Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

na t mecYKi 1968. JÚLIUS 3., VASÄRNAP Nyugdíjasokról, munkavédelemről A vasutasszakszervezet Pest megyei bizottsága legutóbbi ülésén a nyugdíj-előkészítő albizottságok munkájáról, va­lamint a munkavédelemről tárgyalt Megállapították, hogy többet kell törődni az özvegyekkel, mert gyakran éri őket anyagi károsodás. Arról is vitáztak, hogy a szakmailag jól képzett vas­utasok 500 forintért éjjeliőr állást vállalnak, holott fel- készültségüket a vasút nagy­szerűen kamatoztathatná. A munkavédelem általiban kielégítő. Az utóbbi években mind többet foglalkoznak e kérdéssel s a vezetők sokat tesznek a balesetek megelő­zésére. A hozzászólások élesen bí­rálták a ceglédi és a váci fűtőháznál levő rossz mun­kakörülményeket. Készülnek a Váci Járási Tanács új székházának tervei A Váci Járási Tanács új szék­hazának helyét, mint ismere­tes, a váci Április 4. téren, az új központi autóbuszállomás közelében jelölték ki. A min­den szempontból megfelelő hely adottságainak figyelembe­vételével a KÖZTI, amely már megkapta a megbízást, meg­kezdte a tervek készítését, A cél az, hogy Vác olyan új, rep­rezentatív külsejű, a környe­zetébe harmonikusan beleülő, modem középülethez jusson, amely rendeltetésének is töké­letesen megfelel. Az új járási tanácsház épí­tését 1967-ben kezdik meg. Mire futja az akaratból? Házak a károsultaknak Egy lakás 70 ezer forintért 10 tervből választhattak Iparosodik a járás Konfekdőiizem épül A nagykátai járásnak, nincs számottevő ipara. Ez az oka annaik, hogy a járásban él aránylag a legtöbb bejáró munkás, s hogy a nők foglal­koztatása nagy gondot okoz. Ennek a helyzetnek a felisme­rése késztette a Pest megyei Tanácsot arra, hogy ipart te­lepítsen Nagykátára. Alapos tanulmányozás után született meg a határozat, hogy Nagy­kátán tanácsi konfekcióüze­met létesítenek. Ez biztosít leginkább lehetőséget a nők foglalkoztatására, valamint ar­ra is, hogy a járás községeiben élő asszonyok és lányok bedol­gozóikként vehessenek részt az üzem termelő munkájában. A létesítendő ipartelep szá­mára már ki is szemelték az alkalmasnak látszó területet, amely a vasútállomás közelé­ben, a Tápióbicske felé vezető út mellett fekszik. Rövidesen elkészülnek az üzem tervei. lakás, s azok számára nyújt hajlékot, akik nem tudnak építkezni; OTP-kölcsönnel sem... — Egyelőre ezt a támoga­tást kaptuk — magyarázza a főmérnök. — Természetesen terven felül, tekintettel a sú­lyos helyzetre. Összegszerűen mintegy három és fél millió forint áll rendelkezésünkre, s ezzel úgy kell gazdálkodnunk, hogy 60—70 ezer forintos költséggel felépítsünk egy-egy lakást. Az anyagot többnyire magunknak kell biztosítani, s az építőipari kapacitást is. — És megtalálják a megol­dást? — Igyekszünk. Az elosztás már megtörtént; az 50 új lakásból Cegléd kap 25-öt, Visegrád és Szentendre tizet-tizet, s Nagykőrös ötöt. Amíg a főmérnökkel be­szélgetünk arról: milyen meg­oldásokkal póbálkoznak, meg­érkezik a visegrádiak kül­döttsége. Éppen ebben az ügyben járnak: ki építse fel az új házakat? Visegrád falu, nincs se építő­ipari vállalata, se kisipari szö­vetkezete, de még magánkis­iparosa sincs. Honnan ve­gyenek műszaki szakembe­reket, építőmunkásokat? Egy lehetőség adódna, ha a ter­melőszövetkezeti építőbrigá­dokat fogadnák fel; dehát ezt meg tiltja a rendelkezés. A tsz-brigádok nem dolgoz­hatnak állami pénzből. — Hát ez az, — fordul fe­lém a főmérnök, — most lát­hatja, hogy milyen gondok­kal bajlódunk. — Csak azt lehetne tenni, — mondja a visegrádi tanács­elnök asszony —, hogy az Építésügyi Minisztériumhoz fordulunk; tekintsenek el a szabálytól. — Meg kell próbálni — mondja a főmérnök. Aztán kiderül, hogy más baj is van. Visegrádon nincs sza­bad telek. Az egyetlen meg­oldás a kisajátítás; csakhogy a telekárak elérhetetlenül drá­gák. Hogyan lehetséges így 60—70 ezer forintból felépí­teni egy-egy lakást? — Azért mégsem mindenütt ilyen nehéz, — mondja meg­nyugtatóan a főmérnök. — A kongresszus tiszteletére Versenyeznek gödöllői járás kombájnosai Aszód is válaszolt a ceglédi felhívásra Tegnap délután telefonon értesítették a szerkesztőséget az Aszódi Gépjavító Állo­más dolgozói, hogy az 55 kombájn vezetője és segéd­vezetője elfogadta a ceglé­diek versenyfelhívását. Pest megye legnagyobb járásá­ban, Gödöllő környékén már az őszi árpa felét learatták, s ez jó „bemelegítő” volt •wsssssssssmsrsssssssssssssssssssssssssss/i RÉPASZÖRP a további versenyhez. Bocsá- nyi János, Csorba József és Endrődi István kombájno- sok vállalták, hogy 600 hold­ról aratják le kombájnon­ként a termést és 100 va- gonos teljesítményt érnek el. A gépállomás pártszerve­zete, gazdasági vezetése és a szakszervezet egyaránt tá­mogatja a versenyzőket, az anyagi elismerés mellett ju- I falómban részesíti a legjob- ^ bakat. Ha valamelyik aszódi ^ kombájnos megyei helyezést ^ ér el, az külön jutalmat kap-. & Sokan osztoznak a gondja­inkban, s ezekben a városok­ban, ahol most legtöbb a baj, élnek azért leleményes emberek... Másképp ez nem is menne, úgy értem; segítség nélkül, leleményes emberek nélkül. A terveket a Pest megyei Ta­nács Tervező Intézete készí­tette. A sürgősség szerint; két hét alatt. A tervező intézet főmérnökénéi kopogtatok. A tágas szoba fa­lán, szemközt az ajtóval; itt láthatók a tervek. Egyszerű kis házak, földszintes és eme­letes épületek rajzai. , — Ezek közül választottak ^ a károsult városok, falvak ^ képviselői — mutatja a fő- ^ mérnök. — A ceglédiek, nagy- ^ körősiek egyforma földszin- ^ tes házakat választottak. í Szentendrén, Visegrádon, | ahol telekgondokkal küzde- $ nek, ott emeletes házakat $ építenek. § A tervezők tíz rajzot te- ^ rítettek a megrendelők elé; ^ kinek melyik tetszik? Az in- ^ tézetben belső pályázatot ír- § tak ki; a határidő két hét, S a lakások olcsók legyenek, ^ s mégis tetszetősek, célsze- ^ rűek. Az elfogadott pálya- ^ munkákért kétezer forint dí- ^ jat fizet az intézet. Így szü- ^ letet tíz tervrajz. ^ — Másként — közli a fő- ^ mérnök —, ez legalább há- ^ romhónapi munka. De most ^ sietni kellett. — S dicséri a ^ tervezőket. — Igazán alaposan ^ dolgoztak. Persze a pályázat^ egyébként is szerencsés dolog amolyan verseny, amelyen ^ mindenki nyerni akar. Új öt- ^ letek születnek, talán kissé ^ alaposabban dolgoznak... A ^ lényeg persze az, hogy időben,^ az igényeknek megfelelő tér- i vek születtek... Szóval, hogy a tervezőinté-^ zet segített. Most már a he- ^ lyieken a sor. > a KmCJrgIden “,mfgyvfr,fZal Ez persze már csak akkor T hal <?m I derül ki, amikor a kóstol­” a^et ; I gáténak elárulják. Inkább mekbol” építik fel a hazakat.s", ____ olrS E z is meetakarítást ielent narancs italnak véli, aki ta- támoS it Jelent. S s jékozaüan. Magyar talál- szamitanak a lakosság tarsa-Smá lehetóvé a Ka. dalmi munkájára is. $ rolinnak elnevezett vitamin­ra o E^j'szoval jegyzem \ tés^tmény gyártását. A Sozb™toen 7 Csepel-szigeti Duna Tsz-ben valóban 70 ezer forintból is§ e§y-egy lakás. ssfssss/jm/zfssssssssMMmrssrsssssssssssssssssssssssssssfsssssssssssssssssssssssfs* — A nagykőrösiek még töb­bet is vállalnak, öt lakás ju­tott nekik, de többet akarnak építeni a keretből. Csendes Ferenc, a városi főmérnök úgy gondolkodik: „az alapokat ki­ássuk társadalmi munkában, a segédmunkákért tehát nem kell fizetni, a tetőszerkezetet majd összehozzák az ácsaim; ez se lesz sokba.” Szóval így lehet— mondja a tervező fő­mérnök. Minduntalan ide fordulunk vissza, hogy erőfeszítések árán ugyan, de ötven család lakást kap a károsultak közül. Egye­lőre ötven. Helyesebben: ha a nagykőrösieknek sikerül, ak­kor még több is, mint ötven. Óhatatlanul tanulságokat fo­galmaz az ember, hogy lám mit jelent a szükség parancs­szava. Gyorsabb a tervezés, mert megtalálják a módját, hogy gyorsabb legyen. Kevés a pénz; nincs anyag, nincs mun­kaerő — azaz, hogy papíron nincs — „mégis” felépülnek a házak... Az akarat nagy moz­gatóerő ... Dékiss János ennek szolgálatában nyitot­tak új üzemágat. Hasonló érdekesség a cukrozott na­rancshéj, amely ugyancsak sárgarépából készül narancs­olajos kezeléssel. Bizonyos, hogy rövid idő alatt meg­hódítja a közönséget. IGAZ MESÉK HASONLÓ ClMÜ KÖNYVE IS SZÜLETETT AZ 53 ÉVES VÉRSÉGI PARASZTASZ- SZONYNAK, DE EZEN KÍ­VÜL SZÁMTALAN ÍRÁSA JUTOTT EL AZ OLVASÓK­HOZ. MARTON PÁLNÉ, A VÉRSÉGI TÖREKVŐ TSZ Évadindító konferencia a művelődés időszerű kérdéseiről Július 5—8 között rendezik meg Vácott a Pest megyei fő­hivatású népművelők — nép­művelési felügyelők, művelő­dési ház igazgatók, könyvtá­rosok — évadindító konfe­renciáját. A konferencia első napján Göndics Zoltán, a Pest me­gyei Pártbizottság osztályve­zetője tart előadást kulturális életünk időszerű kérdéseiről. Délután a Hideg napok című, új magyar filmet mutatják be. A vetítést ankét követi majd. Vitavezetőül Kovács Andrást, a film rendezőjét és Cseres Tibort, a film íróját kérték fel. A második napon Cserven-■ ka Ferencné, a megyei párt- bizottság első titkára tart időszerű kül- és belpolitikai tájékoztatót. Délután Kondor Istvánné, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője a közművelődési könyvtárak ötéves fejlesztési tervét, vala­mint az olvasómozgalom és az irodalmi propagandamunka feladatait ismerteti a konfe­rencia hallgatóival. A harmadik nap délelőttjén munkacsoportok szerinti elő­adói korreferátumokra kerül sor, majd délután Földes Ist­ván, a TIT megyei titkára tart előadást A tudományos isme­retterjesztő munka tapasztála- taf és a következő év feladatai címmel. A konferencia utolsó nap­ján kerül sor Hargitai Ká- rolynak, a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya vezetőjé­nek előadására. Címe: A Pest megyei népművelés második ötéves tervének végrehajtása és a következő évek főbb fel­adatai. \.Eszpresszó helyett libresszó? EZ KELLENE SZIGETUJFALUNAK tőséget teremt a tartalmas szórakozásra, ezért érdemes lenne ezt a cukrászdát lib- resszóvá fejleszteni: kis könyvtársarokkal, sakkal, do­minóval, folyóiratokkal. Még egy jótanács: a sorok­sári Duna-ág látogatói, a hét­végi kirándulók, bizonyára szívesein eltöltenének néhány kellemes órát Szigetújfalun, ha már a HÉV-állomáson ér­tesülhetnének a minden igényt kielégítő ellátásról, a vendéglő létezéséről. Pénztérkép Többirányú, érdekes kutató­munkát végeznek a bajai mú­zeum tudományos munkatár­sai. Talán legérdekesebb mun­kájuk a római kori — úgy­nevezett — pénztérkép készí­tése. Kőhegyi Mihály régész az ország valamennyi múzeu­mából beszerezte a római pénzletétek leírását. Ezek ötsz- szevetéséből akarja megálla­pítani, hogy a római császá­rok által veretett pénzekből mennyi jutott el — arányo­san — hazánk mostani terü­letének egyes vidékeire. A „pénztérkép” tükrözi majd a főbb kereskedelmi útvonala­kat, a Duna—Tisza vidéki né­pek és a rómaiak gazdasági kapcsolatát. TAGJA NEMCSAK A MIN­DENNAPI KENYÉR ELŐ­TEREMTÉSÉNÉL SZORGAL­MAS KÉTKEZI MUNKÁS. EGY ÉVTIZEDE VETI PA­PÍRRA SZÉP GONDOLA­TAIT S AZÓTA NEVE­ZIK KÖNYVÍRÖ ASSZONY­NAK. MOST LEGÜJABB ÍRÁSÁT JAVÍTGATJA, NYOMDA ALA RENDEZI KISREGÉNYÉNEK KÉZIRA­TÁT, AMELY A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ FIATAL­JAIRÓL SZOL A MA IFJÚ­SÁGÁNAK. > ! A közelmúltban a földmű- ! vesszövetkezet új kisvendéglőt ! és cukrászda-eszpresszót nyi- ! tott Szigetújfalun. A vendég- | látó kombinát a község leg- j korszerűbb épülete, homlok- jzati üvegfalaival, szép beren- ! dezésével valóban világvárosi ! színvonalat képvisel. Nagy ! dolog a községben — a meleg ! étel és a cukrászsütemények ! mellett — a nyári hónapok- 5 ban fagylaltot is árusítanak. [Egyébként, szombaton és va- !sárnap táncolni is lehet. ' A kulturált környezet lehe­ötven lakás nem sok. Ez az első gondolatom. Ki is kívánkozik ez a csalódott­ság. — Ezzel ugyan nem oldódik meg a vizek sújtotta lakosság gondja, baja — mondom a megyei tanács építési főmér­nökének. Ráhagyja. — Az igaz, több lakás kel­lene, s talán lesz is majd még több is. Egyelőre azonban ez is nagy segítség, ez az ötven lakás. Persze. Pest megyét a közelmúlt­ban — mind a legutóbbi idő­kig — számos természeti csapás sújtotta. Volt árvíz, volt a visegrádi földcsuszamlás, s most nemrég a belvizek... Emberek váltak hajléktalan­ná; családok laknak ma is üdülőkben, iskolákban, műve­lődési házakban. Persze, hogy nagy segítség ötven lakás; hi­szen Cegléden, amikor a bel­vizek miatt fedelet kellett biz­tosítani az első családnak, akikre majdnem rászakadt a ház; ez is megoldhatatlan feladat elé állította a taná­csot. így kell ezt megítélni. A megye vezetői, a bajok után az Országos Tervhivatal­hoz fordultak segítségért. A magánházak rendbehozására, újjáépítésére kedvező kölcsö­nöket biztosít az Országos Ta­karékpénztár. A megroggyant állami épületek pótlására szolgál ez a most épülő ötven

Next

/
Thumbnails
Contents