Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-13 / 191. szám

Szentendre X. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM 1966. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT ,■ , • - • . • 1 í •.* T-r A P E ST MEGYEI HÍR LAP K ÜLŐ N H : 1 A D Á S / i A kulturális napok zárórendezvényei Ma este 7 órakor a tanács­háza nagytermében kerül sor a Halló, fiúk; Halló, lányok Szentendrén! című műsorra. A műsor keretében fellépnek: Ambrus Kyri, Wittek Mari, Bakacsi Béla, Kern András, Horváth Vilmos, Farkas Zsu­zsa és az Ómega-együttes. A műsort vezeti; Antal Imre. Be­lépődíj 16, 14, 12 forint. Holnap délelőtt 10 órakor a szabadtéri moziban kerül sor A csodálatos kalocsni című gyermekműsorra az Állami Bábszínház előadásában. Belé­pődíj 4 forint. Este 7 órakor Kedélyes mú­zsa címen rendezik a tanács­házán a záróhangversenyt. A könnyűzenei estet Almásy An­nié művészképző tanár rende­zi. Fellépnek: Gobbi Hilda, Fónai Márta, Örkényi Éva, Varga D■ József, Kovács Ist­ván és még sokan mások. Be­lépődíj: 16, 14, 12 forint. A Papsziget az árvíz után p Épül a Szoborpark, lesznek végre játszótereink 1954 óta nem volt olyan ma­gas vízállása a Dunának, mint tavaly és az idén. Most, hogy ismét ellepte az ár rendkívül megszépült Pap­szigetünket, nagyon elkese­redtünk. Kedden délelőtt, közvetle­nül a reggeli felhőszakadás után a tanács építési osztá­lya építési , állandó bizott­sága tagjainak s a szakmakö­zi bizottság titkárának tár­saságában kisétáltunk a szi­getre, amelyet egy hátén keresztül a Duna hullámai borítottak. A víz megbéní­tott minden forgalmat, s meg­semmisített egy sereg gyönyö­rű tervet. Viszonylag jó állapot­ban találtuk a szigetet, az ÁBC áruház már nyit­va volt, a bisztrót szor­galmas fiatalok súrolták­Szerkesztőség! pi ismétlődő jele- .degenek érkeznek a ..a térre. Nézelődnek, fényképeznek, megpihennek, néha még a tízóraijukat is itt fogyasztják el. Közben kultu­rált vendégfogadás több hiá­nyosságát fedezhetik fel. Nincs ivóvíz. Illetve van egy kerti csap, amelyet használnak is, de használat után nem zárják el. Folyik a víz és félő, hogy ismét alámossa a támfalat, melyet egyszer már több száz­ezer forintos költséggel építet­tek meg. Nem ürítik ki a sze­métládákat rendszeresen. Ha Tótné, az utcaseprő nem jön fel seperni, nihcs aki össze­szedje az eldobált papírokat. A játszótér hiánya is meg­látszik. Itt labdáznak a kör­nyék fiataljai. Itt találkoznak este 8—10-ig a szentendrei „hosszúhajúak” is, 10—12 vi­gad egyszerre. Az is nagyon szép és romantikus játék, ahogy a Danuviát, motort já­ratják le és fel a lépcsőkön. Az ország egyik legrégibb és legszebb műemlékét sem mél­tányolják fiataljaink. Összefir­kálják a falát. Évekkel előbb megígérte a posta, hogy lesze­relik a sok huzalt, ami ugyan­csak rontja a tér műemlék mivoltát — de azóta sem tör­tént semmi: Két telefonállo­máshoz több huzal vezet. Kérjük az illetékeseket, hogy fali kutat szereljenek fel a kerti csap helyett és gondos­kodjanak a víz elvezetéséről is. Pusztulás fenyegeti a templom külső freskótöredé­két is. Szakértővel kellene megvizsgáltatni és gondoskod­ni kellene a védelméről. Egy­szóval többet kell törődnünk a Templom