Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-03 / 156. szám
1966. JÜLIUS 3.. VASÁRNAP rt sí hecvbi Kjíívlap A kiváló NEM VASKOS, NEM IS KESKENY, AZ UJJAI SEM VÉKONYAK. ERŐS. IZMOS KÉZ. ÁSÓT VAGY KALAPÁCSOT FOGHATNA, OLYAN. HOLOTT RENDKÍVÜL FINOM MŰSZEREKET FORGAT, GYÖNGÉD ÓVATOSSÁGGAL. NAGYON SOKSZOR KEZE NYOMÁN LATOVA LESZNEK VAKOK IS. amikor rendbe olyan boldog, mint meggyőződtem, hogy jött. Az első műtét élménye, talán nem tévedek, letörülhetet- len nyomot hagyott benne. Egy gyermek látásáért aggodalmaskodott napokon át, ezért melegszik át, lágyul meg a hangja még most is, amikor szembeteg gyermekekről beszél. Világoskék szeme tiszta, derűs, nyugodt tekintetű. Most ültében kissé előrehajlik, fehér köpenye felső zsebéből fekete szemüvegtok kandikál ki. — A szemorvosnak gyenge a szeme? — Csak műtéthez és olvasáshoz használok szemüveget. Mindössze két dioptriás. — Saját magának rendelte? — Azt azért mégsem. Nagyon jó szemorvosom van, a — feleségem. Dr. Németh Béláné szintén főorvos, egyik kórház szemosztályát vezeti. Kétségkívül mindenkinél jobban örül annak, hogy a pácienséből, aki egyben kollégája, sőt a férje, most kiváló orvos lett. Szokoly Endre Táborstatisztika 19 állami gazdaságban nyitották meg kapuikat a KISZ ifjúsági táborok. Tizenegy állami gazdaságban az utóbbi néhány évben 30 millió forintos költséggel korszerű moteleket építettek a korábbi sátortáborok helyén. S így ez évben a fiatalok többségét már szállodaszerű ellátásban részesítik. Az augusztus 24-ig tartó táborozáson az állami gazdaságokban 23 000 KISZ- fiatal vesz részt. Közöttük több mint 20 000 a diáklány. Négy beszélgetés — egy ügyben Az első. Partnerem Czitó Ferenc harmincéves gödöllői tvszerelő magánkisiparos. A fegyőrök bilincsben vezetik az irodába. — Miért akart disszidálni? — Nem akartam, de ezt nem hiszi el nekem senki — panaszolja. Idézem első vallomását, melyben beismerte, hogy két gyerekét Trabant gépkocsija hátsó ülése alá rejtve akarta JugoszLáviába csempészni, hogy onnan Nyugat-Németor- szágba kíséreljenek meg átjutni. — Dühös voltam, mert az útlevélosztályon a gyerekek részére nem adták meg az útlevelet. De nem akartam kimenni. — Akkor először miért vallotta be di&ssidálási szándékát? — Hogy a feleségemet és a gyerekeket minél előbb hazaengedjék. — Az első alkalommal azt is vallotta, hogy magát Soltész László beszélte rá a 'szökésre. — Ez igaz ... Legalább húsz alkalommal tárgyaltunk erről. — Rosszul élt itthon? — Nem ... Ö nem büszkélkedik, de Gödöllőn köztudott, hogy az átlaghoz viszonyítva Czitó ék dúsgazdag emberek. Házuk értékét negyedmillióra becsülik. Kocsijuk van ... — Szerettem volna egy nagyobb autót... Tudja, az enyém csak Trabant. — A határ előtt miért ült át Soltészék gépkocsijába? — Gondoltam, hogy egy asz- szony egyedül nem olyan jel- tűnő. A mi Trabantunkban volt a két gyerek ... Nagyon szeretem a gyerekeket — Aki tor hogy tudta őket ilyen veszélyes helyzetbe hozni? — Nem volt az veszélyes ... — Ha nem akart disszidálni, miért csempészte, át a gyerekeket? — Nem volt itthon kire hagyni... — Mennyi a jövedelme? — Tudja hogy van ... Egy jó film vagy meccs előtt volt rá eset, hogy borravalóból megvolt a napi nyolcszáz. Ekkor még nem voltam maszek. Most rosszabbul megy, mert GödöUőn sok a kontár ... — Ha nem akart kimenni, miért rejtett el a kocsiban egy érvényes nyugati útlevelet, melyet, amikor elfogták magukat, ki akart dobni a kocsiból? — En csak Soltészokat akartam átsegíteni a határon. Utána visszajöttem volna ... Tudja: a gyerekek ... még amikor dolgozni megyek, akkor is magammal viszem őket... — Szóval csak SoHészék akartak kimenni. Maga csak segítette volna őket a disszidálásban? Hogyan? — Nekik nincs nyugati útlevelük. Például úgy, hogy mögöttem jönnek, és amíg az én útlevelemet nézik, addig ő áthajt a határon ... — Tudja, hogy a szökésben segítséget nyújtani legalább olyan súlyos bűntett? Megzavarodik. — Nekem senki nem hisz el semmit. Így nem tudok beszélni. — Most hiszek. Mondja el az igazságot, amit meg is írhatok. — írjon, amit akar ... Na, írja — mondja, és diktál; — Disszidálni akartam, de lebuktam ... Most jó? Meg van elégedve? Soltész László, a Gödöllői I A negyedik. Ugyanis Czitó már egy alkalommal kapott tíz hónap büntetést társadalmi tulajdon ellen elkövetett lopásért. Soltész L ászióné lakásán beszélgetünk. Egy felvonulási épületben van a szobájuk. Valóban nem egy palota. — Én kértem, hogy ne menjünk ... De mit tehettem? Azt mondtam neki, hogy, többet fogsz odakint sírni, mint en- hi... Aztán úgyis hazajöttünk volna. — Magának sem hitt? — Nem. Pedig én már voltam kint. Mint gimnazista disszidáltam 1956-ban. Két év után jöttem haza Kanadából, ahol mint cseléd éltem. Akkor is hazatértem volna, ha agyonvernek... — Czitóék valóban nem akartak kint maradni? — Nem? Czitónak már rögeszméje volt. Előttem mondta a feleségének: Én megyek! Jöhetsz te is. Engem nem érdekel, ha úgy jutsz át, mint egy vakond ... ez a te dolgod. — Gondolja, hogy ha átjut, itthagyja a feleségét? — Biztos vagyok benne; Gyáva ember. — Tehát maga nem tagadja, hogy disszidálni akartak? — Nem... A férjem öccse az oka. Ö 56-ban kiment Tavaly itthon volt látogatóban. Ö beszélte tele a férjem fejét, — Rosszul éltek? — Nem ... Laci nagyon rendes ember ... Szeretjük egymást. Anyagilag is megváltunk ... De megakadályozni nem tudtam. Higgye el, hogy Czitó nem hagyta nyugodtan ... — Mi a véleménye Czitóék- ról? — Gazdag emberek ... Nem tudom, hogy mi bajuk volt Annyit keresett, amennyit nem szégyellt'... — Hogy lehet, hogy csak olyan kevés valutát találtak náluk? Maga szerint ó nem vitt pénzt? — Az indulás előtt még az óráját is eladta... A határőrségen azonban csak a mi kocsinkat szedték szét... Ez hiba volt... — Maguk nem adtak el semmit? — Nem ... Én egy kicsit hittem benne, hogy visszajövünk. Azon szurkoltam, hogy ne sikerüljön a férfiak terve ... Mielőtt indultunk, kitakarítottam a lakást. Czitó lehülyézett. Azt mondta: hagyjak itt mindent a fenébe. . . De hát azért mégsem űay van az ... > i _______ Soltész László, I A második. I a Gödödéi — -------------- Erdff^ázdááág g épkocsiszerelője. Ö is előzetes letartóztatásban van. — Maga sem akart disszidálni? — De... Akartunk ... Persze, előbb szétnéztünk volna. Ha nagy a kockázat, visszajövünk. — Miért akart elmenni? — Rosszak a lakásviszonyaim, és még kilátásom sincs. ■— Mennyit ér a kocsija? ,— ötvenest... — Ügy hallom, elég jól keresett. Volt mellékes is . . . — Igen ... De én a kocsit nem adom el... Az nekem hivatás! — Valóban maga beszélte rá Czitót a disszidálásra? — Nem kellett rábeszélni .., — Miért vette át a saját kocsijába? — Félt... — És mi lett volna, ha ö átjut, és a feleségét a két gyerekkel elkapják? — Ment volna tovább ... Megmondta! ___________ A gödöllői A harmadik. | sztk fogá------------------ szati rendelőjében beszélek Czitó Ferenc- nével. — Csukjanak le engem ... A férjem össze fog törni... Az egész családja idegbeteg volt. — Miért akart kimenni? — Nem akartunk! — A férje bevallotta! — Nem normális! — Miért engedte, hogy átüljön Czitóékhoz? — Én mondtam neki,.. Inkább engem kapjanak el. Mi nagyon szeretjük egymást... Kitűnően éltünk. Soha nem veszekedtünk. — A férje azt vallotta, hogy Soltészékat akarta csak átsegíteni. — Erről én semmit sem tudok. Az egész dolgot a férfiak beszélték meg... — Az első rendőrségi vallomásában azt mondta, hogy kint akartak maradni ... — Mondtam ... Persze, hogy mondtam... Az ember olyankor ideges... Mi becsületes emberek vagyunk... Még nem volt dolgunk a rendőrséggel... — egy pillanat szünetet tart. — Abba az-ügybe is csak berángatták a férjem... így zajlott a négy beszélgetés .. . Utána megnéztem Gödöllőn Czitóék házát. Pompás, gazdagon berendezett kis villa, külön garázzsal. Most Czitó nagyanyja lakja. Közli, hogy itt minden az ő nevén van és nem lehet lefoglalni. Láttam a kisgyerekeket. A nagyobbik nyolcéves, a kisebbik hat. Valami kábítószert kaptak, hogy az ülés alatt csendben viselkedjenek. A nagymama vádol. Azt mondja, hogy belebetegedtek apjuk távollétébe. A bíróság hamarosan tárgyalja ügyüket, kimondia majd az igazságos ítéletet. Megsértettek egy törvényt, nyilván számoltak annak következményeivel is. Egy kérdés marad csak. Milyenek ők emberileg? Mi legyen hát a véleményem erkölcsükről? Ezt az ítéletet egvikük fellebbezéséből kölcsönzőm. Amikor útlevél kérelmüket elutasították. a Belügyminisztériumhoz címzett levelükben a következőket írták: „Mert vannak magyar állampolgárok, akik megtagadják hazájukat. De nem minden ember becstelen." Azt hiszem, az ő ítéletük pontos. Akik megtagadják hazájukat, becstelenek. És ostobák is. Ezt mondta a már Nyugatot megiárt feleség. En neki elhiszem. ősz Ferenc szétnyíló satu. A fémtesteket § forgácsoló gépeknél a munka- ^ darabot a levegő ereje fogja ^ meg. Másutt egyetlen kézmoz- ^ dulatra fúrófejeket váltó, ^ rendkívül ügyes masina. S s Az Ipari Műszergyárban § gyorsan modernizálódik a ^ világ. § Nemcsak vallják, de alkal- ^ mázzák is azt az elvet, hogy ^ Magyarországon nem az egy ^ vagy két feladatra hasznaiba- ^ tó automata gépsoroké a jövő. ^ A gyorsan variálható, jófor- ^ mán minden feladat elvégzé- ^ sere alkalmas kis készülékek 5 sokféle termék gyors és olcsó ^ előállítására képesek. T. Gy. | N — ezt állítják mérnökök, technikusok. És megkezdték többnyire levegővel működő, a kereskedelmi forgalomban kapható kis készülékek beszerzésé t. — Ha ezeket az alapberendezéseket magunk gyártanánk, terveznénk, háromszorosába kerülne. A beszerzett elemekből — márklinszerűan — különböző célgépeket állítunk össze. A legegyszerűbb a gombnyomásra összezáródó vagy i Vitának, de kétkedésnek 5 s-incs helye: átvette az urálimat a magas nyomású levegő. $ Ez sziszeg, fúj, munkálkodik, 5 amerre csak néz az ember. J Miért hódít, s milyen haszon- Jnal? J — Korábbi elhatározásaink 1 kivitelezéséről van szó. Minél 5 több sűrített levegővel műkö- ; dó kis készüléket akarunk al- ; kalmazni, amelyek előbb- i utóbb ! ; gombnyomásra működővé ; teszik az Ipari Műszergyárat. ; Ez az ikladi műszaki főnö- ; kök hitvallása. S lássuk, mire 5 lehet felváltani ezt az ars poe- | ticát napjainkban ... i — Mérni — levegővel, mi J van ebben hihetetlen? A lehe- ^ tó legpraktikusabb ... $ Ezt mondja a fiatal műsze- S rész, s a következő pillanat- 5 ban már bizonyít. A tenyér- | nyi villanymotor forgótest- j furatába egy vastag fémceru- j zát illeszt. (A képen) S a szom- j szédos asztalon álló műszeren í már szalad is a mutató. $ — Az elv: a csővezetéken $ érkező, két kis lyukon kiáramló levegő útját mennyire zárija el a mérendő nyílás. Ha $ pontatlan, természetesen több 5 szökik meg. S ^ Már készen állnak a következő lépésre, $ a megmunkálógépek melletti $ ellenőrző mérések nemcsak ^ villanófénnyel figyelxneztet- ^ nek. Ha kopik a megmunkáló- ^ kés, s egyre jobban távolod- ^ nák az ideális mérettől, csen- ^ gő riasztja a beállító munkást. ^ S ha olyan határt lépnek át, ^ amelyen túl már használhatat- | lan lenne a termék, automati- ^ kusan leállítja a gépet a leve- ^ gővel működő mérőműszer. (S — Mindez még csak a sor § eleje! Játék az atmoszférával ♦ Märklin felnőtteknek ♦ Láncon nyitástól zárásig és nagy műtétet hajtunk végre, ebből megközelítőleg a felét én végzem. Tegyük fel, hogy valaha a klinikán kevesebbet operált, akkor is legalább tízezer szem, tízezer ember féltett kincse, szemevilága múlott eddig a kezén. — Sok megrázó élménye van ám az orvosnak. — De melyik volt eddigi praxisában a legmegrázóbb? — Vagy húsz éve történt. Másfél éves kisfiú bal szemgolyóját vele született ideg- hártya-daganat miatt el kellett távolítani. Egy év múlva a daganat kiújult a szemgödörben. Második műtét. Három hónappal utóbb a daganat a melléküregben jelentkezett. Harmadik műtét. Ekkor már agyi áttétel mutatkozott. A kisfiú rövidesen meghalt. Szüleinek soha többé nem lehetett gyereke, az anyai test a szülésnél súlyos kárt szenvedett. Borzalmas tragédia. Ez az ember nagyon szeretheti a gyerekeket. Mint orvos is. — Emlékszik-e az első műtétjére? — Akkor még csak gyakornok voltam, első alkalommal ügyeletes a klinikán. A mentők behoztak egy hétéves kisfiút, nekiszaladt egy ágnak, a kötőhártyája elszakadt, össze kellett varrnom. Izgatottan lestem a gyógyulását. Túl a fiatal orvos természetes aggodalmán, az első műtét után, reszkettem a szeméért annak a gyereknek. Ritkán voltam Huszonhat éve orvosdoktor, huszonkét esztendeje szemszakorvos. 1960 óta vezeti a megyei Semmelweis Kórház szemészeti osztályát 1963-ban nevezték ki a kórház igazgatójává. Azóta kora reggeltől délig az osztályán, déltől az igazgatói irodában dolgozik dr. Németh Béla, az orvostudományok kandidátusa. Rövidesen benyújtja doktori disz- szertációját az Akadémiához. — A kötőhártya érrendszeri Változásai és ezekben az erekben a vérkeringés változásai — ez a tárgya. Szakember számára kétségkívül érdekes téma, de a laikusnak, ugyebár nem sokat mondanak ezek a szavak. Ez lehet Németh doktor véleménye is, mert népszerű tudományos kiselőadást rögtönöz. Mindenekelőtt rámutat arra, hogy a magyar szemészek közül Weinstein professzor már évtizedek óta foglalkozik az egész szemgolyó és az érrendszer összefüggéseivel. — Én viszont a mikrocirku- lációt vizsgálom — mondja. — Rájöttünk arra... — többesszámban beszél, ezzel kívánja érzékeltetni, hogy osztályán kollektív a munka, munkatársai is részt vesznek a kutatásban. Röviden: a kötőhártya ereinek és vérkeringésének változásaiból megállapíthatók azok a betegségek, amelyeknek jelenlétéről általában szem- fenékvizsgálattal győződik meg az orvos. Az agyérelmeszesedésről, cukorbajról, magas vérnyomásról, de a szervezet egyéb betegségeire is leihet következtetni. Elég egy; példa, abból is kiderül a vizs- j gálát nagy gyakorlati jelentő- j sége. Kimutatható a vizsgálat: alapján a szívtrombózisra va- ! ló hajlam, és így lehetőség: adódik esetleg ennek az oly! gyakori, súlyos betegségnek a i megelőzésére. A kötőhártya ereit egy rés- j lámpának nevezett készülék- i kel vizsgálják, nem éppen új | segédeszköz, összekapcsoltákj azonban egy fényképezőgép-: pel, és így most a megnagyí- ! tott fotográfiákon pontosan ta- j nulmányozhatják a változáso- : kát. — Az ér időjós mosolyog a főorvos — elő-i re jelzi az időjárás változásait.! Szerintem nem is annyira a; légnyomás közeli emelkedését,; vagy süllyedését, mint inkábbj a levegő elektromossága fe-; szültségének változásait. — Vagyis a szemorvos —: incselkedik az újságíró bense-: jében mindig megbúvó, csinta- ; lan ördög — pontosabb prog- j nózist adhat a Meteorológiai; Intézetnél. Ezen nevet. Csak egy fél pil- ; Ianatig. Aztán komolyan to- j vább magyaráz és hangja | most melegebben cseng. Üj-i szülött csecsemőkről beszél. ] akiknek kötőhártyájában a \ vértestek összecsapzódnak, je- j lezve a sürgős orvosi beavat-; kozás szükségét. Ilyenkor cse-: rélik ki az apróságok vérét,; egészséges vért ömlesztenek i át ereikbe. Nem, sajnos nemi ritka eset. — Kiderítettük azonban a kötőhártya ereinek sorozatos vizsgálata során, hogy ez az összecsapzódás nem mindig rosszindulatú. Kórházunkban három-négy éve az újszülött csecsemőknél már alig alkalmazunk vércserét, és mégsem fordul elő végzetes eset. Negyedszázadnál hosszabb idő alatt, vajon hány szembe mélyedt kutató pillantása? Számol magában, mielőtt felelne. — Ha azt mondom, félmillió szemet vizsgáltam, talán keveset mondok. Évente 25— 30 ezer ember kerül elém. — És hány szemet operált eddig? — Itt a kórházban észtén-
