Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-13 / 164. szám

Felmérés a járás pedagógusainak élet- és munkakörülményeiről A Monori Járási Tanács művelődési állandó bizottsá­ga, a járási pártbizottság közművelődési bizottságával közösen jelentést készített a járási tanács végrehajtó bi­zottsága számára, melyben a pedagógusok élet- és munka- körülményeit vizsgálták meg. Kijáró pedagógusok A monori járás általános iskoláiban jelenleg 485, is­kolai napközi otthonokban 22 pedagógus, az óvodákban pedig 73 óvónő dolgozik. A Budapestről naponta kijárók száma 74, járáson belül pe­dig 60 pedagógus utazik la­kóhelyéről munlcahelyére. Az állandó nevelőtestület kialakítása különösen a ki­sebb községekben jelentke­zik sürgetően. A nyáregyházi nevelőtestületnek 14 tagja van, melyből csupán öt la­kik helyben. Bényére tíz pe­dagógusból hat, Csévharaszt- ra tizenkettőből nyolc uta­zik naponta. A művelődés- ügyi osztály a pedagógus­szakszervezettel együtt fon­tos feladatának tekinti az utazók számának csökkenté­sét. Ezzel nemcsak a peda­gógusok életkörülményeit kí­vánják megjavítani, hanem ez a nevelőtestületek egysé­gének továbbfejlesztését, az iskolán belüli és kívüli pe­dagógiai munka hatékonysá­gát is fejlesztené. Helybenlakók A helyben lakó pedagógu­sok lakáskörülményei sem kielégítőek. Monoron például a helyben lakó nevelők 26 százaléka családtagként, vagy albérlőként egyetlen szobá­ban lakik. Járásunk községeihez vi­szonyítva Gombán van a leg­több szolgálati lakás, de ugyanaklcor itt is csupán egy a megjelelő, a többi nedves, elavult épület. Álta­lános probléma ugyanis járá­sunkban a szolgálati lakások hiánya mellett a meglevők rossz állapota. A művelődési osztály ezért javasolja a járási tanács vég­rehajtó bizottságának, uta­sítsa a községi tanácsokat, hogy a meglevő pedagógus szolgálati lakások felújítása, korszerűsítése érdekében — az iskolai szakszervezeti bi­zottságok véleményének meg­hallgatása mellett — költség- vetésükben tervezzenek fel­újítási keretet, a sürgős fel­újításokra pedig igényelje­nek póthitelt. rinttal emelkedett. Járásunk­ban ezen túlmenően 49 500 forint alapbér jellegű pót­díjat fizetnek ki, évenként pedig 130 000 forintot tud biztosítani költségvetéséből a művelődési osztály a jó mun­kát végző iskolai, óvodai dol­gozók részére. Emellett csa­ládi, anyagi kihatású prob­lémák orvoslására évenként 50 000 forint áll rendelkezés­re — segélyezés címén. Illetményföld Községeink pedagógusainak — életkörülményeik javítása érdekében — a községi taná­csok illetményföldet kell hogy biztosítsanak. Járásunkban e téren nincs meg a nézetazo­nosság. Péteriben, Úriban, Gombán, Káván a rendelet­ben foglaltak szerint jól oldották meg a földdel való ellátást, de Monoron például az illetményföld minősége annyira rossz, hogy a ne­velőtestületek egymás után mondanak le erről a jutta­tásról. Vecsésen az általános iskolák és gimnázium ebben az évben egyáltalán nem ka- ' pott földet. Pilisen a parcel­lák elosztását a községi ta­nács vb-elnöke végzi. Ezeket a hiányosságokat a nevelők érdekében feltétlenül orvosolni kell. Jó lenne, ha a. mezőgazdasági osztály a művelődési osztállyal és a pedagógus-szakszervezettel együtt felülvizsgálná a peda­gógusok juttatott földdel va­ló ellátottságát, aminek alap­ján intézkednének, hogy va­lamennyi arra jogosult peda­gógusnak jó minőségű, a köz­séghez közel fekvő földet biz­tosítsanak. Kívánatos lenne az is, hogy a kiadott terüle­teket ne változtassák évente. PEST MEGYH. HÍRLAP LÖNKI A-D A S A VIII. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1966. JÜLIUS 13., SZERDA A IX. kongresszus tiszteletére százezer forintos Eredményesen dolgozik a két szocialista brigád Túlteljesítette első félévi tervét a Mendei Téglagyár Bérezés A pedagógusok egy főre jutó havi törzsfizetési átlaga 1695 forint volt, mely az idei bér­rendezés alkalmával 204 Eo­Túlterhelés Pedagógusaink munkakörül­ményeire jellemző, hogy mint­egy 30 százalékban — a ta­nulókkal együtt — egészség­telen, rossz levegőjű, gyengén megvilágított tantermekben dolgoznak. Járásunkban egy pedagó­gusra 27 gyermek jut — míg ugyanakkor a megyei átlag 25, az országos pedig 23! Ugyancsak nehezíti munká­jukat, hogy hetenként 920 órával többet kell tanítaniok a kötelező óraszámnál. A rossz körülmények, a túlfo­kozott idegtevékenység kö­vetkeztében minden évben elő­fordul tbc-s megbetegedés, a neuraszténiás megbetegedések száma is nagy. Egészségesebb, világosabb, szellőztethetőbb tantermek­kel, az iskolák korszerűsí­tésével — s. főleg jobb sze­mélyi ellátottsággal orvosol­ni lehetne ezeket a bajokat. F. O. A Mendére látogató idegen­nek azonnal szemébe ötlik a pipázó óriás kémény. S a tég­lagyár udvarára lépve lenyű­gözi a mozgás képe: jönnek- mennek a teherautók, a tégla- szállítás folyamatos. Nagy a forgalom a szárítószinek kis­vasútjain is, a nyerstéglákkal megrakott lóvontatású csillék egymás után érkeznek, s a fürge asszonyi kezek hihetet­len gyorsasággal pakolják le róluk a téglákat. A mintegy száz embert fog­lalkoztató üzemnek Fazekas Ernő a vezetője. Vele beszél­getünk most az elmúlt hat hónap eredményeiről, tapasz­talatairól. — Az első hónapok nem a legjobb reménnyel kecsegtet­tek — mondja elöljáróban. — A rendkívül kedvezőtlen, hi­deg időjárás következtében félmillió nyers- és négyszáz­ezer darab égetett tégla lema­radásunk lett. A téglák ugyanis lefagy­tak, tehát selejtté váltak. Komoly veszélyben forgott így a féléves tervünk: ötmil­lió 207 ezer nyerstégla és a hárommillió 182 ezer égetett tégla készítése. Dolgozóink azonban nem kedvetlenedtek el, helyette fokozottabb inten­zitással végezték munkájukat. A kötelezően meghatáro­zott napi 43 ezer darab tégla kihordással szemben 45 ezer darabot szállítot­tak ki az emberek rend­szeresen. Ezzel a termelési lendülettel szemmel láthatóan csökken­tették a lemaradást, június 27-én azonban még mindig 200 ezer darab volt az adós­ság. Ekkor úgy döntöttek em­bereink, hogy még egy foko­zattal „rákapcsolnak”. És a három nap alatt nemhogy a hiányzó kétszázezres tételt, de ezen felül még mintegy 25 ezer darab téglát szállítottak ki. A lemaradást tehát behoz­tuk, sőt — amelyre egyáltalán nem is számítottunk — túltel­jesítettük a félévi tervünket. A nyerstégla-tervet 100.8 százalékra, az égetett tég­A síp mesterei Elkészítettük már a tavaszi mérleget a területi és megyei bajnokságban játszó csapa­tainkról. írtunk már a járási bajnokságról. Csak a síp mes­tereiről nem, akik pedig nél­külözhetetlenek egy-egy lab­darúgó-mérkőzésen. a fpelvíszvoszéítj Épül a monori övcsatorna Az autóbuszon Gyömrőre, illetve Monorra utazók hetek óta érdekes építkezésnek le­hetnek szemtanúi. Haár László, a Monori Köz­ségi Tanács elnökhelyettese jól ismeri Monor helyi viszo­nyait. Amikor felkerestük, a következőket mondotta: — Evek óta probléma köz­ségünkben a belvíz, amely többször elöntötte már a főte­ret is. Az idei aránylag gyen­gébb lefolyású volt, mégis 15 —20 házat megrongált. 