térrel. Név, cím SPORT Egy röplahdacsapaf gazdát keres Ritka, és egyelőre megle­hetősen reménytelen dolog­ban fáradozik már hetek óta Petrovics István, a Mó­ricz Zsigmond Állami Gim­názium testnevelő tanára: gazdát keres röplabdacsapatá­nak. A négy éven át jól összeszo­kott gárda idén nyáron kinőtt a gimnazista sorból, leérettsé­gizett és búcsút vett a ked­ves alma matertől. A me­gyei bajnokság tavaszi idé­nyét még mint gimnazisták játszották végig, nem is akárhogyan, és komoly remé­nyük van arra, hogy a baj­nokság végén az élmezőny­ben végezzenek, ami egy­ben az NB II-be jutást is jelentené számukra. Az őszi idényt viszont már nem játszhatjuk végig a gimná­zium színeiben, .sürgősen gaz­dát kell találniok, olyan szentendrei, vagy szentendrei járásbeli üzemet, tsz-t, amely egy NB Il-es röplabdacsapat költségeit fedezni tudná. Igaz, pénzt kiadni senki sem sze­ret, jelen esetben azonban nem kisebb dologról volna szó. mint arról, endrének, vagy a járásnak lenne végre olyan együtte­se, amely a már komoly rangot jelentő NB TI-ben kéD- viselné a város, illetve a já­rás színeit. Ráadásul az új gazda is büszke lehetne ..ra­gadott gyermekei” sikereire. Egyelőre még nem sikerült gazdát találniok. A lelkes kis csapat tagjai re­ménykedve várják, hogy va­laki „megkönyörül” rajtuk, különben négy év eredményes munkája vész kárba. És ak­kor ismét eljutottunk a szent­endrei sportélet örök rák­fenéjéhez: mivel a tehetsé­gesebb sportolók számára nem tudunk itt továbbfej­lődési lehetőséget biztosítani, azok két dolog között vá­laszthatnak: vagy letesznek végleg a további versenysze­rű sportolásról, vagy pedig valamelyik fővárosi egyesü­letnél keresik a boldogulást. Szentendrei és járási üze­mek, tsz-ek, íme adva van a lehetőség a segítésre. H. S. Sport-céllövész versenyek A nyár elején alakult meg a JTS mellett működő sport­céllövész szövetség. Elnöke Lukács György, helyettese Dankovics János. A titkári te­endőket Szekeres Ernő látja |i el. A járás községeiből már hogy Szent- 36 tagja van az új sportszö­vetségnek, amely eddig már 5 jelentősebb járási méretű versenyt rendezett. A 6 fordu­lóra tervezett csapatbajnok­ságból eddig már négy for­dulót lebonyolítottak. Jelenleg Pócsmegyer csapata vezet a Szentendrei Papírgyár -lövé­szei előtt. Augusztus 2I-én kerül sor- az 5. fordulóra. A csapatbajnokság győztese a megyei bajnokságban való részvételre nyer majd jogot. sikálták, hogy mielőbb vendégeket fogadhasson, s nyilatkozatuk szerint hét végére már nyitva is lesz. Breszka József, az építési osztály technikusa elmondta, hogy már másnap munkához fognak a Városgazdálkodási Vállalat emberei, felszedik az iszapot, boronáinak, murvát szórnak le, s eltüntetnek min­den árvizes nyomot. A bizottság egyúttal a bővülő Szoborkert mun­kálatait is megnézte, ahol már készen áll a felső sza­badtéri színpad is. A Vá­rosgazdálkodási Vállalat az országát melletti ke­rítést építi, az Április 4 Tsz építőbrigádja a terepmunkálatokat végzi. A Mathiász Tsz építői pedig, az útmenti épületet építik, amely a Képcsarnok Vállalat elárusitóhelye lesz, ahol a művészi szobor-reprodukciók lesznek megvásárolhatók. El­mondták, hogy a múlt évben, csak a két nyári hónapban, tizenkétezer látogatója volt a rendkívül szép művészi parknak. A munkálatok be­fejezéshez közelednek, s a re­mélhető rendes időjárásvi­szonyok mellett, még az idén, több ezren fogják megismer­ni a kibővült és megszépült Szoborparkunkat. Kiss Ferenc, az állandó bizottság elnöke, s Ducz Lász­ló, a szakmaközi bizottság titkára menetközben arról is tájékoztattak, hogy nagyüze­meinkkel történt megbeszélé­sek alapján megszületnek vég­re külső játszótereink is. A kocsigyár, s a kéziszer­számgyár vállalta az iz­bégi játszótér felszerelé­sét, a játékszer,ek elké­szítését. A Pannónia te­lepi játszótér felszerelését pedig ugyanilyen formá­ban a Papír- és Ce- mentárugyár vállalta. De hogy a játszótereknél maradjunk, érthetetlen, hogy minden eddigi kérésünk el­lenére, augusztus kilencedi­kén, a nyár végén, még min­dig nincsenek felszerelve a Petőfi tér (Daru piac) játszó­terének hintái, pedig hegyi gyermekeink régen szívesen használnák! H. L. Talán túlságosan is sokszor hangoztatjuk, hogy Szentendre nem sorolható az ország más városai közé, mert helyzeténél fogva (Dunakanyar, idegenfor­galom) kivételes elbírálást ér­demel. Sok minden jár ezzel együtt. Különös gondot kell fordítani a város élelmiszer- és áruel­látására, a város tisztaságára és külső képiének rendbentar- tására. A városi tanács végrehajtó bizottsága számos határozatá­ban ad és adott már hangot ennek. Határozatikig kötele­zett például több háztulajdo­nost, hogy az előbb elmondot­tak értelmében tatarozzák há­zaikat. Idáig rendben is vol­na minden. A határozatok megszülettek, az értesítések NYUGDÍJBAN mincnyole esztendeig a mi gyerekeink, tanítómestere volt. A Rákóczi Ferenc utcai is­kolából vonult most nyuga­lomba. 1930-ban nősült, feleségével azóta is ugyanabban a lakás­ban lakik a Bartók Béla úton, virágai és méhei között. Két gyermeke van, s mindkettő apja nyomdaijain halad: mind­kettő tanár. Kerekes Pál a hosszú évti­zedek során a népművelési és társadalmi munkából is kivet­te részét. Letelepedése első évétől az akkori Szentendrei Polgári Kör dalárdájának, Horváth-nyolcasának. kiemelt tagja volt, s most több ciklu­son keresztül lakóhelyének agilis és szeretett tanácstagja. Kívánjuk: sokáig élvezze a megérdemelt pihenést. CSEMEGE a bélyegszeretőknek Régi magyarod Lenin-sorozat, „Mi legyek?", Népviseletek A szentendrei kulturális na­pok alkalmából három kiállí­tás nyílt meg városunkban. Mindhárom lényegében ro­kon egymással, hiszen a két kimondottan képzőművészeti kiállításon kívül, a II. Duna­kanyar bélyegkiállítás, mint grafikai alkotások nyomán született apró kis reproduk­ciók tárlata, szintén „bele­fér” a képzőművészet fogalom­körébe. A kiállítási termeket te­kintve ez utóbbié a legszeré­nyebb, hiszen az Alkotmány utcai általános iskola torna­termében talált kéthetes ünne-. pi otthonára. És mégis az az érzésünk, hogy e viszonylag szerény környezete ellenére — hála a rendezők ügyességé­nek, valamint a szép, komoly anyagi értéket képviselő, szín­vonalas, a szakembereket és a laikusokat egyaránt elgyö­nyörködtető kiállítási anyag­nak — ennek van hármójuk közül a legnagyobb sikere. Bizonyságul idézünk néhány bejegyzést a sok száz közül a bélyegkiál­lítás