Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-13 / 191. szám

X. ÉVFOLYAM, 191. SZÄM 1966. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT A IX. pártkongresszus tiszteletére Einyerí-e a iádagyá a szocialista üzemrész címet? Finnek a konzervgyárban A hazánkban tartózkodó finn szakszervezeti küldöttség pénteken a konzervgyárban tett látogatást. _____________ J utalom a komhájnosoknak Pécs, Siklós, Harkányfürdő, Mohács Nagy erőfeszítést igénylő munkát végeznek a kombájno- sok. A tizenkét-tizenhat órás műszak, a nagy forróság, az emberi testet gyötrő izzadtság, por kínozza őket. A munka pe­dig sürget, hajt. és megállás, pihenő majd csak a betakarí­tás vége felé esedékes. És azok, akik érzik ennek a kemény munkának minden terhét, nem is fukarkodnak az elismeréssel, néha prémium­mal, itt-ott egy kis biztató ju­talommal. Van olyan közös gazdaság, ahol kijár a prémi­um a komhájnosoknak. — Az Arany János Tsz te­rületén dolgozó két kombáj- nosnak 300—300 forint jutal­mat fizettünk ki! — mondotta Vígh István, a gépjavító álló-, más igazgatója. — Mindketten dicséretre méltó munkát vé­geztek. Hasonlóképpen három­háromszáz forintot adtunk az igazgatói alapból annak a négy kombájnvezetőnek, aki a Szabadság Termelőszövetkezet területén dolgozott. — Ezenkívül úgy határoz-, tunk, hogy a kenyérgabona be-, takarításban kivételesen jó munkát teljesítő hatminc dol­gozót (kombájnosok, traktoro­sok, szerelők) háromnapos du­nántúli kirándulásra visszük, Bejárjuk Pécs környékét, Sik­lóst, Harkányfürdőt, még Mo­hácsra is eljutnak. Az üzem közel tizennyolcezer forintot irányozott elő a háromnapos kirándulásra. A- szocialista brigádmozga­lomról, annak kiszélesítésé­ről és a kongresszusi ver­senyről beszélgetünk a láda­gyár anyagterén Kőházi Fe­renc művezetővel. — Eddig két szocialista brigád dolgozott itt a mág­lyák között, most pedig újabb négy brigád vállalta ez ezzel járó kötelezettséget. — A többtermelés, minő­ségi munka, a vállalati mun­kafegyelem betartása, a mun­kaidő jobb, gazdaságosabb kihasználása, mind szerepel vállalásaink között — mond­ja a művezető. A balesetmentes, biztonsá­gos munka — amely nem közömbös a vállalat, de a dolgozók számára sem — szintén alapkövetelmény a brigádok versengésében. A beteg munkatárs meglá­togatása, egy-egy brigádtag otthoni építkezésén a töb­biek segítsége, a csoportos mozilátogatás — ma már természetesek a ládagyáriak körében. — Nem félnek dolgozóink a társadalmi munkától sem. Az utak elegyengetése, a fá­sítás mellett erről tanúsko­dik az anyagtéri iroda elő­terét díszítő ízléses virágos­kert is — halljuk. S most mindez a kongresz- szusi verseny szellemében történik. 39 brigádtag tevé­kenykedik, hogy ki-ki a ma­ga területén: a szortírozás­ban, máglyázásban, vagy Export Csehszlovákiába A KlSZ-tábor lakói most paradicsomot szednek cseh­szlovák exportra. (Papp felv.) Kifizető-e a fóliás termelés? A Kertészeti Kutató Intézet adatgyűjtése Az utóbbi években ország­szerte fokozódó érdeklődés ■nyilvánul meg a fólia takaró alatti kertészeti termelésre. Hogy az érdeklődő nagyüzemi gazdaságok számításait meg­könnyítse, az Országos Kerté­szeti Kutató Intézet adatgyűj­tést végeztet a termelési ered­ményekre és a költségekre azokban a gazdaságokban, ahol jelentősebb arányú fóliás termelést folytatnak. Az adatgyűjtésre a megyé­ben három helyet jelöltek ki, Nagykőröst, Kőcsert és Szent- mártohkátát. Ezeken a helye­ken folyik nagyobb fóliás ter­melés. így jöttek el a Kerté­szeti Kutató Intézet munkatár­sai: Kolleth Magdolna és Tóth Éva a napokban Nagykőrösre. A Szabadság Termelőszövetke­zetben adatokat gyűjtöttek a termelési eredményekre és költségekre, hogy majd ezeket az adatokat a többi fóliás ker­tészet adataival egybevetve, megállapítsák, hogy mennyi­ben érdemes a fóliás terme­léssel foglalkozni. A Kertészeti Kutató Intézet munkatársai elismeréssel nyi­latkoztak a Szabadság Terme­li EI at A T K O Z Á S A helyiipari iskolában a jö­vő héten kedden és szerdán (augusztus 16—17-én) meg­kezdődik a beiratkozás. Ideje: délelőtt 8 órától 12-ig és dél­után 2 órától 5 óráig, helye: a Petőfi iskola. lőszövetkezetben folyó szak szerű fóliás termelésről. kopa. vagonpakolásban tegye meg, amit megtehet a kongresz- szusi verseny sikeréért. A régiek közül a Fehér Ferenc vezette Április 4 bri­gád tagjai már negyedik éve dolgoznak együtt — ők már a vörös zászlóért versenyez­nek. De a „legfiatalabbak”, a máglyázókból alakult IX. pártkongresszus brigád tag­jai is folytatni akarják a ré­gi hagyományokat. A munka minőségi és meny- nyiségi megjavítása nem könnyű feladat — s ahogy ezt ifjú Bozsik József brigádve­zető kifejezte: méltók akar­nak lenni a nemes verseny­hez. Kállai László, Auer Jó­zsef, Halasi István és a töb­biek valóban jól dolgoznak. Ha továbbra is ilyen kifo­gástalanul dolgoznak az em­berek, szocialista üzemrész lesz az anyagtér — mondja végezetül Kőházi Ferenc. Sz. Z. Fmsz-á ruház Százezer az első órákban Augusztus 8—20-ig nagy nyári vásár — olvashatjuk mindenfelé. A jó propaganda és a pél­dás felkészülés eredménye­ként az áruházban már az első órákban 100 ezer fo­rint értékű áru talált gaz­dára. Állták az ostromot: utcányi sorban hömpölygött az emberáradat a pénztár előtt. —■ Az idén nagyobb önál­lóságot biztosítottak a ked­vezményesen eladásra ke­rülő árukészlet összeállitá sánál, így alkalmazkodn: tudtunk a helyi viszonyok­hoz — mondotta Németh Ambrus vezető, aki a moz­galmas napokban az áruki­adásnál segédkezik. 18 ezer forintot délelőtt árult. Mindenkinél csomag —• elégedettek a vevők. Idős ember kezében cipősdoboz, de a szatyorban is van va­lami ... A 80 éves Mikes Ferenc feleségének kartonszoknyát, magának barna félcipőt vett. Ezt a napot várták, mint még A világkongresszus után KÖZÖS NYELVEN: BÉKE Ötven esztendővel ezelőtt nem tekintették valami di­cséretre méltó igyekezetnek az eszperantóval való foglalko­zást. Erről különben Khirer An­tal bácsi tudna beszélni, ha ugyan lenne erre ideje és ked­ve. Ehelyett azonban boldogan beszél a világkongresszuson szerzett nagyszerű élményei­ről. — Rengeteg emberrel is­merkedtem meg ez alatt a né­hány nap alatt és boldogan állapítom meg, hogy az ötven évvel ezelőtt elvetett mag gyönyörű fává terebélyese­dett. — Amikor annak idején, ötvennégy évvel ezelőtt el­kezdtem tanulni az eszperan­tó nyelvet, nagyon kevesen vették komolyan és íme, most a világ minden tájáról idese­reglett a nagy találkozóra a sok ember. — És mi volt a legszebb él­ménye, Khirer bácsi a kong­resszuson? Csak egy pillanatig gondol­kodik s már válaszol is. — Az, hogy úgy látom, a béke megőrzésének egyik nagyszerű eszköze az eszpe­rantó. Alig volt előadás, be­szélgetés, ahol ne kapott vol­na hangot valamilyen formá­ban a békeszerető emberiség nagy álma: az összes földrész­re kiterjedő béke. Autómodeíl-bajnokság A Pest megyei autómodell- bajnokságot vasárnap 10 óra­kor tartják az autómodell-pá- lyán a Csónakázó-tó mellett. Az elárusító Nagy volt a sürgés-forgás a női konfekciórészlegnél is. Már a hetedik nyári vásár alkalmával segíti . kiválasz­tani az asszonyoknak a leg­jobban álló selyem-, vagy kartonruhákat Cseri Lászlóné elárusító. — Olyan sok ruhánk van, hogy egész Kőröst fel tud­nánk öltöztetni belőle — mondta a fiatalasszony a blokkolás lélegzetvételnyi szünetében. Sok a munka, de megvan az eredménye is. Az első A vevő sokan, amikor 20—10 száza­lékos árengedménnyel lehet vásárolni. (Szentpéteri—Pavolek) A brigád csúfja Tavaly nyolcvan fillért kap­tunk egy kiló zöldborsó szedé­séért. Jó volt, hogy az idén felcsapták egy forintra. Össze is álltunk harmincán egy bri­gádba, és akadt olyan nap, amikor ugyanannyi mázsát si­került összekapkodni. A termelőszövetkezet raktá­rában vettük át a zsákokat. Ki-ki magának szedett. Talán kozott. Feladata a szegények, az árva gyermekek gyámolí- tása, az óvoda és a nőnevelő iskola fenntartása volt. Anya­gi alapot nem állami támo­gatásból teremtett, hanem az akkori nagyon takarékos tár­sadalom adományaiból és ren­dezvényeik jövedelméből. Ne­héz volt a magát nagyra tartó polgár szívéhez férkőzni és er­szényét megnyitni. Művészei voltak azok a szónak, akik ki tudták könyörögni azokat a szükséges javakat, melyekkel a művelődést, vagy a társa­dalom elesettjeit segítették. AZ ÉNEK, A ZENE MŰVE­LÉSE is magándolog volt. A Nagykőrösi Dalegyesület, Da­lárda, Zeneegyesület, Űri Ban­da, — vagy mikor minek ne­vezték — ápolta az ének és zenekultúrát. Ma, amikor már társadalmunk intézmé­nyesen szervezi a kulturális, a szociális tevékenységet, ne­hezen tudjuk felmérni azoknak a munkáját, akik ezt önzetle­nül, ügy- és népszeretetből, hi­vatástudattal, mint úttörők vé­gezték. Ök már temetőinkben pihennek, és van közöttük öten voltak, akiknek az asz- szony is segített, Fehér Jóska még a két süldő fiát is kihoz­ta. Hat óra táján befejeztük a szedést. A vontató pótkocsijára felhánytuk a zsákokat. Szépen, lépésben haladtunk a kocsi után a központba, ahol a rak­tár előtt került sor a mázsá- lásra. Hallják-e, az első mérésnél ínagy szégyen ért bennünket. Ne kívánják, hogy a nevét • is megmondjam, elég az, hogy ;a brigádból kitakarítottuk és ! soha többé nem engedjük ma- \gunk közé. \ Két zsákja volt. A málészá- '.jú egész napon át csendben i dolgozott. Mintha kettőig se I tudna számolni. Nem is csu- l dálkoztunk azon, hogy két Izsákja is megtelt, de azon már <ámultunk, amikor a raktáros > egymás után rakta a súlyokat. ! — Nem szokott ennyi lenni ! két zsák borsó! — csóváltuk a !fejünket. Az árulta el, hogy \ nagyot koppantak a zsákok, ! amikor lekapták őket a má­> zsáról. \ Az egyikben három egész j tégla volt, a másikban két jó- \kora terméskő. \ Csak egy egész hetes nagyon !szorgalmas munkával tudtuk ! helyreállítani a brigád becsű- ; letét. I > — " ■ i i ii | IMIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? t I | Az ég kulcsa. Magyarul be- : szelő, színes szovjet filmvíg- i játék. Korhatár nélkül meg- ! tekinthető. Kísérőműsor: Korongot, ko- rongot. 2. Hiúsági híradó. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. olyan is, akinek sírját sem jel- ! zi emlékoszlop. Kettő közöt-! tűk nem is városunk szülötte! és mégis milyen szeretettel! dolgoztak a nagykőrösi nép! ügyéért. Emlékezzünk meg! Tóth Józsefről, Mierka Károly-! ról, Ulrich Bélánéról. Tóth József ügyvéd, író és! lapszerkesztő. Született Nagy-! kőrösön, 1854. március 17-én. i Meghalt Nagykőrösön 1902.! október 20-án. Apja orvos > volt, kit kora gyermekségében ■ elveszített. Anyja Molnár > Borbála nagy gonddal nevel-! tette. Nagykőrösön végezte j az alsó- és középiskolát. Bu-! dapesten az egyetemen jogot! tanult. Írói hajlama már kö-! zépiskolás korában mutatko-! zott. Egyetemi évei alatt cik- > kei jelentek meg az országos; lapokban, elbeszélései a folyó-j iratokban. Még Jókai Mór! Igazmondójában is írt. A! nagy író személyesen is meg-! dicsérte munkáját és biztat- ! ta. 1876-ban megszerezte az! ügyvédi diplomát és Nagykő-! rösre jött. Itt ügyvédi irodát! nyitott. írói tevékenységét; folytatta szülővárosában is. El-; beszéléseket, regényeket írt,! melyek különböző lapokban,! de önálló kötetben is megje-; leniek. ! Dr. Balanyi Béla ; (Folytatjuk.) I NEM VOLT AKKOR még a város tisztikarában művelő­dési osztályvezető, művelő­dési felügyelővel. Nem volt még művelődési ház. A tele­fonról is csak hallottak. Hol volt akkor még a rádió és a televízió? Edison fonográfja is csak a század végén jelenik meg. A szociális kérdésekkel magánosok társadalmi szerve­zetei foglalkoztak, mert a vá­rosnak nem volt még szociá­lis ügyekkel foglalkozó elő­adója. Az 1834-ben alakult Polgári Olvasó Kör volt az az egyesület, amelynek több ezer kötetes könyvtára volt, jára­tott több folyóiratot és orszá­gos lapot. A tagjainak a szá­ma meghaladta a 400-at is. A sportélet a lovagláson és vívá­son túl ismeretlen volt. Vívni az uraknak tudni kellett, mert akkor még a becsületügyeket karddal és pisztollyal intéz­ték. A lovaglás ugyancsak úri dolog volt. A korcsolyázó Egylet volt az első olyan sportegyesület, mely nem a fegyverkezelést tanította. 1878-tól működött. A SZOCIÁLIS kérdésekkel a Jótékony Nőegylet foglal­$ A XIX. SZAZAD második $ felének Nagykőrösén vagyunk. Sj A kiegyezés utáni gazdasági $ fellendülés évei ezek. A kü- $ lönböző piacok egymásután $ nyílnak meg a város előtt, a ^ vasúti forgalomba való bekap- ^ csolódás és vele a szállítási le- J hetőségek kihasználása révén. J Kezd megváltozni a város ar- ! culata mind építményeiben, ! mind az egyes emberek gaz- 5 dasági erejében. Ez a szabad $ érvényesülés időszaka. Már J nincsenek osztható földek, 5 mert 1870-ben a közlegelőket $ is felosztották, de mindig J volt eladó föld. Egyeseknek J csökken a gazdasági ereje, J másoké növekszik. Az 1870 és ! 1900 közötti időszaknak a kul- ! túrája magasabb, mint a ko- $ rábbiaké. 1854-től már iskola- ^ kötelezettség van Magyaror- J szágon, s a magyar törvények 5 is megerősítik ezt 1868-ban. 5 Az írni-olvasni tudók száma % egyre növekszik. A szellemi 5 műveltség magasabb fokán ■! élők önkéntes vállalkozása az ! általános műveltséget is emel- $ te. Főként azok a jelentőseb- $ bek, akik nagyobb látókörrel !> rendelkeztek. Közép-európai ^ szinten állva látták a nagy- ! körösi nép művelődési színvo- \ nalát. Nem volt nehéz észlelni > azt a mély pontot, ahonnan a $ színvonalat fel kellett emelni. Elfelejtett emberek

Next

/
Thumbnails
Contents