1965- ben elkészítettük az illetéke­sekkel az övcsatorna tervét. A jóváhagyás után az idén el­kezdődtek az övcsatorna mun­kálatai. A csatorna feladata a Strázsahegyről lezúduló vizet levezetni, s elérni, hogy a víz ne a község felé, hanem mel­lette folyjon el. így teljesen megszűnik a belvízveszély. — Mennyibe kerül az épít­kezés? — Két és fél millió forintot tesznek ki a költségek, ebből az 1963-os tervévben 740 ezer forintot használhatunk fel. Jobb lenne, ha folyamatosan építhetnénk a csatornát, mert így a vizek a kezdeti építke­zésben kárt tehetnek. A csatorna építkezése ezek­ben a napokban nagy erővel folyik. A Péteri úton, egy rö­vid útszakaszon elterelték a forgalmat, ugyanis az ország­úton áthaladó, képünkön lát­ható hidat készítik jelenleg az építkezők. Nagy feladat vár még rájuk, de ahogy láttuk, az építkezés jó ütemben ha­lad, megvan hát a remény, hogy jövőre már nem kell fél­ni a víztől Monoron sem. A községi tanács vezetői azt kérik a lakosságtól, mérjék fel magukban az óriási költ. séggel készülő övcsatornát — s ennek megfelelően mindenki ássa ki saját portája előtt is az árkokat, tisztítsa ki a víz­levezető csatornákat, mert csak így lesz eredményes mindannyiuk közös erőfeszí­tése. Szöveg: Gér József .Kép: Antal László A tavaszi szezon a fejlődés jegyében telt el. A járási baj­nokságban bíráskodó játékve­zetők elég jól megállták he­lyüket. Burján Benő 20 éves még csak, de máris jól vezet. Rendkívül szerény magatartá- sú, a pályán is fegyelmet tar­tó bíróvá lett. Méltán mondo­gatták hétről hétre: az egyik legjobb formában levő játék­vezető. Méltó társa volt neki Somszegi András is. Az idősebb generáció: Tóth József, Trencsényi Géza, Gyar­mati István szintén jól helyt­álltak. Hörömpö János, a monori járás játékvezető-küldője is nagyot lépett előre. Nem is csoda, hiszen ő is társaival egyetemben sokszor forgatja a szabálykönyvet. Játékvezetőink nem pihen­nek a nyári szünetben sem. MNK és Tápió menti Kupa- mérkőzéseken „gyakorolnak”. Egyetlen vágyuk: őszre is probléma nélküli legyen a bajnokság. Mi pedig azt kívánjuk ne­kik, mindenütt azt mondják: Ez igen, így kell bíráskodni. (g~) la-tervct 100.7 százalékra teljesítette a gyár. Ez a szép eredmény egy olyan kitűnő kollektíva mun­káját dicséri, amely két ki­váló szocialista brigáddal is büszkélkedhet. A Gutai-brigád a kemencénél dolgozik, Be- nyovits Pál és Németh István tartozik a legszorgalmasabbak közé, de igen-igen lelkiisme­retesen végzi munkáját a több mint tíz éve itt dolgozó Patai Sándor és Rácz János is, a két kamratisztító. A tíztagú női brigádnak Petries Mihályné a vezetője. Ök a nyerstégla­szállításnál tevékenykednek. Az első félév jó eredmé­nye jutalmául mindkét brigád egyébként három­háromezer forint nyere­ségrészesedésben része­sült. — Jelentős a kongresszusi versenyvállalásunk is — tá­jékoztat a továbbiakban Fa­zekas Ernő. — A gépállá­sok és a selejt minimálisra történő csökkentésével, a ka­pacitás gazdaságosabb ki­használásával, valamint a ha­tékonyabb munkaszervezés­sel százezer forintos megtaka­rítást kívánunk elérni. A Mendei Téglagyár nehe­zebb testi munkát igényiő termelési folyamatait egyre jobban gépesítik. A bányafej­tés például évekig a legverej- tékeztetőbb munkák közé tar­tozott. Az idei tavaszon aztán megérkezett a másfél millió forintos beruházással épített VK 30-as korszerű, nagytelje­sítményű gép, amely tíz em­ber munkáját végzi. A tervek szerint 1967- ben pedig egy vákuum- présgépet kap a gyár, amely a tömítettebb, szi­lárdabb téglák gyártását fogja biztosítani. Az üzemben teljesítménybé­rezés van, amely lehetővé te­szi a kétezer forinton felüli havi átlagkeresetet is. Szépen berendezett, lemezjátszós rá­dióval és televízióval felsze­relt klubszoba pedig munka­idő után állandóan a szóra- kgeni vágyó dolgozók rendel­kezésére áJL Veikéi Árpád Itekord Pilisen Pilisen a Hunyadi Tsz-ben Kovács János és Nagy Pál kombájnosok vasárnap 600 mázsa búzát arattak le. Egész nap dolgoztak, s hat szállító­gép dupla pótkocsikkal alig győzte hordani a szemet. Kitüntetés A XVI. vasutasnap alkalmá­ból Bakonszegi Gyula sülysá­pi pénztárosnak átadták a Kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet. Ugyanekkor Bálint Illés váltókezelőt soron kívül magasabb fizetési osztályba sorolták. Félig kész út A járásban levő fő- és mel­lékutak állapota nem egyfor­ma. Van közöttük jó is, rossz is. Az átlagot nézve tehát el­fogadható állapotban vannak útjaink. Persze, kivétel, szélsőséges eset is található. Ilyen — sze­rintem és még sokak szerint — a járás legrosszabb útja: a Gomba—Úri közötti. Szinte csodával határos, hogy ezen az úton különösebb baleset vagy karambol még nem volt. Pedig azok a nagy gödrök, melyek oly sűrűn borítják ezt az útszakaszt, állandóan ma­gukba rejtik a defekt, a ten­gelytörés, a kormányszakadás stb. veszélyét. Velem együtt sokan örül­tek annak, amikor megkezdő­dött ennek az útszakasznak a javítása. Sajnos, az öröm nem sokáig tartott. Már a javítás megkezdésekor vegyes érzé­sekkel és bizonyos fokig ma is érthetetlenül problémázom azon, hogy az útjavítás miért nem Gomba szélső házától kezdődött, miért attól majd fél kilométerre? S amiltor be­indult az útépítés, miért ma- i radt abba ilyen gyorsan? Megértjük, hogy vannak fontos népgazdasági érdekek. Közbe jönnek más, sürgősebb feladatok, de azért ennek az útszakasznak a megjavításá­hoz is fontos népgazdasági és egyéb érdek fűződik. (Például kevesebb gumiabroncskopás; kellemesebb és biztonságosabb utazás stb.) Bízunk benne, hogy még ebben az évben befejeződik ennek az útszakasznak a fel­újítása. (MJ) Tanácsülés lesz ma Nyáregyházán kilenc órai kezdettel. Napirenden: az 1966. első félévi kofa terv vég­rehajtása. VB ülés lesz Tápiósápon 14 órakor. Napirenden: az 1966 első félévi kofa és költségve­tési terv értékelése. MAI MŰSOR Mozik Maglód: Phaedra (széles). Mo­nor: Szentjános fejevétele (szé­les). Tápiósüly: Három testőr. Úri: Milady bosszúja. Vecsés: A párizsi Notre Dame (széles). SZERKESZTŐI ÜZENET Kérjük Tóth Ágnes vecsési le­velezőnket, írja meg pontos cí­mét, vagy jelentkezzen szemé­lyesen szerkesztőségünkben (Mo­nor, Járási Pártbizottság, föld­szint 7-es szoba). SZOT KÉR A KISZ „A munkát szépen elvégezték Az alábbi szövegű levelet kézbesítette a posta a járási KISZ-bizottság címére: „Kamrám összedűlőben volt, s mivel én idős, beteges ember rxigyok, nem mertem hozzá­fogni a lebontásához. Tekin­tettel arra, hogy én a Gyömrői Vas- és Fémipari Ktsz öreg nyugdíjasa vagyok, benn az üzemben ezt megemlítettem. Ez az üzemi KISZ-titkár tu­domására jutott, és a fiatalok azonnal felajánlották segítsé­güket. Húszak Zsuzsa KISZ- titkár és Nagy György, Takács László, Sütő Zsuzsa KISZ-ta- gok eljö/ttek dolgozni. A mun­kát szépen elvégezték, az anyagot helyre rakták, amiért nemcsak köszönet, hanem di­cséret is jár. Borsodi Mihály Gyömrő Imre utca 123/a” Tervek, elképzelések a Töves-majorban Megtartotta első ülését a Töves-majorban a KISZ veze­tőség. Elekes Imre KISZ-tit- kár javaslatot tett a féléves munkatervre. Taggyűléseket minden hónap harmadik pén­tekén, vezetőségi üléseket egy héttel előtte tartanak. Vállal­ták, hogy a KISZ-helyiséget rendbentartják, azonkívül ha­vonta egyszer a tanya terüle­tén takarítanak. Havonta egy­szer klubestet rendeznek. Cso­portos mozilátogatást tervez­nek a gyömrői vagy péteri moziba. Színházlátogatást ter­veznek a gyömrői művelődési házba, vagy Budapestre. Asz­talitenisz és sakk háziversenyt is fognak rendezni. A fiatalok nagy segítséget kapnak a tsz-vezetőségétől, ugyanis a termet ők rendezték be. A fiatalok a Balaton mel­lé fognak menni nyaralni a tsz segítségével. ★ Klubdélutánt rendez a Mag- lódi Gépgyár KISZ-szervezete szombaton délután az üzem kul túrhelyiségében. ★ Nyár egyháza-felső KISZ-es fiataljai szénagyűjtési mun­kákban vettek részt a helyi tsz-ben. 4

Next

/
Thumbnails
Contents