Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-30 / 179. szám

ritjfT Mítr if 1966. JÚLIUS 30., SZOMBAT ^4 nemzet művésze Száz éve hall meg Egressy Gábor Egressy Gábor a Mátyás ki­rály szerepében (Kassai Vidor festménye) 4,Megénekellek!... de te lész oka, Ha énekem tán szabadon nem szárnyal: Uerészegítéd szomjas lelkemet Művészetednek édes italával...” 1844-ben a „nemzet isze”-ként ünnepelte muve­Petőfi Egressy Gábort, akinek termé­szetes játékmodora, szép vers­mondása százakat hódított meg a magyar színjátszásnak. Színészi pályáját vidéken (Rozsnyón, Kassán, Kolozsvá­rott) kezdte. Nevével a- pesti közönség először 1837-ben a Nemzeti Színház (amelynek egyik alapító tagja volt), első előadásának színlapján ta­lálkozott: a költőt alakította Vörösmarty Árpád ébredésé­ben. Ifjú korától, de különösen külföldi tanulmányútjai után szenvedélyesen síkraszáll a dráma ügye mellett, szóban és hírlapi cikkekben hirdetve: a dráma az értelemhez szól, és önismeretre tanít. Gyakran otthagyja Pestet és vidéken vendégszerepei. A szabadság­harcban vállalt politikai tevé­kenysége hosszabb időre meg­szakítja színészi pályáját: emigrálni kényszerül. Vissza­térve kiadja emlékezéseit Tö­rökországi napló címmel. Színpadhoz csupán 1854-ben jut ismét. Ettől kezdve rész­ben játszik, részben a színpa­di játék elméleti kérdéseivel foglalkozik. Szerkesztője a Magyar Színházi Lapnak, ala­pítója és első tanára a színi tanodának. Igen gazdag ta­pasztalatait és elméleti fejte­getéseit gyűjtötte össze A színészet könyve című ,művé­A kis founci-ág ore Aki félezer embert húzott ki a vízből ben, amelyet tankönyvül szánt a tanodának. Egressy Gábor mindamel­lett, hogy írói és tanári tevé­kenységet is folytatott; első­sorban színész volt: a játék, a beszéd és a mozgás művésze, Emlékezetes szerepekkel (Bánik bán, s számos saját ma­ga fordította Shakespeare- hősszerep, Hamlet, Lear ki­rály, III. Richárd stb. szín­padra vitelével) írta be nevét a magyai’ színjátszás történe­tébe. Petőfi a színész sorsáról írta: „Lekötve csiigg ö egy rövid bilincsen, Ez a jelen; csak erre számolhat _ Ha a jelennek biztos fövényébe Le nem bocsátá híre horgonyát: Elemegy nevével az idő hajója.. A száz évvel ezelőtt, 1886. j július 30-án elhunyt Egressy, Gábor, a dráma szenvedélyes szószólója nagyszerű színpadi alakításaival lebocsátotta hí­rének horgonyát, s nevét meg­őrizte az utókor. — á — o — Különös szenvedélye van. A fuldoklókat, bajbajutottakat menti ki. Majdnem félezer embert húzott eddig partra. Kit élve, kit halva. A soroksá­ri, dunaharaszti Duna-ágrál a felelőtlen strandolok, életüket unt szerencsétlenek őre, kere­sője. A környéken mindenki tudja hol lakik, ha baj van a vizán hozzá szaladnak segít­ségért. Az ijedt arcról olvas, veszi hosszú csáklyáiát és in­dul. Aki miatt neki szóltak, azt ő még minden esetben partra hozta. Negyven eszten­dő óta. Pedig sosem volt cél­ja a vizet őrizni. Az életmentés nála két pofonnal kezdődött. | Feleségével esküvőjük utá­ni napon a révcsárdában sö­rözött. Hallottál^: segítségért kiabálnak. Három ember ka­pálózott, merült a Dunába. Nem gondolt ő akkor semmire, csak ugrott értük. Az eszébe sem jutott, hogy a három ful­doklóval nem bír el. Egyik a karját, másik a nyakát, a har­madik pedig a lábát kapta el. Úszni egyik sem tudott s húz­ták őt is magukkal a mélybe. Azt már nem tudja, hogy ért partra. Az utolsó méternél el­nuk. Saját maga építette. Ki­lenc méter hosszú. S az udvar­ban a négy nagyobb fiúnak négy szoba. Hét gyermeke közül egyik sem osztozik szenvedélyében. Iszonyodnak a fuldokló, a ha­lott embertől. Ö meg akkor érzi jól magát, amikor látja: szusszant, már mozdul a szerencsétlen. Szereli a Dunát, a vizet. Úgy jár benne mint a vidra. Ha fiatalabb lenne, ha tanították volna úszni ren­desen, akkor most mint élspor­tolónak bizonyára az úszás lenne a szenvedélye. Egyszer el is vitték a Rudas-uszodába úszni. Hatan indultak. Ő már régen végigért a medencé­ben, amikor a többiek még a közepénél járlak. Csak az volt a baj, hogy a víz alatt úszott. Mert úgy tud gyorsan. Egyéb­ként derékig merül csak a vízbe, másképpen nem tud úsz­ni. Ezért bukott meg a karrier­je, ezért maradt „csak” élet­mentő. András Ida KÖNYVESPOLC Földes Péter: Lottó-menetrend A következő havi lottósor­solási naptár érdekessége, hogy két jutalomsorsolást is tartalmaz. Augusztus 1-én a Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság "szekliázában rendezik a júliusi, míg augusztus 29-én ugyanott az augusztusi tárgy- nyereményhúzást. A lottó esedékes heti nyerő­számait augusztus 5-én Bala- tonfüreden, 12-én Hajdúszo­boszlón, 19-én Balatonlellén, 26-án pedig Kőszegen sprsol- ják. Vihar a Balatonon A MARGARÉTA-ÜGY Pénteken a reggeli órákban erős vihar alakult ki a Bala­ton mentén. Az észak-észak­nyugati irányból érkezett szél délelőtt még jobban megerő­södött és a tó felett heves vi­BUDAPEST PARKLELTÁR A gondozott zöldterületek növekedésével az öntözött parkok kiterjedése a fővá­rosban megközelíti a hét és fél millió négyzetmétert, a külterjes — öntözetlen — zöldterületek nagysága pe­dig csaknem másfél millió négyzetméter. A budapesti utcákon, tereken 434 ezer sorfa zöldell. har tombolt. A mérések sze­rint a szél sebessége helyen­ként elérte az óránkénti 70— 80 kilométert, és a tavön méteresnél na­gyobb, tarajos hullámok alakultak ki. A viharos idő helyenként megnehezítette a MAHART ^ kirándulóhajóinak köziekedé-$ sét. A vízibuszokat menetköz-^ ben szinte teljesen beborítót- ták a hullámtarajok. Több ha­jó nagyobb késéssel ért par­tot, egyes járatokat nem is in­dítottak el. A révkapitányság mentő­bajója a délelőtti órákban Csopaknál egy vitorlást vontatott ki a partra. A vitorlásak másutt a vihar miatt nem merészkedtek £ nyüt vízre. 1918 őszén, az orosz hadi­fogságból hazatérő Lányi Ádám százados alig lépte át a magyar határt, amikor egy tiszti járőr letartóztatta. A százados izgatottan tapogatta meg a zsebében lapuló sziva- ros dobozt, amelynek titkos rekeszében egy levél feküdt. A levél jeladás volt a polgári forradalom kirobbantására, amelyet Szamuely Tibor és Kun Béla küldött Landler Je­nőnek. Teljesítette küldetését? Ku­darcot vallott a Margaréta­ügy? A százados, útban a börtön felé, végiggondolja életét; mi­lyen utat tett meg a királyi tanácsos apja védőszárnyaitól a hadifogságon keresztül a forradalmi szolgálatig. A cselekmény bonyolultsá­ga és kalandossága az izgal­makat, a gyors ritmust és a pergő eseményeket kedvelő olvasó igényeit elégíti ki; a történet háttere, az első világ­égés, a szocialista forradalom és a polgárháború, a történe­lem iránt érdeklődőknek nyújt pontos képet; a százados öcs- cse és barátai, a