vendégkönyvéből: „Gyönyörű, színvonalas ki- llítás.” „Meglepően gazdag, tar­talmas kiállítási anyagban gyö­nyörködhettünk. Dicséret a szentendrei rendezőknek!” „A tudományokat, a művészete­ket, a sportot nagyszerűen áb­rázolja a kiállítás anyaga.” „Valóságos történelem vonul el a szemünk előtt ezen a ki­állításon. Az ifjúsági anyag kulturált szakértelemről árul­kodik.” „Nagyon szép a Szán­thó Imre tervezte emlékbé­lyegző!” kimentek, sok helyen megér­tésre is találtak. De vannak kivételek is. Ilyen kivételes eset a Jókai utca 5/a számú háznak immár tavasz óta húzódó tatarozása. 1965. november 3-án szü­letett egy határozat, melyben kötelezték a tulajdonost, hogy házát, helyesebben: a lakóház tűzfalát és utcai homlokzatát 1966. április 1-ig tataroztassa. Mint minden határozat, úgy ez is kilátásba helyezte, hogy az előírás nem teljesítése ese­tén ezer forintig terjedhető pénzbírság a büntetés, amelyet mindaddig ismételt pénzbünte­tések követnek, míg a határo­zatban foglaltakat a háztulaj­donos nem teljesíti. A határozatot Vass Miklós — a ház tulajdonosa — a tör­vény adta lehetőséggel élve megfellebbezte. A Past me­gyei Tanács építési, közleke­dés és vízügyi osztálya a fel­lebbezést 1966. január 6-án 78 184/65. szám alatt, illetve kelttel elutasította és helyben­hagyta a városi építési és köz­lekedési osztály határozatát, más szóval jogerőre emelte — további fellebbezésnek tehát nincs helye. Mindezek ellenére a Jókai utcai ház a mai napig is ugyanolyan állapotban van, mint 1965-ben volt. Ügy is mondhatnánk, azóta nem tör­tént semmi. Azaz történt, szü­letett két határozat, két hely­színi szemle is volt, csak a ház maradt eredeti állapotá­ban. Az 1964. évi III. tv. 39 § (1) bek. alapján, „az építmény jó­karban tartására, felújítására, helyreállítására az ingatlan tu­lajdonosát kell kötelezni”. Vi­szont az 1957. évi IV. tv. 77 § alapján az építésügyi hatósá­goknak joga van arra, hogy a „kötelezettet a határozatban előírt munkálatok határidőre történő el nem végzése ese­tén pénzbírsággal sújtsa, és ezáltal szorítsa rá a munkála­tok elvégzésére”. Csodálkozunk a tulajdono­son, hogy annyi pénze van, hogy tatarozás helyett ápri­listól inkább bírságot fizet. Vagy lehet, hogy nem is fizet? Minden törvény csak akkor válhat igazi törvénnyé, ha ér­vényt is szereznek neki. A törvény a közösség érdekeit védi, ezzel a céllal születik, és ezt a célt is kell betöltenie. Hiányzók Pótvizsgára előkészítő tan­folyam indult a József Attila Művelődési Otthonban. Tan­tárgyanként készítik elő a két tantárgyból bukott tanulókat. Sajnos, sokan nem használják ki ezt a lehetőséget. Bár min­den tanuló címére küldtek fel­hívást, 40 tanuló meg sem je­lent a 70 pótvizsgázóból. ORVOSI ÜGYELET Szombat déltől hétfő regge­lig a város ügyeletes orvosa dr. Gyerkó János körzeti or­vos (Április 4 u. 5.). Sürgős járóbetegek részére, vasárnap reggel 9—10-ig külön rende­lést tartanak a körzeti orvosi rendelőben (Bükkös part). ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Schilling Zsolt, Sarko- czi Mária, Takács Anna, Fazekas Zsuzsanna, Juhos Judit, Oláh László, Tóth Erika, Gruber Ru­dolf, Krecsmarik Margit. Házasságot kötött: Beck Erzsé­bet Mária és Skrobár István, Se- besi Éva és Petrovity Sándor, Poos Gabriella és Pap Ferenc Jó­zsef. Meghaltak: Uly Rezsőné 100 éves, Lukács Jenőné 85 éves, Horányi Vince 73 éves. Tóth Aladámé 74 éves, Palotás István 78 éves, Ku- binyi Sándor 77 éves, Klement Miklósné 46 éves és Molnár László 41 éves szentendrei lakosok. Szekeres Sándor „Kartamaxi- mumai”, nemcsak értéküket, szépségüket, de tablóik kom­pozícióját tekintve is méltán váltják ki a szemlélődő elis­merését. Nem kevésbé tetszetősek a fiatal gyűjtők tablói. Tanul­ságos, igen jól komponált a fiatal váci esztergályos ta­nuló, Káté Ferenc „Mi le­gyek?” című anyaga, amely­ben szakmák szerint csopor­tosítva láthatjuk bélyegen: milyen foglalkozások között választhatnak a mai fiatalok? Módos Ildikó a különböző népviseleteket bemutató bé­lyegeivel méltán lett díj­nyertes. Szép Zsíros Ferenc motívumgyűjteménye, érdekes a dunakeszi Szúky-testvérpár „vállalkozása”: a szocialista országokból érkezett „futott levelekből” állítottak ki egy tablóra valót. És nincs mit szégyenkezniök a legifjabbnak, az úttörő­kiállítóknak sem. A kisalagi és szentendrei általános isko­lások gyűjteményei nemcsak a legifjabb gyűjtők lelkesedé­sét, fejlődő szakértelmét, hanem az iskolai szakkörveze­tők eredményes munkáját is dicsérik. Érdemes tehát elbolyongani többször is a bélyegkiállítás tablóinak labirintusában. És aki ezt megteszi, akarva- akaratlan csak „plagizálni” tud­ja a vendégkönyvi bejegyzé­sek egyikét-másikát: „jó mun­kát végeztek a rendezők”. „Gyönyörű, színvonalas kiál­lítás!” vagy szerintünk a „leg­értékesebbet”: „Most szeret­tem meg a bélyeget.” Horányi Sándor Néhány külföldi vélemény: „A very wonderful collec­tion-philatelists” paradise! (Gyönyörű kiállítás-bélyeg­gyűjtők paradicsoma!) — így vélekedett egy angol látogató­csoport. „Many thanks for showing us this beoutiful stamp-collec­tion! (Köszönet azért, hogy megmutatták nekünk ezt a szép bélyegkiállítást!) — ezt svéd látogatók jegyezték be angol nyelven. „Es hat uns sehr gut gefal­len! ... (Nagyon tetszett ne­künk) — ez volt a németek véleménye. A lelkes hangú, elismerő be­jegyzéseket olvasva nem tudtunk ellenállni a csábításnak, és Kallós Mik­lósnak, a szentendrei ifjúsági bélyeggyűjtők vezetőjének szakértő „tárlatvezetésével”, megismételtük a megnyitó napján már egyszer megtett „tárlatlátogatásunkat”. Az összkép, ami kialakult bennünk a látottak alapján, mindenben igazolta a vendég­könyvekben olvasottakat. Va­lóban igen színvonalas, jól rendezett, szép kiállítás ez. Hogy mi tetszett mégis a leg­jobban? Nehéz a választás. A külföldi kiállításokon is többször díjazott Tomecskó Mihály mintegy tizenötezer forint értékű, régi magyar bé­lyegekből összeállított tablói, Margaritovics Iván Lenin arcképsorozata, Kallós Mik­lós 1874—81-es kiadású „új­ságbélyegekből” összeállított és bélyegzőik alapján betű­rendbe rakott sorozatai, Him- berger József, Sántha Ferenc és Lelitereg Andor motívum. POSTALÁDÁNKBÓL Megy az akta vándorútra Kerekes Pál 1903-ban szüle­tett Gombán. A tanítóképző elvégzése után három évig Foton tanítóskodott. 1928-ban Szentendrére került, s har-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents