másképp látta a világot, az emberi kapcsolatokat, az élet apró ajándékait, mint mi, s talán paradoxnak tűnik a következő állítás: közelebbről és mélyebben látta, mert távol és magasan volt: őszinte és megrázó mondatai nem az elemek túlerejével küszködő, magárahagyott ember szavait küldik, hanem azét, aki felismerte, hogy a látszólag elhagyott pilóta, aki ezer kilométereket repül, tájakat, embereket, népeket köthet össze. Romain Rolland óta nem volt senki a francia, s tudtommal az európai irodalomban sem, akiből ennyi tiszta hit, nemes indulat áradt volna, aki ilyen sorokat tudott leírni: „Csak akkor lélegzőnk szabadon, ha egy rajtunk kívül álló közös cél köt össze testvéreinkkel; ilyenkor ráeszmélünk, hogy szeretni nem any- nyit jelent, mint egymás szemébe nézni, hanem ezt jelenti: együtt nézni ugyanabba az irányba”. (A tiszta, emberi méltóságtudat költőjének, Rabindranath Tagorenek, szavai jutnak eszembe: „Aki nem érzi át a világgal való együvétartozást, az börtönben él, melynek falai idegenek számára ...”) A z ember földjét 1939-ben jelentette meg a Gallimard, s azóta, s 1944- ben bekövetkezett halála óta (németek lőtték le az Exupéry vezette gépet), a technika rengeteget fejlődött: sugár- hajtású gépek, rakéták születtek, műholdak és bolygók óriás sugarú pályákra, de az új világokat, szédületes magasságokat kutató ember érzés- és „A repülőgép alatt a dombok mar belevájták árnyékuk barázdáit az alkony aranyába. A síkok fényleni kezdtek apadhatatlan fénnyel... És Fabien, a pilóta, úgy vette észre az este közeledését, ahogyan egy kikötő vize: a tiszta nyugalomból, a békés felhők alig látható, könnyű redőiből. Végtelen és boldog öbölbe lépett, s úgy tűnt, hogy hosszú sétát tesz ebben a nyugalomban, akár egy pásztor... A rádiós hírt adott róla a vonal valamennyi állomásának...” Én vagyok a rádiós, az út figyelőinek egyike, s veszem az éjszakai repülés jelzéseit s továbbítom őket. , A kötet három kisregényt foglal magába. Amikor leírom a ,^kisregény” szót, lelkiismeretfurdalást érzek, mert úgy tűnik, hogy e meghatározásban van valami megcsappantó, hűvös is egy kicsit; nem nagy regény, csak valami rész, egy esetleges egészből egy darab. Azt hiszem azonban —, hogy ne kelljen nagyképűen, azt mondani: tudom —, hogy ezek a „kis” regények a korszerűek, mert rövidek és mélyek is egyben: emberközelibbek. munkára késztetőek, majdnem vers- tömörségűek: nem könnyű megélni őket, de érdemes. A címből s az előbb idézett sorokból méltón lehetne arra következtetni, hogy pilótákról, légiutakról, föl- és leszállásokról szól az írás. M ondom: így tűnhet. Egészen másról van szó: szimbolikus írás ez — talán szándéka ellenére is —, magunk útjának hideglelős, örömökkel teli megfogalmazása; a teher, melyet a történetfonálkák tartanak a legfontosabb, amiről írni kell: az ember és a föld kapcsolata, helyünk megtalálása e rendkívül bonyolult, de alapjában föllelhető életben-világban, a közepes boldogságrészek között valami harmonikus létet találni. S a megtaláláshoz vezető út is tisztázódik: munka és erőfeszítés f az ára, szolgálat. (Félreértés ne essék: minden emberi tevékenység szolgálat, de igazán szolgálni csak az tud, aki a fölismert ; igazság szerint él; nem sokat beszél gondolatvilágát nálánál jobban senki sem ismerte. (Zárójelben szeretném megjegyezni: nem vagyok meggyőződve arról, hogy az ember további útjának más világszigetekre való repülés a csúcspontja. Van egy ezzel kapcsolatos hiedelmem, majdnem azt mondhatnám: meggyőződésem: talán itt kellene, ezen a bolygón találkozni, földet érni, de igazán, gépekkel, szavakkal, tettekkel, tájakat és népeket összekötni; pilóták vagyunk mindannyian, akik egyszer fölszántunk egyéni létünk gépjén, alacsonyra-magasra, s jaj j, csak el ne felejtsük a földet, az embereket, a többit, mindenkit; ránkszabott ez a tér s mindinkább azzá lesz, hát lássuk meg, éljük hittel és tudatosan ezt az arcunkra formált világot, tudjunk parányi élet-gépeinkkel mindenfelé szállni, mert mindenütt barátok élnek; ne a csillagoknak könyörögjünk magunkért, hanem mi válasszuk meg a világítótornyoktól is mutatott helyes teret, ahol ha nem is azt a szép nagy hangárt, de legalább egy biztos leszállóhelyet találunk, ahol helyem van nekem is és mindenkinek.) S gondolataimat szinte folytatja az író: „A pilóta nagysága az, hogy felelősnek érzi magát, s embernek lenni pontosan ennyit jelent. Büszkének lenni a bajtársak győzelmére. Érezni, hogy a kővel, amit lehelyez, a világot építi tovább ... Csak az a hősies tett, aminek köze van a közösséghez... Az orvos, nem ügyel a jajgatására annak, akit megvizsgál: az embert akarja meggyógyítani benne. Éppúgy, mint a fizikus, amikor fölállítja már szinte isteni egyenleteit és éppúgy, mint a legegyszerűbb pásztor. Mert ez is, ha számot vet szerepével, míg néhány birkáját őrzi a csillagok alatt, fölfedezi, hogy több, mint szolga: őrszem. És minden őrszem az egész birodalomért felelős ... Csak akkor leszünk boldogok, ha mindnyájan, a legkisebb is közülünk, ráeszmélünk szerepünkre. Csak akkor tudunk majd békében élni és meghalni, mert ami értelmet ad az életnek, értelmet ad a halálnak is.” É s befejezésül: „Az ember akkor fedezi fel magát, mikor megmérkőzik az akadállyal” — nos, ez az értelme és végső konklúziója e három kisregénynek, s Exupéry többi művének is: karjaink erőfeszítésével kere kebbé kell formálnunk a földet. Papp Miklós ÉJSZAKAI REPÜLÉS SAINT-EXUPÉRY HÁROM KISREGÉNY ÉRÖV Szeptember elsején új sorozatot indít a televízió. A baráti szocialista országok sikeres játék- és televízió filmjeiből mutatnak be egyet-egyet a hét csütörtöki és vasárnapi műsorában. A sorozat célja: jobban felhívni a figyelmet a szocialista országok filmgyártásának sikeres darabjaira. A sorozat a nagysikerű Hétköznapi fasizmus című magyarul beszélő szovjet filmmel indul szeptember elsején, a második világháború kitörésének évfordulóján. Négy nappal később kerül sor a Négy évszak című román film bemutatására. A szimbolikus cím az emberi élet négy szakaszát jelenti, s a film mindegyik fázisban hőseinek egy napját mutatja be. v A csehszlovák filmgyártást $ az Őszi válás című film kép- í viseli. A századforduló idején $ játszódó történet egy szép, fia-$ tál vidéki lányról szól, aki $ kézről kézre jár a garnizon $ tiszt urai között, míg csak rá $
