Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-30 / 179. szám

1966. JULIUS 30.. SZOMBAT <<*91 »ffO vÄ/rfdP Egy gazdátlan íróasztal Galgamácsán, a tanácsházán van egy esztendők óta elár­vult íróasztal. Valamikor a tanácselnök ült mellette, amíg volt tanácselnök a fa­luban; két és fél esztendeje azonban gazdátlan a tisztség. A vb-titkár képviseli a köz­ségben a legmagasabb köz­igazgatási — kimondom, ahogy gondoltam — hatalmat. Az eset annál is érdeke­sebb, mert a gazdátlan író­asztal nálunk meglehetősen szokatlan jelenség. Közbeve- töleg csak annyit, hogy oly­kor előbb van az íróasztal, s ahhoz teremtik a pozíciót. | Mesélik, hogy megpróbálták j egyszer az egyik hivatalban: j kitettek a folyosóra egy író- j asztalt, s figyelték, mi lesz j a sorsa. Az asztal néhány ! nap múlva eltűnt, s megje- , lent a hivatalban egy új munkaerő. Az történt, hogy az egyik osztályvezető be­vitette az asztalt az osztályá­ra, s mindjárt felvett mellé egy fiatalembert: íróasztal volt, lett egy új kalkulátor. Ilyen előzmények, illetve tapasztalatok után óhatat­lanul kikívánkozik a kér­dés: jó-e, vagy sem, hogy Galgamácsán nincs gazdája egy ilyen fontos író­asztalnak. Mert érdemes el­gondolkozni: ha jól mennek a dolgok így is, akkor ugye eredendően egy státussal több van a kelleténél. A má­sik lehetőség viszont, hogy nem mennek jól a dolgok, s hiányzik a vb-elnök szemé­lye, jobban mondva — mun­kaereje. Ebben az esetben súlyos mulasztás történt, hogy amióta leváltották az utolsó elnököt — nem vá­lasztottak helyette másikat. Van azonban egy harma­dik eshetőség is, a két szél­sőség között, hogy tudniillik nincs fennakadás a községi közigazgatásban, elvégzik a munkát a titkár, a két elő­adó, még az adminisztrátor/ csakhogy mégis hiányzik az elnök. Túl sok munka hárul így a tanács négy emberére a 2000 lelket számláló falu­ban, köztük is különöskép­pen 'a vb-titkárra, aki lénye­gében két lovat nyergei: el­nök is, titkár is. A valóságos helyzet ehhez az utóbbi feltevéshez hason­lít leginkább. Elmondta a vb- titkár, hogy mi a napi teendő­je. Reggel 6 órakor kezdődik a munkaideje, ekkor ugyanis ellátogat a szövetkezetbe, mert az államhatalom képviselőjé­nek tájékozódnia kell, hogyan haladnak a mezőgazdasági munkák. Délelőtt ügyintézés. Ennek nincs pontos határa. ítélkezik perpatvarokban A galgamácsai emberek rit­kán mennek a bíróság elé, a tanácsházára szaladnak nézet- eltéréseikkel is. Ottjártamkor ketten álltak a titkár előtt: a panaszt tevő, egy idős asz- szony, aki védelemért fordult a tanácshoz, hogy rakoncátla­nok vele a szomszéd gyerekei. A szomszédasszony volt az alperes, aki meg is kapta a ^wrssrsrsssrss/sssstrssssssjrrrfrrssrsssssss. titkártól a dorgálást, hogy fe­gyelmezze meg a gyerekeit. Az ilyen ügyiek napirenden vannak. Sokan igazolásért mennek. A gyárban dolgozók­nak minden negyedévben (!) kell vinni tanácsi igazolást, hogy hány gyerek eltartásáról gondoskodnak, mert csak így kapják meg a családi pótlé­kot. Ezeket az igazolásokat is a titkár adja ki, vagy leg­alábbis ő írja alá. Ha építkezni akar valaki, a titkár „helyszínel”, 6 készíti elő az építési engedélyt — a járásnál csak aláírják. És a különböző kampányok, mint a tüdőszűrés... A titkár is gé­peli az idézéseket, mert eddig még senkinek sem jutott eszé­be, hagy gyártani kellene né­hány százezer idézési nyom­tatványt, amelyekre csak a címzés kerülne utólag. Aztán: a titkár ellenőrzi a különböző intézményeket is. Ez a dél­előtti munkája. Délután a községfejlesztés­sel foglalkozik. Járda, nevelői lakás, ravatalozó épül a köz­ségben, s a titkár dolga, hogy az anyagot beszerezze, a szál­lításról gondoskodjék, no, és a munkaerőt is ő biztosítja. Eh­hez nincs a naptárban elég délután. Végül, nem lévén a községben más választott kép­viselője az államhatalomnak, a vb-titkár ülésezik, érteke­zik a szövetkezet vezetőségé­vel, az fmsz tagjaival, a nő­tanács helyi aktivistáival, a KISZ-szervezet tagjaival. Tart vb-t, tanácsülést, s termesze- I ... , . T, , tesen ott van a pártszervezet ! „ Hangemez­ic i gy ártó Vallalatnal az első ma­sürgősen elnököt a községben, avagy ne válasszanak; az arany középút látszik a leg­jobbnak. Történtek már kísér­letek a hivatali élet társadal­masítására. Ez a megoldás kí­nálkozik itt is. Kellene az el­nök, illetve kell is, csakhogy nem feltétlenül olyan ember kell, akinek fő foglalkozása az elnöki tisztség gyakorlása. Az élet bizonyított; tanácselnök nélkül is rendben halad esz­tendők óta a közigazgatási munka. Hátha még volna va­laki — egyébként felelős, te­kintélyes ember —, aki részt vállalna a titkár napi gondjai­ból ... Ha csak kétnaponta, néhány órára is ... A hivatalt ellátni — íme! — elég egy kétezres községbe négy em­ber, akik természetesen értik a dolgukat, de az államhata­lom gyakorlásához több sze­mély szükséges, hogy többen legyenek képviselve benne. Az elnöki tisztséghez itt ta­lán nem is kell íróasztal: a közügyet szolgálni nemcsak az íróasztal bástyája mögül lehet. Gazdátlan marad egy hivatali asztal: Hát aztán... Koptatják eleget így is a töb­bit __ D ékiss János Sablonok nélkül, közel az emberekhez Beszélgetés a pártegységről, a Váci Járási Pártbizottságon Az egyszerű, szerény, de szép és korszerű új székház ] második emeletén, a Váci Já- I rási Pártbizottság vezetőjének, Balogh László első titkárnak j a szobájában, négyen beszél- j getünk. Rajta kívül aktív ré­szese a több órás vélemény- | cserének a másodtitkár, Dudla ; Károly, és Takács Lájos, a í pártbizottság politikai mun- I katársa. Azt fontolgatjuk, latolgat­juk; mi is tartozik a pártegy- J ség fogalomkörébe, mit je- j lent ez egy járás pártszerve- j zeteinek tevékenységében. © 14 LEMEZEN 28 fesztivál-d esemenyem is. Ennyit nagyjából. Általában reggel 6-tól este 10-ig tart az elfoglaltsága, s ehhez még annyit, hogy levelező hallgató a közgazdasági technikum harmadik évfolyamán. I\em kell több bizonyíték, hogy a galgamácsai tanácstit­kár az agyonterhelt funkcio­náriusok tipikus megszemé­lyesítője. Mégis, a kérdést el­döntendő, hogy válasszanak-e gyár tánczenei fesztivál elő­döntőin legsikeresebbnek bi­zonyult szerzemények hangle­mezeit. A verseny első szaka­szában elhangzott S0 szerze­mény közül 28 számot hang- felvételen örökítenek meg. Egy-egy lemezen két táncze­nemű lesz, az elődöntőkön szerepelt művészek és zeneiva­rok előadásában. Augusztus 20-ra, a döntő idejére az új fesztivállemeze­ket az üzletekben is árusítják. Játékkal és dalia lénye­& LÁTOGATÁS ZAMARDIBAN ; Előbb a szokásos, de fontos j jellemzőkkel kezdjük. Itt, a J váci járásban sajátosak a kö- I rülmények, nemcsak azért, i mert a falvakból a lakosság nagy része a váci, a dunakeszi és a fővárosi üzemekbe utazik naponta, hanem mert a Duna menti településeken állandóan nő a Budapestről kiköltöző idős emberek, nyugdíjasok ará­nya. Visszatükrözi ezt a párt­tagság összetétele is. Rajtuk kívül még sok az alkalmazott, a tisztviselő, a különböző irá­nyító szerveknél. Az utóbbi néhány év figyelemre méltó változása: a pártszervezetek­ben emelkedik a munkások es a tsz-tagok aránya, a tagjelöl­tek 85 százaléka még nincs 40 éves, fele pedig 30 alatti. — A fiatal, új tagok erősítik a pártot. Szakmai képzettsé­gük, politikai öntudattal pá­rosul. A járás két jelentős ipari üzemében, a Dunakeszi Jár­műjavítóban és a Mechanikai Laboratóriumban, különösen a munkások aránya nő. — És érdekes; a munkások nagy része, amikor felismeri, hogy a pártban a helye, már technikusi szintű képzettség­gel rendelkezik. Hasonló a helyzet a mező- gazdasági dolgozók között is: fiatal agronómusok, állator­vosok, főként Kisnémediben, Foton, Alagon, és sokan pe­dagógusok, kérték felvételü­ket tagjelöltnek. — Az is nagyon jó, bizta­tó; a taggyűléseken és a párt­napokon, a kommunisták és a pártonkívüliek egyaránt el­mondják őszintén a vélemé­nyüket. Az üzemekben kü­lönösen helyeslik azt is, hogy országos szervektől vezetők járnak közéjük tájékoztató előadást tartani. Persze ren­geteg kérdést tesznek fel és pontosan olyanokat, amik fá- jóak. Miért rossz a cipő mi­nősége? Vagy a kereskedelmi ellátás? — Ezekre őszinte választ Is várnak. Méghozzá helyben, azonnal. Az nem elégíti ki az embereket, ha mondják nekik; mindezt a gazdasági mechaniz­mus reformja fogja majd meg­oldani. megszokott, talán túlságosan is megkövesedett, szervezet és gyakorlat megváltoztatása ke­rült a napirendre. — Vannak, főként az idő­sebb kommunisták között, akik féltik szocialista vívmá­nyainkat; a dolgozók ellátását, a szociális juttatásokat. — Nem baj, hogy féltik, ez pozitív erő is lehet, hiszen a jóindulatú embereket említ­jük. ök is felismerik majd: a különböző juttatások, közüze­mi díjak, a közlekedés téríté­sének önköltségi szint felé emelése, az egész országban reális alapot teremt a további szocialista fejlődéshez. Ahhoz is többek között, hogy a borí­ték kéthetenként, vagy else­jén, vastagabb legyen. © © ZENG AZ ŐRSVEZETŐ PAJTÄSOK KÓRUSA Tudják, napi tapasztalataik alapján: addig is, míg a re­form megvalósul, gyors, bü­rokráciamentes intézkedéssel, szervezéssel, sokszor helyben is, sokat lehetne segíteni. Itt, a váci járásban, az üzemek idén az első félév termelési és gazdasági mutatóit teljesí­tették, de a termelés még mindig nem egyenletes. S ez a munkásoknak — akik nem tehetnek róla — sok bosszúsá­got okoz. — Az új gazdasági mecha­nizmus irányelveivel, a Köz­ponti Bizottság erről szóló ha­tározatával a párttagok és az értelmiségiek nagy része egyetért. Sőt; nemcsak helyes­li és nagyon is szükségesnek tartja a fejlődést gátló körül­mények megváltoztatását, de részt is kér a reform megvaló­sításából. Persze vannak, akik kétel­kednek, főként, mert nem ér- I tik még, pontosan miről van 1 szó. Hiszen másfél évtizedes, Tetszetős kivitelű, sokszoro­sított dokumentum kerül köz­ben az asztalra: a váci járás mezőgazdasági, szövetkezeti termelőüzemeinek távlati fej­lesztési tervéről készített je­lentés és határozati javaslat. Azóta már a járási pártbizott­ság, a napokban tartott ülé­sen, megtárgyalta a benne foglaltakat és a tennivalókat határozattá is emelte. Beszélgető partnereim sze­rény büszkeséggel szólnak er­ről a tervről: hosszú évek elemző, vizsgáló munkája után készült, méghozzá nem is akármilyen segítséget ka­pott hozzá a