Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-14 / 165. szám
Csúcsforgalom cikcakkban Kora reggel óta nagy a forgalom Cegléden. Hogyne lenne nagy, mikor hetipiac napja van, és az érkező, nyári áruféleséggel együtt növekszik a válogató, beszerző vásárlók forgataga. Az évszakra való tekintettel a kerékpáros, motoros és autós közlekedés is mondhatni, csúcspontra hágott. öröm nézni a piacra igyekvőket, a teli kosárral visz- szafelé haladókat — de... — De rossz nézni, ahogy a városi tanács épülete előtt, Cegléd egyik legforgalmasabb pontján, kerülgetik az emberek az úttesten haladó járműveket. Ahogy igyekeznek, hátrálnak, megtorpannak, cikcakkolnak egyik oldalról a másikra. Pedig a közlekedés rendjét ismerve, az utcasarkokon derékszögben, szabályosan kellene áthaladniuk. Délelőtti forgatag: szinte távol-keleti bazárnegyedbe illő káosz. Balesetveszély. Fegyelmezetlen figyelmetlenség. Fékcsikorgás, szitkozódás, méltatlankodás. Hát helyes ez így? Nem lenne megoldás? Hol az irányító, a szigorú, a szabályokhoz ragaszkodó közlekedési rendőr? PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖN KIADÁS A Két lanév közöli X. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1966. JULIUS 14., CSUTORXUK MEGÉRKEZETT A CEGLÉDI MALOMBA a% első idei gabona Kilencszáz vagon búzát várnak Mint már közöltük, kedden reggel megérkezett az idei első gabonaszállítmány a ceglédi Malomipari és Terményforgalmi Vállalat telepére, a ceglédi Petőfi Termelőszövetkezet földjéről. Az első gabona fogadtatására bensőséges ünnepséggel készült a vállalat és a szállító termelőszövetkezet egyaránt. Légy- és szúnyogirtási kampány a írtlthtttirí'.v.vo«J n«n>iii/ré(f(>fmí sattífftílutántif Kora tavasztól kezdve és különösen a nyári hónapokban sok munkája van a földművesszövetkezet növényvédelmi szolgálatának. A növényi kártevők elleni védekezés és a szúnyogok elleni hadjárat egyik vezetője, Fejes Sándor brigádvezető ismertette tennivalóikat. — öt munkatársam van és szerszámaink, a magas nyomású permetezőgép. — Feladatunk elsősorban a szerződéses gazdák gyümölcsfáinak védelme a háztájiban és a kiskertekben. A mi dolgunk a növényvédelem a földművesVasárnap győzni akarnak a CVSE ökölvívói A vasárnap elmaradt ökölvívó területi bajnokságról Dávid Ferenc edző a következőkben nyilatkozott: — Rajtunk kívül álló okok miatt maradt el a nehezen várt bajnoki találkozó — mondotta. — Érthető, hogy nagy volt az érdeklődés, hiszen a Törökszentmiklósi Vasas jó képességű játékosokkal rendelkezik. Csalódást így sem fogunk okozni drukkereinknek, mert versenyzőink lelkileg is nagyon felkészültek az igen hevesnek ígérkező nehéz találkozóra. Bízunk abban, hogy kevés pontot fogunk leadni. Nagy küzdelemre van kilátása Bárónak, Valkainak, Semetkának és Hörömpőnek. Homokinak Juhász lesz az ellenfele, aki utánpótlás-válogatott. A mérkőzést vasárnap délután fél négy órakor tartjuk a városi művelődési házban, kedves drukkereinket szívesen várjuk. — sz — szövetkezet csemetelerakatai- ban is. — A szerződéseket a termeltetési osztályon tartják nyilván és minden hétre munkatervet kapunk. Hajnali öt órakor indul a brigád. Délután négyöt órakor hagyjuk abba a munkát. Csak szélcsendes időben dolgozhatunk. — Huszonháromezer termő gyümölcsfára van szerződése a szövetkezetnek. Az Ugyer különböző dűlőiben ezernyolcszáz eperfát permetezünk. A Táncsics Tsz-ben a múlt esztendőben mi végeztük el az amerikai szövőlepke elleni védekezést. Az idén hasonlóképpen szsotember húszadikán kerül sor a permetezésre. — Ebben a hónapban esedékes a légy elleni kampány. A Dózsa Népe Tsz-ben, a Petőfiben. a sertéstelepeken és a vágóhídon végezzük el ezt a fontos munkát. — Van azonban délutáni műszakunk is. Húsboltokban, vendéglátóipari egységekben, termelőüzemekben csak zárás után dolgozhatunk. Itt a legyeket, svábbogarakat pusztítjuk s általában