Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-25 / 200. szám
1966. AUGUSZTUS 25.. CSÜTÖRTÖK MECttl K-fúrkw 3 A IX. pártkongresszus tiszteletén Eredményes félév után Jó a hangulat a Csepel Autógyárban: bárkivel is vált szót az ember, első mondata nemcsak a teljesített fél évi tervre utad, hanem arra — s maguk mondják: ez nagy dolog «— hogy tartalékalkatrész gyártási tervüket is teljesítették. Egyenletes munka A gyár egészének munkáját ez első fél évben az egyenletesség jellemezte: valamennyi gyáregység teljesítette tervét, s ebben — mint a szakszervezeti bizottság versenyfelelőse mondja — döntő része volt a kongresszusi verseny keretében tett felajánlások valóra váltásának. Fél esztendő alatt a brigádok versenye — csak egyetlen adatot említve — három és fél millió forint meg- talcarítását eredményezte. A kongresszusi vállalások időarányos teljesítését az első félévi tényadatok foglalják össze: a Csepel Autógyár készáru tervét 101 százalékra, exporttervét ugyancsak ilyen arányban teljesítette, tartalékalkatrész gyártási tervét pedig 1,8 százalékkal túlteljesítette. Nem volt még ilyen fél év — mondják — s ha az első így sikerült, a második csak — jobb lehet! És van ebben igazság, mert köztudott, hogy az év első fele több akadályt tartogat, mint a második: a bizakodáshoz azonban az is alapot ad, hogy az elmúlt hetekben tovább bővült, erősödött a brigádok vetélkedése, s a kongresszusi verseny eddigi legjelentősebb pozitívuma éppen ez; a tömegbázis növelése. Növekvő versenykedv A gyárban háromszáz ki- sebb-nagyobb kollektíva — mintegy 3400 dolgozóval — vesz részt a versenyben. Egy részük alig néhány hetes, hónapos múltra tekinthet vissza: a szocialista gyáregység címért versenyző, s a kongresszusi vetélkedést kezdeményező Szerszámgyár mellett öt közösség tagjai — 287-en — küzdenek a szocialista munka műhelye, illetve osztálya cím elnyeréséért. A növekvő versenykedvet Igazolja az is, hogy az év első felében ■— s többségében éppen a pártkongresszus tiszteletére — több munkabrigád alakult — a januári 159 helyett ma már 187 munkabrigád versenyez — s megnőtt a szoóialista címűt küzdő kollektívák száma is, 54-ről 99-re. A brigádverseny valameny- nyi gyáregységben nemcsak a tervek teljesítését segítette elő, hanem azt is, hogy egyenletesebbé váljék a termelés üteme, csökkenjen a hóvégi, negyedév végi hajrá. Különösen az exportszállításoknál játszik ez mind jelentősebb szerepet: 1965-höz mérten itt is bíztató a fejlődés. A verseny tömegeket megmozgató, többre ösztökélő légköre sajnos, nem eléggé érezteti hatását a műszakiak, s elsősorban a központi irányításban dolgozó műszakiak között. Néhány vállalás ugyan született itt is, de mindez Jelentősen elmarad a lehetőségektől, a szükségestől. Jogos a munkások véleménye: a közös feladatokból a részesedésnek is közösnek kell lennie. És ha a gyár — kongresszusi vállalása teljesítéseként — többletei akar felmutatni a termelésben, ahhoz mindenki valóban többel járuljon hozA „kültag" sikere Tréfásan „kültagként” emlegetik a dugattyú és csapágy- öntödét: a gyáregység földrajzilag valóban távol van, benn a fővárosban a Lehel úton. Erőfeszítéseit, a közös feladatokhoz való hozzájárulását tekintve azonban nagyon is „beltag”, s ezt legjobban az igazolja, hogy ők nyerték meg a gyáregységek közötti versenyt az év első felében. Nemcsak termelési feladataikat teljesítették, hanem hainden tekintetben jelentőHárom és fél millió Túlteljesített exportterv Az elsők és követőik sen előbbre léptek: irigyelni ugyan irígylik tőlük az előkelő helyet, elvitatni azonban senki nem vitatja el. Ugyanez a helyzet az elsők triumvirátusánál is, nemes hagyomány, hogy a félévi eredmények alapján a brigádverseny legjobbjai autóbusszal jutalomkirándulásra mennek. Három közösség készíti most az útitervet, merre menjenek, mit nézzenek meg? Eredményeik alapján megérdemelten szerezték meg az első helyet a motorgyár hengerfej szocialista brigádja, a járműgyár Zalka Máté szocialista brigádja, valamint a hajtóműgyár Zó ja szocialista brigádja. Háromszáz versenyző közösség mezőnyében elsőnek lenni: elismerést érdemlő dolog. A három brigád nemcsak eredeti kongresszusi vállalását teljesíti becsülettel, hanem azóta újabbakkal egészítette ki azt. Mert — bármennyire is dicső dolog győztesnek lenni — nincs percnyi megállás sem: a legjobbak nyomában ott járnak a többiek, s hogy év végén, a kongresszusi versenyszakasz lezárásakor kik szerzik meg az első helyet, nehéz dolog lenne, sőt, lehetetlen megjósolni. A jogos várományosok száma ugyanis napról-napra, az eredményekkel egyenes arányban növekszik... Mészáros Ottó Ami kimaradt az új postaszabályzatból Július elsején lépett életbe az új postaszabályzat, amely terjedelemben a fele a réginek, s ami kimaradt belőle jól szemlélteti a társadalmi változásokat. Nincs már szükség például arra, hogy két papírlapot összeragasztva levelezőlapként lehessen feladni. Régen, ez a szegények kedvezménye volt. Ugyancsak feleslegessé vált a postai szolgáltatásban a záros táska, amelyet különösen az uradalmak használtak előszeretettel. A táska egyik kulcsát az intéző, a másikat a postamester tartotta magánál, s így az ími-olvasni nem tudó küldönc csak a szállítást intézte. A záros táska egyébként még a felszabadulást követő években is „működött’’ főleg azért, hogy még a küldönc se lássa kinek ir, kitől kap levelet a gazdaság. A régi szabályzatban még benne volt, az új már nem említi, a váltóűrlapok postai kezelését. Kihagyták az új szabályzatból azt is, hogy ... „ércpénzt kis mennyiségben tekerccsé göngyölve és a tekercseket összekötve, vászonba csomagolt dobozban, vagy sűrű szövésű var- ratlan zacskóban lehet feladni. Nagy mennyiségű ércpénz ládában, vagy jól körülab- roncsolt pénzes hordóban szállítható’’. Ma már nevetséges a régi szabályzatnak az a része, hogy táviratot csak a távíróval, vagy a telefonnal rendelkező postahivatal vehet fel, azért ki is maradt az újból. Az új szabályzat csak utal arra, hogy csomagban a postai forgalomból ki nem zárt bármilyen tárgy feladható. Hiányzik viszo/it a szabályzatból az, hogy mit nem vesz fel a posta. A régi rendelkezés oldalakon keresztül sorolja, hogy például tüzérségi lövedéket, lőszereket, gyufát, tűzijátékokat, cseppfolyós levegőt, pávát, mindennemű hadianyagot, ragadozó fenevadat, fogamzásgátló szereket, levélpostai küldeményben élő, vagy élettelen állatokat, — kivéve méheket, piócákat — stb. nem vesz fel a posta. ! ÚJ PAPÍRGÉP CSEPELEN Megjelent a Ganz-EKM folyóirata A postás kis alakú, piros című újságot tett a szerkesztőség asztalára. Mellékelve néhány sort, amelyben szíves figyelmünkbe ajánlották a Ganz Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyárának új kiadványát. Köszöntésképpen örömmel közlünk néhány sort, a képekkel illusztrált laptársunkról. •Beszámolót olvashatunk többek között a Gödöllői Árammérő Gyár gyorstempójú fejlesztéséről, az új épületekről. ■A műszaki szemle és a bukaresti turistaút ismertetése mellett a vállalat igazgatója, Dunajszki András nyilatkozik. Ennek során jelentik be, hogy a vállalat az esztendő első felének programját sikerrel teljesítette. A Villamos Mérőműszer című lap havonként jelenik meg s a szerkesztő bizottság fogalmazta program szerint, nemcsak a napi események 11- lusztrálója lesz, de bátor kritikai fórum is. Bőséges „gubószöreí“ gazdag máktermes Befejezéshez közeledik a gyógy- és illóolaj-növények fő betakarítási idénye. A budai hegyek környékén, de megyénk más vidékein is a csapadékos időt sok helyütt megsínylették a gyógynövények. Ugyanakkor a máktermes igen jól sikerült s így a vártnál több gubót kap a gyógynövényipar. Ebből az értékes, gyógyászati alapanyagot szolgáltató hulladékból 500 vagonnyit gyűjtöttek össze. A szívbetegségek gyógyítására szolgáló gyűszűvirágból (digitális) az idén közepes termést takarítottak be. Kamillából eddig 45 vagon szárított virág gyűlt össze. A Papíripari Vállalat csepeli üzemében határidő előtt kezdtek meg a próbaüzemelést az új papírgépen, amelyet Finnországból vásároltak. (MTI foto — Mező Sándor felvétele) AMIKOR A BONTÁS=ÉPÍTÉS 50 százalék helyett 65 — A MÉH-felepek között elsők a vádak 153 paradicsom egy tövön A jászkiséri Kossuth Termelőszövetkezet az idén, s mindjárt hat holdon, megpróbálkozott egy különleges fajta étkezési paradicsom, a körte alakú San Marzano meghonosításával. Az első év tapasztalatai kedvezőek: az új fajta kitűnő termést hozott. A kertészek számon tartanak olyan paradicsomtöveket, amelyek 153 bogyót hoztak, illetve érleltek. Ez az ország „legfiatalabb” vállalata: állandó „bedolgozóinak” átlagos életkora aligha haladja meg a 10—12 évet. Ismerik is országszerte — nemkülönben Pest megyében — különösen az úttörő korabeli fiatalok. Ennek a mindig tettrekész „külső munkatársi” gárdának — a vasat, színes fémet, papírt, rongyot, s mi minden egyéb hulladékét gyűjtőknek köszönheti a Pest—Bács —Nógrád megyei MÉH-válla- lat, hogy az 1966 első félévének végéig első lett a kongresszusi versenyben. — Az előirányzott gyűjtési tervet forintban félévre immár 65 százalékban teljesítettük, — mondja Révész Andor igazgató. De nemcsak a kongígy is lehet pénzt szerezni Pajzstetves alma — exportra? ^ Jegyzőkönyv-variációk — egy témára Nem tudom, ismeri-e kedves olvasó azt az utat, amelyen a magyar gyümölcs eljut a külföldi fogyasztóig? íme: a termelőtől átveszi a földművesszövetkezeti felvásárló, s az árut minősíti. Ezután átadja a MÉK körzeti felvásárlójának, aki továbbítja a HUN- GAROFRUCT exportfelelősének. Ez tehát az export „képlete” — s most helyettesítsük be az ismeretleneket. Történetünkben az fmsz-fel vásárló: Valkai Ambrus, a Cegléd és Vidéke Fmsz dolgozója; a MÉK körzeti felvásárló: Czi- ra Ferenc, s az exportfelelős: Seiffert Frigyes. 1A történet színhelye: Cegléd. Idő: 1965 ősze. „Műfaja”: gazdasági vesztegetés.... ★ Seiffert Frigyes 1965. szeptember 1-én került a HUN- GAROFRUCT ceglédi munkahelyére. Feladata az volt, hogy a MÉK-től átvett gyümölcsöt ellenőrizze minőség, méret és egészség szempontjából, a növényvédelmi szolgálat megbízottjával együtt megvizsgálja: nem pajzstet- ves-e; ha a konszignációban feltüntetett minőségnek megfelel, exportra továbbítsa. Kifogás esetén az árut jogában állt átválogattatni, sőt, átvételét visszautasítani.., Ilyesmire Is volt példa. Eleinte. Működésének első heteiben Seiffert Frigyes több vagon almát kirakatott, hogy válogassák át, sőt, két vagon dinnyét át sem vett Később ilyesmi nem fordult elő. Később ugyanis, történt valami ... De beszéljenek erről a kihallgatási jegyzőkönyvek... ★ 11. „1965 októberében bútort akartunk vásárolni, de 2500 forint hiányzott... Egy alkalommal megemlítettem a MÉK vagon-diszponensének — akinek a vezetéknevét nem tudom, a keresztneve Dezső, körülbelül 28—30 éves —, hogy a feleségemmel bútort szeretnénk venni részletre, de nincs elég pénzünk. Vele jó baráti kapcsolatban voltam (1), azért említettem ezt az ügyet; megkérdeztem: nem tud-e kölcsön adni? Azt felelte, ő nem, de talán Czira Ferenc tud szerezni...” így Seiffert Frigyes. Most pedig adjuk át a szót Czira Ferencnek: 1 111 „Októberben M. Dezső elmondta nekem, hogy Seif- fertnek pénz kellene. Azt feleltem, hogy Valkai