Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-12 / 163. szám

1966. JÜLTUS 12., KEDD ’“^í/ríflP 3 „Hass, alkoss, gyarapits!" A foglalkoztatottság és az életszínvonal alakulása az új tervidőszakban öt esztendő gazdasági fej­lődésének irányszámaival is­merkedik mostanában az or­szág közvéleménye. Aligha csodálható, hogy — különösen a népgazdaság szakkérdései­ben járatlanabb újságolvasók •— mindenekelőtt az életszín­vonal előirányzott emelkedé­sének felfelé ívelő grafikonját kísérik nagy figyelemmel. Kétségtelen viszont, hogy va­lósághű képet életkörülmé­nyeink ötéves távlatáról csak oly módon kaphatunk, ha az erről közvetlenül tudósító adatokon túl, legalább hozzá­vetőlegesen megismerkedünk a terv irányával, gazdaságpo­litikai csomópontjaival. Két ilyen elvi tényezőre utalunk ezúttal, s mindkettőt közvetlen érpályák kötik ösz- eze az életszínvonallal. A terv gazdaságpolitikai gerince az a törekvés, hogy — való­ban reális, mértéktartó és megalapozott növekedést ter­vezve — elsősorban belső tar­talékainkat aknázzuk ki haté­konyabban, szakszerűbb kife­jezésmóddal élve: intenzív, minőségi fejlődést érjünk el. Másrészt, s ehhez szorosan kapcsolódva, oly módon él­jünk a személyes érdekeltség ösztönző lehetőségeivel, hogy a jövedelmek az eddginél jobban tükrözzék a munka szerinti elosztás elvét, társa­dalmunk e gazdasági és morá­lis törvényét. Ami a terv mértéktartó, reális jellegét illeti: a fejlő­dést összefoglalóan kifejező mutató, a nemzeti jövedelem növekedésének üteme hozzá­vetőleg az előző öt év színvo­nalán marad és nem változik a nemzeti jövedelem — más szóval: az országban előállí­tott új értékek — elosztási aránya' sem. A lakosság fo­gyasztási alapja, a nemzeti jövedelemnek „elfogyasztásra” szánt hányada egészében mintegy 19—21 százalékkal emelkedik. Ez pedig, alsó ha­tárnak tekintve, lehetőséget nyújt arra, hogy az egy főre jutó reáljövedelem 14—16, s ezen belül a reálbérek 9—10 százalékkal emelkedjenek. Ezek a számok azonban csu­pán a nagy átlagok körvonal- jeliegű horizontképét adják. Érdemes közelebbről áttekin­tenünk az átlagokon belüli, érdekes és fontos részletada­tokat is. Lássuk mindenekelőtt az imént említett reáljövedelmi mutatót. Ismeretes, hogy ez kifejezi egyrészt a keressők- eltartottak, tehát a foglalkoz­tatottság arányát, másrészt a különböző borítékon kívüli juttatásokat is. Ami a foglal­Váltás a Pest megyei ifjúsági építőtáborban Pest megye négy önkéntes ifjúsági építőtáborában, a nagykörösiben, a péterimajori- ban, a szentmártonkátaiban és a szigetmajoriban — az első csoportok befejezték munká­jukat, s vasárnap megérkezett a váltás. Budapestről vala­mint Győr és Pest megyékből 700 középiskolás fiú és lány érkezett, hogy két hétig segít­séget nyújtson a helybeli me­zőgazdasági üzemeknek a nö­vényápolásban, a zöldség- és gyümölcsszedésben. koztatottságot illeti, talán ép­pen ez tekinthető a legközvet­lenebb hídnak, amely az élet- színvonaltól a terv általános gazdaságpolitikai céljaihoz, az említett intenzifikálási törek­véshez átvezet. Nyilvánvaló gazdasági alapelv, hogy a ter­melés két módon növelhető: egyrészt többen állítják elő az adott termékmennyiséget, másrészt a meglevő létszám termelékenyebben dolgozik. Nos, a harmadik ötéves terv az ipari termelékenység