gyermekélet csínyjeit és kedves-komoly, vidám-szomorű játék-harcu­kat vetíti elénk; a lélek rej­telmeit kereső olvasók megis­merkednek Lányi százados kétségekkel, töprengésekkel, kételyekkel és bizakodással teli útjával, amíg a monar­chia kiszolgálásától eljut a forradalomig. A Zrínyi Kiadó jól válasz­tott, amikor a Fáklya-könyvek sorozatban kiadta Földes Pé­ter művét. Aki elolvassa, a jövőben is szívesen veszi kéz­be a Fáklya-könyvek további köteteit. Gelléri Miklós Tengerjáró motorcsónakok — a magyar tengeren A Balaton partjára gépko­csi utánfutókon egyre-más- ra érkeznek olyan motor­csónakok, amilyeneket eddig nem láttak a hazai nyaraló- vendégek. Ezeket, a balato­ninál magasabb építésű mo­torcsónakokat elsősorban a tengeren használják, tehát a Balatonon is jól megállják he­lyüket. A motorcsónakokat nagy motorok hajtják, óránként 60 kilométernél nagyobb se­bességgel. NYUGALOM Nyugdíjba vonult Majna! Sándor, gödöllő-kiráűytelepi tanító. . E hírben látszólag nincs semmi rendkívüli. Egy tanító nyugdíjba vonult. De ha már hozzámondjuk, hogy Majnai Sándor tíz év késéssel, 70 éves S 'rss/ssssfsssssss/ssssssssfs/ssssssssssssssssssssss/sssssssssss/sssssssssysssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/ssss. \Az áldozat korában érkezett a nyugalom­ba, már mindjárt más. Majnai Sándor aradi aszta­los fia volt, s valamikor ré­gen apja mesterségéről ábrán­dozott. Most, hogy visszate­kint életútjára, mégse bánta meg, hogy tanító volt egy éle­ten, 48 esztendőn át. S, $ Pedagógus pályafutását ta- 5$ nyán kezdte: Felsőpusztasze- ren. Ez olyan istenhátamögöt- ^ ti hely volt, hogy midőn gyer- i meke diftériás lett, az orvos, 5 Schmidt doktor, 24 kilomé- 5; tért kocsizott, míg hozzájuk |ért. 8 A 20-as évek derekán tör- § tént, hogy Gödöllőn, a király- ^ telepiek kérelemmel fordultak ^ az elöljárósághoz: építsenek it iskolát nekik. Kérelmüket az ^ elöljáróság nem hallgatta ^ meg, s ekkor a minisztérium- t; hoz fordultak. Onnan jött a S válasz, népszámlálást kell tar- 8 tani. Iskolájuk akkor lehet, |ha a környéken legalább 150 ^ család lakik. A népszámlálás ^ során 182 családot számoltak ^ össze Királytelepen, s így 1929 ^ szeptemberében megnyithatta b kapuit az új iskola. Tanítója ^ Majnai Sándor lett. ^ A tanító úr 37 esztendőn át ^ tanított a királytelepi iskolá- 8 ban. 1958-ban kiváló tanító S kitüntetést kapott, s most 70 8 esztendősen, hogy nyugalomba i; vonult, csak azt bánja, hogy ^ nem érhette meg az 50 éves í; jubileumot. ^ Csiba József ! ----------------------­| Legelogazdálkodási bemutató $ ^ Tíz napon át a Győ-r megyei ^ szanyi Dózsa és mihályi Tán- csiscs termelőszövetkezet te- 8 rületén tartották meg a Föld- 8 művelésügyi Minisztérium és 5 a Mezőgazdasági Kiállítási § iroda rendezésében a II. or- ^ szágos legelőgazdálkodási be- ^ mutatót. A bemutatón az or- ^ szág minden részéből több 6 ezer mezőgazdasági szakember S vett részt A másfél évszázados népi gyógyítás titka „ijedtséget" gyógyítani. A perirathoz egy tasakban csa­toltak abból a szemcsés bar­na porból, amelyet a környék­ben talált különféle gyógynö­vényekből készítettek. Bátori István a pandúrok szemelát- tára vett be a porból annak bizonyítására, hogy emberi életre ártalmatlan a „gyógyszer”. A barna por laboratóriumi vizsgálata talán fényt derít­hetne arra, mivel orvosolták másfél százada a Körösök vi­dékén a köszvényt és az „ijedtséget”. Fenn, ahol már mindenki megnyugszik, ne­ki nincs maradása. Reggel megvette a Földi Heraldot, és megpillantotta Brenovics fény­képét. Tettenérték Brenovicsot. Nyolc kilo­méter hosszú hevederrel igyekezett kifelé a gyárból. Ezt írta az újság, és megkérdezte: hogyan jutott idáig ez az ember? Tíz éve ő is kérdezgette tőle, meg a vezér- igazgatótól is, amikor ki akarta rúgni Breno- vicsot, mert megtetszett neki a gyári torony­óra, a haránt-présgép és a gőzturbina. Kicsit szúrósan nézett Brenovicsra és a társadalom­ra. Brenovics talán még ezt is zokon vette. Félni kezdett tőle, pedig a főnök nem azért van a világon, hogy a beosztottak rettegjék tekintetét. Félelmében már leszokott a na­gyobb portékákról, és a múlt héten, amikor az őr kiforgatta zsebeit, Brenovics szó nélkül adta vissza a kvarclámpákat. £s most ez a nyolc kilométer! Csipkerózsika színű bárányfelhők kerülget­ték, s a reggeli omklózás serkentően hatott \ elméjére. — Istenem, hogyan is történhetett? — mor­mogta magának, mert itt is érezte a felelős­séget. Elkísérte a mennybe is, ahol megérde­melt pihenésre kapott hosszabb beutalót, mi­után a cikkcakkban röpködő piros Trabant leseperte a pályáról. — Brenovics, Brenovics ... Mikor a Tra- ; bánt felöklelte, éppen Brenovicsra gondolt, ; neki is akart jutalmat adni, hiszen, akkor \ sem maradhat pénz nélkül az ember, ha meg- : tetszik neki a kvarclámpa. Aztán hosszú idő- ; re megfeledkezett róla, mert az új állonsás- : helyén vizitelt az előkelőségeknél, az ismerő- : söknél, kitöltötte a bejelentőlapot és elméje | valahogy könnyebb lett, mintha nem is por- \ bői keletkezett volna valamikor. j És most újra Brenovics! Pedig ö nem hagy- : ta, hogy keményen ledorongolják, mert érzé- ! kenyek ezek a művészlelkek. Talán még a i szúrós tekintet is megártott neki, és lerom- ! holta az összes nevelőhatást, amelyet a tár- > sadalmi szervek menetközben kifejtettek. Levéltári dokumentumok tanúskodnak arról, hogy a Körösök vidékén hajdanában előszeretettel alkalmazták a népi gyógyítás sajátos eszkö­zeit A szikes talajok jelleg­zetes gyógynövényeit a legkü­lönbözőbb formában használ­ták fel a népi gyógyítók. Többek között egy érdekes periratot ta­láltak, amely 1812-ből származik. Bá- . tori István gyomai lakost fog- ! ték perbe népi kuruzslásért. j A környékről sokan jártak j hozzá köszvényüket, illetve az I MEGÉRKEZTEK az első „versenyzők" a borok nemzetközi versenyére közi borversenyen összesen 26 országból indultak. Máris képviselve van mind az öt kontinens, Japántól Kolum­biáig, Algériától Uj-Zélandig, nem is szólva Európa szinte valamennyi szőlőtermelő or­szágáról. Megérkeztek az első kuli öleli „részvevők” az V. budapesti cemzetközi borversenyre. A nagyszabásúnak ígérke­ző versenyre eddig 27 ország­tól jelentkeztek, míg 1964-ben, i legutóbbi budapesti nernzet­vesztette az eszmeietex. Arra józanotíott, hogy a felesége jaj veszek alt mellette és adott neki két nagy pofont figyel­meztetésül, hogy többé ne esi-, náljon ilyen ostobaságot. Ám Horváth Pétert attól a perctől kezdve különösen von­zotta a víz. Nem volt nyugta, hosszú időkön át őrizte a Du­nát, ott sétáit mellette, küíö- nös.en nyáron, mert minden kánikula megkövetelte a maga áldozatát. Hogy mennyi em­bert mentett meg? Nem