Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-14 / 165. szám

1966. JÜLIUS 14., CSÜTÖRTÖK HEcni K^tírtap Hárommilliós beruházás Felsőgöd ivóvízellátására AKTAGYÁRTÁS (//.) Még néhányat fordul a csör­lő karja, és már 24 méter ma­gasságban csillog a hidrogló- bus ezüst színű alumínium­gömbje. Tegnap délután az építők és szakemberek — a község lakóinak nagy örömére — felállították Felsőgöd első törpe vízmüvét. — Eddig egyedüli ivóvíz­forrásaink az ásott kutak vol­tak — mondja Küzmös Sándor, a helybeli ivóvíztársulat mun­katársa. — A KÖJÁL felméré­se szerint ezek 70—80 száza­léka egészségtelen, fertőzött volt. — Hogyan halad általában a közművesítés? — A Duna közelében három fúrott kutat építettünk 714 ezer forintért. Épül már a vízmű 425 ezer forint értékű gépháza. Üj úthálózat, vezetékrendszer, 300 köbméteres vasbetonme­dence készül, és nemsokára automatikus villamos gépeket is kapunk. A Felsőgöd jobb ivóvízellátására fordított költ­ség összesen 3 milli» forint. Műszaki ellenőrzés társadalmi munkában Sörszakértés, egészség1 bizonylat Folytatjuk még — engedel- mükkel — néhány példa bemu­tatásával a községi tanácsok túlterheltségéről szóló beszá­molót. Ugyanis távolról sem csak az SZTK és az Állami Biztosító. más intézmények meg vállalatok szintén megkí­vánják a különböző hatósági bizonyítványok kiállítását a községi tanácstól. Számos olvan esetben amikor lHí­§ 1 önleges szakértelem kellene $ az Igazolás kiadásához Az elnök műszaki ellenőr Sok családi ház épül OTP- hitelleL A hiteligényléshez sokféle papír kell, többek kö­zött tanácsi igazolás arról, hogy az igénylő ilyen és ilyen számú takaTékbetétkönyvön ennyi, meg annyi pénzzel ren­delkezik. Talán elég lenne, ha az illető a betétkönyvet be­mutatná? Azt is az OTP ke­zeli! Amennyiben az építkezési hitelt kérő gyűjtött már ma­gának egyet-mást, főleg olcsó bontási anyagot jövendőbeli házához, igénykérelméhez mel­lékelni tartozik a községi ta­nács bizonyítványát arról, hogy milyen építőanyagból, milyen értékű és hány darab áll ren­delkezésére. Menjen ki tehát a tanácselnök, vagy egy admi­nisztrátor, és számoljon. Up-e- bár nyilvánvaló, hogy a közsé­gi tanács bármelyik dolgozója pontos szakértelemmel érté­kelni képes a használt anyagot. — A TÜZÉP pedig arra kí­ván hatósági bizonylatot, hogy a nála építési anyagot vásá­rolni szándékozónak van épí­tési engedélye — folytatják a felsorolást a dabasi községi tar.ácsházán. — Holott az épí­tési engedély ott van á vásár­ló zsebében, de nem elég ha felmutatja. Ráadásul az építő­anyag nem esik árukorlátozás alá, tehát bárki vásárolhat belőle. „Belső ügyrendi szabályzat“ Mikor megkezdődött az épít­kezés, s ahogy halad, közben- közben benyújtják a részszám­lát az OTP-hez, hogy az a hi­telkeretből folyósítsa az ellen­értéket. Nem folyósítja azon­ban csak ha a községi tanács hatósági bizonyítvánnyal ta­núsítja, hogy a számlában fel­tüntetett munka valóban el­készült, a számlában szereplő I í hitellel. Három hét Vácott GYURKÓ GÉZA: OP-ART Kedves olvasóim! A hozzám érkezett 14 567 kérdésre vála­szolva közlöm, hogy