mindenféle kártevőt, ami ilyen helyeken található. Ezt a munkát éjszaka végezzük el. — Naponta tíz-tizenkét hektoliter vízre van szükségünk. Vannak azonban kivételes esetek is. Például amikor a Ma- lomtószél környékén támadtuk a ■’-""eket, szúnyogokat, akkor nagyobb mennyiségű vízre volt szükségünk. Egy nap alatt harminckét hektolitert használtunk fel. Végigpermeteztük a nádat és a hatalmas fűzfákat is. <—ssi) A mintegy hatszáz mázsá- nyi gabonát Csala István, a Petőfi Tsz elnöke adta át a malomiparnak: Ritz Lajos üzemvezetőnek. Hajdú Elek főmolnárnak, Tóth Lajos főkönyvelőnek és Czibere Pál- né minőségi ellenőrnek. A gabona átadásakor a szövetkezet elnöke — régi népszokáshoz híven — új sütetű, ropogós házikenyérrel köszöntötte a búzatermés feldolgozóit —, hogy remélik, legalább ilyen kenyér készülhet majd az idei termésből. Délután a minőségvizsgálatkor elért eredményeket is jelezhették már: — A Petőfi Termelőszövetkezet gabonája jobb minőségű a múlt nyárinál. Hektoliterenként! súlya 80 százalékos. tehát aratáskor, már most megfelel a követelményeknek. A lisztje is jó minőségűnek ígérkezik. Sikértartalmának vizsgálata folyamatban van. Ritz Lajos üzemvezető a továbbiakról a következő tájékoztató jelentést adta lapunknak. — A Petőfi Tsz szállítmányát még három más szövetkezeté követte: a Vörös Csillag Termelőszövetkezet, a Dózsa -Népe Termelőszövetkezet és a nyársapáti Arany Homok Termelőszövetkezet idei első gabonáját vettük át. Az idén — kísérletképpen — közvetlen a kombájn mellől jut az üzembe a termés, itt tisztítjuk, itt végezzük el az őrlés előtti teendőket. Nem mondom, hogy az új módszer bevezetése nem okozott gondot, de az idei tapasztalatok alapján már a jövő évi termés fogadásának és gyors feldolgozásának lehetőségét biztosítják. A ceglédi Malomipari és Terményforgalmi Vállalat a termelőszövetkezetektől a nyár folyamán körülbelül 910 vagon gabonát vesz majd át. A raktározási lehetőséget bővítéssel tették lehetővé, s így mintegy 300 vagonnyi gabonával több kerülhet a raktárba. Ez lehetővé teszi az üzem negyedéves őrlés-szükségletének fedezését. Az első gabona lisztjét július húszadika felé szállítják majd a kenyérgyárakba: hónap végén már az új búzából sült kenyeret hozhat forgalomba a kereskedelem. (eszes) 300 ezer forint iskolák, óvodák és napközi otthonok tatarozására Emelkedett a tanulmányi állag, csökkent a mulasztók száma HOLNAP: VB-ÜLÉS Holnap délelőtt 9 órakor ülést tart a városi tanács végrehajtó bizottsága. Főbb napirendi pontok: Tájékoztató jelentés Cegléd város törvényességi helyzetéről, az I. félévi adóbevételi tervek teljesítéséről és az 1966. évi adóelőírásokról, valamint bejelentések, indítványok. A művelődési házban ma este 7 órától 11 óráig táncest lesz az emeleti táncteremben. Játszik az „Elferoz” gitárzenekar Az Egy öreg ccglédberceli előfizető aláírású levél írójának üzenjük: írja meg pontos címét, hogy kérésére levélben válaszolhassunk. Az iskolaév már régen befejeződött, a nyári szünet még javában tart, a városi tanács művelődési osztályán azonban már az új tanévre készülnek. — Munkánk első lépéseként az elmúlt tanév eredményeit és tapasztalatait kellett elemeznünk — mondotta az osztály vezetője, Győré Sándor. — A város valamennyi iskolájának tanévzáró értekezletén részt vettünk, s gondosan tanulmányoztuk a beérkezett jegyzőkönyveket Az eredmények összesítése során kiderült hogy ismét előbbre léptünk a lezárult tanév során. Intézményeinkben az iskolareform megvalósításával párhuzamosan emelkedett azoknak a tanulóknak a száma, akiket szaktanárok tanítanak. — Ma már a város általános iskolába járó diákjainak 94 százaiéira szakrendszerű oktatásban részesül. Több külterületi iskola megszűntével sikerült elérnünk, hogy a felső tagozatos tanulók — többségükben autóbusszal — bejárnak a városi iskolákba, ahol megfelelő szakképzettségű