je­gyezte fel. Ö maga is 1951-ben tudta meg egyszer pontosan, amikor a Fővárosi Tanácshoz hívták. Fáradozásáért elisme­rést és 4500 forint pénzjutal­mat kapott. Nagyon örült a pénznek, hiszen ennyit sosem látott együtt. Feleségével el­ment a fogadás után a volt Fenyves Áruházba Pesten. Hét öltöny ruhát vett hót gyerme­kének. A kasszánál fizetéskor két ember igazoltatta, számon- kérték tőle, honnan van eny- nyi pénze? Nagyon bántotta ez az igazoltatás. Még szeren­cse, hogy nála volt a minisz­teri elismerés. Tapasztalata szerint érthe­tetlen oknál fogva az újraszü­lető emberek többsége hálát­lan. Éppen, hogy kifújják a vizet, levegőhöz jutnak, egyik másik gorombán elküldi őt jó messzire és azzal elszalad. Kevés mond köszönetét. Ezt lassan megszokta. Az vi­szont nagyon fájt neki, amikor lakásából kilakoltatták. Az el­ismerés után a révkapitány­ságra ment dolgozni 1951-ben. Ám, az őrmesteri fizetés ki- leheed magára nem volt sok. Más munka után nézett, s ak­kor el kellett hagynia kétszo­bás lakását, kicsi szoba kony­hasort. Pedig nem volt szolgá­lati lakás, csakhát a házmester nemigen bírta őket, mert hogy cigányok. Ürügyet .pedig könnyű találni... Most már van rendes ottho­Bánni kell az emberekkel, mert az ember... Nem bírja valamennyi, hogy úgy nézzenek rá, olyan szúrósan. Szánta-bánta a morcos szemöldököt. Nagyon szégyellte azt a nézést is, amivel Brenovics akkor szembenézett a tényekkel és a szomorú valósággal — amely­nek felét már ellopta. — Hol hibáztam el? Mert én voltam a hi­bás, a főnöke, a barátja. A türelem és a rózsa járt az eszében, meg a tövis, mert a tövisekkel kirakott útról me­nekült a bűnök útjára ... igen, menekült, nem lehet kétséges: menekült ez az ember, ez a Brenovics, aki nem bírja a megterhelést, és soha nem adják meg neki a Lehetőséget. — A fokozatosság, mint nevelőhatás — igen, a hiba itt történt, és a visszaeső bűnö­sért a társadalomnak kell vállalnia a felelős­séget. Mondtam a rendőrkapitánynak, hogy civilruhát vegyen fel, mikor vallatja. És a tömegszervezetek megtettek-e mindent? Szerencsétlen ember, a nyolckilométeres heveder alig ért kétmilliót, és nem is tudta kivinni valamennyit. Egy profi feldarabolta volna, és tehertaxin fuvarozza ki a gyárból, a portás még szalutál is neki, a műkedvelők kora lejárt. Tropikus, száraz, mozdulatlan volt a világ, s főzelék ízű totótippeket pöckölgetett a leve­gő. A régebbiek forró teát ittak whiskyvel, a •waterlói hősök a reumájukat simogatták és az agyvelők úgy kiszikkadtak, mint az olajbo­gyók a getsemanei kertben. Kipróbált szentek szekírozták egymást, s a gutaütéses unalom­ban kivirult a békés egymás mellett élés. Mindenki más bajával törődött, és ö újra fel­tette magának a kérdést: hol hibáztam el? Nem jutott tovább. Szeme elfénytelenedett, és elindult a pince felé, mert Pannóniában is ezt tette, ha jött a frontátvonulás. És ekkor fejében meglódult a lendkerék, forgott, kattogott, és azt gondolta: frontátvo­nulás! A frontátvonulás a felelős! A frontát­vonulás, amely Brenovics lelkében elmosta a tulajdonviszonyokat és voltaképpen Breno­vics egy áldozat. De még senki sem hallotta panaszkodni, mert Brenovics hősiesen viseli el a frontátvonulást. Még az orvos sem vette észre rajta, csak a portás éber szeme akadt meg az ismerős tüneteken. Krajczár Imre

Next

/
Thumbnails
Contents