pártbizottság. A Tudományos Akadémia közgaz­daságtudományi intézetének munkatársai, dr. Horváth La­jos tanszékvezető egyetemi ta­nár irányításával, a járás te­rületén dolgozó szakemberek részvételével készítették. Köz­gazdaságilag, agrártudományi szempontból megalapozott fej­lesztési terve ez a váci járás mezőgazdaságának. Figyelem­be veszi a helyi adottságokat, lehetőségeket. Két fő körzetre osztva a járást, a televényes homokterületeken főként a zöldségtermesztés fejlesztését szabja meg, összekapcsolja a tej- és hústermeléssel. A má­sik övezetben pedig — az északibb, kötöttebb talajokon, völgyekben, hegyoldalakon — a gyümölcstermelést, a szarvas- marha- és a juhtenyésztést ír­ja elő. — Az egységes tevékenység, az összehangolt munka érde­kében tett jelentős lépés ez a terv — így fogalmazzák meg a járási pártbizottságon. — Ha úgy tetszik, a pártegység érdekében. Rövidesen a járási tanács, azután a pártszerveze­tek, a termelőszövetkezetek közgyűlése elé kerül. Ezeken a széles körű tanácskozáso­kon — hiszen minden tsz, szö­vetkezeti csoport meghatá­rozott, konkrét feladatokkal szerepel a tervben — látjuk majd, milyen fontos dolog az egész járás elkövetkezendő öt­éves fejlődésében. ban 63 ezer ember lakik, 43 ezer keresettel bíró feínőit. A part tagos, a kommun is tok kö­zöttük még két százalékot sem képviselnek. Mégis, milyen erőt jelentenek a különböző társadalmi és gazdasági célok megvalósításában? bem egyszerű erre a válasz. Nagyon bonyolultan, sok átté­telen keresztül érvényesül a kommunisták nézeteinek, kez­deményezésének a hatása és eredménye. A járási pártbi­zottságon azonban figyelik, elemzik számon tartják mind­ezt. — Tavaly a „ki mit vállal” mozgalomban, a felszabadu­lás huszadik . évfordulójának tiszteletére, 40 ezer vállalás gyűlt össze a járás falvaiban. Majdnem annyi, mint ahány felnőtt lakos van. — A szocialista címért dol­gozó brigádok szervezését a termelőszövetkezetekben óva­tosan, megfontoltan kezdtük. Azt gondoltulv: legyen keve­sebb brigád, de csinálják ko­molyan. Amikor idén a szödi tsz párttitkára azt jelentette, náluk hat brigádot hoznak lét­re, óvtuk. Mondtuk neki, sok lesz. Azt felelte: fél évig be­széltek a tagokkal róla. s most már azt mondják az asszonyok; mi miért nem lehetünk brigád­ban, miért csak mások, mi rosszabbak vagyunk? — Politikai, világnézeti egy­ség: a Vietnamot segítő va­sárnapi műszakokat a fiatalok indították el a Dunakeszi Jár­műjavítóban. Meglepő volt számunkra is, hogy az idő­sebb munkások és műszakiak részt kértek belőle. Ezzel do­kumentálták, hogy ők is egy­ségesen elítélik az amerjkki agressziót és a vietnami nép mellett állnak. .,.. © Túlságosan „rózsaszínű”, ir­reálisan optimista lenne a kép, ha nem említeném: a lel­kesedésbe aggodalom is ve­gyült a beszélgetések során. Ennek oka pedig, — az érté­kesítés. Legalábbis az ezzel kapcsolatos, még most meglé­vő, fennálló sok akadály, hu­zavona, szervezetlenség, il­letve túl szervezettség. Vajon mi történik majd a megter­melt, nagyobb mennyiségű zöldséggel és gyümölccsel? Rengeteg munkát keli elvé­gezni: talajt javítani, öntöző­berendezéseket telepíteni, gyü­mölcsösöket létesíteni. Remé­lik, mindez nem vész kárba. Hiszen a.terv nagyon is reális, józan lehetőségeken alapul, részét képezi a párt és a kor­mány törekvéseinek, a harma­dik ötéves tervnek. Kétezer kommunista, 63 pártszervezetben. A váci járás­Tények, tettek, eredmények. Nehéz pontosan fölmérni, hány kommunista munkás, vagy értelmiségi, nap; beszél­getése, vitája, a munkában, az életben tanúsított magatartá­sa hozza mindezt létre. Most, a IX. kongresszus elő­készítésének időszakában, a járásban mindenütt, a munka­helyeken és a lakókörzetekben, kötetlen beszélgetésekre hív­ják az embereket. Kommunis­ta aktívák, vezető dolgozók, a pártszervezetek titkárai érdek­lődnek, informálódnak: ho­gyan látják a párt jelenlegi politikáját, mi a véleményük munkahelyükről, milyen in­tézkedéseket szeretnének? Most kezdődtek ezek a cso­portos beszélgetések. Az első tapasztalat; sokan jönnek, szívesen. És azt kérik, ne csak egy alkalommal, de időközön­ként rendszeresen jöjjenek össze, ilyen, a falu és az or­szág dolgait felölelő beszél­getésekre. Eltelt, estére hajlik már az idő. befejeztük mi is a járási pártbizottságon ezt a tartal­mas. s nagyon is jóleső be­szélgetést. Balogh László azt mondta búcsúzóul: — El akarjuk kerülni a pártmunkában a sémákat, a sablonokat. Az élet, a szocia­lista építés követelményeihez igyekszünk igazodni. így tu­dunk közel kerülni a dolgozó emberekhez. Az alapszervezeti vezetőségek is erre töreksze­nek. Néhány éve még túl sok határozatot hoztak, gyakran rosszul megfogalmazva. Most már kezdenek formalitás nél­kül. de tartalmasán dolgozni. Ezekben a hetekben szinte a járás egész lakosságával szót. véleményt cserélünk. Azt tud­juk: az emberek túlnyomó többsége egvetért pártunk po- 'itiká'áva1. Azonban minden a végrehajtáson múlik, nálunk is. feljebb is. Őszintén, nyíltan akarunk beszélni maid mind­erről járási pá-tér'ekeríetün­kön. És szeretnénk, hogv ta­pasztalataink. járásunk lakói­nak javaslatai, elfussanak a mezvei és az onszásois tanács- ko-zéríe. a f'^rzre mc :g­Belesi Ferenc Pál nagyszerű közösségi szelle­mük és lendületük. A kikép­zés nem fárasztó, mert játsz­iéi tanulják meg a szervezeti élet csínját-binját az őrsi fog­lalkozások előkészítését, leve­zetését, az őrsi napló vezeté­sét. Portyákat tesznek, ahol terepfölmérést és térképváz­latokat készítenek, méghozzá olyan pontossággal, hogy tér­képeknek is el lehetne fogad­ni ezeket a vázlatokat. Megta­nulják a kirándulások,, táboro­zások fortélyait. Sok játékkal, mókával és dallal, de nem utolsósorban fürdés és hosszú „vízicsaták” közben. A turnust tábortűzzel zár­ják, ahol újra fölelevenednek a kedves dalok és játékok. Jó érzés búcsú-záskor látni, hogy eredményes volt az itt töltött tíz nap. Ezért pedig a nevelők és az ifivezetők érdemelnek elismerést. Szöveg és kép: Tóth Ambrus ! Zamárdi! Ke is olyan Pest 5 megyei szülő es úttörő van, laki ne ismerné személyesen, ! vagy élménybeszámoló alap•* \ján, ezt a nevet. Egy név, \ amelyhez számtalan emlék \ fűz sok fiatal emberkét, akik \nem több, mint 12—13 évesek. !Tíz éve, hogy megnyitotta ka- \ púit ez a kis tábor, ahol a me- : gye úttörőcsapatainak legjobb i pajtásait, leendő őrsvezetőit !készítik föl, hogy hazatérve, [az új tanévben tartalmas és > eredményes munkát végezhes- \ senek. Nyaranta 1200 pajtás [tölt el itt tíz szép élmények- \ ben gazdag, tartalmas és vi- ! dám napot. Más ez, mint a \ többi nyaralótábor. Hogy Imiért? Talán mert nehezebb, ;de ezt nem tudni, mert az itt­> levő pajtások olyan odaadás­ig sál és lendülettel vesznek j részt a kiképzésben, hogy el is l felejtik, mi a nehéz. Egy napot \ töltöttem el közöttük. Rövid iidó alatt magával ragadott

Next

/
Thumbnails
Contents