Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-13 / 191. szám

A kongresszus előtt A nyugdíjas mozdonyvezető „Nem elég útra lelni, az úton menni kell! Egyedül is! Elsőnek, elöl indulni el! Nem elég elindulni, de mást is hívni kellP* (Váci Mihály) Amikor 1961-ben nyugdíjba 'ment, azt kérdezte tőle a Nép- szabadság munkatársa: mit csinál majd, Bencze bácsi, mint nyugdíjas mozdonyveze­tő? — Lesz tennivaló a monon pártszervezetben is, és elkel a segítség a rövidesen megalaku­ló termelőszövetkezeteinkben is ... — ezt válaszolta akkor Bencze Endre, a monori Kos­suth Tsz pártszervezetének titkára, akit úgy emlegetnek azóta is, mint a járás egyik leglelkesebb, legfáradhatatla­nabb társadalmi munkását, örökmozgónak hívják — s valóban nehéz dolgom volt, amíg végül egy félórára sike­rült leülnünk. — Azt írja meg — kezdi a beszélgetést —, hogy amit ak­kor ígértem, beváltottam. — S ezzel akarva-akaratlan mint­egy számvetést csinálunk a tsz-ben eltöltött öt esztendejé­ről. — Tizenegy kívülálló taggal alakult a tsz-ben a pártszerve­zet, amikor odakerültem tit­kárnak. Most ott tartunk, hogy már a tizenkettedik tsz-tagot, Léé Károly elnökhelyettest vesszük fel párttagjaink sorá­ba. Döntőnek tartom — s ta­lán ez volt az első legnagyobb eredményünk — amikor a me­gyei pártbizottság hozzájárulá­sával o tsz elnökét és főmező­gazdászát, mint élenjáró dol­gozókat, tag jelöltség nélkül azonnal felvettük párttagnak. Hogy milyen gyakorlati fel­adatokat lát el a tsz-párttitkár naponta? Van három szocialis­ta címért küzdő brigádjuk; létrejöttük, megalakulásuk, felajánlásaik, a feltételek biz­tosítása, az eredmények érté­kelése — mindez a pártszerve­zet védnökségét, a párttitkár irányító tevékenységét igényli. A tsz intézkedési tervében 326 ezer forintos pénzmegtaka­rítás felajánlása szerepel — valóra váltásából a szocialista brigádok tetemes részt vállal­tak, s ezzel a tsz minden tag­jára óriási vonzerőt gyakorol­nak — jó példájuk követésre talál. Most szervezik a tsz-ben a politikai oktatásokat; két faj­tát indítanak: a politilmi gaz­daságtan mezőgazdasági tago­zatát, valamint az időszerű kérdések tanfolyamát. Ugyan­akkor a traktorosok részére szakmai tanfolyam indul — s mindez Bencze Endre gondja, munkája: meggyőzni a hallga­tókat, miért hasznos, miért kell tágítania az embernek a látókörét, bővítenie a tudását. S ha már együtt az emberek: kellő szákképzettségű előadó­ról gondoskodni, biztosítani a helyet, egyeztetni az időponto­kat ... Most folyik náluk is a párt­vezetőség választásának előké­szítése, erről így beszél Ben­cze bácsi: — Nagyon fontosnak tartjuk minden párttagunk vélemé­nyét — és a pártonkívüliekét is! — arról, kik legyenek alap­szervezetünk vezetőségének tagjai. Mert nálunk ez már hagyomány: mindig kibővített taggyűléseket tartottunk, min­dig meghívtuk élenjáró dolgo­zóinkat, hagytuk őket beleszól­ni közös dolgainkba, engedtük őket vitatkozni, hadd lássák, a pártszervezet előbbre akarja juttatni őket, a szövetkezetét. S a párttitkár közben arról sem feledkezik meg, hogy hű­séges segítőtársait felsorolja, akik az öt év alatt kezdettől fogva mellé álltak: — Tönköly János, Cellaó Andrásné, Sin­tár Károly, Kovács István, Bá­rány Lajos — és Bencze Endre tovább is sorolja, hiszen kide­rül: minden pártonkívüli cso­portba be tudtak már osztani egy-egy párttagot, akik most már folytatják — kicsiben — a párttitkár törekvéseit. S hogy jól folytatják, jól se­gítik azt, amit a párttitkár a tsz-vezetőséggel karöltve cé­lul kitűzött, bizonyítják a gaz­dasági eredmények. A monori Kossuth Tsz munkaegységei­nek értéke az elmúlt öt esz­tendőben így alakult: 1961: 19; 1962: 25; 1963: 35; 1964: 40; 1965 : 50 forint. De Bencze bácsi társadalmi munkája nem merül ki a tsz- párttitkári tevékenységgel. 1962 óta Monoron a községi párt-végrehajtóbizottság tag­ja, s mint propagandista tevé­kenykedik a községi párt- és tömegszervezeteknél; ő készíti elő a vezetőségválasztást a községi alapszervnél és a Mag­gyárban. Tavaly 6 vezette Mo­noron a marxizmus—leniniz- mus tanfolyam II. évfolyamát, az idén a szocializmus építésé­nek kérdéseiről tart előadáso­kat. Mindemellett még tanácstag, munkásőr és — 61 esztendős. Reggel hatkor már kint van a határban — este ,11-kor megy haza a vezetőségi ülésekről. Számvetést csináltunk, de közben az is kiderült, hogy Bencze bácsi tulajdonképpen még most is mozdonyon van, csak jelképesen, átvitt érte­lemben. Vezet — nem gépet már, de embereket, küzd azok igazságáért — ahogy a költő mondja: „kiké a szabadság rég, csak nem látják még.. Mert Bencze Endre párttit­kár is ezt tartja legfőbb fel­adatának: az emberek tudatá­nak átformálását. Fogarasi Olga MOHOMIDftI P E S T MEGYEI HÍ R L A P KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 1966. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT KÖNYVTÁR PILISEN Modern iskolaTápiósápon A népművelési munka objektív feltételeiről Az általános műveltség meg­szerzésének szervezett, hiva­talos formáján — az isko­lai oktatáson — kívül szám­talan lehetősége van az is­meretszerzésnek. Kezelve a rádiótól, a mozi, színház, az irodalom, az ismeretterjesztő előadások, a klubok. Ahhoz, hogy ezek az elő­adások, rendezvények és egy­általán egy-egy község ren­dezvényei a lakosság jelen­tős százalékát mozgassák meg, nemcsak érdekes mű­sorra van szükség, nemcsak gyakorlott, jó pszichológiai érzékkel rendelkező előadó szükségeltetik, hanem első­sorban az objektív feltételek kell, hogy biztosítva legye­nek. Megfelelő . művelődési otthon, vagy filmszínház, könyvtár, melyben kényel­mesen ülhetnek az érdeklő­dők, s ahol jól érezhetik magukat. A járásban régóta prob­léma, hogy egy-két műve­lődési ház kivételével — elhanyagoltak, omladozó vakolatúak, barátságtala­nok a művelődési ott­honok, mozik, nem elé­gítik ki az igényeket a könyvtárak. Az elkövetkezendő években ezek a problémák megoldód­nak. Gombán ebben az évben felújítják a Patai-kastélyt, s ide költözik a művelődési otthon. A jelenlegi művelő­dési otthon pedig a mozi­nak ad majd otthont. Jövő évben kezdik el Ecseren a je­lenlegi tanácsháza átalakítá­sát. Ecseren jelenleg nincs művelődési otthon, az át­alakított tanácsháza lenne a község kultúrháza. Ugyancsak 1967-ben kez­denének hozzá Vasadon a művelődési otthon épí­téséhez. A költségfel­használás egymillió 400 ezer forint lesz. A járás legnagyobb közsé­ge Vecsés, régen kinőtte már a könyvtárat. Jövőre kezdik meg a vecsési művelődési otthon felújítását, bővítését, s ekkor a könyvtár három új helyiséggel bővül. A pilisi könyvbarátok is ajándékot kapnak a jövő évben. Az új könyvtár 1967-ben felépül a köz­ségben, és még abban az évben bir­tokba vehetik a község könyv- szerető lakosai. Ebben az évben pedig a pilisi anyukák, apukák gyermeknevelési gondján se­gít az egyes számú óvoda, mely szeptemberben meg­szépülve és két tanterem­mel bővülve várja a gye­rekeket. Méghozzá ötven gyerekkel többet, mint az elmúlt „óvodaszezonban”. A tápiósápi gyerekeket biz­tos kellemes meglepetés éri szeptemberben, mert több mint félmillió forintos költ­séggel felújították a mű­emlék épületben levő iskolát. Az öttantermes iskolában könyvtár, úttörőszoba, tor­naterem, politechnikai mű­hely várja szeptemberben a gyerekeket. (d) A TEJBEGYŰJTŐ Szeptemberre készülve szőri osztályismétlés következ­tében a tankötelezettségi kor­határ elteltéig nem tudta az általános iskolai tanulmányait befejezni, önbizalma azonban megnőtt, s ez tanulási vággyal, szorgalommal párosult. A dol­gozók általános iskolájának vizsgáján találkoztam vele, az előzmények ismerete nélkül. Az átlagosnál lényegesen na­gyobb akarata, esetenkénti ki­váló felkészültsége vonta ma­gára figyelmem. A körülmé­nyek megismerése után mély­séges elismerést éreztem azok iránt, akik nem mondtak le róla, bízva a fejlődésében, fog­lalkoztak vele. Felemelő érzés volt az izguló vizsgázóban a gyerekben megfegamzott em­beri akarat diadalát látni. Rétvári Gyula (Folytatjuk) Hogyan alakult a részesedés? A gyerekek élvezik a nagy nyári vakációt, táboroznak a járasd úttörőtáborban, a tatai tó partján, a megyei szaktá­borokban a tanulmányi verse­nyek győztesei, kirándulnak, nyaralnak szüleikkel, vagy dolgoznak a tsz földjén, mint az úriak, vagy segítenek oda­haza szüleiknek. A pedagógu­sok tanfolyamolcon készülnek a jövő évi feladatok eredmé­nyes megoldására, vagy meg­érdemelt szabadságukat töltik. A járási tanács végrehajtó bi­zottsága értékeli az elmúlt tanévek eredményeit, s az is­kolák felügyeleti szerve a ta­pasztalatokat összegezi és ké­szül az új feladatok ellátására. A tanköteles korban levők beiskolázása járásunkban az elmúlt években teljesnek mondható. Gondot csupán a lakhelyüket sűrűn váltogatok okoznak. Beiskolázásuk a tár­sadalom — elsősorban munkaközösségek gével, felfedésük után meg. * Nagy gond a gyógypedagó-^ giai képzésre szorulókkal való 5 foglalkozás biztosítása. A fel- S; mentésüket kérők, a sorozata-^ san ismétlők, az évközben —$ különösen az első osztályban ^ Iának is nevezhető. Egy dol­— kimaradók egy része gyógy- ^ gos élet gyümölcse. Négy szo­pedagógiai képzésre szorul, ^ ba, konyha, fürdőszoba, elő- vagyis nem oktatha'ók-nevel- $ szoba és minden, ami kell. És hetők eredményesen az általa- J hátul, az udvar mélyén, egy nos iskolában. ^ kis fáskamra. Ahol ő lakik. A A szakemberek által meg- ^ háztulajdonos. vizsgált és gyógypedagógiai ^ képzésre utalt gyermekek egy-^ része kisebb létszámú, hason-\ ló fogyatékosságuakból álló\ közösségben jó eredménnyel, a ^ _ s zülőktől nem elválasztva kére"J Csak modernek> en am: igen lenyeges momentum s meg ósdi öregasszony vagyok< fejleszthetők. ^ nem értem meg őket. Miért Nem bizonyítási igénnyel, $ lakom itt? Jó hely ez egy ilyen csupán egy példát. Többször ^ öregasszonynak, mint én. Ugy- utaini egy ^ sem élet ez így a férjem nél- félszegsége, ^ kül. Meghalt. A gyerekek meg lassú felfogása m'att nem tu- ^ másképpen gondolkodnak, dott sem az osztályközösség- $ mint én ... Meg aztán ... nem be beilleszkedni, sem mégha-$ olyan nagy az a lakás... Nem tározott követelményeknek ^ fértem el... Nem zavartak ki! nem tudott eleget tenni. Helyi J Csak megkértek, hogy ha jó gyógypedagógiai osztályba ke-^ lesz nekem ez a hely, akkor rült. Az átteiepítés előtti több- ? inkább lakjak itt... mert így A ház a főutcában akár vil- {,aj van. Bényén, már régóta van ál­lami tejbegyűjtő. A községben a tehéntartásnak is komoly hagyományai vannak. Bizo­nyítja ezt az a tény is, hogy jelenleg a községben 127 da­rab háztáji tehén van. Ami ennél is meglepőbb — s talán, ha nem magától a legilleté- kesebbtől hallottam volna, el sem hinném —, hogy a 127- ből csak 14 szállít tejet a tej- begyűjtőnek. A többi tehén­tartó a tejet feldolgozott álla­potban hozza forgalomba a monori piacon, de főleg Buda­pesten. Bényén naponta kétszer van tejátvétel. Reggel háromnegyed hat és fél nyolc között, este pedig fél héttől háromnegyed nyolcig. Havonta 2600—2800 liter tejet gyűjtenek össze Bé­nyén a háztájiból. Ezenkívül a tsz is szállít 3500—3600 liter tejet havonta. A tejszállítók a következő juttatásokat kapják; Egyéni szállítók minden átadott liter tej után 20 deka kordát állami áron. A tej ára a zsírszázalék­tól függően 2,60—3,60 forint literenként. Ezenfelül azok a szállítók, akik tbc negatív te­jet adnak át, plusz 30 fillér felárat kapnak literenként. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a 14 egyéni szállító közül 13, tbc-negatív tejet szállít.) Ha a tsz havi 4500 liter tejet ad le, akkor literenként 40 fillér felárat és tejelő tápot kap. Bényén elég nagy a tejío- a tejhiány is a ellenére. Ezt bizonyít- 50 liter tej fogy Szóra sem érdemes. Nem? « “ üzletekben. Ezenkívül könnyebb a lakást is takart- szeretik már a gyerekek a^tente tani. Tudja, járnak hozzájuk szülőket. Milyen sok ilyen$ a? üzletekbe vaj, sajt es tu- vendégek elég gyakran; és egy eset van. Hol van a szeretet? % ro' ilyen öreg asszonnyal csak — Tudja, én örülök, hogy ^ A fentieket megtudtuk Bagó nincs gyerekem —, mert félek $ András tejbegyűjtőtől, aki a kirekesztettségtől — még ^ 1958 óta végzi ezt a munkát. hogy tej­A nyáregyházi Béke Tsz vezetői a napokban össze­hasonlítást végeztek négy évre visszamenőleg az ered­ményesség területén. 1962. január elsejével ugyanis összevonták a nyáregyházi tsz-eket. 1962. évben a hal­mozott termelési érték 7,3 millió forint volt, az egy dolgozó tagra jutó átlag­részesedés pedig 6400 fo­rint. 1965. évben a halmo­zott termelési érték 12,2 millió forint, az egy dolgozó tagra jutó átlagrészesedés 11 330 forint. E számokból a fejlődés jól látható. No persze, a tagsá­gon belüli részesedés igen változó, hiszen ez a kife­jezés, hogy „egy dolgozó tagra jutó részesedés”, eb­ben benne szerepel az a dol­gozó is, aki egy munkaegy­séget teljesített és bizony eb­ből is van jó néhány, ez vi­szont az átlagrészesedést rontja. Ami az 1966-os gazdasági évet illeti, az eddigi árbevé­telek és a kintlevő termé­nyek jelenlegi állapota > azt mutatja, hogy az egy dolgozó tagra jutó részesedés meg fogja haladni az 1965-ös gaz­dasági évét. T. I. A városi bajnokság döntőjének vasárnapi mérkő­zései: KISZ SE—Kefegyár (8 óra), Vásártér—KIOSZ (9,30 óra), Újtelep—Páskom (10,30 óra), Vasad—Gépjavító (16 óra). Befejezésül Bandi bácsi szo­morúan mondja: — Csak azt sajnálom, a községnek megígért új begyűjtőt elvitték Gombára. Ez pedig azért történt, mert amikor a központból kijöttek ellenőrizni a begyűjtött tej- mennyiséget, csak 32 liter volt. De talán jövő évre sikerül az új tejház felépítése Bényén. Erre a célra 70 ezer forint van előirányozva. <MJ) Nagy sikere van az árleszállításnak a mo­nori papír-és játékboltban. A vevők nagy számban vásárol­ják a különböző játékokat, a gyerekek nagy örömére. Megindult már a tanszervá­sárlás is. Jó, ha már most be­szerezzük az iskolaszereket, mert később, augusztus köze­pe felé nagy csúcsforgalomra van kilátás. ÜGYELETES ORVOS Gyomron dr. Balogh Sán­dor, Monoron dr., Péterffy Gusztáv, Pilisen dr. Pázmány Elemér, Üllőn, dr. Leyrer Ló­ránt, Vecsésen dr. Fodor Etel­ka tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Mono­ron a főtéri, Vecsésen a Dó­zsa György úti. © jobban, mint a magánytól. És ^ télen hidegek a fáskamrák! § MAI MŰSOR MOZIK Ecser: Az arany csempész. Gom­ba: A katona apja. Gyömrő: Játék a múzeumban. Maglód: A hétköz­napi fasizmus. Monor: A hős, aki fél. Nyáregyháza: Iszony. Pilis: A becsületes szélhámos. Tápiósáp: Fügefalevél. Tápiósüly: Fény a redőny mögött. Úri: A gyilkos ha­lála. Üllő: Az első esztendő (szé­les). Vasad: zöldár: vecsés: Ke­resztesek I—II. (széles). — Nem rossz gyerekek ezek, ti ismétlésre kellett gyermeket, mert A fiatalasszony szúrós szem­mel fogad. Ennél barátságta­lanabb már csak akkor lesz a tekintete, amikor megtudja, hogy miért vagyok ott. — Látja, ezt nem szeretem. Miért avatkoznak bele a ma­gánéletünkbe? Mert ez ma­gánügy. Különben is anyuka akart hátramenni a konyhá­ba. (Konyhának nevezi a kamrát!) Nem bírta a sok vendéget. Jobb is így — úgyis csak baj volt vele! (?) A szomszéd kapuban egy idős bácsi pipázik. Amikor — Nem rossz gyerekek ezek kérem! Most a két lányom la-$ kik a házban — rendes gyere-\ kék — én neveltem őket. Né-\ ha veszekednek —, de ez már ^ inkább a férjek miatt van. Ők nem veszekednek egymással. És van egy fiam is ... Majd ő . elvisz innen magához. Vidéken dolgozik... Jól megy neki, autója is van — ő szeret a legjobban engem ... Amikor itt volt tavaly, akkor is 200 forintot adott. Nagyon jó gye­rekek. Csak én nem értem meg őket. Mert én már öreg vagyok — a fiatalok mások. . mint mi. Nehéz megérteni 5 őket... Szalontai Attila $> Mától Gyömrőn játsszák a Játék amelyet 15-től 17-ig múzeumban című filmet, maglódi moziban is bemutatnak. Képünk: jelenet a filmből.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents