Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-13 / 164. szám

Mert az pénzbe kerül...

A rossz úton az orvos nagyot bukott motorjával. Csattant a jármű, a kormány és lábtartó a’aposan odaverődött. Szerencse, hogy az utasa kipottyant a nyeregből.

A szemtanúk

ijedten futottak össze. A'z orvosi táska után nyúltak, majd az elterült motort kezdték állítgatni. Az orvosnak véletlenül sem nyújtott „elsősegélyt” egyikük sem.

— A teremtésit maguknak, jobban törődnek a motorral, mint énve- lem! — mondta savanyú humorral az orvos, aki közben a maga erejéből igyekezett talpraállni.

— A doktor úr majd csak kikúrálja magát, de a motor javítása pénzbe kerül —. tromf olt vissza valaki, miközben a motor kormányát igazgatta nagy igyekezettel.

—jz—

Az OKISZ Kupa eredményei

A Ceglédi Vasipari Ktsz dolgozói igen szépen szerepeltek július 9—10-én Nagymaroson az OKISZ Kupa sakk- és asztalitenisz-döntőjében. Mindkét versenyágban elhódították az első helyet. Sakkban az egész csapat, míg asztaliteniszben Kudelik Géza és Szűcs István érdemel dicséretet. 17-én Cegléden lesz a Békéscsaba—Ceglédi Építőipari Ktsz teketalálkozója. Heves küzdelemre van kilátás.

Messze van ugyan még a zárszámadás, de a ceglédi Vörös Csillag Tsz építőbrigádja ilhár szorgosan készül a januári eseményre. Erre az időpontra kell elkészülnie ugyanis a tsz művelődési otthonának, melyben — a kulturált szórakozást nyújtó helyiségek me! lett — helyet kap a tsz iro dája is.

Tomcsányi Sándor felvétele

PEST MEGVEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

X. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM

1966. JÜLIUS 13., SZERDA

Műsor az irodalomórán

J ászkarajenőn: közös tervet készít a művelődési otthon és az iskola

& A község ezekben a napok- $ ban csendes. Mindenki a föl- ^ deken dolgozik. A művelődési ^ ház termei, szobái is inkább í csak az esti órákban és a hét- ^ végi mulatságok idején népe- S sednek be ilyenkor nyáron.

^ Katona István, a jászkara- ^ Jenői művelődési otthon igaz- ^ gatója azonban már az új népművelési évad tervvázla- | tát is elkészítette. A sűrűn FÉNYEK Tóth István felvétele ^ gépelt oldalakon kibontakozik

ssssssssssssssss/s/ssssss/ssssssssssssss/ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss.

Befejezéséhez közeledik a betakarítás a ceglédi

Petőfi Tsz-ben

Jó szőlő- és burgonyatermés - 5050 forint egy mázsa lucernamagért

Kedden délelőtt a ceglédi Petőfi Termelőszövetkezetből elindultak az első búzaszállítmányok a ceglédi malomba. Csala István, a tsz elnöke adott tájékoztatást a termelő- szövetkezet földjén folyó betakarítási munkákról. Elmondotta, hogy

már az első napon 600 mázsa búzát szállítottak be a termelőszövetkezet traktorjai és fogatjai. Még a héten végeznek a búza aratásával.

A földeken minden erőgép dolgozik, folyik a szalmalehúzás, á hordás, a tarlóhántás és megkezdődött a vetés. Learatták az őszi árpát és a rozsot is. Az őszi árpa nagy része olyan területre került, amelyen fejlődését a talajvíz erősen hátráltatta, ezért csak 10—11 mázsás átlagtermést tudtak elérni. Befejeződött a rozs aratása is.

Másodszor is lekaszálták a lucematáblákat, a széna egy része már kazlakban áll. A termelőszövetkezet lucemamagot is értékesít, amely igen jól jövedelmez, mázsájáért 5050 forintot kapnak. Jó ütemben folynak a növényápolási munkák.

A kukorica vegyszeres gyomirtása mellett kézbe kerül a kapa is.

