Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-02 / 155. szám

19«6. JTTI.TTJS 2„ SZOMBAT rí»» MtOM AZ ORVOSNAP ALKALMÁBÓL: Három orvos és két gyógyszerész kapott kitüntetést a megyében A magyar orvostársadalom mint minden esztendőben, idén is július elsején, Semmel­weis Ignác születése napján rendezi meg az orvosnapot. Az anyák megmentője születésé­nek 144. évfordulóján, _ pénte­ken az ország valamennyi or­vosa és egészségügyi dolgozó­ja hódolt emlékezete előtt. Délelőtt 10 órakor bensősé­ges hármas koszorúzási ün­nepséget tartott névadója em­lékezetére a Pest megyei Semmelweis kórház. Először a kórház főkapuja előtt álló szobrára 'helyezett koszorút dr. Béni Fülöp, a megyei ren­delőintézet szájsebész főorvo­sa, emlékbeszédében méltatva a nagy előd érdemeit Ezután az épület falán levő emlék­táblát koszorúzta meg. Végül a megyei kórház szülészeti osztályán, ahol egykor Sem­melweis dolgozott a folyosó falába helyezett emléktáblára került koszorú, dr. Révész Barna, az osztály alorvosa ke­Foto: Gábor Megkezdődtek a felvételi vizsgák az Agrártudományi Egyetemen Az ország többi egyetemé­hez hasonlóan a gödöllői Ag­rártudományi Egyetem mező­gazdaságtudományi és gé­pészmérnöki karán is meg­kezdődtek az egyetemi felvé­teli vizsgák. A mezőgazdaság­tudományi karra négyszázki- lencvenegy hallgató jelentke­zett, közülük százhuszonhat mezőgazdasági fizikai dolgozó gyermeke. A gépészmérnöki karra jelentkezők száma: há­romszázötvenhat, közülük Egyesült Izzó Gépgyára felvételre keres 18 éven felüli betanított női munkaerőket háromműszakos munkára. Jelentkezés 8—14 óráig a munkásfelvételi irodán. Cím: Bp. IV., Szilágyi u. 26. Rákospalota-Újpest vasútállomástól 3 perc Megközelíthető: 12-es villamos, 43, 47, 84, 96-os autóbusszal. hetvenhárom mezőgazdasági fizikai dolgozó gyermeke. Szeptemberben a mezőgaz­daságtudományi karon két­száztíz hallgató kezdi meg ta­nulmányait. Közülük kilenc­ven már tavaly előfelvételit nyert, így a négyszázkilenc- venegy jelentkező közül száz­húszat vesznek fel, azok kö­zül, akik mind az írásbeli, mind a szóbeli felvételi vizs­gán a legjobb eredményt érik el. a tavalyihoz hasonlóan mintegy kilencven hallgató pedig előfelvételit nyer az 1967—68-as tanévre. A gépészmérnöki karon szeptemberben százhatvan hallgató kezdi meg tanulmá­nyait. Közülük száz tavaly már előfelvételit nyert. A há- romszázhatvanöt jelentkező közül tehát csak a hatvan legjobb kerülhet be ősztől az egyetemre, száz pedig előfel­vételi nyerhet az 1967—68-as tanévre. A hallgatók mindkét karon központi tételek alapján vizs­gáznak. A mezőgazdaságtudo­mányi karon július 5-én, a gépészmérnöki karon pedig július 6-án fejeződnek be a felvételi vizsgák. A felvételi bizottságok — az új rendelke­zés értelmében — a pályázók tanulmányi eredménye és a felvételi vizsgán elért ered­ménye mellett fokozottan megvizsgálják a fiatalok fel- készültségét, rátermettségét, politikai és erkölcsi magatar­tását is. A felvételit tett hallgatók­kal július 20-ig írásban közlik a vizsga eredményét. zéből. Képünkön dr. BénA. Fü­löp beszédét mondja a szobor előtt. Délben 12 órakor a Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének Semmelweis termében az immár hagyo­mányos szokásnak megfele­lően ünnepélyesen osztották ki a kitüntető címek adomá­nyozásáról szóló okiratokat orvosok és gyógyszerészek kö­zött, 30 orvos kiváló, 70 érde­mes orvosi címet kapott, ugyanakkor 6 gyógyszerész a kivájó, míg 12 az érdemes gyógyszerész címet nyerte eL A kitüntetettek között ezút­tal öt Pest megyei orvos, il­letve gyógyszerész szerepel. Dr. Németh Béla a megyei Semmelweis kórház főorvo­sa kiváló orvos, Losonczy Béla a Pest megyei Tanács gyógyszertári központjának szakfelügyelője kiváló gyógy­szerész, dr. Draskovich Eva, a megyei szakrendelő-intézet fül-, orr-, gégerendtelésének főorvosa és dr. Jakab Dezső, a bugyi telefongyár üzemi­körzeti orvosa érdemes orvos, Bossányi Jenő, az ócsai gyógy­szertár vezetője érdemes gyógyszerész lett. Képünk azt a pillanatot örökíti meg, mikor dr. Né­meth Béla igazgató főorvos átveszi kitüntetését dr. Vedres István, az egészségügyi mi­niszter első helyettese kezé­ből. AZ ACÉLMAG KIKOVÁCSOLŐDIK (5.) A könnyebb út lenne! A számokkal játszani is le­het, igaz, de azért legtöbbször hozzásegítenek a lényeghez. Ilyen szám többek között a szociálisa brigádok taglétszá­mának átlaga: Diósdon ez hét, a Nagykőrösi Konzervgyárban meghaladja a tizet, a váci képcsőgyárban viszont már 15 körül van! A három példa­ként említett üzemben meg- jegyzett tapasztalatokat azon­ban a másutt szerzettek is igazolják: a munka meghatá­rozta körülményeken túl is közrejátszanak különböző té­nyezők abban, hogy egy-egy helyen az egészségesnél na­gyobbra duzzad fel a brigád­létszám. Egy műszak — egy brigád A váci képcsögyárban dol­goznak rendkívül jelentős lét­számú, 30—35 fős brigádok is. Ez má/r nagyon sok ember: igaz, kezdetben nem voltak ennyien. Itt is, másutt is azonban először csak egy-két, majd mind több jelentkezőt vettek fel soraikba a brigá­dok, s végül az egész műszak ■egyetlen brigádot alkotott. Van ennek, nem is kevés elő­nye. Am mint rendszer, óha­tatlanul a könnyebb utat je­lenti! Könnyebb dolog hat­nyolc embert „hozzácsapni” egy kiforrott, megállapodott közösséghez, mint létrehozni saját csoportjukat, s úgy sze­gődni a jobbak nyomába. Megtörtént az is, s nem is egy •helyen, hogy rövid idő alatt egy-egy szocialista brigád lét­száma a korábbi háromszoro­sa lett! Itt már joggal fel­merülhet a kétely: képes-e a kisebbségbe került „régi” •kollektíva formálni a szám­ban nála sokkal jelentősebb „újakat”? Nem szabad lebe­csülni a szocialista brigádok erejét: túlbecsülni is hiba! Sajnos eléggé elszórt eset CSak, hogy , egy-egy szocialista brigád tagjai új, frissen ala­kult közösségek élére állnak,, s elölről kezdenek mindent. Pedig éppen itt rejlik a moz­galom egyik nagyszerű lehető­sége: nem néhány közösséget felfejleszteni igen magas szintre, s a többieket mégcsak brigádba sem tömöríteni, ha­nem úgy bővíteni, gazda­gítani a tömegbázist, hogy akik kijárták már a közösség­formálás új iskoláját, azok se­gítő, tapasztaltabb társként odaállnak azokhoz, akik csak most kezdik azt. Nem beltenyészet Budakalászon, a gyapjúmo­só gyáregységében mondja a gyárvezető a szocialista bri­gádokra, hogy „nem válhat­nak beltenyészetté”, ahol minden csak szűk körre kor­látozódik, ahol csak a maguk feladatait látják. Igen, itt is gond az, ami másutt: a bri­gádok többsége annyira ösz- szeszokott, emberileg, munka­szintet úgy egy brigád, hogy közben — öt év alatt! — tag­jai közül senki nem kap kiváló dolgozó oklevelet vagy jel­vényt, sőt még egyéni jutalmat sem? Dolgozik ilyen brigád megyénkben: hozzá hasonló pedig nagyon sok van! Kényes kérdés lenne? Ta­pasztalható valami teljesen in­dokolatlan és érthetetlen ál- szemérém üzemeinkben. Ne­hogy azt mondják az embe­rek . . . nehogy kivételezésnek tartsák ... És míg jóval szeré­nyebb eredményeket egyénileg elérők megkapják az elisme­rést, azok, akik nagyobb ered­ményeket, de közösségen belül értek el, „kifelejtődnek”. A brigádnak adott jutalom nem azonos az egyéni teljesítmény elismerésével! Nem lehet hát­rány — az egyéni teljesítmény elbírálásánál — hogy valaki azt brigádtagként érte el: hiba olyannyira édesgyerekként ke­zelni a szocialista brigádok tagjait, hogy azokat már di­csérni — ösztönözni sem kell, szó nélkül is tudják, hogy ■— édesgyerekek ... Aki többet ad a közösség­nek, az többől is részesedjék: az általános elv érvényes min­denkire, s ne teremtsünk olyan helyzetet — még ideig-óráig sem —, hogy valaki egyénileg jobban járt volna, több elis­merést kapott volna, ha nem tagja egy szocialista közösség­nek. Mert ez a kérdés koránt­sem kényes, hanem — termé­szetellenes ! M. O. | A takács- | V N \ S { mesterek | | példája | ^ V ^ Huszonnyolc takácsmes- ^ ^ tért a megélhetés növekvő >i ^ terhei történelmi jelentő- ^ ^ segít lépésre késztetlek:^ § jóval több, mint egy évszá- ^ ^ zada megalakították a vi- í ^ lág első szövetkezetét. E $ ^ szegény iparosok Anglia- ^ í ban új céget jegyeztettek § i be akkor: „A rechdalei be- ^ ^csületes úttörők!” $ Pályafutásuk csaknem ^ ^ példátlan. Hasznuk gyors ^ § tempóban nőtt, ám soha ^ nem a harácsoló, személyi ^ •J gazdagságért, hanem a $ ^ tisztes, emberhez méltó j: i megélhetésért dolgoztak. ^ S Az egyre növekvő tagság 5 maga között osztotta szét a ^ ^ hasznot: kisemberek — í 6 egymás között. S § A gondolat gyorsan hí- ^ ^ vekre és követőkre talált ^ az egész világon. Éríékesi- ^ § tő- s munkaszövetkezetek ^ sorát alapították. A mun- i ^ kás, a paraszt, a kistiszt- § ^ viselő ebben védelmét is ^ ^ láthatta a harácsoló és § ^ könyörtelen nagykereske- ^ ^ dokkéi, vállalkozókkal ^ ^ szemben. S a „becsületes ^ 5> úttörők” nyomán program- ^ ^ ba került az önművelés is. ^ § könyvtárakat, olvasóterme- $ § két rendeztek be. s > ^ Nem minden eszményien ^ ^indult társulás maradt^ i meg az eredeti tervek mel- 5 i lett. Előtérbe nyomult a ^ $ pénzszerzés utáni mohó $ ^ vágy. Ám mindez nem hai- ^ $ ványíthatta el a szövetke- ^ $ zés fontos lépését. Jelentő- $ ^ségét még jobban aláhúz-:» ^ za, hogy évről évre meg-§ ^ rendezik a nemzetközi sző- § ^vetkezeti napot. Ennek jött^ ^ el most az ideje s ezért % $ emlékezünk meg az alapító ^ S; takácsmesterekről. § Mit mond az esemény ^ ^ napjaink emberének? ^ Változatlanul hirdeti azjí ^ összefogás mélyen emberi ^ ^ gondolatát. És ez csak erő- ^ i södhet abban a korban, % amelyben egyre inkább ^ ^ hangot és helyet kap a ja- ^ $ vak igazságosabb elosztása. ^ ^ De tudósít arról is, hogy ^ ^ felvette tagjai sorába ha- $ ^ zánkat a szövetkezetek ^ S nemzetközi szövetsége. J V « S t- sy. $ 'ssss/ssssssssssssss*;y/ssssssssssssssssss*. társilag annyira ragaszkodnak egymáshoz, hogy az esetek többségében elutasítják a ké­réseket, javaslatokat: valame­lyikük menjen más területre. Pcdiig az élet természetes rendje ez: a papírgyári Zója brigád Szentendrén több tag­ját „elvesztette” azzal, hogy kiemelték, magasabb beosz­tásba helyezték őket. A leg­természetesebb kádertartalé­kot jelentik a szocialista bri­gádok a Csepel Autógyárban, Diósdon s másutt is. Ez azon- | ban a brigádok jó részénél ma még nem talál teljes meg- ; értésre: olyan új ízeket kós- | toltak meg, hogy nem tudnak ! betelni vele. A gyapjúmosó említett gyár­egységében történt meg, hogy az egyik szocialista brigád he­lyettes vezetőjét egy nemrég alakult munkabrigád vezetésé-! re kérték fel: maga és társai is j eírva kérték, ne kelljen elmen- ] nie ... Igen helyesen, nem erőltették a dolgot: a brigád­nak magától is rá kell jönnie, hogy a maga előrehaladása a dolgok egyik része. A másik — itt és másutt is — a gyár egé­szének, az összkollektívának a feljebb jutása. Ehhez pedig az acélmagok nemcsak úgy je­lentenek alapot, hogy támasz­kodni lehet rájuk saját mun­kájukat tekintve, hanem úgy is, hogy a már nemes acéllá formálódott közösségből le­csípnek, s összeötvözik a még lágyabb anyagú csoportokkal. A holnap felelőssége Minderre azért is nagy szük­ség van. mert országosan is, megyénkben is csökkent az újonnan alakult brigádok szá­ma; nem jut elegendő figye­lem, törődés azokra az eléggé laza közösségekre, amelyek a holnap és a holnapután szo­cialista brigádjai lehetnek. Egészséges fejlődés tapasz­talható etekintétben a Csepel Autógyárban, bár még mindig sok a kihasználatlan lehetőség: bővítésre, gazdagításra kínál­kozik mód a Váci Kötöttáru- gyárban. a DCM-ben, a Szent­endrei Papírgyárban, s még sok helyen. Nem arról van szó, hogy minden áron bővíteni kell a brigádok számát, — az erőszakolt szervezésektől csak óvni lehet — de arról igen. hogy éppen a nagyszerű ered­ményeket elért szocialista bri­gádokban kell fokozni a hol­napért érzett felelősséget ete- kintetben is. És egy kényes kérdés Nem említek neveket, mert nagyon kértek: ne tegyem. Kissé kényelmetlen volt be­szélniük erről, hiszen olyan látszata lehet, hogy — előnyö­ket kérnek. Erről szó sincsen. A kényes kérdés ez: elérheti-e ötször egymásután a szocia­lista cím elnyerését biztosító Július 30—augusztus 14. SZENTENDREI KULTURÁLIS NAPOK Az idén minden eddiginél gazdagabb programot állí­tottak össze Szentendre vá­ros vezetői a IX. szentendrei kulturális napok alkalmá­ból. A kéthetes ünnepség- sorozat ünnepélyes megnyi­tójára július 30-án, szom­baton este hét órakor ke­rül sor a tanácsház díszter­mében. Megnyitó beszédet mond Sziráki Ferenc, a vá­rosi tanács vb-elnöke. Ezt követően az 1965-ös budapesti nem­zetközi zenei verseny díjnyertesei adnak hang­versenyt. A kéthetes program máso­dik napján négy eseményre is sor kerül. Délelőtt az Al­kotmány úti iskolában nyit­ják meg a II. Dunakanyar bé­lyegkiállítást, amelyen a pos­ta alkalmi bélyegzőt hasz­nál. A József Attila Műve­lődési Otthonban Barcsay Jenő Kossuth-díjas festőmű­vész nyitja meg a képzőmű­vészeti szakkör kiállítását. A Ferenczy Károly mú­zeumban kerül sor a szentendrei festőművé­szek tárlatának meg­nyitására. Este pedig a tanácsháza dísz­termében kórushangversenyt rendeznek a helyi művelő­dési otthon és a váci Vox Humana kórus részvételé­vel. Augusztus 5-én a televí­zióból közismert pécsi Bóbita­együttes ad műsort a Park­múzeum szabadtéri színpadán. Két nappal később, augusztus 7-én ugyancsak itt kerül sor a fiatal művészek klubja tag­jainak vidám, zenés műso­rára. Ezen a napon rende­zik meg a Duna-parton a diákok számára az I. Pest me­gyei aszfaltrajzversenyt. Augusztus 10—11-én rende­zi’: meg a természettudomá­nyos filmek amatőr és hi­vatásos alkotóinak találko­zóját. Augusztus 13-án, szombaton este a Parkmúzeum szabad­téri színpadán kerül sor a Halló, fiúk! Halló, lányok! Szentendrén című műsorra, amelyen közreműködik az Omega-egyiittes, valamint Ambrus Kyri, Wittek Mari, Bakacsi Béla, Kern András, Farkas Zsuzsa. A műsort ez alkalommal is Antal Imre zongoraművész vezeti. A rendezvénysorozat utolsó napján a szabadtéri mozi színpa­dán az Állami Bábszín­ház vendégszerepei. A csodálatos kalucsni című műsort mutatják be. A Temp­lom téren, a Duna-parton és a Papszigeten térzenét ad a Vasutas Szakszervezet Köz­ponti Ének- és Zeneiskolája. Este pedig Kedélyes múzsa címmel könnyűzenei esttel fejeződik be a IX. szent­endrei kulturális napok sok­színű programja.

Next

/
Thumbnails
Contents