tanárok tanítják őket. — Változatlanul célkitűzésünk, hogy a tanköteles fiatalok minél nagyobb százaléka végezze el az általános iskolát, minél kisebb legyen a lemorzsolódás. A nyolc osztályt elvégzett, de tizenhatodik évüket még be nem töltött fiatalok — ha nem járnak középiskolába, nem tanulnak szakmát és csak napi 4 órás munkájúi: van, vagy egyáltalán nem dolgoznak, kötelesek tizenhat éves korukig általános iskolai továbbképzésre járni. — A Táncsics iskolában heti hat órában foglalkoznak ezekkel a fiatalokkal. így általános műveltségük szélesedik és ipari jellegű gyakorlati foglalkozásokat is szerveznek számukra. — Fokozott gondot fordítunk azoknak a szülőknek a gyermekeire, ahol mindkét szülő dolgozik. Növekedett az óvodai és iskolai napközis csoportok száma. Most már 20 iskHai és 26 óvodai csoportún.: van. Ezzel városunk ellátottsága magasabbra emelkedett a megyei átlagnál. — Most állítjuk össze a következő tanév munkatervét, és az augusztus második felében sorra kerülő tanévnyitó értekezleteket is most készítjük elő — mondotta a művelődési osztály vezetője. Bárdos Endre, városi tanulmányi felügyelő a tanulmányi eredmények, a mulasztási átlag alakulásáról és a tanulók nyári munkalehetőségeiről adott tájékoztatást. — A városi iskolák tanulóinak átlag tanulmányi eredménye 3,56 volt a tanév végén, amely emelkedést jelent az előző évhez. A városi iskolákban csökkent a tanulók mulasztása. A szülők egyre jobban érzik gyermekük rendszeres tanulásának szükségességét. Sajnos, a külterületi iskoláknál még nem ilyen kedvező a helyzet. — A tanulók nyári foglalkoztatásával kapcsolatban időben érintkezésbe léptünk a városi munkaügyi csoporttal. Még májusban közölték a vállalatok, hány tanulónak tudnak nyári munkalehetőséget biztosítani. Az iskolákban azonban többen is jelentkeztek akkor, mint ahány hely mutatkozott. Azóta azonban a Szeszipari Vállalat telepére is vesznek fel tizenkét évesnél idősebb gyerekeket gyümölcs- válogatásra — tájékoztatott Bárdos Endre. Az alsófokú oktatóéi intézmények városi gondnokságának vezetője, Vágvölgyi László, az intézményekben folyó nyári tatarozási munkákról nyilatkozott. — A hatáskörünkbe tartozó 44 iskolai, óvodai és napközi otthoni egység tatarozására a Ceglédi Járási Építőipari Ktsz- szel van szerződésünk. Ebben az évben 300 ezer forint értékű munkát végeznek ezeken a helyeken a nyári hónapokban. — Ütemterv szerint folyik a munka. A ktsz három brigádja mindenütt határidőre végez a tennivalókkal. A tatarozások felével már elkészültek, a hátralevőt is befejezik az ígért határidő előtt A kisipari termelőszövetkezettel javult a kapcsolatunk, munkaszervezésük és munkájuk minősége is jobb, mint a korábbi években — nyilatkozott a gondnokság vezetője. (tamasi) Gólyatragédia A hortobágyi csárda kéményén, a sokat fényképezett gólyafészekben egyedül búslakodik a gólyaházaspár. A két kisgólya a napokban elhullott, s a szülők az élettelen kicsinyeket a fészekből a csárda udvarára dobták. A gólyapár azóta kedvetlen, keveset repül. A feltevések szerint vagy villámcsapás végzett a kis gólyákkal, vagy valamilyen betegségben pusztultak el. ^ A körösi boszorkányper Szabaddá; moziban 14-töl 17-ig a tokért című francia film kerül Hajsza a gyemán- bemutatásra. Sokszor szokták napjainkban is a rádióban énekelni, vagy családi alkalmak során dalolgatni azt a dalt, amelynek egyik strófája így kezdődik: „Engemet is megrontott egy boszorkány.. Már Kálmán király felvilágosodott szellemű rendeletében úgy intézkedett, hogy „De strigis verő, quea non sunt, nulla quaestio fiat” — vagyis a boszorkányokról, akik nincsenek, szó se legyen. Ennek ellenére is századokon át előelőbukkant a boszorkányság vádja, s a bíróságok ilyen esetekben számtalan ítéletet hoztak. Általában az volt a gyakorlat, ha a bűntett kártételekkel volt kapcsolatos, a büntetés nyilvános megégetés volt, ha károsítás nem történt, a szerencsétlenek büntetése annyiban enyhült, hogy előbb fejüket vették, s csak a holttestüket égették el. 1654-ben, a török hódoltság idején Nagykőröst és környékét két boszorkány ügye foglalkoztatta hosszabb időn keresztül. A híresztelések, mendemondák Cegléd népét is foglalkoztatták. Az egykori jegyzőkönyv azt mondja, hogy „minden felől szaporodott a panasz ellenük”. E jegyzőkönyvből megállapíthatjuk annyi év után is. hogy az ártó hatalmakkal való szövetségük, az ördöggel való cimborálásuk mindenféle varázslásra, bűbájos mesterségre képessé tette őket. Voltak, akik érezték, hogy álmukban boszorkányok nyomták meg őket, voltak, akik látták, hogy piszkafán lovagoltak. A kihallgatások során sem Pánczél Istvánná, Erzsébet, sem Nagy Mihályné, Zsuzsanna, boszorkány mivoltukat nem tagadták. Sőt, a jegyzőkönyvben azt olvastuk, hogy „nem tagadván Pánczélné a mi igazságot szerető törvényünk előtt, hogy Baranyában tanulta ördögi tudományát”, s ez például abban is megnyilvánult, hogy „az leányzó gyermekeket igen könnyen meg tudta változtatni és a meddő asszonyoknak is méhöket megnyitván, szülőkké tehette”. 1654 kora tavaszán Nagykőrös város a két asszony miatt 299 forintot fizetett bírságként a töröknek. A panaszok szaporodtak, a hiedelmek a városban is és a környéken is egyre jobban terjedtek. A jegyzőkönyvben azt olvassuk, hogy „gonosz magaviselését ezen Pánczélné fejére megesküdött négy tanúbizonyságok is fateálják, utánuk következő fatensekkel együtt. Hasonlóképpen ezen Nagy Mihályné, Zsuzsanna ellen való tanúbizonyságtételekbői is az ő ördögi tudománya nyilván és világosan kitetszik, és kitetszik továbbá a fejére megesküdött négy tanúk vallomásaiból, és önnön maga viselte gonosz cselekedeteiből és több ellene inquiráltatott fassiokból”. Szívós János körösi főbírónak eleget főtt a feje a két asszony miatt. Felterjesztette hát ügyüket Ráday András alispán elé, aki arról Szécsényben 1654. július 3-án adta ki helybenhagyó végzését, amely az elevenen való megégetést nem ellenzi, a bűnösök saját és mások lelki üdve érdekében. Fontosabb ügyekben ebben az időben a három város közös törvényszéke döntött Az ügy súlyosságára tekintettel ez esetben —, hogy az ítélet a környékben is nagyobb súlyt kapjon — még Abonyból, Kecskéről, Szentkirályról, Szentlőrincről és Nyársapáiról is hívtak be bírákat. Ceglédet nemes Németh András és Jó- zseph István képviselte. 1654. július 29-re hívták össze az „igazságszerető bíróságot”, s ez a bíróság a következő ítéletet hozta: „Az hatalmas Istennek rettentő parancsolatját követvén mi is igaz lelkünk ismeretiből származott törvényünkkel — praeno- minált (megnevezett) Pánczél Istvánná, Erzsébetet, Nagy Mihályné, Zsuzsannával együtt, mint nyilvánvaló ördögi tudománnyal bíró bűvös-bájosokat és ördögi jövendőmondókat, érdemek szerint tüzes halálra ítéljük.” Az ítélet végrehajtása egyes feljegyzések szerint a városháza udvarán történt. Más történetíró a már nem használt* de még beépítetlen régi református temető egy mélyedését véli a máglyaégetés színhelyének. Talán az igazság az, hogy e régi temetőnek „sült asszony gödre” néven nevezett helyén hántolták el a két szerencsétlen asszonyt. Kegyetlenség, babona, tudatlanság — mondjuk ma. De ez után az eset után még száz év múlva is, 1756-ban Mária Terézia arról intézkedik, hogy az ilyen perekben az eljárást a legnagyobb körültekintéssel kell lefolytatni, s a hozott ítéleteket kihirdetésük és végrehajtásuk előtt mindig fel kell terjeszteni. Erre pedig az adott okot, hogy Szegeden — néhány évvel előbb — hat férfit, közöttük a 82 éves városbírót, hét asszonnyal együtt, mint boszorkányokat máglyahalálra ítélték. „Engemet is megrontott egy boszorkány, mégpedig egy kökény szemű barna lány” — szoktuk énekelni... De kár lenne őket megégetni! Szomorú István i