Nagy gondot fordítanak a szőlő munkálataira is. Befejeződött a második kötözés, hatszor permeteztek. Az ígérkező termés közepesnél jobbnak mutatkozik. Az idei gyümölcstermés nem nagy, de jó minőségű. Tíz vagon burgonyára kötöttek értékesítési szerződést, de az idei termés úgy mutatja, hogy akár 15 vagonnyit is el tudnak helyezni. Így vetődött fel az a gondolat, hogy azokon a vidékeken adják el a termésfelesleget, ahol gyengébb a termés.

Az elmúlt hetekben az 50 katasztrális holdon termelt borsót kézi erővel lekaszálták és a borsófejtő gép munkája után 15 mázsás holdanként átlagtermésüket átadták a Nagykőrösi Konzervgyárnak, és ezzel szerződésben vállalt kötelezettségüket túlteljesítették.

— t —

az őszi és téli hónapokra tervezett munka.

Figyelemre méltó kezdeményezés az iskolával való szoros együttműködés, amely a szülők akadémiájának szervezésében nyújt segítséget az iskolának.

A jászkarajenői határban tanyai iskolák is vannak. A közelükben lakó tanyai emberek számára hat-nyolc előadásból álló ismeretterjesztő sorozatot szerveznek a téli hónapokra. Négy helyen kerül sor ezekre az előadásokra, amelyeken általános egészség- ügyi tudnivalókkal, mezőgazdasági tárgyú szakmai kérdésekkel és világnézeti témájú felvilágosítással tervezik az ismeretterjesztést.

Segítséget nyújt a művelődési otthon az iskolának a dolgozók iskolája szervezésében is. Elkészültek a felmérő lapok, amelyeket a termelő- szövetkezetekben szétosztanak a tagoknak. Ezek segítségével

Arat a családi kombájnos brigád

Fő a leleményesség

A nagyharang már elkongatta a levesnótát. Az éttermek terített asztallal, ínycsiklandozó illattal várták vendégeiket.

A ceglédi Kossuth Szálló éttermében a pincérek szolgálatkészen, nesztelenül suhantak gőzölgő tálakkal a karjukon asztaltól asztalig.

— Tessék ... jóétvágyat... igen kérem, rögtön... és a vendég még jobb étvággyal falatoz ettől a váratlan, de mindenféleképpen jóleső udvariasságtól.

Az egyik asztalnál — látszik, az idén Cegléd is bekapcsolódik a nagy nyári forgalomba — németül társalgó csoport beszélget, a másik asztaltól cseh szavak váltogatják az evőeszközök fémes csengését.

Nyílik az ajtó, új vendég érkezik: — két nyúrga, mosolygás fiatal. Helyet foglalnak, s már köszön hajlongva a pincér.

— Merci, monsieur, hangzik a válasz, majd élénken pergő francia vita indul a vendégek közt. Vajon mi lehet ez a sok ismeretlen étel? Bár több nyelvű az étlap, ők csak egy nyelven beszélnek, és ilyen ... hát pont ilyen nincs rajta. Véletlenül. Már tanácstalanul beleegyeznének mindenbe. Mindegy mit, csak ehessenek.

A pincérnek mentő ötlete támad. Magasba szökkenti a mutatóujját.

— No, várjunk csak! — és elsiet.

Pár pillanat, és másodmagával tér vissza.

— Bon jour, madmoiselle — hajol meg társa az asztalnál. Néhány halkan váltott szó, és az ifjú francia vendégek előtt ott gőzölög a tányér.

Cegléden is meggyőződhettek a magyaros vendégszeretetről — és leleményességről is.

(—es)

Esteledik. A Kossuth Tsz rizstáblája szélén egymás mellett két kombájn áll. Keresem a gazdáikat. :

Zsemlye János jön felém, előbukkanva a gépek társaságából. Régi ismerős. Aztán előkerül a vele dolgozó két fiatalember is. Kezet fogok velük. — Jónapot! Zsemlye János .., Zsemlye Gábor...

— üti meg a fülem az ifjabb kombájnosok neve.

— A fiaim! — mondja Zsemlye János, az idősebbik.

— János már tizenhét éves korában a vezetőhelyettesem volt. Ma már önállóan vezet. Ugyancsak mellettem tanult Gábor, aki most a bátyjával együtt dolgozik a közös gépen.

A ceglédi kombájnosok versenyére fordítom a szót, különösen pedig arra, hogy sikerül-e vajon teljesíteni vállalásukat, a hétszáz holdas vállalást.

— Igyekszünk! — mondja határozottan az apa. — Még eddig minden esztendőben tudtam teljesíteni azt, amit vállaltam.

— Mennyi gabonát vár a hétszáz holdról?

— Csak úgy hozzávetőlegesen nyolcezer mázsát.

— És ha elfogy a ceglédi határban a vágnivaló?

— Akkor megyünk tovább! Eddig még minden évben idegenben fejeztem be a betakarítást. Voltam Úriban, Zsám- bokon, sőt még Győr megyében, Rábapatonán is. Egy egész éjszaka és fél nap alatt mentünk el lábon a dunántúli községbe.

— Eddig hogyan áll a teljesítéssel?

— Tíz napja aratunk. Itt kezdtünk a Kossuth Tsz 4-es üzemegységében. Nyolcvannyolc hold árpát vágtam le, s mert várni kellett az érésre, átmentünk az Alkotmányba, majd idejöttünk vissza rozsaratásra. Szerdán a gazdaság 2-es üzemegységében vágjuk a búzát.

— Eddigi teljesítmény?

— Kétszázharminc hold. A 2-esben háromszáz hold búza vár ránk.

— És a fiúk? Nem maradnak el az apjuk mellett?

— Eddigi eredményük százhúsz hold! Meg vagyunk elégedve az eredménnyel. Jól bírják a napi tizennégy-tizen- hat órás munkát

— A gépek?

— Kifogástalanok. Az idén nem kínoz az alkatrészhiány.

— Már hetekkel ezelőtt hallottam valami figyelemre méltó újításról, amelyik az idősebb Zsemlye János leleményét dicséri.

— Igen! A cséplőgépeken igen jól bevált az állítható lemezes szemfogó. Ezt próbáltam a kombájnra alkalmazni. Az idén már ezzel megyünk és a tapasztalat az, hogy kitűnően viselkedik az új alkatrész. Az üzemegységvezető ellenőrzése mellett szeleltük ma i® a szalmát és a polyvát. Egyetlen szem elszórt gabonát nem találtunk. Remélem, hogy a gépjavító állomás többi gépére is fel fogják szerelni.

(rossi)

megállapítják, hányán vannak, akiknek hiányzik még az iskolai alapvégzettség, s kik azok, akiknek napi munkájukhoz feltétlenül szükséges ennek megszerzése. A pedagógusok felkeresik ezeket a dolgozókat, s az ősszel számukra induló hetedik és nyolcadik osztályról beszélgetnek velük.

A művelődési otthon irodalmi szakköre a dolgozók iskolájában folyó irodalmi oktatást is segíti. A tanév során négy alkalommal ellátogatnak az órákra, s a tananyag figyelembevételével összeállított műsor Juhász Gyula, József Attila, Arany János és Petőfi Sándor költészetét illusztrálja a legszebb versekkel.

A pedagógusok szakelőadásokat vállalnak a művelődési otthon ismeretterjesztő munkájában. Segítséget adnak a termelőszövetkezetek szakemberei is. Elsősorban az aktuális mezőgazdasági termelési kérdéseket helyezik előtérbe.

A felsőtagozatos diákoknak képzőművészeti órákat terveznek. Ezekre a kultúrházban kerül sor, ahol a Képcsarnok Vállalattól kapott reprodukciós kiállítási anyaggal művészettörténeti és esztétikai ismereteket sajátíthatnak el a tanulók.