mint­egy 24—27 százalékos emelke­désével számol, ami azt je­lenti, hogy a termelés növe­lése hozzávetőleg 70—80 szá­zalékban a termelékenységi forrásból származik majd. Er­re pedig nemcsak azért van szükség, mert ez jelenti belső tartalékaink hatékony, gazda­ságos kihasználását, hanem azért is, mert a korábban szinte korlátlan munkaerő­utánpótlás forrásai kiapadó­ban vannak. Ily módon a népgazdaság nem mezőgazda- sági ágaiban — az előző öt év 360 ezres létszámnövekedé­sével szemben — mintegy 240 —260 ezerrel emelkedik csak a foglalkoztatottak száma, A munkaerőforrások apa­dása azonban nem értékelhető mereven, az ország minden tájegységére és minden szak­ágára egyetemes érvénnyel. Miközben például a főváros­ban, Győr, Fejér, Csongrád megyében egészében véve mérsékelt lehetőség nyílik a létszámnövelésre, Szabolcs­ban, Zalában, Somogybán a nem mezőgazdasági munkahe­lyek gyarapodása viszonylag lassúbb, mint ahogyan a falusi munkaerőáramlás ezt megkö­vetelné. Viszonylag jelentős a női munkaerőfölösleg elsősor­ban olyan iparosított vidéke­ken, mint Komárom, Nógrád, Borsod stb., .ahol rendkívül fontos feladat lesz a nők által is betölthető munkahelyek fel­szabadítása, s az itt dolgozó férfiak átirányítása. A foglalkoztatottságról szólva külön mérlegelni kell a fiatalok elhelyezési gond­jait is. Figyelembe kell ven­ni, hogy ebben az ötéves terv­ben állnak majd munkába az ötvenes években született na­gyobb létszámú korosztályok, s a létszámbővítés már emlí­tett „keretét” számottevő arányban ők foglalják el. A fiatalok munkába állítása — egyszersmind a népgazdaság érdeke — azt követeli, hogy az általános iskolát végző év­folyamoknak legalább a fele a mezőgazdaságban találja meg élethivatását. Ennek termé­szetesen egész sor feltétele van, a falusi fiatalok kulturá­lis • lehetőségeinek gyarapítá­sától, a munkadijazás színvo­nalának és formáinak fejlesz­téséig. A foglalkoztatottság bővítéséhez tartozik, hogy az általános iskolából kilépő fia­talok közül többen tanulhat­nak szakmát: a második öt­éves terv mintegy 220 ezres tanulóképzése 300 ezerre bő­vül. is, bár szerényen, de emelke­dik. A bevezetőben említett ada­tokból kitűnik, hogy a reál- jövedelmeken belül túlnyomó aránnyal, mintegy 9—10 szá­zalékkal szerepel a reálbér- emelés, ami az életszínvonalat közvetlenül köti a végzett munka mennyiségéhez, minő­ségéhez. Ide sorolható olyan jelentős ösztönző is. mint pél­dául a nyereségrészesedés, amely előzetes számítások szerint mintegy négyszeresen haladja majd meg a második ötéves tervbeli emelkedést. Célszerű végül röviden vá­zolnunk az életszínvonal emelkedésének fogyasztási, bolti előirányzatait. Mérséklődik az ötéves terv során a családi kiadásokban az élelmezési költségek há­nyada, s korszerűbbé módosul a vásárolt élelmiszerek össze­tétele is. Csökken a gabonafé­lék, s növekszik a feldolgozott élelmiszerek — különösen a konzerv, mélyhűtött áruk —, valamint a hús, a tej és a tejtermékek, valamint a zöld­ség és a gyümölcs fogyasz­tása. Messze a leggyorsab­ban — mintegy 40—50 száza­lékkal — emelkedik a tartós fogyasztási cikkek forgalma. (Néhány jelzőszám: a lakos­ságnál levő hűtőgépek meny- nyisége 1965-höz mérten 1970- ig mintegy a négyszeresére, a tv-készülékek száma a kétsze­resére bővül.) Hozzávetőleg 20 százalékos a bútorforgalom növelési előirányzata, s mint­egy 11—13 százalékos a ruhá­zati cikkek — ezen belül kü­lönösen a korszerűbb, például szintétikus alapanyagú ruhák — eladásának várható emel­kedése. Rendkívül fontos té­nyezője az életszínvonal emel­kedésének a tervezett 300 ezer új lakás is. Az adatok csupán a ma reá­lisan számításba vehető alsó határt jelölik. A tartalékok gyorsabb kiaknázása, például az új gazdasági mechanizmus bevezetésétől várható társa­dalmi előnyök felfelé kerekít­hetik ezeket a számokat! Tábori András Aquincumban Az Építőipari és Közlekedé­si Műszaki Egyetem KISZ- szervezetének felhívására ju­goszláv, lengyel, NDK-beli és bolgár diákok jelentkeztek az Aquincum nyugati részének módszeres feltárására. A nem­zetközi táborban júliusiban nyolcvan építészmérnök hall­gató vesz részt az ásatások­ban. A fiatalok mintegy 3500 négyzetméter területen régész- kednek, majd konzerválják, dokumentálják a leleteket. Magyar és csehszlovák egyetemisták a gödöllői építkezésen Az Agrártudományi Egye­tem gödöllői építkezéseinek gyorsítására az idén már har­madszor szervezett helyi épí­tőtáborban hétfőn reggel meg­indult a munka. Az ünnepé­lyes megnyitás vasárnap dél­ben volt. Az építőtáborban két tur­nusban, két-két héten keresz­tül a mezőgazdasági gépész­mérnöki és mezőgazdaságtu­dományi kar 180 hallgatója segíti majd a munkálatokat. A hét végétől kezdve részt vesz a tábor munkájában a cseh­szlovákiai nyitnál mezőgazda- sági főiskola 20 hallgatója, míg a magyar diákok augusz­tusban a Magas-Tátrában se­gítenek az ottani turistaház felépítésében. TEXTILGYÁRI ki mit tud A szakszervezet közreműkö­désével 26 textilgyárban üze­mi Ki mit tud vetélkedőt ren­deznek. A részvevők főként szakmai műveltségükről, jár­tasságukról adnak számot A vetélkedőkre 229 szocialista brigád jelentkezett. Az üzemi vetélkedők után szeptember­ben középdöntőkre, majd a legjobbak budapesti találko­zójára kerül sor. A reáljövedelmek másik fontos mutatószáma: hozzáve­tőleg 40 százalékkal emelke­dik a különböző pénzbeni tár­sadalmi juttatások értéke.- Lé­nyeges előrelépés, hogy to- váhb csökken a tervidőszak­ban a munkások és a parasz­tok társadalmi juttatásainak különbsége. A parasztság mintegy 18 százalékos élet­színvonal-emelkedésében egyébként, az előirányzatok szerint, többséggel szerepel­nek a közösből és kisebb arányban a háztájiból szár­mazó jövedelmek (noha — természetesen — a háztáji termelés növelésével is szá­molunk). A pénzbeni társadalmi jut­tatások különösen fontos ele­me: HÍR TÖRTELRŐL: Saját áruda Salgótarjánban A törteli Rákóczi Termelő- szövetkezet júliusban állandó piaci standot létesített Salgó­tarjánban. Az áruellátás rend­szeres, a szövetkezet kerté­szete friss zöldséggel és gyü­mölccsel látja el a bányavá­ros piacát. Például elsőnek szállítottak Salgótarjánba sárgadinnyét a törteli közös gazdaságból és tízforintos ki­lónkénti áron is szinte órák alatt elkelt az érett dinnye. Barackot, almát rendszeresen hoznak és a forgalom eléri a háromezer forintot naponta. Földi Sándomé boltvezető szerint áruik keresettek, a sal­gótarjáni háziasszonyok szíve­sen vásárolják. Nemcsak a Dunakanyar van Pest megyében Nem bizony. Megyénkben szép táj, ha másféle is másutt is akad. A szegedi országút mentén például a Jugoszlávia meg Bulgária felé áthaladó csehszlovák és lengyel autós- túristák százainak annyira megtetszik az alföldi erdő. hogy egy-egy éjszakára, vagy egy-egy napra megállnak ott. ahol éppen kedvük szottyan. Piros, sárga, kék sátraik, autóik kivillannak a lombok közül. Csakhogy az effajta vad campingck sokféle szempont­ból is kifogásolhatók. Egész­ségügyi és tűzrendészeíi érve­ken kívül egyéb is szól elle­nük. Mégsem jut senkinek eszébe, hogy a sátorozókat az út mellű) eltanácsolja. Min­denkiben él a tudat, milyen fontos az idegenforgalom. S csak kevesen gondolnak rá, hogy az idegenforgalom helyes mederbe terelése sem kevésbé fontos, Ez pedig ezen a vidéken, Budapest és a me­gyehatár között, minden be­fektetés nélkül megvalósítha­tó lenne. A főútvonaltól alig a nyugdíj. Előzetes számítások szerint több mint 20 százalékkal nö­vekszik a nyugdíjasok száma, s az átlagnyugdíjak összege Savssivattrjú vilátfssinvonalon/ Brigádvezetők találkozója a megyei újítási kiállításon A Budapesti Nemzetközi ] Vásár nehézipari pavilonjában néhány nap múlva, július 15. és 24. között, nagy érdeklődés­re számot tartó megyei újítási kiállítás nyitja meg kapuit. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa és a me­gyei KlSZ-bizotlság össze­fogásának eredménye, a közös rendezésű ipari újító­kiállítás, amelyen a megye ipari, mezőgazdasági és keres­kedelmi vállalatai, állami gaz­daságok és szövetkezetek mu­tatják be a népgazdaság szá­mára leghasznosabb újításai­kat. — Szeretnénk a megnyitás előtt egy kis ízelítőt kapni. Szöcs Sándor, a Szakszerve­zetek Pest megyei Tanácsa közgazdasági bizottságának vezetője adja a választ; — Reméljük, olyan közhasz­nú lesz eredményeiben is a me­gyei iparágak 350 legértéke­sebb újításának bemutatója, mint amilyen gondossággal és ügyszeretettel készülnek a ki­állításra a rendezők. A vas-, textil- és élelmiszeripar terü­letén, valamint a mezőgazda­ságban számos olyan újítást alkalmaznak a gyakorlatban, amelyek hasznosak lennének a másik iparágban is — ha is­mernék őket. Célunk tehát elsősorban az, hogy elősegítsük a 42 vállalat és ezeken belül az újítók közötti közvetlen tapasztalatcserét. A Csepel Autó éppúgy elhozza újításait, mint a Nagykőrösi Konzervgyár, és mindenki megismerkedhet a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat világszínvonalon elismert sav­szivattyújával. „Tapasztalat­csere-irodát” is nyitunk a ki­állításon, ahol az érdeklődők megkaphatják az egyes újítá­sok műszaki leírását. Aki pe­dig saját üzemében az itt lá­tottak közül bármelyik aikal- mazhatót javasolja, a tapasz­talatcsere alapján, 20 százalé­kos újítási díjban részesül az újítási rendelet szerint. — Milyen újdonságok várhatók még? — Két pályázatot írunk ki a látogatók számára: „a leg­több népgazdasági megtakarí­tást eredményező újításért” és „a kiállítás alapján bevezetett legtöbb újítás” pályadíját. A tapasztalatcserében megyén­kén kívül számítunk a buda­pesti dolgozók, újítók érdeklő­désére is. Vállalataink, ipari üzemeink, nemcsak újításai­kat, hanem — fényképekkel és személyes részvételükkel — magukat az újítókat is népsze­rűsíteni kívánják. Pályadíja­kat tűzünk ki a kiállításon legméltóbban szereplő vállala­tok között, s szeretnénk, ha a közön­ség is segítené szavazatai­val a zsűri döntését. — Ankét szervezéséről is hallottunk. — A megye kiváló újítói számára rendez a Szakszerve­zetek Pest megyei Tanácsa és a KISZ konferenciát. Másik rendezvényünk: 50 szocialista brigádvezető találkozója. A KISZ termelést segítő munká­járól pedig az ifjúmunkás-ta­lálkozón lesz szó. A rendezőség még arról is gondoskodott, hogy a kiállítás időtartama alatt újítási, mű­szaki filmek bemutatóival mű­szaki könyvújdonságok vásá­rával is gazdagítsák a progra­mot. Mindezt már csak kiegé­szíti egy kis hír, amely első­sorban a bélyeggyűjtő látoga­tóközönséget érdekli, hogy a kiállítás területén alkalmi pos­tahivatal is működik. Szitnyai 4 kilométerre ott az ócsai, másfélre a gyóni, pár száz lé­pésre az Örkényi strand. Mindháromban jó alkalmat nyújtanak a tusolok a tisztál­kodásra, sehol sem szűköl­ködnek jó ivóvízben, és nem hiányoznak a higiéniai beren­dezések sem. Sőt, Öcsán, meg Örkényben, még tűzhely is akad, ahol ételt melegíthet, vagy akár főzhet is a megpi­henő vándor. S mind a há­rom strand medencéjét jókora 5 holdas elkerített terület ve­szi körül, bőven jutna hely abban néhány száz autónak, sátornak a lombos fák alatt. Nagynéha előfordul, hogy egy-egy külföldi turista vélet­lenül betéved, felüti a sátrat a három közül valamelyik strandon. Aztán napokra ott is ragad. Ila a strandfürdők létezéséről tudnának, kétség­kívül, nem vállalnák annyian az útmenti táborozás kényel­metlenségeit. — Gondoltunk mi már erre — mondja Konkoly Pál ócsai tanácselnök — és tavaly, ami­kor az IBUSZ egyik osztály- vezetője hazajött meglátogatni szülőfaluját, beszéltem vele, kértem, irányítsanak hozzánk túristákat. Nálunk még látni­való is akad, a teljesen ép, ma is használatban levő szép Árpád-kori templom. Azt vá­laszolta, elég ridegen, foglal­jam írásba elgondolásomat, és nyújtsam be a titkáránál, majd megfontolás tárgyává teszik. — Szóltunk mi a Pest me­gyei Idegenforgalmi Hivatal­nak is — beszéli Selmeczi György, a strand gondnoka. — Azt felelték, nincs pénzük sátortábor létesítésére. De hi­sz. ., mi csak azt kívánjuk, tudassák valahogy a túristák­kal; az ócsai strandon szíve­sen látjuk őket, akad itt hely bőven, alkatnak saját sátruk alatt. Az átutazó turisták bizo­nyára hálásak lennének, ha (elhívnák figyelmüket rá, hogy több napos autóútjuk porát magukról kényelmes körülmények közepette, hol moshatják le, s hol pihenhetik ki minimális költséggel hosz- szú útjuk fáradalmait. Csak hát erre is gondolni kellene idegenforgalmunk intézőinek! Sz. E. Népművelők országos konferenciája Visegrádon Ipari és mezőgazdasági pro­pagandával foglalkozó népmű­velők országos konferenciája kezdődik ma Visegrádon. Az ötnapos tanácskozás során sok érdekes és tanulságos előadás hangzik majd el. Az előadásokat egyéb más program is kiegészíti. Mind­járt az első nap délutánján nyitják meg ünnepélyesen a műszaki-mezőgazdasági könyv­kiállítást. Az elkövetkezendő napokban a részvevők elláto­gatnak a Mátyás király Mú­zeumba, filmbemutatót néznek végig, sőt a nyergesújfalui Viszkózagyárba is kirándu­lást tesznek. Programúkban szerepel az ácsi termelőszö­vetkezet megtekintése ahol a mezőgazdasági klub és a szakkör munkáját tanulmá­nyozzák. í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents