Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-07 / 159. szám
is™. JÚLIUS 7.. CSÜTÖRTÖK T/írrfflp 3 Dr. Husszein Szaid látogatása Gödöllőn Tegnap délelőtt látogatást tett az Agrártudományi Egyetemen dr. Husszein Szaid, az Egyesült Arab Köztársaság felsőoktatási minisztere és kísérete. A vendégeket dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes és dr. Magyalt András, az Agrártudományi Egyetem rektora fogadta. A meleg, baráti hangú találkozón részt vett a Kulturális Kapcsolatok Intézete, a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási és kísérletügyi főigazgatósága néhány munkatársa, valamint az egyetem vezetői és több professzora. Mit mondanának? MIELŐTT RÁTÉRNÉNK BESZÉLGETÉSÜNK LEÍRÁSÁRA, ÜGY ÉREZZÜK, NÉHÁNY SZÖT KELL SZÓLNI MAGÁRÓL AZ ÜZEMRŐL IS, AHOL EZEK A FIATALOK DOLGOZNAK. A SZENTENDREI BETONÄRUGYÄR 600—700 EMBERT FOGLALKOZTAT, TÖBBNYIRE BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. KÉT NAGY PROBLÉMÁJA: A FLUKTUÁCIÓ ÉS AZ ELAVULT ÉPÜLETEK, GÉPI BERENDEZÉSEK. (GROTESZK LÁTVÁNY AZ EGYIK ÜZEM FEDETT CSARNOKÁBAN: LOVASKOCSI SZÁLLÍTJA AZ ANYAGOT.) E KÉT NEHÉZSÉG SZOROSAN ÖSSZEFÜGG. Hattyúk a Fertő-tavon A Fertő-tó sima víztükrén 1 napok óta hattyúk úszkálnak. Eleinte azt hitték, hogy a kecses madarak csak átvonuló- ban pihentek meg, de a csendes öblökbe behatoló vitorlázók azóta is gyakran találkoznak velük. Valószínűleg valamelyik ausztriai védett területről érkeztek, s tanyát vertek a Fertő-tó rejtett zugaiban. A Fertő-tó látogatói csak messziről szemlélik a ritka vendégeket remélve, hogy a háborítatlanul élő hattyúk végleg letelepednek a tó magyarországi szakaszán. 300 ezer csizma ' A Duna Cipőgyárban a napokban több részleg átállt a téli kiscsizmák gyártására. A Duna Cipőgyárra mintegy 300 000 divatos női és gyermekcsizma készítése vár. Vörös szaténterítővei letakart asztal körül ülünk három mérnökkel. A TMK- műhelyből várunk még néhány szakmunkást. Közben elkezdjük a beszélgetést: feladjuk az egyetlen kérdést, amelyet különböző foglalkozású, szakképzettségű, beosztású fiatalokhoz akarunk feltenni. — Ha váratlanul meghívnák önöket is a IX. párt- kongresszusra, mit mondanának? Az első reagálás: csend, meglepetés. A második: elmosolyodnak, nyilván saját gondolataikon. Megkérjük őket — kezdjük azokon a gondolatokon, amelyekre elmosolyodtak. (A későbbiekben csak egyikük, egy fekete hajú szemüveges fiatalember beszél. Kollégája, aki kék munkaköpenyt visel, egész idő alatt kissé unottan néz a levegőbe. A harmadik mérnök láthatóan szívesen szólna, talán társaságban megnyilvánuló félénksége tartja vissza.) A lakáskérdésről A lakáskérdésről beszélnék először. Itt vagyunk mi, két éve végzett mérnökök: egyikünk albérletben, a másik az anyósnál, a harmadik társbérletben lakik. Mire összegyűjtjük azt a 40—50 ezer forintot — egy öröklakás előlegére — addigra esetleg „kinövünk” abból a korból, hogy gyerekek nevelésér vállalkozzunk. — Miben látná a megöl dást? — Talán abban, hogy bő vítsék a vállalati, a szövet kezeti lakásépítkezések szá mát — és sokkal kevesebl előleget kérjenek. Talán a: állam sem fizetne rá h; minden figyelmünk a ben nünket érdeklő műszak problémák felé irányulhatna a félállásokat hajszolásol helyett. (Másodállást szerez ni különben csak egyiküknek sikerült: heti 7 órát dől gozik havi 400 forintért) — A második téma; j( volna, ha végre mindenho megalapozottabbak lennénel úgy a termelési, mint a bé rezési döntések. Példák: Nemrég állítottak náiunl munkába két új falazóblokkgyártó gépet. Teljesítőképességüket bejáratásuk nélkü állapították meg, íróaszta mellől. Az előírt tervet teljesítettük, de a túlhajtott gépber keletkezett kár nagyobb voi a termelési nyereségnél. A másik példa: a műszak rajzolónk prémiumát a tervrajzok alapján készült gép termelésétől tették függőve — nem a saját rajzolói munkájától. Tehát megint született egy papír, amelynél nincs gyakorlati jelentősége A továbbiakban a tanulásEnergia-felhasználás hozzáértés nélkül A téma egész évben időszerű. Hogy most szólunk róla, csak azért tesszük, mert a népi ellenőrzés az MSZMP megyei bizottságának felkérésére a közelmúltban tartott érdekes vizsgálatot hat járás területén, 17 termelőszövetkezetben a közös gazdaságok energia-felhasználásáról. Örvendetes, hogy megyénkben az elmúlt évek sorún gyors ütemben, szinte rohamosan épült ki a villamoshálózat a termelőszövetkezetek majorságaiban, elvíve a fényt és a gépeket hajtó erőt az istállókba, tejházakba, üzemépületekbe és műhelyekbe. Ami nem jó és szükségtelen, azt a népi ellenőrök foglalták össze megállapításaikban. Szó szerint idézzük: „A tsz-ek jelentős többsége nincs tisztában azokkal a kötelező előírásokkal, rendelkezésekkel, amelyeket az illetékes szervek az ország energia- készletének teljes elosztása és felhasználása érdekében hoztak.” Ezt a tömör és egyáltalán nem elismerő véleményt sok tény támasztja alá Tanulságként azok számára is, akiket megemlítünk, de azok részére is. akiknél hasonló a helyzet, néhányat elmondunk. Ilyen általános tapasztalat például, hogy a szövetkezetek nagy részét a helytelen energiafelhasználás miatt az áramszolgáltató vállalatok jelentős összegekkel büntették. A szentendrei Április 4. Tsz tavaly, nagyüzemi tarifa mellett, hét motorjának alacsony energia-felhasználásáért 5977 forint büntetést fizetett. A pályi Petőfi, nem tartván be a csúcsidőre előirt áramigénybevételt, 35 ezer forintot, tényleges fogyasztási díjának 66 százalékát — fizette ki büntetés címén. Mi okozza ezt? Elsősorban az, hogy a közös gazdaságok energia-berendezéseinek, s azok felhasználásának ellenőrzését nem tudják biztosítani, mert nem rendelkeznek megfelelő, hozzáértő szakembe- >ekkcl. így történhet meg, hogy a szükséges teljesítményhez túlméretezett motorokat, transzformátorokat állítanak be, vagy pedig feleslegesen a nagyüzemi árszabás szerint vételezik a villamos áramot. Sok kárt okoz a rossz energia-felhasználás ott is, ahol a tsz-ek az úgynevezett mező- gazdasági áramdíjas árszabást veszik igénybe. Itt sok a veszteségek címén felszámított költségtétel. A dánszenl- raiklósi Micsurin Tsz energiaköltségének 55 százalékát fizette ki ezen a címen, mégpedig transzformátorainak 2.6 százalékos kihasználása miatt. Egyébként, míg az állami gazdaságoknál a veszteség 6.5 százalék, ez a vizsgált tsz-ek- ben 16.3 százalékot tesz ki. így lehetséges, hogy csupán 17 termelőszövetkezet tavaly, veszteség címén, több mint 236 ezer forintot fizetett ki. Végezetül általános jelenség az is, hogy az elektromos berendezések karbantartásáról nem vezetik a nyilvántartásokat, nem