(1—i)

Kiállítás nyílik

A ceglédi múzeum, képző- művészeti anyagának rendszeres gyarapítása mellett, gyűjteményes kiállításokon veszi számba és mutatja be a varos és a környék képzőművészeit. Az elmúlt évben megrendezett — országos visszhangot keltett — Benedek Páter parasztíestő gyűjteményes kiállítása után Prohász- ka József munkásságát mutatja be a múzeum a július 17-én nyíló tárlaton. Az idős művész meglepően fiatalos stílusban és modern mondanivalóval mutatkozik be. A Vásárhelyről nemrégiben Ceglédre költözött festő merész megfogalmazású, témagazdag tárlatát nagy várakozás előzi meg. A kiállítást Márky Péter nyitja meg. A múzeum a továbbiakban több neves ceglédi származású művész bemutatására készül. Legközelebb a Budapesten élő Cseh István alkotásaival fog találkozni városunk közönsége.

— i — n

Jól szerepeltek at'étáink

A népes mezőnyben a megyei spartakiáddöntön atlétikában a ceglédi járás atlétái a várt eredményt adták. Különösen a férfi 100 m-es síkfutás volt nagyon szoros eredményű, ahol azonos idővel ért be a három első. Eredmények: Nők: Súlyban: 2. Mádi Erzsébet ceglédi járás 10.06 m. (iránát női: 1. Mag Erzsébet 47.20 m. Távolban: 2. Tóth M. 470 cm. Magasban: 1. Mádi E. 130 cm. 400 m-es síkfutás: Tóth M. 67 mp. 2. Mucsi E.

68.4 mp. Női spartakiád-vál- tó: 1. ceglédi járás 2.40.3 perc. (Mucsi, Füstös, Tóth. Kovács). Férfiak: 100 m-es síkfutás: 2. Patákfalvi J. 11.7 mp. 400 m-es síkfutás: 3. Kovács J.

54.4 mp. 4. Patakfalvi J.

54.5 mp. 800 m-es síkfutás: 2. Szuda Károly 2.05 perc. 4. Turcsek 2.09 p. 1500 m-es síkfutás: 1. Szuda 4.28,1 mp. 5. Czárák 4.41 p. Magasban: 6. Czárák 150 cm. Súly: 3. Lő- rinczi 11.10 m. Spartakiád férfi váltó: 1. ceglédi járás 3,35,8 perc. (Szuda, Patakfalvi, Kostyalik és Dóka).

Rácz Miska hazalátogatott

Morcos kis cigánygyerek volt néhány évvel ezelőtt Rácz Miska. Őszintén megsajnáltam, amikor szipogva álldogált a vasútállomáson.

Kistestvérével együtt búcsúzott a várostól.

Árván maradtak. Állami gondozottak intézetébe kerültek és mindketten valami szörnyű büntetésnek vélték, hogy el kell szakadni mindentől, ami szívükhöz nőtt, és kedves volt számukra még a nyomorúságban is.

Múltak az évek. Szombaton jóképű fiatalember köszönt rám az utcán. Bizony, egy kicsit jobban meg kellett nézni, hogy megismerjem.

— Én vagyok, a Miska! A Rácz Miska! — mondta széles mosollyal.

— Ugye nem ismer meg?

— Hát nehezen!

— nyújtottam felé, a meglepetéstől felocsúdva, a jobb kezemet. — Mi van veled?

— Ipari tanuló vagyok! Szobafestő és mázoló — húzta ki magát nagyon büszkén.

— Négy egész hattized a tanulmányi eredményem.

— És hogy még jobban hangsúlyozza a boldogságát, megjegyezte: — Saját pénzemen látogattam haza!

Talán már nem is gondol arra, hogy évekkel ezelőtt milyen bátortalanul, bizonytalanul lépett a vasúti kocsihoz.

Gyorsan elújságolta azt is, hogy hol és mit dolgozik. Szereti a szakmáját, szereti a színeket, melyekkel otthonokat tesz még otthonosabbá, barátságosabbá. Talán egyszer majd a sajátját is. A tanulóotthonban az ellátása kitűnő. Tanárai, kollégái nemcsak szorgalmáért szeretik, hanem barátságos, igazán kollegiális egyéniségéért, törekvéséért.

Elköszönt, sietett. Fürgén, vidáman nézelődve indult tovább, a Körösi út felé.

(— ssi)

ZÁRSZÁMADÁS - ÚJ ÉPÜLETBEN