Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-31 / 180. szám
Ml rear niecrei yiMflP 1966. JÜLIUS 31., VASÁRNAP HETI JOGI TANÁCSAINK A ngelrpót lékről..* A lakáskiutalásról..* A betegségi segélyről... Ki kaphat nyelvpótlékot? Kérdezi B. J. olvasónk. Nyelvpótlékban részesülnek azok, akiknek a munkakörük ellátásához az idegen nyelv rendszeres használata nélkülözhetetlen. Ezeket a munkaköröket a vállalat vezetője a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben határozza meg. A nyelvpótlék folyósítására a dolgozó addig jogosult, amíg a megállapítás alapjául szolgáló feltételek fennállnak. A szabályozás szerint középfokú nyelvvizsga esetén európai nyelvek után 4—8, nem európai nyelvek után 8—15, felsőfokú nyelvvizsga esetén európai nyelvek után 8—15, nem európai nyelvek után 10—20 alapbérszázalék állapítható meg, mégpedig úgy, hogy a pótlék összege 100 forintnál, felsőfokú nyelvvizsga esetén pedig 200 forintnál kevesebb nem lehet. Itt válaszolunk Sz. J. olvasónknak is, aki azt kérdezi, hogy tolmácsi, fordítód munkakört betöltő dolgozónak jár-e nyelvpótlék? Azok a dolgozók, akik tolmácsi vagy fordítói munkakört töltenek be, vagy akiknél alkalmazási feltétel egy nyelv ismerete, azok csak a második és a további idegennyelvvizsga letétele után kaphatnak pótlékot. N. K. olvasónk kérdésére pedig azt közöljük, hogy abban az esetben, ha olyan munkakört tölt be, amelynek ellátásához nem nélkülözhetetlen, de hasznos a nyelvtudás, akkor az idegen nyelvismeretét és használatát a dolgozó alapbérének megállapításánál veheti figyelembe a vállalat. A vonatkozó 110/1964 Mü. M. sz. munkaügyi miniszteri utasítás azt is szabályozza, hogy egy-egy dolgozó legfeljebb besorolási alapbérének 45 százalékáig, illetve havi 1800 forintig részesülhet pótlékban, ha több idegen nyelvet tud, és ezeket állandó jelleggel használja. Albérlőnek ki kell utalni a lakást, ha az albérlet a lakószobák számának kétharmadát eléri. P. Z. olvasónk írja, hogy egyik Pest környéki négyszobás házban, amely tanácsi rendelkezés alatt áll, a bérlő három szobát albérletbe adott, anélkül, hogy a lakás mentesítését előzetesen kérte volna. A bérlő másodmagával benne lakik az egyik szobában, tehát jogos lakásigényüket az általuk használt szoba kielégíti. Olvasónk azt kérdezi, igényelheti-e a lakást, és van-e reménye, hogy azt megkapja? Az érvényes rendelkezés szerint az egész lakást, vagy annak túlnyomó részét egyes kivételes esetektől eltekintve (betegség, külföldi kiküldetés stb.) albérletbe adni nem lehet. A kialakult gyakorlat szerint a lakás akkor tekinthető túlnyomó részben albérletbe adottnak, ha az összes lakószobák számának kétharmadát eléri, az albérlet. Minthogy a jelen esetben ez az arány megvan, olvasónk minden további nélkül jogosan igényelheti a lakást. A nyugdíjas munka- vállalót is terheli nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség. N. M. nyugdíjas olvasónk írja, hogy havonta folyamatosan végez 500 forint erejéig munkát egy budapesti üzemben. Első hónapi keresetéből 10 százalékos jövedelemadót Vontak le, és kérdésére úgy tájékoztatták, hogy mint nyugdíjast, mellékfoglalkozásúnak tekintik. Olvasónk sérelmezi a 10 Százalékos levonást, és kérdezi, hány százalék járulékot kell fizetnie? Olvasónknak valóban igaza van, sérelme jogos. Ha a nyugdíjas havonta folyamatosan dolgozik, akkor nem lehet nyugdíjas minőségét főállásúnak, az 500 forintos munkaviszonyát pedig másodállásnak, illetve mellékfoglalkozásnak tekinteni. Munkahelyén tévedtek a levonást illetően, mert csupán 3 százalék nyugdíjjárulékot vonhattak volna le. Felhívjuk figyelmét arra, hogy hasonló ügyből kifolyóan, állásfoglalás is megjelent. Hivatkozzon a Pénzügyi Közlöny ez évi 16-os számára, sérelmét orvosolni fogják. Tsz-tagok betegségi segélyezése. D. I. olvasónk írja, hogy nemrég lépett be a termelő- szövetkezetbe, előzőleg kisipari termelőszövetkezetnek volt tagja. Azt kérdezi, mennyi betegségi segélyre jogosult? A 12/1966. FM. számú rendelet kimondja, hogy a tsz- tagok betegségi segélyének napi összege a megbetegedett tag előző naptári évben elért egynapi átlagos részesedésének 50—75 százaléka. 65—75 százalékig terjed a segély összege, ha a tag a megbetegedést megelőző naptári évben a közös munkában legalább 200 munkanapot dolgozott. Természetesen e határokon belül a betegségi segély -tényleges mértékét a közgyűlés állapítja meg. D. I. olvasónknál valóban másképp alakul a betegségi segély ösz- szege, mivel most lépett be a termelőszövetkezetbe. Erre az esetre is van rendelkezés. Ilyenkor azt az összege: kell irányadó részesedésnek tekinteni, amely előző munkaviszonyában, illetőleg kisipari termelőszövetkezeti tagságában a táppénz szempontjából figyelembe vehető volt. Olvasónknak betegségi segélye tehát a tsz-be történt belépést követő 3 hónapban nem lehet kevesebb, mint amennyi ösz- szegű táppénzt a ktsz-ben töltött idő alatti betegsége esetére kapott Dr. M. J. Színvonalas árukínálat — jó minőség Az országgyűlés néhány héttel ezelőtt iktatta törvénybe a népgazdaság harmadik ötéves tervét A törvény — a többi között — előírja, hogy a lakosság mind sokrétűbb igényének kielégítése érdekében élelmiszerekben és iparcikkekben egyaránt javítani kell az árukínálatot, korszerű ruházati és tartós fogyasztási cikkekben az ellátást E látszólag egyszerű, valójában rendkívül sokrétű feladat végrehajtásával kapcsolatos célkitűzésekről Tausz János belkereskedelmi miniszter a következőkben tájékoztatta a Központi Sajtószolgálat munkatársát: — Az 1966—1970 közötti tervidőszakban a lakosság 1 főre jutó. reáljövedelme 14— 16 százalékkal emelkedik, ezért a kiskereskedelmi forgalom mintegy 20 százalékos emelkedésével számolunk. Az 1965. évi 88 milliárd Ft-tal szemben az értékesítés 1970- ben meghaladja a 105 milliárd Ft-ot. — A bolti élelmiszerek forgalmánál 16 százalékos, a vendéglátás értékesítésének 23 százalékos növelését tervezzük. Célul tűztük, hogy az élelmiszerek mind nagyobb hányada kerüljön az üzletekbe iparilag feldolgozva, előrecsomagolva, főzésre előkészítve, vagy félkész étel formájában. Ezzel is — valamint a kereskedelmi és üzemi vendéglátás forgalmának növelésével — könnyíteni akarjuk a dolgozó háziasszonyok munkáját. Nagyobb arányban kerül forgalomba magasabb tápértékű, korszerű táplálkozást biztosító élelmiszer is. — Bár a kereskedelem a harmadik ötéves tervben — évről évre növekvő mértékben — mintegy 9—10 százalékkal több húst hoz forgalomba, a húsellátás mégsem probléma- mentes. Ismerve a vásárlók kívánságait — és figyelembe véve a reális lehetőségeket is — erőfeszítéseket teszünk a húsellátás, a húsáruk összetételének javítása érdekében. — Hogyan növekszik a tervidőszak alatt az egyes iparcikkek forgalma? — A ruházati cikkek 12 százalékos, a vegyesiparcikkek 29 százalékos forgalom-növekeTausz János belkereskedelmi miniszter nyilatkozata a belkereskedelem harmadik ötéves tervének télkitűzéseiről dését irányoztuk elő. Az átlagot meghaladó mértékben növekszik a tartós fogyasztási cikkek értékesítése: több mint 40 százalékkal; a vasműszaki cikkeké mintegy 36 százalékkal. A személygépkocsik száma majdnem megkétszereződik, számításaink szerint 75 ezer új személygépkocsi kerül a vásárlókhoz. A harmadik ötéves terv végére minden második családnak mosógépe és tv-készüléke, minden harmadik családnak hűtőszekrénye lesz. — A forgalom mennyiségi növelése mellett nem kevésbé fontosnak tartjuk az áruválaszték bővítését, a minőség javítását. — Fontos kérdésnek tartjuk az építőanyagellátás javítását. A harmadik ötéves tervben előreláthatólag 200 ezer lakás épül magánerőből. Ezenkívül építési anyagokat kell biztosítanunk a meglevő házak bővítéséhez vagy tatarozásához. Az építési anyagok iránti igény — amellett, hogy a forgalom 30 százalékkal növekedni fog — meghaladja a rendelkezésre álló árualapokat, ezért a tervidőszakban mindent megteszünk, hogy a szükséges építőanyagokat, szerelékeket, fürdőszoba-berendezéseket biztosítsuk. A gazdaságirányítás új rendszere hogyan segíti elő az ipar és kereskedelem jobb együttműködését? — A gazdaságirányítás új rendszerében a kereskedelem és az ipar alapvető érdeke teljesen egybeesik: a fogyasztók által keresett, korszerű termékeket gyártsanak és hozzanak forgalomba. Ha a fogyasztók és a piac értékítéletét figyelmen kívül hagyjuk, az áruk eladhatatlanokká, vagy nehezen értékesíthetővé válnak; a kereskedelem csökkenteni kényszerül megrendeléseit, vagy nem veszi át a kifogásolható árut. — Lehetőség lesz az ipari és kereskedelmi vállalatok között önálló ármegállapodásra; a kereskedelem kedvezményeket adhat az iparnak, ha soron- kívül vagy kiváló minőségű árut gyárt részére. Mintegy 40 százalékkal növeljük az importáruk behozatalát, és közvetlen árucserét folytatunk — elsősorban a baráti országokkal — a választék bővítése érdekében. Erőteljesen támogatjuk a különböző kereskedelmi szektorok közötti versenyt a fogyasztók megnyeréséért és megtartásáért. — Teljes önállóságot biztosítottunk a kereskedelmi vállalatok részére áruforgalmi terveik elkészítésében. A szükséglethez igazodó, tapasztalatokon alapuló árukészlet-nor- matívák alapján a forgalom bonyolításához szükséges hitelkeretet a vállalatok szabadon állapítják meg a Magyar Nemzeti Bankkal történő tárgyalás során. A kereskedelmi vállalatok kockázati alapot képeznek, hogy jó minőségű, de a szezon végén kimaradt, vagy a forgalom lebonyolításához szükségtelen készleteiket, saját hatáskörükben árengedménnyel értékesíthessék. Több vidéki iparcikk kiskereskedelmi vállalat, földművesszövetkezet már az idén az új gazdasági mechanizmus közgazdasági ösztönzőit alkalmazza, kísérletképpen. Jogot kaptak a többi között arra is, hogy az árut közvetlenül az ipartól szerezzék be. Valamennyi vállalat részére megengedett, hogy az árut bármely nagykereskedelmi vállalattól biztosítsák. Támogatjuk az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek piaci értékesítését. — Milyen lehetőségeket biztosít a harmadik ötéves terv az üzlet- és a szállodai hálózat bővítéséhez, a kereskedelem korszerűsítéséhez? — A terv az állami belkereskedelem részére mintegy 2,6 milliárd Ft, a szövetkezeti kereskedelem számára 2,1 milliárd Ft beruházási lehetőséget biztosít. — A kiskereskedelmi hálózat fejlesztésénél továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a kereskedelmi központokban korszerű, nagyobb alapterületű szaküzleteket alakítsanak ki. Folytatjuk a megkedvelt ABC- áruházak építését. A helyi jellegű hálózatfejlesztés egyik sarkalatos feladata, hogy a kereskedelmileg ellátatlan területeken — főként élelmiszerboltokat építsenek. Tervek szerint 200 ilyen bolt nyílik 5 év alatt. — Az Országos Áruházi Vállalat befejezi a megkezdett áruházak építését és számos újat épít. — Az idegenforgalmi jellegű szállodák hálózata 10 — közöttük öt állandó jellegű és öt idényjellegű — szállóval bővül. Befejeződik a Budapest Szálló építése; a Duna- parton és a Margitszigeten épül szálló. Balatonarács, Ba- latonfüred, Balatonalmádi, Keszthely, Balatonföldvár és Hévíz is új szállodát kap. E kiemelt, idegenforgalmi jellegű szállodák mellett, jórészt a tanácsi vendéglátó vállalatok saját beruházásaként Harkányban, Szombathelyen, Nyíregyházán, Békéscsabán, Szolnokon és Székesfehérváron épül új szálló és 200 hely- lyel bővül a győri Vörös Csillag. Nagy kapacitású önkiszolgáló éttermek nyílnak Miskolcon, Egerben, Szentendrén, Győrött és Veszprémben. Több vidéki városban új cukrász termelőüzemek is létesülnek. — Folytatjuk a kereskedelem és vendéglátás korszerű gépekkel történő ellátását. A kiszolgálás további korszerűsítésére különböző árusító automatákat, pénztár- és csomagológépeket szerzünk be. — A harmadik ötéves tervben, reméljük, a termelés fejlődése mellett, a kereskedelmi dolgozók tömegeire támaszkodva, a lakosság ellátását magasabb színvonalon, kulturáltabban fogjuk biztosítani — fejezte be tájékoztatóját a miniszter. U. L. Kétmillió forint a Dunakanyar útjaira A Dunakanyar Intéző Bizottságával egyetértésben, a Pest megyei Tanács még ebben az évben, összesen kétmillió forintot fordít több fontos Dunakanyarban levő útvonal felújítására. Ebből az összegből Szentendre város területén . egymillió forintot, Vácott 400 ezer forintot használnak fel. Leányfalu községben 150 ezer, Szigetmonostoron 100 ezer, Tahitótfaluban 200 ezer, Visegrádon pedig 150 ezer forintot használnak fel a tanácsi kezelésben levő utak kijavítására, felújítására. A munkálatokat az illetékes helyi tanácsok saját erőből, helyi kapacitás felhasználásával végeztetik el. Javítják Kerepesen a tantermeket Kerepes községben az általános iskolai tantermek padlózata elavult, megrongálódott, további használata már baleset veszélyét rejti magában. A községi tanács erre az évre biztosította a javítási munkák házi kezelésben való elvégzését és a szükséges anyagot is beszerezték. A költségekhez azonban nem rendelkezik a szükséges pénzügyi fedezettel. Ezért most Pest megye központi költség- vetéséből 99 ezer forintot engedélyeztek a tantermek padi lózatának kijavítására. Szolnok megye Új szobrok Karcagon, az új tanyai kollégium előtti parkba. Horváth János fiatal szobrászművész ülő lányt ábrázoló alkotása került. Kisújszálláson — amely jövőre ünnepli alapítói sának 250. évfordulóját — a jubileumra felállítják Arany János mellszobrát. Több művel gazdagodik a megye székhelye, Szolnok is. SZELKAKAS az országút mentén A kiskunfélegyházi tanács kezdeményezésére az alföldi vidék szimbólumaként óriási szélkakast állítanak fel a Budapestről Szegedre vezető országúton, az aranyhegyi csárda mellett. A 13 méter magasságban elhelyezendő másfél méter nagyságú pléh szélkakast könnyen mozgathatja majd a szél, s az erre járó utasoknak „jó reggelt kíván”. NAPSÜTÉSBEN (Foto: Kotroczó) I i