készítenek erre terveket és hálózati térképeket. A vizsgálatban résztvevő szakemberek megállapításaikat több hasznos és kézenfekvő tanáccsal is megtoldottak. Azt javasolják elsősorban, hogy mindenütt biztosítsák a maximális kihasználási óraszámot, a kisebb kapacitású gépeket működtessék a csúcsidőben, a nagyobbakat pedig főként éjszaka. Egyik legfontosabb jótanács; a közös gazdaságokban alkalmazott szakemberek ne csak a kisebb szerelési munkákat végezzék el, hanem legyenek gazdái az egész energiahálózatnak. Egyszerű, de megszívlelendő javaslatok ezek, amelyeket érdemes a gyakorlatban megvalósítani. Annál is inkább, mert nem mindegy az országnak, mennyi elektromos energia vész kárba, de a termelő- szövetkezetek tagsága sem örül annak, ha többletkiadásokkal, sok tízezres bírságokkal csökkentik jövedelmét. Hetesi Ferenc Pál Befejeiödtek a választások ki továbbtanulásuk — máshol kezdők lennének. S lehet, hogy elképzeléseikben csalódva. I mégis elmennek más üzembe. Remélem nem így lesz: a várható 120 milliós üzemi rekonstrukciónk bizonyára teremt megfelelő beosztást képzettségüknek. Az is meggondolandó, nem kellene-e merészebb, differenciáltabb bérezést bevezetni? — Nálunk nagy probléma a szakmunkáshiány — folytatja a mérnök. — Ez általános nehézség az építőiparban. Gépkezelői tanfolyamot indítottunk: a jelentkezők, akik egész nap megfeszítő fizikai munkát végeznek, a tanfolyamot heti 8 órában munkaidő után, fűtetlen helyiségben végezték. Egy ember kiképzései 1000 forintba került... Ami- i kor levizsgáztak, kiderült, i hogy a gépen kevesebbet ke-' resnének. Megmaradtak hát a régi munkájuk mellett. A betanított munkás kér szót — Én, ha meghívnának a kongresszusra, azt mondanám, tegyenek kötelezővé azoknak a 14—16 éves fiataloknak, | akik nem tanulnak tovább, de' még munkába sem állhatnak, egy kétéves iskolát S ha kell, rendeletileg irányítanám műhelyekbe, a termelésbe, azokat az érettségizetteket, akik nem tudnak elhelyezkedni az irodákban. így érkeztünk el a fiatalokhoz, mint témához. A vállalati KISZ-szervezet kerül szóba. Ismét a szemüve-í ges mérnök beszél: — Nálunk nagyon sok KISZ-tag van — papíron. Igen különböző a fiatalok érdeklődési köre. Legtöbbször táncos összejöveteleken találkozunk., Azt mondják, ezzel kell aj KISZ felé csalogatni a fiaíalo- 1 kát. De miért kéne csalogat-] ni? Szerintem a KISZ elsősor-] tan politikai szervezet Fiatal-] ságuk mellett az azonos világ- ] nézet, a fokozott politikai ér-] deklődés kell legyen a legfőbb] közös nevező tagjainál. Mind-] járt adott tehát a KISZ-fog- ] laikozások témája. Lehet, ] hogy kevesebben vennének ] részt ezeken a politikai, filozó- ] fiai, gazdasági tárgyú össze jő $ veteleken — de nagyobb ered- $ ménnyel. Persze, az ilyen if-J júsági szemináriumok nem le - J hetnek olyanok, mint amelyen ] a legutóbb részt vettem: be- ] jött az előadó, és felolvasott] egy brosúrát. Ezt én is meg-s vehetem három forintért! —s mondtam, és kimaradtam aj tanfolyamról. § s; Elhagyva a gyár épületét, a ] következő párbeszéd zajlik le] kettőnk között: | — Jó beszélgetés volt —^ bár mindenki a személyes, ké- ij zen fekvő tapasztalatairól be-] szélt $ — ... De éppen személyes | tapasztalataik alapján válts hozzászólásuk közérdekűvé. S I Padánvi Anna—Nádas Péter J s 1320 líj népi ülnök Az 1963-ban megválasztott népi ülnökök megbízatása ez évben lejár. Ezért május 15 és június 30 között új bírósági népi ülnököket választottak. Széleskörű előkészítés után került sor a választásokra. A szakszervezet, a tanács, a Hazafias Népfront és a bíróság képviselőiből alakult megyei választási bizottság útmutatásával és segítségével tartották meg a választásokat. A megye területén működő járásbíróságokhoz és a nagykőrösi városi bírósághoz összesen 1250 népi ülnököt választottak. Rajtuk kívül a megyei bírósághoz 70 népi ülnököt osztottak be, ötvennégy férfit és 18 nőt. Ezelőtt is ülnöki tevékenységet folytatott közülük negyven. Foglalkozás szerinti megoszlásuk: munkás 28, termelőszövetkezeti tag 10, értelmiségi 7, alkalmazott 19, nyugdíjas és háztartásbeli 8. | Ének száll a domboldalon nak a gyakorlati igényeket jobban figyelembe vevő irányítását sürgetném. A továbbtanulókat tereljék. ... olyan szakmák felé, ahol valóban nagy a munkaerőkereslet. Vizsgáik után helyezzék őket a képzettségüknek megfelelő helyre! Mert az most már világos, hogy a mai termelési igények mellett a felelős munkakörök bizonyos végzettséget kívánnak. Hogyan jelentkezik mindez nálunk, mérnököknél? Egy ] példa: az én íróasztali elő- 1 döm itt a betonelemgyár- ban textilgépész volt... Más: a mérnöktovábbképzés. Jelentkeztem egy szaktanfolyamra, amelyből kellő számú hallgató hiányában nem lett semmi. A kurzus propa- gandaismerletését magam sem kaptam meg, nyilván más vállalatok mérnökei sem. Közben megérkeztek a TMK-beliek. Négy lakatos és egy betanított munkás. Ök sokkal beszédesebbek: hárman is „szót kértek” — Engem és két lakatostársamat rábeszéltek, hogy jelentkezzünk technikumba. Elvégeztük. Az eredménye 20, 30 filléres órabéremelés. Hoz- sv záfűzték, hogy „maguknak * tanultak”. Én úgy vélem, nemcsak erkölcsi értelemben tanultam magamnak, hanem azért is, hogy tudásomat a munkámban érvényesíteni tudjam, és ez a fizetésemben is realizálódjék. Különben: a népgazdaságnak is tanultam! Újból mérnökünk veszi át a § szót: § , 1 — Lakatos barátaim nem® irodába akarnak kerülni — tudom, nem sértődnek meg, ha megmondom, hogy a tervezőasztal mellett jobban megállja a helyét egy nappal végzett technikus. Az ő nagy előnyük. hogy a szakmát is értik, és a technológiát is. Kitűnő összekötők lennének a műhelyek és az irodák között. (De ezeket az összekötői, azaz brigádvezetői állásokat jelenleg olyan régi, megbecsült szak- munkások töltik be, akik nem § végeztek technikumot.) Gon dolom a gyár ezért képeztette!? ki őket, nem is ingyen. Ebben s a gyárban csak itt fizetödhet s + Nem is akad el, ha csak a nagy forróság vagy néhány enyhítő csöppet szóró zivatar nem ad rövid pihenőt. A beköszöntő kánikula végre elhozta a nagy napot: aratják a levendulát a törökbálinti gazdaságban. Itt a „munka tárgya” egy gondolattal vonzóbb, mint az illatárban sarlózó lányoké» Megérett a meggy, csodás nagy szemeket szedhettek * kóstolgathattak is időnként a fiúk. Az óriás gazdaság egyik tábláján traktor kapaszkodik; összeszedik a ládázott, leve- ses őszibarackot. A szép gyümölcsök java része közülük is távoli útra keL A reggel szedett termények, délben-dél- után már a szomszédos országok piacain, egy nap múlva Svédországban vásárolhatók. Tóth felv. a