az önök kérdései és a magam tájéko­zatlansága alapján közvéle­ménykutatást végeztem a jobb és hozzáértőbb körök­ben, mit jelent a divat leges­legújabb kifejezése — ebbe bele lehet őrülni! — hogy Op­art. A megkérdezett, mintegy húsz usque hétezer barátom és ellenségem, a legteljesebb őszinteséggel jelentette ki, \ hogy fogalma sincs, annak el-\ lenére -sem, hogy a nők fülén,: vállán, hátán, sőt másutt is, i látott bizonyos geometriai áb-: rakat, amit ugyan soha félrei nem értett, de viszont nem': is értett. Ez az Op-art? Meg vagyok győződve róla, hogy a hozzáértő műtörténé­szek, divatszakemberek, La­tin—görög és ó-etruszk filoló­gusok kacagva tudnának er­re a kérdésre válaszolni, sőt válaszolnának is, ha nem női divatról lenne szó, ahol az is­ten sem lehet eléggé szakem­ber, hogy ne mondjon vala­mi hülyeséget. Ezekután kény­telen vagyok a magam teljes őszinte és még annál is tel­jesebb szubjektív véleményé­re hagyatkozni, s megmagya­rázni önöknek, hogy mi is az az Op-art, a női divatban. Pro primo: Az Op-art, egy új divat. Más, mint a régi ... Pro másodszor: Itt valami olyan izé van, ami össze­függ a művészettel, ha hinni lehet az „art”-nak... Pro harmadszor: Ügy hi­szem, hogy a non-figuratív művészet több évtizedes va­júdás után megtalálta helyét a vásznon, már mint a női ruha vásznon, srég vizavé a formás Op-arton és kissé előbb is... Pro nemtudomhányadszor: Az egészet azért találták ki, hogy a női test rendkívül ki- fejezhetetlen, izgalmas vona­la összes és minden rejtekével, a geometria szabályai szerint, kockákban és rombuszokban váljék kifejezhetővé ... Amennyiben semennyiben tiem lenne igazam, nem mond­hatok mást, minthogy: Oparton! Liften járó kövek — hűlő kőpoklok PRÓBA A PILISI MÉSZMÚBEN Az országúiról nem sokat látni: az új kémény tete­jéből nem száll fekete füst. Csak a fölötte hullámzó le­vegő árulja el, hogy fölfelé ömlik a forróság. — Kisebb tűz kell ide? — Inkább nagyobb. De ke­vesebb tüzelő t kell hozzá. Nagyobb tüzet rakni keve­sebb hozzávalóval, ez az új piliscsabai mészmű titka és haszna is egyúttal. Távolról két irdatlan vastag kémény­szerű építmény tűnik szem­be. Nem más ez, mint két akna, amelyek tetejébe lift szállítja a környező dombok mészkövét s a fekete szenet. — Mi történik ezután? — A kő lassan-lassan lefe­lé indul. Előbb felmelegszik, aztán a középső tűztérbe ér. Itt már ezer fokot mérnénk — ha lenne hőmérőnk. Az­tán tovább csúszik az anyag a hűtőbe, s húzhatják is ki az emberek ___ A tegnapi esemény határkő volt. A Pest megyei Építő­anyagipari Vállalat vezető munkatársai figyelték a kí­sérletek utáni próbaégetést. Dé> körül már ömlött az ol- tanivaló. Neki támadt a tar­gonca, lapátolta a gumisza­lagra, hogy onnan tovább futva a vagonokba zuhan­jon. — Mennyit várnak, s mennyiért? — Napi 80 tonnát. Fele annyi szenet tüzelünk el itt, mint a régi kemencékben. A kimustrált öreg építmé­nyekben sorra kialszik a tűz. A mész kellene, de nincs hozzá mester. Most mindenki itt sürgölődik az új körül. Nem dicsérik, nem rajong­ják, várnak még, hogy vá­lik be. Arról meg — hogy, hogy nem — alig esik szó, mennyi verejtéket kívánt az öreg kemence. Hogy kellett berakni az új kőadagot 60— 80 fokos forróságban. Ne­gyedóránál tovább nem bírta az ember a pokolban. A szi­ve kiszakadni készült, az iz­zadtság patakzott róla ... Ünnepi avatás, beszédek helyett, ez jut eszembe. t. gy. értékben. Ennek igazolása még az előbb felsoroltaknál is ko­molyabb műszaki képzettséget igényelne. — Nincs önöknek műszaki ellenőrük? — érdeklődünk az OTP dabasi fiókjánál. — Vidéken ilyen státusunk nincsen. Belső ügyrendi sza­koly Pál ócsai tanacsemok. — A helybeli fmsz romlott sört kapott, minőségi kifogást emelt, a sörgyár nyomban ki­küldte különböző készülékek­kel felszerelt minőségellen­őreit, akik először is engem tiszteltek meg hivatalomban a látogatásukkal. Közölték, hogy a vizsgálaton nekem is jelen kell lennem, nélkülem sz egész nem lenne érvényes. Hiába magyaráztam nekik, attól, | mert olykor felhajtok egy-egy pohár sört, még nem vagyok sörszakértő, nem tágítottak. Viszont én sem engedtem. Vé­gül azzal érveltek, ne vitázzak, ennyi idő alatt már befejező­dött volna a vizsgálat, külön­ben is az élelmezésügyi mi­niszter rendelete kötelezi a községi tanácselnököt az ilyen vizsgálatban való részvételre. Ezekután vajon mit tehettem volna? Noha, a szóban forgó miniszteri rendeletet sohasem láttam. ★ Csak helyeselhető, hogy Pest megye tanácsa most el akar igazodni az indokolatlan ható­sági bizonylatok és igazolás­kérések rengetegében. A kö­vetkező lépés már nem a me­gyei tanács, magasabb hivata­lok dolga: az egész kérdést mi­előbb törvényesen szabályozni kell, megszüntetni az akta­gyártást! Szokoly Endre bályzatunk szerint a községi tanács igazolása nélkül nem fizethetünk ki semmit a szám­lára. Vagyis a községi tanács az OTP-műszaki ellenőre — tár­sadalmi munkában. Nehogy az építkezés abbamaradjon, in­kább kiadja az írást, amire törvényes rendelkezés nem kötelezi, és amelyben olyas­mit tanúsít, amihez nem ért Az orvosnál is tudjon többet! — Már hogyne értenék az építkezési részszámla ellenőr­zéséhez, ha egyszer tanácsel­nök vagyok — jelentette ki Szabó Ferenc Örkényi vb-el- nök —, mindenhez értek! Ilyenkor nyáron például orvos, sőt főorvos vagyok. A táborba készülő úttörőnek űrlapot nyomnak a kezébe, elküldik az orvoshoz, állapítsa meg és ve­zesse rá a megfelelő helyre, hogy egészséges. Aztán hoz­zám kell jönnie az úttörőnek, hogy ugyanazon az űrlapon mint községi tanácselnök, iga­zoljam, miszerint a gyermek családjában senki sem szen­ved fertőző betegségben. Az orvos csak a gyermek egészsé­gét bizonyítja, én viszont az egész népes családét, tehát nyilvánvaló, hogy az orvosnál is többet tudok. Nemde? Jó természete van Szabó Fe­rencnek, hogy humorosan fog­ja fel a dolgot, de annak még jobb a humorérzéke, aki az egészségügyi igazolásnak ilyen módját kieszelte. — Én, kérem, két esztendeje hatósági sörszakértő lettem — kezd bele a történetbe Kon­Egy szövetkezet óriás l — ... s hogyan használják fel a tagok tapasztalatát —, mert úgy tudom, apáktól, nagyapáktól örökölt tapaszta­lata bőven van a tíánszent- miklósiaknak, hiszen az 1890- es hegyvidéki filoxérajárvány utáni alföldi, homoki szőlő- termelés felvirágoztatásába ez a község is bekapcsolódott? A megye legeredményeseb­ben gazdálkodó termelőszö­vetkezete — a dánszentmik- lósi Micsurin —•’ új, reprezen­tatív irodaépületében beszél­getek Székely István agrár­mérnökkel, úgy is, mint el­nökkel, úgy is, mint a tsz kö­zel 500 holdnyi szőlőjének legfőbb felelősével —, mert ez a szőlő érdekel ma engem, a kifeszített huzalokra tekere- dett erdő, amely már az or­szágút mellett csodálkozó el­ismerést vált ki a látogatóból. — A kisparaszti tapaszta­lat? Nem sokat kezdhetünk vele: a mezőgazdaságban, így a szőlészetben is forradalom van. Néhány perc múlva már az országútról megcsodált szólörengeleg kellős közepében állunk Gö- döny Mihály agrármérnökkel és Menyhárt János bácsival, a szőlészet vezetőjével. A dán- szentmiklósi Micsurinnak az elmúlt evekben tett óriás lé­pései közül az egyik — ez a szőlő. Szőlő, ameddig a szem ellát. Azelőtt 3—4 mázsa rozs termett ezen a homokon. — Négyesztendős telepítés, de a termése 6—7 évet mutat — büszkélkedik János bácsi, aki maga is régi szőlész: már a 60 holdas öregszőlők tele­pítése idején is itt dolgozott, akkor még a jóhímevű Ceglé­di Takarékszövetkezet alkal­mazásában. — Amikor felállították a betoncölöpöket, kifeszítették a drótokat, mindenki bizalmat­lan volt. Bevallom, én is. Hiá­ba biztattak, hogy Franciaor­szágban például még a hábo­rú előtt rátértek erre a luga- sos művelésre. De amikor ter­mőre fordult, mindenki el­hallgatott: gazdagítja a szö­vetkezetei, növeli a munka­egységet, biztosítja azt a 3 de­ci bort naponta, ami minden tagnak kijár nálunk. Az em­berek utólag megszavazták magukban a bizalmat a veze­tőségnek. — Igaz az, hogy a tagok egy része nem is látta ezt a szőlőt? A fiatal agrármérnök vála­szol: a szomszea raiuKDa. ormon, a háztájiban hasonló módszer­rel kísérleteznek. Következő állomásunk a szövetkezet pincéje. A falak, a hordók, néhány be­rendezés még 1912-ből való. Mocsay Károly, szőlészeti-bo­rászati főiskolát végzett pince­mester nyitja ki az ajtót. Lent megcsap a bortól cserzett fa savanyítás, hideg, korhatag, kellemes illata. A Micsurin-beli szőlőtelepí­tést most járulékos beruházá­sok követik, hogy 1968-ra már teljes készültséggel tudják fo­gadni az évről évre rohamosan növekvő mennyiségű termést Akkorára körülbelül 22 000 hektoliter bort tud majd elő­állítani, tárolni ez a pincészet Természetesen ehhez új hor­dók, új gépek is kellenek: nemrég két villannyal műkö­dő prés, egy darálógép és egy léelválasztó szaporította a gép­állományt — És ez még mindig nem elég, ettől még egy csomó sző­lőt el tudunk majd adni — mondja a pince mestere. Távlati tervük, hogy az a szőlő, amit megtermelnek, „Dánszentmiklósi Micsurin Tsz” felirattal, saját palacko­zással kerüljön forgalomba belföldön és külföldön. Öröm­mel vennék, ha magúk köthet­nék külföldi üzleteiket is — ta­lán a gazdasági mechanizmus reformja ezt a lehetőséget is megadja majd. Mint mondják, minél kevesebb kéz — ez eset­ben ez minél kevesebb válla­latot