Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-02 / 155. szám
19«6. JTTI.TTJS 2„ SZOMBAT rí»» MtOM AZ ORVOSNAP ALKALMÁBÓL: Három orvos és két gyógyszerész kapott kitüntetést a megyében A magyar orvostársadalom mint minden esztendőben, idén is július elsején, Semmelweis Ignác születése napján rendezi meg az orvosnapot. Az anyák megmentője születésének 144. évfordulóján, _ pénteken az ország valamennyi orvosa és egészségügyi dolgozója hódolt emlékezete előtt. Délelőtt 10 órakor bensőséges hármas koszorúzási ünnepséget tartott névadója emlékezetére a Pest megyei Semmelweis kórház. Először a kórház főkapuja előtt álló szobrára 'helyezett koszorút dr. Béni Fülöp, a megyei rendelőintézet szájsebész főorvosa, emlékbeszédében méltatva a nagy előd érdemeit Ezután az épület falán levő emléktáblát koszorúzta meg. Végül a megyei kórház szülészeti osztályán, ahol egykor Semmelweis dolgozott a folyosó falába helyezett emléktáblára került koszorú, dr. Révész Barna, az osztály alorvosa keFoto: Gábor Megkezdődtek a felvételi vizsgák az Agrártudományi Egyetemen Az ország többi egyeteméhez hasonlóan a gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi és gépészmérnöki karán is megkezdődtek az egyetemi felvételi vizsgák. A mezőgazdaságtudományi karra négyszázki- lencvenegy hallgató jelentkezett, közülük százhuszonhat mezőgazdasági fizikai dolgozó gyermeke. A gépészmérnöki karra jelentkezők száma: háromszázötvenhat, közülük Egyesült Izzó Gépgyára felvételre keres 18 éven felüli betanított női munkaerőket háromműszakos munkára. Jelentkezés 8—14 óráig a munkásfelvételi irodán. Cím: Bp. IV., Szilágyi u. 26. Rákospalota-Újpest vasútállomástól 3 perc Megközelíthető: 12-es villamos, 43, 47, 84, 96-os autóbusszal. hetvenhárom mezőgazdasági fizikai dolgozó gyermeke. Szeptemberben a mezőgazdaságtudományi karon kétszáztíz hallgató kezdi meg tanulmányait. Közülük kilencven már tavaly előfelvételit nyert, így a négyszázkilenc- venegy jelentkező közül százhúszat vesznek fel, azok közül, akik mind az írásbeli, mind a szóbeli felvételi vizsgán a legjobb eredményt érik el. a tavalyihoz hasonlóan mintegy kilencven hallgató pedig előfelvételit nyer az 1967—68-as tanévre. A gépészmérnöki karon szeptemberben százhatvan hallgató kezdi meg tanulmányait. Közülük száz tavaly már előfelvételit nyert. A há- romszázhatvanöt jelentkező közül tehát csak a hatvan legjobb kerülhet be ősztől az egyetemre, száz pedig előfelvételi nyerhet az 1967—68-as tanévre. A hallgatók mindkét karon központi tételek alapján vizsgáznak. A mezőgazdaságtudományi karon július 5-én, a gépészmérnöki karon pedig július 6-án fejeződnek be a felvételi vizsgák. A felvételi bizottságok — az új rendelkezés értelmében — a pályázók tanulmányi eredménye és a felvételi vizsgán elért eredménye mellett fokozottan megvizsgálják a fiatalok fel- készültségét, rátermettségét, politikai és erkölcsi magatartását is. A felvételit tett hallgatókkal július 20-ig írásban közlik a vizsga eredményét. zéből. Képünkön dr. BénA. Fülöp beszédét mondja a szobor előtt. Délben 12 órakor a Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének Semmelweis termében az immár hagyományos szokásnak megfelelően ünnepélyesen osztották ki a kitüntető címek adományozásáról szóló okiratokat orvosok és gyógyszerészek között, 30 orvos kiváló, 70 érdemes orvosi címet kapott, ugyanakkor 6 gyógyszerész a kivájó, míg 12 az érdemes gyógyszerész címet nyerte eL A kitüntetettek között ezúttal öt Pest megyei orvos, illetve gyógyszerész szerepel. Dr. Németh Béla a megyei Semmelweis kórház főorvosa kiváló orvos, Losonczy Béla a Pest megyei Tanács gyógyszertári központjának szakfelügyelője kiváló gyógyszerész, dr. Draskovich Eva, a megyei szakrendelő-intézet fül-, orr-, gégerendtelésének főorvosa és dr. Jakab Dezső, a bugyi telefongyár üzemikörzeti orvosa érdemes orvos, Bossányi Jenő, az ócsai gyógyszertár vezetője érdemes gyógyszerész lett. Képünk azt a pillanatot örökíti meg, mikor dr. Németh Béla igazgató főorvos átveszi kitüntetését dr. Vedres István, az egészségügyi miniszter első helyettese kezéből. AZ ACÉLMAG KIKOVÁCSOLŐDIK (5.) A könnyebb út lenne! A számokkal játszani is lehet, igaz, de azért legtöbbször hozzásegítenek a lényeghez. Ilyen szám többek között a szociálisa brigádok taglétszámának átlaga: Diósdon ez hét, a Nagykőrösi Konzervgyárban meghaladja a tizet, a váci képcsőgyárban viszont már 15 körül van! A három példaként említett üzemben meg- jegyzett tapasztalatokat azonban a másutt szerzettek is igazolják: a munka meghatározta körülményeken túl is közrejátszanak különböző tényezők abban, hogy egy-egy helyen az egészségesnél nagyobbra duzzad fel a brigádlétszám. Egy műszak — egy brigád A váci képcsögyárban dolgoznak rendkívül jelentős létszámú, 30—35 fős brigádok is. Ez má/r nagyon sok ember: igaz, kezdetben nem voltak ennyien. Itt is, másutt is azonban először csak egy-két, majd mind több jelentkezőt vettek fel soraikba a brigádok, s végül az egész műszak ■egyetlen brigádot alkotott. Van ennek, nem is kevés előnye. Am mint rendszer, óhatatlanul a könnyebb utat jelenti! Könnyebb dolog hatnyolc embert „hozzácsapni” egy kiforrott, megállapodott közösséghez, mint létrehozni saját csoportjukat, s úgy szegődni a jobbak nyomába. Megtörtént az is, s nem is egy •helyen, hogy rövid idő alatt egy-egy szocialista brigád létszáma a korábbi háromszorosa lett! Itt már joggal felmerülhet a kétely: képes-e a kisebbségbe került „régi” •kollektíva formálni a számban nála sokkal jelentősebb „újakat”? Nem szabad lebecsülni a szocialista brigádok erejét: túlbecsülni is hiba! Sajnos eléggé elszórt eset CSak, hogy , egy-egy szocialista brigád tagjai új, frissen alakult közösségek élére állnak,, s elölről kezdenek mindent. Pedig éppen itt rejlik a mozgalom egyik nagyszerű lehetősége: nem néhány közösséget felfejleszteni igen magas szintre, s a többieket mégcsak brigádba sem tömöríteni, hanem úgy bővíteni, gazdagítani a tömegbázist, hogy akik kijárták már a közösségformálás új iskoláját, azok segítő, tapasztaltabb társként odaállnak azokhoz, akik csak most kezdik azt. Nem beltenyészet Budakalászon, a gyapjúmosó gyáregységében mondja a gyárvezető a szocialista brigádokra, hogy „nem válhatnak beltenyészetté”, ahol minden csak szűk körre korlátozódik, ahol csak a maguk feladatait látják. Igen, itt is gond az, ami másutt: a brigádok többsége annyira ösz- szeszokott, emberileg, munkaszintet úgy egy brigád, hogy közben — öt év alatt! — tagjai közül senki nem kap kiváló dolgozó oklevelet vagy jelvényt, sőt még egyéni jutalmat sem? Dolgozik ilyen brigád megyénkben: hozzá hasonló pedig nagyon sok van! Kényes kérdés lenne? Tapasztalható valami teljesen indokolatlan és érthetetlen ál- szemérém üzemeinkben. Nehogy azt mondják az emberek . . . nehogy kivételezésnek tartsák ... És míg jóval szerényebb eredményeket egyénileg elérők megkapják az elismerést, azok, akik nagyobb eredményeket, de közösségen belül értek el, „kifelejtődnek”. A brigádnak adott jutalom nem azonos az egyéni teljesítmény elismerésével! Nem lehet hátrány — az egyéni teljesítmény elbírálásánál — hogy valaki azt brigádtagként érte el: hiba olyannyira édesgyerekként kezelni a szocialista brigádok tagjait, hogy azokat már dicsérni — ösztönözni sem kell, szó nélkül is tudják, hogy ■— édesgyerekek ... Aki többet ad a közösségnek, az többől is részesedjék: az általános elv érvényes mindenkire, s ne teremtsünk olyan helyzetet — még ideig-óráig sem —, hogy valaki egyénileg jobban járt volna, több elismerést kapott volna, ha nem tagja egy szocialista közösségnek. Mert ez a kérdés korántsem kényes, hanem — természetellenes ! M. O. | A takács- | V N \ S { mesterek | | példája | ^ V ^ Huszonnyolc takácsmes- ^ ^ tért a megélhetés növekvő >i ^ terhei történelmi jelentő- ^ ^ segít lépésre késztetlek:^ § jóval több, mint egy évszá- ^ ^ zada megalakították a vi- í ^ lág első szövetkezetét. E $ ^ szegény iparosok Anglia- ^ í ban új céget jegyeztettek § i be akkor: „A rechdalei be- ^ ^csületes úttörők!” $ Pályafutásuk csaknem ^ ^ példátlan. Hasznuk gyors ^ § tempóban nőtt, ám soha ^ nem a harácsoló, személyi ^ •J gazdagságért, hanem a $ ^ tisztes, emberhez méltó j: i megélhetésért dolgoztak. ^ S Az egyre növekvő tagság 5 maga között osztotta szét a ^ ^ hasznot: kisemberek — í 6 egymás között. S § A gondolat gyorsan hí- ^ ^ vekre és követőkre talált ^ az egész világon. Éríékesi- ^ § tő- s munkaszövetkezetek ^ sorát alapították. A mun- i ^ kás, a paraszt, a kistiszt- § ^ viselő ebben védelmét is ^ ^ láthatta a harácsoló és § ^ könyörtelen nagykereske- ^ ^ dokkéi, vállalkozókkal ^ ^ szemben. S a „becsületes ^ 5> úttörők” nyomán program- ^ ^ ba került az önművelés is. ^ § könyvtárakat, olvasóterme- $ § két rendeztek be. s > ^ Nem minden eszményien ^ ^indult társulás maradt^ i meg az eredeti tervek mel- 5 i lett. Előtérbe nyomult a ^ $ pénzszerzés utáni mohó $ ^ vágy. Ám mindez nem hai- ^ $ ványíthatta el a szövetke- ^ $ zés fontos lépését. Jelentő- $ ^ségét még jobban aláhúz-:» ^ za, hogy évről évre meg-§ ^ rendezik a nemzetközi sző- § ^vetkezeti napot. Ennek jött^ ^ el most az ideje s ezért % $ emlékezünk meg az alapító ^ S; takácsmesterekről. § Mit mond az esemény ^ ^ napjaink emberének? ^ Változatlanul hirdeti azjí ^ összefogás mélyen emberi ^ ^ gondolatát. És ez csak erő- ^ i södhet abban a korban, % amelyben egyre inkább ^ ^ hangot és helyet kap a ja- ^ $ vak igazságosabb elosztása. ^ ^ De tudósít arról is, hogy ^ ^ felvette tagjai sorába ha- $ ^ zánkat a szövetkezetek ^ S nemzetközi szövetsége. J V « S t- sy. $ 'ssss/ssssssssssssss*;y/ssssssssssssssssss*. társilag annyira ragaszkodnak egymáshoz, hogy az esetek többségében elutasítják a kéréseket, javaslatokat: valamelyikük menjen más területre. Pcdiig az élet természetes rendje ez: a papírgyári Zója brigád Szentendrén több tagját „elvesztette” azzal, hogy kiemelték, magasabb beosztásba helyezték őket. A legtermészetesebb kádertartalékot jelentik a szocialista brigádok a Csepel Autógyárban, Diósdon s másutt is. Ez azon- | ban a brigádok jó részénél ma még nem talál teljes meg- ; értésre: olyan új ízeket kós- | toltak meg, hogy nem tudnak ! betelni vele. A gyapjúmosó említett gyáregységében történt meg, hogy az egyik szocialista brigád helyettes vezetőjét egy nemrég alakult munkabrigád vezetésé-! re kérték fel: maga és társai is j eírva kérték, ne kelljen elmen- ] nie ... Igen helyesen, nem erőltették a dolgot: a brigádnak magától is rá kell jönnie, hogy a maga előrehaladása a dolgok egyik része. A másik — itt és másutt is — a gyár egészének, az összkollektívának a feljebb jutása. Ehhez pedig az acélmagok nemcsak úgy jelentenek alapot, hogy támaszkodni lehet rájuk saját munkájukat tekintve, hanem úgy is, hogy a már nemes acéllá formálódott közösségből lecsípnek, s összeötvözik a még lágyabb anyagú csoportokkal. A holnap felelőssége Minderre azért is nagy szükség van. mert országosan is, megyénkben is csökkent az újonnan alakult brigádok száma; nem jut elegendő figyelem, törődés azokra az eléggé laza közösségekre, amelyek a holnap és a holnapután szocialista brigádjai lehetnek. Egészséges fejlődés tapasztalható etekintétben a Csepel Autógyárban, bár még mindig sok a kihasználatlan lehetőség: bővítésre, gazdagításra kínálkozik mód a Váci Kötöttáru- gyárban. a DCM-ben, a Szentendrei Papírgyárban, s még sok helyen. Nem arról van szó, hogy minden áron bővíteni kell a brigádok számát, — az erőszakolt szervezésektől csak óvni lehet — de arról igen. hogy éppen a nagyszerű eredményeket elért szocialista brigádokban kell fokozni a holnapért érzett felelősséget ete- kintetben is. És egy kényes kérdés Nem említek neveket, mert nagyon kértek: ne tegyem. Kissé kényelmetlen volt beszélniük erről, hiszen olyan látszata lehet, hogy — előnyöket kérnek. Erről szó sincsen. A kényes kérdés ez: elérheti-e ötször egymásután a szocialista cím elnyerését biztosító Július 30—augusztus 14. SZENTENDREI KULTURÁLIS NAPOK Az idén minden eddiginél gazdagabb programot állítottak össze Szentendre város vezetői a IX. szentendrei kulturális napok alkalmából. A kéthetes ünnepség- sorozat ünnepélyes megnyitójára július 30-án, szombaton este hét órakor kerül sor a tanácsház dísztermében. Megnyitó beszédet mond Sziráki Ferenc, a városi tanács vb-elnöke. Ezt követően az 1965-ös budapesti nemzetközi zenei verseny díjnyertesei adnak hangversenyt. A kéthetes program második napján négy eseményre is sor kerül. Délelőtt az Alkotmány úti iskolában nyitják meg a II. Dunakanyar bélyegkiállítást, amelyen a posta alkalmi bélyegzőt használ. A József Attila Művelődési Otthonban Barcsay Jenő Kossuth-díjas festőművész nyitja meg a képzőművészeti szakkör kiállítását. A Ferenczy Károly múzeumban kerül sor a szentendrei festőművészek tárlatának megnyitására. Este pedig a tanácsháza dísztermében kórushangversenyt rendeznek a helyi művelődési otthon és a váci Vox Humana kórus részvételével. Augusztus 5-én a televízióból közismert pécsi Bóbitaegyüttes ad műsort a Parkmúzeum szabadtéri színpadán. Két nappal később, augusztus 7-én ugyancsak itt kerül sor a fiatal művészek klubja tagjainak vidám, zenés műsorára. Ezen a napon rendezik meg a Duna-parton a diákok számára az I. Pest megyei aszfaltrajzversenyt. Augusztus 10—11-én rendezi’: meg a természettudományos filmek amatőr és hivatásos alkotóinak találkozóját. Augusztus 13-án, szombaton este a Parkmúzeum szabadtéri színpadán kerül sor a Halló, fiúk! Halló, lányok! Szentendrén című műsorra, amelyen közreműködik az Omega-egyiittes, valamint Ambrus Kyri, Wittek Mari, Bakacsi Béla, Kern András, Farkas Zsuzsa. A műsort ez alkalommal is Antal Imre zongoraművész vezeti. A rendezvénysorozat utolsó napján a szabadtéri mozi színpadán az Állami Bábszínház vendégszerepei. A csodálatos kalucsni című műsort mutatják be. A Templom téren, a Duna-parton és a Papszigeten térzenét ad a Vasutas Szakszervezet Központi Ének- és Zeneiskolája. Este pedig Kedélyes múzsa címmel könnyűzenei esttel fejeződik be a IX. szentendrei kulturális napok sokszínű programja.
