Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-14 / 165. szám

MQNOR«VIDín PEST MEGYEI HÍRLAP K ÍJ l Ö N K I A -P Á S A Vin. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1966. JÚLIUS 14., CSÜTÖRTÖK AZ ARATAS FELIDEJEBEN Cséplés - vattaruhában Három kombájn, hat traktor az üllői határban Nyáron, a déli órákban csen­des az üllői Kossuth Tsz ud­vara. Ám a határ megtelik a kombájn duruzsolásával, a traktorok bugásával. A nyári betakarítási munkák félidejé­ben — amikor jósolni még ko­rai lenne, de következtetést le­vonni az első félidő'ben nyúj­tott „játékból” már lehet — három kombájn vágja, csépeli a rozsot. Ez volt a kedd dél­előtt programja, mert délután hozzákezdenek a búzához. A kombájnokkal kapcsolat­ban meg kell jegyezni, hogy mindhármat a gépállomástól kapták. Kettő ki is vívta a tsz- tagság megbecsülését, a har­madik azonban nem örvend valami nagy népszerűségnek. Oly annyira nem, hogy a ve­zetőjében többször felmerült a gondolat, hogy megválik — vagy elválik — a rozzant jó­szágtól. Mit lehet még elmondani az első félidőről? Volt négy nap, amikor a cséplőcsapat tagjai vatta- ruhában mentek ki a ha­tárba, olyan hideg volt. A táblákban és a táblák szé­lén összesen 20—25 holdról kellett kézzel levágni a ter­mést, mert a vizes foltokon megdőlt. Huszonhármán jöt­tek az iparból segíteni. Nagy részük helyi lakos s a kétheti szabadságukat töltik a Bala­ton vagy a Bükk helyett az Gázpalack-cseretelep létesül Tápiósüíyön Nem is olyan régen még a ritka esetek közé tartozott já­rásunkban, ha valaki propán­butángáz-palack beszerzésé­re kapott engedélyt. Ma már e téren gyökeresen megválto­zott a helyzet. Most rövid idő alatt a palack birtokába le­het jutni. Tápiósüíyön és kör­nyékén, így Úriban, Tápiósá- pon, de még Kókán is éltek a lehetőséggel, és e községek­ben együttvéve mintegy 500 fő vallhatja már magát a pa­lack boldog tulajdonosának. Nem vitás, áldás a jó gáztűz­hely, mert gyorsan és megbíz­hatóan süt-föz. A kályhával szemben az a nagy előnye, hogy nem kell állandóan rak­ni fával, szénnel. Emellett nem kormol és nem piszkít. Az ötszáz boldog tulajdonos közül azonban az utóbbi idő­ben igen soknak az arca kezd komor színt ölteni. Valameny- nyien beszerezték a drága tűz­helyet, azonban sütni-főzni többen nemigen tudnak, mert a gázpalackok kicserélése igen nagy akadályokba ütközik. A legközelebbi cseretelep ugyan­is Gyomron van. Mivel vas­úton gázpalackot szállítani nem szabad, igen sokan sze­mélyesen bicikliznek a hely­színre. Azonban sokszor elő­fordul, hogy dolgavégezetlenül térnek haza, mert a palack éppen elfogyott a tárolóhe­lyen. Akadt ugyan hamarosan Sülyben egy vállalkozó szel­lemű maszek fuvaros, aki 20 forintos felárral hajlandó volt az üres palackokat kicserélni Gyomron. Azonban kiszolgál­ni mindenkit ő se tudott. A háziasszonyok joggal méltat­lankodnak. örülünk, hogy ebben az ügyben végre jó hírt közölhe­tünk. Hosszas huzavona után most már biztosan eldőlt, hogy Tápiósüly lesz a központja az új cseretelepnek. 115 ezer fo­rintos költséggel a TÖVÁLL még ebben a hónapban hozzá fog az építkezéshez. Megbíz­ható helyről úgy értesültünk, hogy egy hónap leforgása alatt elkészül a cseretelep. Kovács József, sülyi tanács­elnök kijelentette, hogy ha a cseretelep felépül, a problé­mák egycsapásra nem fognak azonnal megoldódni. Szállítá­si zavarok eleinte még előfor­dulnak majd. Átmenetileg pa­lackhiánnyal is számolni kell. A nehézségeket minden bi­zonnyal rövidesen sikerül majd áthidalni. A tanácselnök végül közöl­te, hogy a gázpalaok-cserét kizárólag a Tápiósüly és Vi­déke Körzeti Földművesszö- vetkezet fogja lebonyolítani. Krátky László CIKKÜNK NYOMÁN: Még egyszer a hidroglóbusról Erre kelleti három évet várni? A monori Kossuth Tsz fő­könyvelője hatalmas akta­csomót vesz elő, ami három év alatt gyűlt össze a hid- roglóbus megjavításával kap­csolatban. Az iratok, levelezések alap­ján megtudjuk, hogy az em­lített hidroglóbust 1963 nya­rán szerelték fel a Pest me­gyei Beruházási Iroda mű­szaki ellenőrzése alapján. A 12 köbméteres tornyot a Maglódi Gépgyár szerelte, a felállítás', munkákat pedig a Eegédipari Vállalat végezte. A három év alatt a tsz három Hllanymotorral, ezenkívül más, jelentős összegű beruhá­zással próbálta megoldani a törpe vízmű működését. Pró­bálkoztak, kísérleteztek „há­zon belül”, hogy valamilyen formában megoldják a víz biztosítását. Ez év június 23-án, ami­kor ledöntötték a tornyot, a Segédipari Vállalat megálla­pította, hogy a hiba a belső szerelési munkáknál van. Tudomásuk szerint a gépgyár elismeri a rejtett műszaki hibát. A torony ledöntése után a Segédipari Vállalat a következőket írja a tsz- nek: „A kiszerelés után megálla­pítást nyert, hogy a gyártó mű a szolgálati túlfolyó cső beépítésekor a toronytestben levő túlfolyó csövet tévesen a szolgálati csőre csatlakoz­tatta.” Eddig már be van szerelve az elektromos fűtés, az au­tomatika szabályozó, de még hiányzik az elektromos veze­tékek felszerelése. Végre már működik a kút. A tanya vízellátása tehát végre megoldódott, már nem kell hordani — mint eddig, a gépjavító állomásról — a vi­zet. Három év után megol­dódott végre — a munkálato­kat most aránylag rövid idő alatt elvégezték. Nem lehetett volna ezt a munkát előbb elvégezni? Kellett erre há­rom évet várni? Drabek Károly üllői határban. S van egy kom- bájnosuk, aki a tsz megalaku­lása óta minden nyáron az ül­lői határban kormányozza a gépét. Kellner Jánosnak hívják, a Monori Gépjavító Állo­más dolgozója, és eddig 1300 mázsa gabonát vágott le, csépelt ki. S az első félidő eredménye? Július 4-én befejezték az őszi árpa betakarítását — 242 hold­ról — s megkezdték a rozs vá­gását. Keddre 261 hold rozs helyén már csak a szúrás tarló lesz. A rozs holdanként! át­laga kilenc mázsa. A kombájnok meg lehettek elégedve ebben a szezonban, mert két-két vontató — össze­sen hat — szolgálta ki őket, s amint az egyik megtelt, máris engedelmesen kanyarodott a nagy gép mellé az üres. Így a szállításban sem volt fenn­akadás. ’ A szalmalehúzás, a kaza­lozás is folyamatosan tör­ténik, s a hatalmas kom­bájnt csaknem követik a traktorok, melyek a tarló­hántást és a nyári mély­szántást végzik. Az első aratású árpatarlókon eddig hetven hold tarlóvetést tettek a földbe — 20 holdon muhart, 50 holdon csalamádét. Azt mondják, az első félidő­ből nem lehet a végeredmény­re következtetni. De le lehet vonni bizonyos következtetése­ket s tapasztalatok alapján már ■könnyebb prófétának lenni. Az üllői Kossuthban azt jósolják, hogy ha semmi kellemetlen esemény nem jön Izözbe, az időjárás is tudomásul veszi, hogy aratási szezon van, ak­kor a nyári betakarítási mun­kákat — csépléssel együtt — augusztus elsejére befejezik. Ami sportnyelven nagy gól­arányú győzelmet jelent. (dm) FIGYELEM! FELVÉTEL KÖVETKEZIK! GYOMRON FORGATTÁK A KAKUK MARCI CÍMŰ TV-FILMET jelenet után költözik a stáb. A bejáratnál készül felvétel. Megkérjük Markos Miklós rendezőt, nyilatkozzon a da­rabról : — Már amikor színházban láttam, elhatároztam, hogy át­írom filmre a darabot. Elha­tározásomat tett követte, ez olyannyira sikerült, hogy kö­rülbelül hat részből álló foly­tatásos mű lesz a tv-ben.,, □D Koncz Gábor játssza Kakuk Marcit Nagy volt a sürgés-forgás az elmúlt napokban Gyomron. A Magyar Televízió filmesei Gyomrot választották helyszí­nül a Kakuk Marci című té­véfilm egy részének forgatá­sához. Először a szociális otthon gyönyörű kastélyában verték fel tanyájukat a filmesek. A népes szereplőgárda, no meg a stáb láthatóan jól érezte ma­gát a néhány nap alatt. Nem is csoda, hiszen az udvaron levő fák állandó árnyékot nyújtottak a színészeknek, rendezőnek. Még a darab írója, Ter- sánszky Józsi Jenő is kiláto­gatott a felvételre. Feleségé­vel az egyik fa alatt ült, s láthatóan elégedett volt a lá­tottakkal. — Gyönyörű helyet válasz­tottak az illetékesek, amikor idehozták a helyszínt. Színpa­don nem lehetett ilyen szép kastélyt „készíteni”, éppen ezért remélem, a film még nagyobb sikert arat — mond­ta a rokonszenves, mindenki által szeretett Józsi bácsi. Markos Miklós, a tévéjáték írója és rendezője vezetésével az utolsó próba folyik, majd a rendező kiadja az ukázt: — Figyelem! Felvétel kö­vetkezik! Békés Itala tökéletesen löki el az egyik cselédlányt, Esz­tergályos Cecíliát, aztán sza­lad a férjéhez, Rajz Jánoshoz. Később megérkezik Fónay Márta, avagy Csuriné, és Ka­kuk Marci (Koncz Gábor) is. A mintegy két percig tartó Kedden a népes statisztase­reg szinte vasárnapi pio^t csapott a gyömrői nagypiac­téren. A piaci jelenetet for­gatták itt. Kakuk Marcit, Koncz Gábort sikerült egy pillanatra „ellopni”. — Hogy érzi magát ebben a szerepben? — Nagyon örültem, amikor rámbízták. Egy kis Ludas Ma­tyi is van ebben a szerepben, s én nagyon otthonosan ér­zem magam benne. Úgy gon­dolom, sikerül hitelesen meg­formálnom Marcit... A piaci jelenetet először csak filmre veszik, majd hangfelvétel következik. Egy 12 év körüli kisfiú a szama­rat simogatja, a gyömrői Sze- mők bácsi pattogatott kukori­cát árul... Amikor hirdették, hogy sta­tisztákat keresnek, sokan je­lentkeztek. El is jöttek vagy ötvenen statisztálni. Tréfásan jegyezte meg egyikük: — Még soha nem szerepel-r fém filmen. Most végre siker rült. Aztán befejeződik a forgat tás. Végezetül a szereplők névsora: Marci: Koncz Gábor, Rozi: Szemes Mari, Csuriné: Fónay Márta, Linka: Polónyi Gyöngyi, Soma: Pongrácz Im­re, kertész: Horváth József, Bojnyik: Farkas Antal, méltó- ságos: Rajz János, méltóságos asszony: Békés Itala, hajdú: Kutas József. A stáb tegnap elköltözött Gyömrőről. Pécelen folytat­ják a film felvételeit. Hogy mikor láthatjuk a tv-ben? Talán jövőre ... 400 ÓRA A gombai KlSZ-szervezet nemrég készítetté el a máso­dik féléves munkatervét. A munkatervijén olyan fel­adatok szerepelnek, mint « kultúrcsoport megalakítása. Először kisebb jelenetek beta­nulásával és a helyi ünnepsé­gek műsorainak, biztosításával foglalkoztatják a fiatalokat. A községfejlesztési munká­kon belül a mozi átalakítása, renoválása hamarosan megtör­ténik, melyből a fiatalok 400 munkaórát vállaltak. Ez a munka beszámít az ISZM-be és az ez évi akcióprogram tel­jesítésébe is. A Patay-féle kastély udva­rán röplabdapályát építenek, ahol szeretnék megoldani a gombai fiatalok ezen sportág iránti érdeklődését. Járda — közös összefogással Tápiósüíyön, a Szőlő utcai lakók fél évvel ezelőtt egyér- telműleg úgy döntöttek, hogy ők bizony nem dagasztják to­vább a sarat. Bejelentették a tanácsházán, hogy társadalmi munkában járdát szándékoz­nak építeni. A tanács vezetői a kérelmet pártolták, a tanács­ülés hamarosan elfogadta és rövid idő leforgása alatt az építkezési anyag a lakók ren­delkezésére állt. Ezután Németh Benedek szakirányítása alatt csakha­mar megkezdődött a nagy munka. A dolgozók nem riad­tak vissza semmi nehézségtől. A szó szoros értelmében úttö­rők voltak. Minden útjukba eső fát, bokrot kiirtottak, a magas dombokat pedig legya­lulták. Vasárnap éppúgy dol­goztak, mint hétköznap. A la­kók lelkesedésére jellemző, hogy a munkában az utca leg­öregebb asszonya is részt vál­lalt. A 81 éves Csernovszki Já­nosáé mosolyogva, vidáman döngette a fatuskóval a homo­kot. Ott láttuk azonban az if­jú nemzedéket is. így Szűcsi Mariska, Németh Marika és Mag Veronika nagy igyekezet­tel hordta a vizet és locsolta a cementbe ágyazott járdala­pokat. Az utca lakói szombaton ké­szültek el a kövezéssel. Hat­száz folyóméter járdát építet­tek. Összesen nyolcezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek. Büszkén vették át tár­sadalmi megőrzésre az utat. ígéretet tettek, hogy járdájuk­ra nagyon fognak vigyázni. A Szőlő utcai lakók minden dicséretet megérdemelnek. Rá­juk illik a mondás: egységben az erő! Kitűnő szereplésük bizonyítja, hogy jól szervezett közös munkával igen szép eredményeket lehet elérni. Hátra van még többek kö­zött a Hámán Kató út, a Fő utca egyes szakaszai, valamint a Kókai út egyenetlen talajá­nak rendezése. Ezeknek az utaknak lakói közös összefo­gással hasonló szép eredmény­re számíthatnak. Kovács Jó­zsef tanácselnök ugyanis kije­lentette, hogy a Szőlő utcához hasonló társadalmi munka vállalása esetén a járda készí­téséhez szükséges építkezési anyagot és szakirányító köze­get bármelyik más utca lakói­nak a rendelkezésére bocsátja. K. L. Az egyik jelenet, amelyet a kastély udvarán forgattak. Szöveg: Gér József Fotó: Somodi Imre Szezon végi beszélgetés B. Nagy Lászlóval Befejeződött a megyei lab­darúgó-bajnokság tavaszi idé­nye -r- és a várakozáshoz híven még a korábbi éve­ket is felülmúlja izgalomban. A vecsésiek számára külö­nösen izgalmas volt ez a tavaszi idény, hiszen csapa­tuk jó formában volt, a mér­kőzéseket sorozatban nyerte meg — míg egy „óvási ügy” közbe nem jött. Ezek után visszaesés következett és végeredményben a 9. helyen fejezték be a tavaszi idényt. B. Nagy László, a vecsési csapat edzője sem elégedett a csapat tavaszi szereplésé­vel. — Ez nemcsak a fiúkon múlott. Remélhetőleg a „Ka­lász ügy” hosszantartó huza­vona után számunkra meg­nyugtató módon nyer befe­jezést — és ezzel a második helyen fejeznénk be a sze­zont, csak gólaránnyal Aszód mögé szorulva. Elsősorban a hazai játé­kunkon kell javítani — ta­vasszal öt pontot vesztet­tünk otthon — és egy ilyen fontos bajnokságban ezt nem engedhetjük meg magunknak. Idegenben viszont tíz pon­tot szereztünk (a monori mérkőzéssel együtt) — azt hi­szem egyetértenek velem a szurkolók — ha az idegen­beli játékot otthon is meg tudtuk volna ismételni, mar pontokkal vezetnénk. — A csapatépítéssel hogyan állunk? — A szezon végére körül­belül kialakul az a 14 játé­kos, akire ősszel a nagy hajrában számíthatok. Na­gyon kedvezőtlen helyzetben voltunk a tavasszal, hiszen Varga, Horváth, Makorecz, Fekete II távozása érzékeny veszteséget jelentett szá­munkra. Ezenkívül még né­hány játékos csődöt mondott, sportszerűtlenül élt — hétről hétre változtatni kellett az összeállításon. — Milyen esélyekkel vá­gunk az őszi idénynek? — Ha visszakapjuk a négy pontot, akkor... akkor ott leszünk az első három kö­zött. Ha nem? Akkor sem adjuk fel a reményt. — További program? — Tizennegyedikén kezdjük a felkészülést az őszi idény­re. Erős NB ! B-s. NB Il-es ellenfelekkel szeie'nénk elő­készületi mérkőzést látszani. Szalontai Attila VI A I VI V * O R Mozik Gomba: Idegen vér. Nyár háza: Warner Holt kalandjai. Milady bosszúja. Vasad: I bántsunk bankot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents