Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-28 / 177. szám

Korszerűbb közlekedés Új aggregátorház épül a maglódi MAV-állomásnál Hétfő reggel óta lázas munka folyik a maglódi nagy­állomásnál. Az utasnak csak rá kell pillantania a tégla­rakományokra, a sóder- és homokkupacokra, máris meg­állapíthatja, hogy itt ko­moly építkezésről van szó. Bővebb felvilágosításért most Barta Lászlóhoz, az állomás főnökéhez fordulok: — A budapest—szolnoki vasútvonal kétvágányos rend­szere kiépítésével kapcsola­tos az itteni munka is. A cél az, hogy a korsze­rű utasforgalmi igények­nek megfelelően gyor­sabbá és biztonságosab­bá tegyük a vasúti köz­lekedést. Egy új aggregátorházról van itt szó lényegében, amely az említett vonalon immá­ron a második létesítmény lesz. (Az első különben Rá­koshegyen épült.) — Milyen gyakorlati funk­ciót tölt be az aggregátor- ház? — Kétféle szerepe van: áramtranszformálás és a forgalmi berendezések központi vezérlésének biztosítása. Az első feladatköre is két­irányú, egyrészt a magas­feszültség kívánt értékre történő csökkentése, más­részt pedig a villamosáram esetleges megszakadása ese­tén annak telepekkel, illet­ve azok beiktatásával tör­ténő pótlása. Ami a köz­ponti vezérlést illeti, ez is egy érdekes dolog. Először is: a helyi váltóállítás meg­szűnik. A váltókat minden esetben az ügyeletes forgalmi tiszt kapcsolókkal állítja, melyek a forgalmi irodában lesznek felszerelve. A váltókezelői munkakör ilyenformán át­változik váltókarbantartói foglalkozásra. A fényjelzéseket úgy­szintén ilyen központi kapcsolórendszer segítsé­gével bonyolítjuk le. Az építkezést, amelyet a budapesti MÁV Igazgatóság irányít, ez évben akarják be­fejezni. Az üzemelést pedig a jövő esztendőre tervezik beindítani. Velkei Árpád VIDÉKE PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM 1966. JŰLIUS 28., CSÜTÖRTÖK Éjjel-nappal szántanak Háromezer hold még hátra van Útban a malom felé A NEM LETEZO TO A járás határát járva egy tó mellett vitt el az utunk. Az egyik etetőhelynéi megálltunk. Halásztak éppen, megtelt a háló fickándozó pontyokkal, s onnan a halásztanyára vitték őket, hogy lemérjék a zsák­mányt, majd miután ez is megtörtént, az illető tsz ott szorgoskodó főkönyvelőjét és párttitkárát kezdtem volna faggatni a halastóról, de ők ijedten néztek körül: nincs-e itt rajtuk kívül valaki, aki meghallja, hogy egyáltalán kiejtettük szánkon a halastó Vidám emberek A jegykezelő A .cím talán nem is elég pontos. Nemcsak vidámságról van szó jelen esetben, hanem kellemes, udvarias magatar­tásról, hangról. Ugyanis mindezek adják a hű jellem­zést Borbély bácsiról, a vecsé- si mozi nagyon népszerű jegy­kezelőjéről. Szereti a közönséget. Talán igy lehetne őt legjobban jelle­mezni. Az életben nagyon soltszor udvariatlanok va­gyunk egymással szemben mi, emberek. A kulturált emberi érintkezés mintája lehetne ő — íme, így kell beszélnünk egymással, emberek! Különö­sen fontos ez olyan helyen, mint a mozi. A kultúra házá­ban nincs helye az udvariat­lan szónak. Megszólal a csengő, kinyíl­nak az ajtók — bent megszó­lal a zene. Jönnek a nézők sű­rű sorokban, és ő az ajtónál fogadja őket. — Jó estét kívánok! Szabad a jegyeket? Köszönöm. Kelle­mes szórakozást kívánok! — Szatíi — Az első külföldi portya Az utóbbi időben nem sokat hallottunk Szönyi Jancsiról, pedig nem tétlenkedett. Töb­bek között sikeresen letette az ipari tanulói szakmunkásvizs­gát, de a birkózást sem hanya­golta el, sőt szorgalmasan ed­zett, és két hétig a tatai edző­táborban volt az országos if­júsági .* lógatott keret tábo­rozásán. A cél az volt, hogy az ottani eredmények és formák alapján jelöljék ki azt az or­szágos ifjúsági válogatottat, aki országunkat képviseli Len­gyelországban. Jancsi itt is megállta a he­lyét, és bekerült az országos ifjúsági válogatottba. Ezzel részt vehetett élete első kül­földi portyáján. Kedden reggel indultak el a Keleti pályaudvarról, egyhetes Lengyelországi útra, ahol há­rom mérkőzésen vesznek részt. Ebből az első verseny országok közötti lesz. Bízunk abban, hogy Jancsi ezen a túrán is helyt fog állni, és szép eredményeit még itt gazdagítani fogja. Ehhez kivá­ltunk neki sok sikert. Oláh Gyula elnevezést. Nos, nem volt ott illetéktelen, de azért nagyon a lelkemre kötötték, nehogy írjak a tóról, mert bár több mint egy éve létesült, s azóta majdnem rendszeresen látják el községük boltjait hallal, sőt, legutóbb már piacra is ke­rült belőle, mégsem szabad tudni erről a tóról, mert tsz- ülcnek ebből nagy baja lenne, mondták. Történt ugyanis, hogy vala­kik valahol valamit még nem hagytak jóvá ez ügyben, s amig az illetékesek azt a valamit alá nem írják, addig csak óva­tos körülírással szabad ezt a „vizet” emlegetni. Nem tudom, az illetékesek pillanatnyilag azon töprenge- nek-e, hogy az említett tó al­kalmas-e haltenyésztésre, mert ha ezért nem írták volna még alá, előbb bizonyára kimennek és megszemlélik az említett területet — ha pedig ez be­következne, hová fogja a tsz addig dugni a halait? De tréfán kívül: elképzelhe­tő, hogy az illetékesek, akik­től függ a halastó léte vagy nemléte, mégiscsak találnak valamilyen kifogást, és egy tollvonással megsemmisítik a 40 holdnyi tavat csónakostul, halásztanyástúl — és alaposan megnyirbálják az emberek lelkesedését, alkotókedvét?! (—si) Az utóbbi napok esős, csa­padékos időjárása kényszerpi­henőre ítélte a kombájnokat. A vizes földre nem tudtak rá­menni a gépek, pedig 3000 hol­don áll még az aratni való ke­nyérgabona a járásban — mondotta Várkonyi József, a járási operatív bizottság el­nöke. Egy ísz-ben fejezték be az aratást eddig, az ecseri Törekvőben. A szeszélyes időjárás okozta meglepetések bizonyítják, hogy a mezőgazdasági munká­kat nem lehet percnyi, de még „napnyi” pontossággal sem előre megtervezni, beütemezni. Hanem az időhöz igazodva kell átcsoportosítani a mun­kát, kihasználva minden ked­vező órát. Ha kénytelenek is abba­hagyni az aratást — esetleg néhány napra — a talajmun­kákat végezhetik. Hiszen a föld alkalmas a nyári mély­szántásra, s minden tsz-nek van annyi szabad területe, hogy azon dolgozhatnak a traktorok. Az új búza egy része már a malmokban várja, hogy lisztté őröljék, vagy éppen úton van a malom felé. Azok a tsz-tagok, akik egész évben szorgalmasan, lelkiis­meretesen dolgoztak, megkap­ják a kenyérgabona-fejadagju­kat. Ebből is kenyér lesz majd, csak szorgalmasan kell fuva­rozni a 2—3 mázsa búzát a malomba, aztán haza kell vin­ni, s-etthon sütnek belőle ke­nyeret. Bár kinek van ideje arra, hogy lisztet szitáljon, az­tán dagasszon, s várjon órákig, míg kellő pirosságúra sül a kenyér, amikor a Népboltban 3 forintért kap egy kiló kenye­ret, s vehet mindennap fris­set?! A célszerűbb és minden­féle szempontból gazdasá­gosabb megoldás, ha a tsz-ek egyszerre viszik el a tagok fejadagját a malom­ba, vagy a cseretelepre, s így egy fuvarral hazaszállít­ARATAS KÖZBEN Az úri Béke Tsz II. számú üzemegységében serény mun­ka folyik, a magtisztítógép körül. Képünkön az egyik magtisztító brigád: Kókai Istvánná, Király Jánosné és Szántai Jánosné. ' hatják a megfelelő mennyisé- Abban az esetben, ha a tsz- gű lisztet, meg a melléktermé- tag nem veszi ki a gabona- keket, és lerakják a gazdák fejadagját, mázsájáért 300 fő­portáján. Nincs külön költség, rintot kap, ezért száz kiló ke­nem kell órákat eltölteni a nyeret vásárolhat. malomban. (dm) Dinnyekóstoló A Zentai kerül először piacra A zöldséges boltok reke­szeiben az első sárgán nevető dinnyegömböcök máris össze- csordítjáik szánkban az augusztusi ízek ígéretét, de amint ezt a Kossuth Tsz diny- nyései elárulták, igazi jó érett sárgát csak július legvégére, a görögöt pedig augusztus ele­jére tudnak tökéletes, érett ál­lapotban nagyobb mennyi­ségben szállítani. A monori Kossuth Tsz diny- nyeföldje szélesen terül el a gombai határon a szárazhegyi dűlő felé. A hosszú, szürkés­zöld görög- és zöldessárgás sárgadinnyeindák már egészen takarják, mindenütt befutot­ták a hatalmas táblát, s ki­kandikál már mindenütt raj­tuk a termés. Négy dinnyés család keze alatt terem és kerül piacra az itteni termés. Borbély Imre jászfelsőszentgyörgyi, Nyerges Ferenc, Kónya János és Józsa János üllői lakosok, de vala­mennyien a híres Csányból származnak. Ott, a leghíresebb dinnye specialisták hazájában tanulták meg a dinnyekertész- kedést és évitizedek óta ezzel foglalkoznak családjukkal együtt. A feleség a dinnyések­nél éppen olyan hozzáértő munkatárs, mint a férj. S mire a gyerekek felnőnek, szintén kitanulják a szakmát. így megy ez nemzedékről nemze­dékre. Görögdinnyéből a régi bevált, bőtermő és a szállítást jól bíró Marsovszki fajtát ter­mesztik, 2 holdon pedig leszer­ződték az 1—2 éve meghono­sodott sugárbabi nevű apró görögdinnyefajtát, külföldi ex­portra. Ezt a hazai piac nem kedveli úgy, de külföldön ke­resett. Sárgából a cserhajú sárgát és a zöldessárga togót és a barázdált, márványozott kantalupfajta ananászt ter­mesztik. Legelső primőr cse­megének egy kevés Zentai ne­vű turkesztáni fajtát, ami ugyan nem olyan jó és zama­tos, mint a togó, de mint primőrnek a legmagasabb az ára. Hogy az idei termés milyen­nek ígérkezik? Háziasszonyok, figyelem! Ettől a választól függ majd, mennyire kell ki­nyitni a pénztárcát az elkö­vetkező hetekben, amikor a kedves csemeték elzengik ott­hon, piacra induláskor az óhajt: — Anyu, tessék ám dinnyét hozni a piacról! A terméskilátások az idén közepesek. Holdanként sárgá­ból 50—60, görögből 80—100 mázsás átlagra számítanak a monori Kossuth Tsz-ben. A július eleji szélvihar az indá­kat összedobálta, összekuszál­ta, megsértette és ez mintegy 10 százalék kárt okozott. A dinnyéskunyhó előtt lete­lepedve megkóstoljuk az egyik érettnek látszó szép nagy sár­gadinnyét és miközben bies- kázva, falatozva gyorsan beke­belezzük, Rajkin népszerű mondása jutott eszünkbe: „Valami van, de nem az iga­zi”. Hiába, na, Zentai-fajta volt, az első sárgákból való. Per­sze, hamarosan a napsugarak jóvoltából igazi lesz, és re­méljük, hogy aki a Kossuth Tsz megrakott szekereiről vagy piaci kiméréséből vásá­rol, nem csinál rossz vásárt. (reiter) 1 Vb-ülési tartanak ma Vasadon 14 órai kezdettel. Napirenden az öre­gek helyzetének és az állami, gondozott gyermekek problé­máinak megvizsgálása. 410 vagon — a malomban A járás gabonafelvásárlási terve 640 vagon. Eddig 410 va­gon kenyérgabonát szállítottak be a tsz-ek a malmokba. Já­rási átlagnak ez szép, de az egyéni teljesítményeknek már van egy kis szépséghibájuk. Néhány tsz — a monori Kos­suth, az üllői, a bényei, a mag­lódi — lemaradtak a gabona szállításával. Egymillió forint kiesés A Tápiósüly és Vidéke Kör-, zeti Földművesszövetkezet leg-, utóbbi felügyelőbizottsági ülé­sén a vezetőségi tagok közül többen kifogásolták, hogy Tá- piósápon az italbolt és a ve­gyesbolt építkezésében már két hónapja nem lehet látni semmi előrehaladást. A mono­ri ktsz még a múlt évben hoz-, záfogott a munkához. Rontot-. tak-bontottak, de keveset épí-. tettek. Tavasszal már volt né-, mi mozgás tapasztalható. Fel­húzták a falakat és ráhelyez­ték a betongerendákat. Ennek megtörténte után érdemleges munlcát nem nagyon végeztek. Napjában az épület falai kö­zött néha két embert lehetett látni, ide-oda sétálni. A község lakói bosszankodnak, mert az építkezés elhúzódása miatt közszükségleti cikkeiket egy távolabb fekvő boltból, vagy éppen Pesten, a napi munká­juk befejezése után kénytele­nek beszerezni. Bori Pál, a kereskedelmi üzemág vezetője megjegyezte, hogy rendes ütemű munkával már be lehetett volna fejezni az építkezést. Ez a huzavona igen károsan befolyásolta a forgalmat. A kiesés már eddig egymillió forintra tehető. Spanits Gyula igazgatósági elnök kijelentette, amennyi-* ben a terv szerint lefektetett munka határidőre nem fejező­dik be, az fonsz kénytelen lesz kötbérigényét a ktsz ellen ér­vényesíteni. (—ky) Szárnyas hajóval Esztergomba A Közalkalmazottak Szak*, szervezetének járási bizott­sága kirándulást szervezett Esztergomba. A hétvégi ki­ruccanáson 89-en vettek részt* Budapestről Esztergomig szárnyas hajóval utaztak a kirándulás résztvevői, még­hozzá kettővel. A szervezés is, az utazás is kifogástalan volt, a Du­nakanyar nagyon tetszett, csak éppen a vasárnapi idő­járás okozott csalódást. Mert délelőtt 11 órától délutánig zuhogott az eső. Ez nem vet­te el a kirándulók kedvét, mert amikor elcsendesült az eső, megnézték a város ne­vezetességeit, s végeredmény­ben jól érezték magukat. Ezek a kirándulások szinte hagyományszámba mennek már a járásban. Az elmúlt években — ugyancsak a szakszervezet szervezésében, és anyagi támogatásával — a Tátrába kirándultak, a közelmúltban pedig Dunaúj­várossal ismerkedtek meg a járás dolgozói. A tápiósülyi Virágzó Tsz területén a 9-es számú kombájn szalmarázójával történt valami baj — és még a tűzren­dész is figyelmeztet: folyik az olaj! (Foto: Fogarasi) SPORTJEGYZET Akik nem vették komolyan, és akik nem utaztak el Vasárnap bonyolították le az MNK járási mérkőzéseinek első fordulóját. Több váratlan eredmény született, s ezek kö­zül a legszembetűnőbb a tá- piósápiak 4:2-es győzelme Gyömrő felett. Az MNK tud­valevőleg nagy sikert arat az OBSzág minden részén. Járá­sunk csapatai is megfelelően, jól helytállnak ebben a küz- delemsorozatban. A vecsésiek egyszer elnyerték a Szabad Föld Kupát, míg a pilisiek a másodikok lettek. Úgy látszik, a gyömrőiek nem akarnak ilyen szép sikert elérni. Erő­sen tartalékos felállásban utaztak el Sápra, ráadásul a játékosok egész délelőtt stran­doltak, ami tudvalevő, nem szerencsés dolog mérkőzés előtt. A találkozón a lelkes sápi fiatalok teljesen megérdemel­ten győzték le a gyömrőieket. Szembetűnő volt Fitos „köny- nyedsége”, ami két gólt is „eredményezett”. A gyömrőiek azt hangoztat­ják, hogy ők nem akartak győzni. Ha így, ezzel a felfo­gással vonultak ki a pályára, akkor nem is csodálkozunk játékukon. De vajon miért ez a győzni nem akarás? Azt mondják, bajnokság előtt nem akarják, hogy sérültek legye­nek. (Nincs ebben némi nagy­képűség? Mert nincs igazuk a renitenskedőknek. A tempók­ban eredményesen szerepelni elismerésre méltó dolog. És a legfontosabb: a nyári szünet alatt jó játékalkalmat bizto­sít. A pilisiek nem utaztak el Maglódra, mondta vasárnap este kissé szomorúan a mérkőzés játék­vezetője. Hiába várták az MNK-ban oly jól szereplő pi­lisieket. Tetemes anyagi kárt okoztak ezzel a maglódialc számára. A dolog sporterköl­csi voltáról nem is beszélve. Felvetődik a kérdés: vajon a pilisiek is a gyömrőiek ál­láspontjára helyezkedtek? Ha igen, akkor ezúton írunk be mindkettőjüknek sportszerűségből egy nagy elégtelent... Az MNK vasárnapi eredményei: Tápiósáp—Gyömrő: 4:2, Tá­piósüly—Ecser 2:5, Nyáregy­háza—Úri 0:1, Mende—Péteri 0:2. (G. J.) Vecsés—Kőbányai Textil 3:1 (2:0) Vecsés, 200 néző, vezette: Csanaki (Viczián). Vecsés: Bogár — Molnár, Trasszer, Csernyi, (Pál) — Tóth, Skribek (Kiss 1) — Né­ma, Szűcs, Kalász (Kári), Schubert, Kiss. Végig alacsonyszínvonalú, kemény, időnként durva mér­kőzést vívott egymással a két csapat. A vecsésiek játéka a múlt hetihez képest javult — de még mindig sok kritikára adott okot. A csatársor veze­tett néhány nagyon szép ak­ciót — de sokszor percekre eltűntek. Végeredményben, a többet támadó és helyzeteiket jobban kihasználó hazaiak megérdemelten nyertek. Góllövők: Schubert (2), Kiss G. Jók: Néma (a mezőny leg­jobbja), Schubert, Trasszer, Tóth. Csanaki játékvezető erélye­sen bíráskodott. (Sz. A.) MAI MŰSOR Mozik Gomba: ötödikesek voltak. Úri: Blood kapitány fia. Vasad: Bűn­tény a művészpanzióban. *

Next

/
Thumbnails
Contents