Ambrustól talán tudnék szerezni. Seiffert beleegyezett, s akkor kivittem Csemőbe, motorkerékpárral. Valkai akkor 1000 forintot tudott adni. Később még két alkalommal adott 700—700 forintot Seiffertnek...” Czira szerint — kölcsön. Seiffertnek más a véleménye: ... „Amikor az első 700 forintot felvettem, Czira Ferenc közölte velem, hogy az összeget nem kell visszafizetni, de — korábbi megbeszélés értelmében — a pajzstetves almavagonokat el kell engednem... Az összegek átadása előtt Czira meg is kérdezte tőlem, hogy elment-e az alma? Mindketten arra az álmára gondoltunk, ami pajzstetves volt...” ★ Most ugorjunk egy kicsit — térben és időben —, s idézzünk néhány sort a HUNGA- ROFRUCT egyik hivatalos okmányából: ... „1965. X. 29-én a 154 541-es, XI. 5-én a 146 449-es, XI. 9-én, a 232 920-as számú vagonokban feladott almaszállítmányok' a csehszlovák fél részéről kifogás alá estek, s azokat Sturovo átvevőállomáson leminősítették; 21 029 kg almánál... a belföldi árkülönbözet 18 926 forint; 7068 kg almánál a belföldi árkülönbözet 16 250 fo rint, összesen tehát 35 182 forint volt...” Ennyibe került tehát Seiffert Frigyes bútorvásárlási ügye — pontosabban elnéző magatartása — a népgazdaságnak! ★ Habent sua fata libelli — a könyveknek megvan a sorsuk. Ügy látszik, a jegyzőkönyveknek is. Egy bűnügyben készült jegyzőkönyvnek például az a sorsa, hogy állandóan változik. Ahány kihallgatás — annyiféle vallomás. Az első napok ijedelme után ugyanis mindhárom vádlott megpróbálta visz- szaszívni a vesztegetésekről elhangzottakat, s a bűncselekményt — ártatlan kölcsönügyletté szelídíteni. A bírósági tárgyaláson már egyik vádlott sem érezte bűnösnek magát. A bíróság azonban nem osztotta nézetüket, s Seiffert Frigyes elsőrendű vádlottat vesztegetés bűntettéért 5 hónapi; Czira Ferenc másodrendű vádlottat — mint felbújtót vesztegetésben — ugyancsak 5 hónapi, Valkai Ambrus harmadrendű vádlottat —, mint bűnsegédet vesztegetésben — 8 hónapi szabadságvesztésre, s mindhármójukat 500—500 forint pénzbüntetésre ítélte. A vádlottak fellebbeztek. Nyiri Éva resszusi versenyben törtünk az élre, hanem az élüzem címért folyó versenyben is mi tartjuk az első helyet az ország MÉH-vállalatai között. — Hogyan dolgoznak a Pest megyei telepek a három megyére terjedő vállalaton belül? — Eredményeink legjavát a Pest megyei telepek teljesítették. A kongresszusi versenyben 15 százalékos túlteljesítést vállaltak az áruértékesítési tervben,' a félév végére azonban 26 százalékkal lépték túl az előirányzatot. — Melyik a legjobb Pest megyei telep? — A váciak tűzetnek — a gépkocsik bontása következtében. — Ezek szerint a bontás önöknél építés? — Valóban az. A váci telepen az eLmúlt félévben 150 roncsgépkocsit bontottak szét, s azoknak minden anyagát értékesítették. Ugyanis nincs olyan roncs gépkocsi, amelyikben valamilyen alkatrész ne lenne még sokáig használható, esetleg könnyen felújítható. Ezeket átadjuk az Autó- alkatrész Kereskedelmi Vállalatnak, s ezáltal évente tetemes mennyiségű import anyagot takarítunk meg a népgazdaságnak. A roncsok gondos szétbontásában jeleskednek a váciak, ezért lehettek ők az elsők, — dicsérte meg jó munkájukat az igazgató. i (fzl) Budapest bibliográfiájának újabb kötete A fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gondozásában megjelent Budapest történeti bibliográfiájának ötödik kötete. A hét kötetre tervezett sorozat most kiadott ötödik része — fimely tulajdonképpen csak a negyedik, mert a főváros 1686 előtti korszakára vonatkozó első kötet csak ezután kerül nyomdába — Budapest politikai életével, közigazgatásával kapcsolatos 14 426 címszót tartalmaz, ismerteti a témára vonatkozó összes. 1686—1950 között megjelent újságcikket könyvet, publikációt.