jelent — kezeli a bort annál inkább biztosítani tud­ják a megrendelőnek évről év­re ugyanazt a minőséget, s a külföldnek ez elsődleges kí­vánsága. Ha egy fajtát meg­kedvel a vásárló cég, akkor ahhoz váltig ragaszkodik — hiszen az újjal való kísérlete­zés neki is többletkiadás. S még egy szép tervük van mindazoknak, akik szőlővel, borral foglalkoznak Dánszent- miklóson: hogy a 3-as borkate­góriából a 2-esbe kerülnek könnyű homoki fajtáikkal. Szép terv. Iszunk is rá egyet a pincemesterrel — de csak két decit, mert, amint mondja, naponta egy-két deci bor hoz­záad az élethez — több elvesz belőle. '/ Szükség van itt is, máshol is ilyen megvalósulásra tért tér-' vekre, hiszen, mint megtudom, hazai szőlőtermelésünk ezek­ben az években éri el az 1930- as esztendők átlagát. Padányi Anna — Nem mondom azt, hogy ez így helyes, és hogy ebbe bele kell nyugodni... De azon senki nem csodálkozik, ha egy ipari üzem beosztott dolgozói nem ismerik közelről az ő tevékenységükkel párhu­zamosan végzett gyárbeli munkákat. A mi szövetkeze­tünk, szerencsés fejlődése folytán, hasonlóvá vált egy ipari üzemhez. Csak annyira kell tehát meglepődnie, ha a más területeken dolgozó szö­vetkezeti tagok nem kísérik figyelemmel a szőlőművelést, mint amikor az iparban ta­pasztal hasonlót. Részben meggyőzött, de azért maradt egy ellenveté­sem. — Az ipari munkás kerese­te többnyire független attól, mi történik a szomszéd mű­helyben. De a tsz-tag évi jö­vedelme itt függ a szőlőter­melés eredményétől is... — S erre neki sincs vála­sza hirtelenjében. Mintegy figyelmeztetésül arra, hogy a mezőgazdaság­ban vagyunk, elered az eső. Két-három új permetezőgép szórta reggel óta a szőlőt. (A gép két sort permetez minden oldalról egyszerre.) S most a gépkezelők kezdhetik munká­jukat elölről. Ahogy eláll az eső, tovább mehetünk. Ötventagú női, azaz ponto­sabban leányokból álló brigád dolgozik az egyik részen. Kö­töznek. Fiatalok, kedvesek, csinosak. Jól áll nekik a szal- maköteg, amelyet — hagyo­mányos módon — a derekuk köré csavarnak, és hátul meg­kötnek. Ezek a fiatal lányok bérmunkások. Négy faluból toborozták őket Havi 1600— 1700 forint a keresetük. De volt olyan hónap, hogy a 2000 is összejött némelyiknek, per­sze 10—11 órai munkával. Az, amit csinálnak a szőlészetben, nagy hozzáértést követel: tu­lajdonképpen szakmunkások ők. Több hónapos szőlőter­mesztési, metszési tanfolyamot végeztek. — Kitűnően dolgoznak. A munkafegyelem például erő­sebb náluk, mint a tsz-tagok- nál. Ha egyikük öt-tíz percet késik reggel, hazamegy, ahogy a többiek mondják. Az irányító szakemberek, a permetező — és egy tíztagú férfibrigád mellett ez az 50 lány munkálja meg a szövet­kezet szőlejét. — S őket érdekli mindez, ami itt látható? — kérdezem vezetőjüket, Papp József brí- gádvezetőt. — Boldogok, ha újabb ered­mény születik. Elviszik a hírét : A Képzőművészeti Főiskola [21 hallgatója Vácott tölt há- I rom hetet dr. Végvári Lajos I főiskolai tanár vezetésével. Itt i készített munkáikból majd ki- ! állítást rendeznek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents