Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-09 / 135. szám
1966. JÜNTÜS 9.. CSÜTÖRTÖK “^írlop 3 VÁCI TRAGÉDIA Miért és hogyan f lett Pistike árra Április 30-án saját akarataiból meghalt egy özvegyasszony Vácott. Született 194”. szeptember 29-én. tizenkilencedik születésnapját tehát már meg sem érte. És a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. amikor 1963. szeptember 14-én megözvegyült. Kisfia pedig alig néhány hónapos korában vesztette eil az apját és élete tizedik havában apátián, anyátlan árva lett. Jelenleg a fővárosi átmeneti gyermekotthonban él, de hajszál híja. hogy nem nyugszik szülei mellett a váci temetőben. Az anyja magával vitte a halálba, csak a halálnak éppen nem kellett. Aznap, ott a Vác alsóvárosi állomáson beérte a csaknem gyerckasszony életével, a csecsemőt meg vérző homlokkal, de visszaadta. Az anya tragédiája végétért, ezzel azonban a dráma még nem fejeződött be, fordulatos bonyodalmakkal telített felvonásai folytatódnak városi és megyei hatóságok, s a bíróság előtt. Próbáljuk meg visszapergelni egy vagy talán inkább három család sorstragédiáját. hAzassAg A kis Kalecz Erzsi hatgyermekes munkáscsalád, sorban negyedik leánya. Kévés időt töltött a szülői házban, többnyire a nagymamánál lakott, jóformán az nevelte. Törékeny kis bimbóból fejlődött tetszetős virággá. A Finomfonóba járt dolgozni, szövőnő lett belőle és hamarosan menyasszony. Bo- donyi István, a Hajógyár vasesztergályosa jegyezte el. Megtartották az esküvőt is. Á fiatal férj szüleinek házában talált otthont az ifjú pár. Bodonyi Ferenc volt önálló asztalosmester, jelenleg ktsz-dolgozó esténként odahaza szép bútort fabrikált fiának és menyének. Kis. konyhából nyüó szoba, teljesen különálló lakásukat azzal bútorozták be. Meglett aztán a gyerek, kisfiú, apja után szintén István. KATASZTRÓFA Most pedig mondja el Bodonyi Ferencné, fia élete miként ért véget: — Mint tartalékost behívták gyakorlatra, aznap délután kimaradást kapott, felült motorjára, hazajött. Jó gyerek volt, csak ha ivott, mindjárt akaratossá lett, néha még tört és zúzott is, nem tudta mit csinál. Megvacso- ráztattam, de málnaszörpnél egyebet nem adtam neki, tudtam, éjfélre Pesten kell lennie a motoron. Bement feleségével a lakásukba. Tízkor elbúcsúzott. Hajnali negyed háromkor aztán bezörgetett egy teherautó sofőrje. „Tessenek gyorsan Dunakeszire menni, ott fekszik az utcán a fiuk, karambolja volt. Orvos van mellette, ■meg a rendőrség, vérzik a feje.” Rögtön tudtam, mi történt. „Meghalt?” — kérdeztem, de az ember nem felelt. Felköltöttem a menyemet: „Pista karambolozott Dunakeszin, oda megyünk”. „Majd, ha vissza tetszik jönni, költsön fel” — nem szólt a menyem egyebet. Siettünk a férjemmel Kaleczékhez. „A Pista? — csodálkozott Kalecz. — De hiszen tizenegyig itt volt, együtt ittunk. Olyan részeg volt, de olyan ...” Dunakeszin holtan találtuk a fiamat, nekiment egy lovaskocsinak. EL AZ APÓSTÓL Decemberben a fiatal özvegy elköltözött apósáéktól. — A férjem meg a másik, a kisebbik fiam természete nem egyezett az övével. Igaz, a férjem néha iszik, de akkor is nagyon rendes. Erzsi nem bírta a részegeket, az apja is ... Szóval el akart menni és a férjem is szívesen látta ezt a szándékát. Meg aztán a kisebbik fiam hamarosan megnősül, kell neki a lakás. Kérem, nekem tanúim vannak, azt tanácsoltam a menyemnek, vegyen házat, alkudoztam kettőre is, de neki más volt a terve, Dudásékhoz költözött. Majdnem mindennap odahordtam neki az ételt, mert tudtam, megvon minden fillért a szájától, annyira spórolós. Április végén jöttek a tanácstól, fogadjuk vissza. Nem lehetett, odaadtuk már a lakást a fiamnak. Mi meg a férjemmel itt élünk ketten, ebben az egymásbanyíló két szobában. Csinosam berendezett két szoba saját házukban, a Rácz Pál utca 21. szám alatt. Most belép Szilágyi Istvánná, egy udvarban lakik Kaleczék- kal, az öngyilkos asszonyka szüleivel. — Én Bodonyinét azelőtt nem ismertem, de láttam sokszor, amikor a menyének vitte az ételt, akkor elegyedtünk szóba. Erzsi nem járt a szüleihez, nem is beszélt az anyjával, pedig a lakás, amit Dudáséktól átvett, pontosan szemben van a mi házunkkal. EMBEREK VÉLEMÉNYE Megint Bodonyiné: — Az emberek borzasztó, hogy mi mindent mondanak rám, Erzsi haláláért engem okolnak. Kaleczék azt üzenték, ne merjek elmenni a temetésre, mert. . . Nem is mertem. És azt mondják most az emberek, Pistikét azért akarom, hogy rátehessem a kezemet a pénzére. Olyan rosz- szak tudnak lenni az emberek. Kalecz István a Dunakeszi Járműjavító lakatosa, Erzsi apja is az emberek gonosz nyelvére panaszkodik. — Nem igaz, hogy a lányommal nem beszéltünk. Azért nem járt hozzánk, mert Bodonyiné megtiltotta neki és Erzsi nagyon félt tőle. A Hattyú utca 21. szám udvarán alacsony kis ház, szinte csak viskó, ahol Kaleczék laknak. Tizenhat forint havi bért fizetnek. Bevezet a konyhába és az eléggé nagy szobába, elnézést kér a rendetlenségér* de a felesége kora reggel ment munkába. — Jó helye lenne nálunk Pistikének. Már csak három gyermekem lakik itthon velünk, két másik lányom is férjnél van. Mi nem tudtuk, hogy Erzsinek lakásgondjai vannak. Miért is nem mondta, hazajöhetett volna. ALBÉRLET TIZENÖT- EZERÉRT Kaleczékkel szemben a Hattyú utca másik oldalán, a 26. szám alatt kis egyszoba- konyhás házban lakott özvegy Bodonyiné halála napjáig. Öreg házaspár, Dudás Lajos és felesége bérelték ezt a hátót, tőlük vette „albérletbe”. Az öregek pedig, hogy legyen gondozójuk, egy rokonukhoz mentek és felvettek Bodonyinétól — férje halála után kapott 30 000 forintos életbiztosításból volt rá pénze — 15 000 forint „kölcsönt” decemberben. Aztán meg március végén felmondtak neki május elsejére. Azt mondta Dudásné, hogy nagyon beteg a férje és ott akar meghalni a régi házban, ahol annyi esztendőt leélt. De az öreg Dudás a rokonainál, Deákváron hunyt el ugyanaznap este, amikor Bodonyi Istvánná délelőtt karján kisgyermekével a vonat elé vetette magát ÖRÖKSÉG Másnap Dudásné elment Spalvint Jánosnélioz, Kalecz István nővéréhez, Erzsi nagynéniéhez és keresztanyjához, kezéhez lefizetett 12 0Ö0 forintot. A többi pénz kell a férje temetésére, de rövidesen megadja. Meg is fizette a további 3000 forintot néhány nap múlva és most a gyámhatóság által zárolt takarékbetétkönyvben 32 000 forint áll kiskorú Bodonyi István nevén. Az apja szerencsétlensége után kifizetett életbiztosítás tehát megvan az utolsó fiilé rig. A többit a fiatal özvegy takarította meg gyári béré bői. Ezenkívül az ingóságo kát, egy szobaberendezést és konyhabútort, szőnyeget, var rógépet, meg sok egyéb apróságot 21000 forintra értékei a hagyatéki leltár. Tehát 53 OOO forint a vagyona a kis gyereknek. Kalecz István mondja: — Nekem nem kell egy fillér sem abból a pénzből, csak adják nekem az unokámat. Özvegy Bodonyiné pénzéből Spalvinték 2000 forintot fordítottak temetésére, 1037 forintot pedig a különböző temetési segélyekből. Minden fillért számlával igazolnak. Volt még tizenegy darab száz forintos a fiatal Bodonyiné ágyában a párnák között. Ézt a pénzt Kaleczné vitte el, az is a temetésre ment, azt mondja. ÁLLAMI GONDOZÁS Bodonyi Pistike a sínekről kórházba került, ott ápolták három hétig, sérülései nern voltak súlyosak. A szép, kövér kisfiú pár nap múlva megbarátkozott környezetével, már mosolygott is a kis árva. Apai és anyai nagyszülei, akiknél anyjával együtt nem volt helye, most magukhoz vennék. Vác város tanácsa azonban úgy találta, hogy egyikre sem bízható nevelése, és állami gondozásba vette. Bodonyi Ferenc meg a felesége a határozatta] szemben a megyei tanácsnál fellebbezéssel élt. KÖRNYEZETTANULMÁNY Spalvint János húsboltvezető, a gyermek kirendelt gondnokának férje mondja: — Kaleczné is szövőnő, jel- vényes kiváló dolgozó, mum- kaoktató a gyárban, párttag és munkástársai bizalmából volt már népi ülnök is a bíróságon. A férje sem akármilyen munkás, megbecsülik a Járműjavítóban. Rossz körülmények között laknak, kétségtelen, ám hat gyermeküket mind felnevelték. Kalecz 2500—300(5 forintot keres havonta, ebből néhány száz forintot megtart és az igaz, hogy elissza, de a többit ha- zaadja. A hivatalos környezettanulmányról készült jelentés szerint, Kalecz gyakran részeg, ilyenkor a szomszédok nagy veszekedést hallanak lakásából. KÉT NAPPAL ELŐBB ... Dr. Fóthi Lászlótól a Váci Városi Tanács gyámügyi főelőadójától halljuk: — Április 28-án, tehát két nappal halála előtt szobámban ülésezett éppen a gyermek- és ifjúságvédelmi állandó bizottság, amikor bejött Bodonyi Istvánná és előadta lakásügyi panaszát. Felvilágosítottuk, hogy a Dudás-féle lakásból nem kell elköltöznie, de azért megnézzük mit tehetünk érte. Nem látszott idegesnek, még kevésbé, hogy öngyilkosságra gondolna. BÍRÓSÁG ELÉ A megyei tanács e héten elutasította Bodonyiék fellebbezését, néhány mondat határozata indoklásából: „ ... a megözvegyült anya-' nak apósa házából el kellett távoznia. Albérletét felmondták és miután sem szüleinél, sem apósánál elhelyezkedési lehetősége nem volt, a vonat elé vetette magát. Az apai nagyszülők unokájuk és anyja kétségbeesett helyzetéről nem voltak tájékozva, ez azt mutatja, hogy nemtörődést mutattak irántuk. A gyerek elhelyezése egyébként nem gyámhatóTelik a zsák Ügy ám, telik bizony gyönge borsóval, a kis- kunlacházi Petőfi Tsz újtelepítésü gyümölcsösében. A barackfák közé vetett borsó termését szedik a lányok. Naponta 140 —150-en kelnek versenyre, hogy leszedjék a 70, vagy 80 kilót. Minden kilóért egy forintot kapnak. Foto: Gábor v////////////y/////y>'//y///////////////y///////////////////////////////////////////////////*'///////////////////////yiw///////////// A reform és a pártmunka A párt irányelvei a gazdaságirányítás reformjáról alapvetően egyetértést váltottak ki, s nem egy vállalatnál, pártszervezetnél már helyi kezdeményezések születtek előrehaladásunk meggyorsítása érdekében. A saját munkatapasztalatunk győzött meg arról: olyan határkőhöz értünk, ahonnan a továbbjutás az eddiginél jóval hatékonyabb eszközöket kíván meg. amikor a műszaki fejlesztés gyorsítása, a korszerűbb gyártás és a jobb gazdálkodás megvalósítása létfontosságú, hogy több nyereséget, nagyobb jövedelmezőséget érjünk el a termelésben. A gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatban sok szó esik a pártszervezetek szerepéről, a termelő egységekben végzett pártmunkáról. Es ez teljesen indokolt. Hiszen ha a gazdaságban célul tűzzük az ésszerű, hatékonyabb fejlesztést, a népgazdaság és a vállalatok tartalékainak mind teljesebb kiaknázásét, akkor óhatatlanul felvetődik: milyen politikai tennivalók vannak a reformra való felkészülésben és általában ez a változás hogyan tükröződik a pártmunkában? Meg kell jegyezni, hogy a pártszervezeteknek ez az útkeresése nem csupán a reformvita szülötte. Hiszen ki tagadhatná, hogy éppen a pártszervezetek gazdaságszervező munkájának tapasztalatai alapján jött létre tulajdonképpen a gazdaságirányítás reformja is. A gazdasági mechanizmus — nem csodaszer A párt gazdaságszervező munkájáról alkotott vélemények igen eltérőek az alapszervezetekben. Egyesek például azt tartják, hogy nincs szükség nagyobb módosításra, a pártmunka mai gyakorlata lehetővé teszi a fejlődést. Mások — éppen mert nem látják az üzemi pártmunka helyét, a gazdaságszervező munka lényegét — majdcsaknem kétségbe vonják szükségességét. Azt a téves nézetet hangoztatják, hogy az új gazdasági mechanizmus mindent automatikusan megold, még a pártmunkáit is. Mindenekelőtt le kell sző” geznünk: az új gazdasági mechanizmusra történő áttéréssel a pártszerveze'eknek a termelő üzemekben, intézményekben végzett gazdaságszervező munkájának jelentősége egyáltalán nem csökken. Sőt, az űj gazdasági mechanizmus el őkészít é -éb en és bevezetésében döntő szerepe van. A termelő egységek pártszervezeteiben a kulturális, nevelő s szociális kérdések mellett továbbra is a gazdasági tevékenység a munka lényege. A vadhajtásoktól azonban meg kell szabadulni: a rengeteg értekezlet, ülésezés, jelentés, felesleges papírmunka,, a bizottságok tömkelegé helyett a cselekvő pártaunkát, a gazdasági és politikai célkitűzések megvalósításának helyszíni segítését kell előtérbe helyezni. Az új gazdasági mechanizmus —• amely a korábbi merev, utasitásos szisztémával szemben nagyobb önállóságot biztosít a vállalatoknak, központi helyre teszi pl. a nyereséget, a jövedelmezőséget •— tág teret biztosít a szakemberek, általában a dolgozók kezdeményezéseinek kibontakozásához. Nem lehet hát mellékes a pártszervezet számára, hogy a dolgozó ember a munkapad mellett valóban érzá-e, tapasztalja-e, hogy a hatalom részese, a munkásosztály politikájának megvalósítója. De túl az érzéseken: gazdaságpolitikai céljaink megkövetelik, hogy dolgozóink ne csupán végrehajtói, hanem kritikai magatartásukkal nap mint nap segítői, ellenőrei legyenek a termelőmunkának, a termelés alakulásának. A kezdeményező. kísérletező, alkoto ember előtt álló lehetőségek valóra váltásához feltétlenül szükséges a pártszervezetek segítő és irányító munkája. Új szemlélet kialakítása —. a kezdeményezések felkarolása A munkastílusban a korszerűség ma mindenekelőtt abban jut kifejezésre, hogy a pártszervezet, a kommunisták elsősorban a politikai munka eszközeivel harcoljanak a gazdasági célkitűzések megvalósításáért. Az eszközök között első helyen kell említeni a helyes szemlélet kialakítását. Olyan légkört kell kialakítanunk, amely a reform végrehajtása mellé sorakoztatja fel a dolgozók tömegeit. Le kell győznünk a maradiságot, a konzervatívizmust, a minden újtól való félelmet. Fel kell készítenünk a párttagságot és a pártonkívüliek tömegeit arr Épületszobrászati elemek készülnek Nagykőrösön Néhány évvel ezelőtt kezdte meg működését a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat nagykőrösi telepe. A jól felszerelt műteremben dolgozó négy szobrász, pirogránit, csempe, majolika és kerámia épületdíszítő elemeket készít. Kezükből kerültek ki a Budapesti Orvostudományi Egyetem, a volt fővárosi múzeum, a várbazár, az NDK nagykövetség épületének homlokzatát díszítő, különféle motívumokkal ékített oszlopfők, virágvázák, erkélytartó konzolok, párkányszegélyek és belső falborítások. A nagykőrösi szobrászok nemrégen fejezték be az Operaház homlokzati és mennyezeti díszeinek készítését. Jelenleg a Magyar Autóklub székházára kerülő épületdíszeken dolgoznak. Az egykor gazdagon „cirádázott” ház hiányzó ékítményeit pótolják. A hozzá szükséges 74-féle mintájú, 550 — többségében pirogránit •— szobrászati elemet a jövő év augusztusára készítik el. ra is, hogy a végrehajtás során esetleg nehézségek, megtorpanások is jelentkezhetnek, amelyeket le kell, mert le lehet győzni. Támogatni kell az újat, az egészséges kezdeményezéseket. A termelőmunka eredményessége nagyban összefüg a kommunisták kezdeményezésével, személyes példamutatásukkal, a dolgozó kollektívákra gyakorolt hatásukkal. Szerepük a termelésben ma semmivel sem kisebb, mint volt az elmúlt húsz év bármelyik szakaszában. A termelés ma is osztályharc kérdése, s ezt az osztályharcot a kommunisták vezetik: más formában és más módszerekkel — a megváltozott feladatoknak megfelelően. Balogh Mária Csúcsforgalom — foto a csúcsról Nem mindennapi látvány tanúi voltak az Erzsébet-híd budai hídfőjénél a járókelők kedden délután: a híd mintegy 12 emelet magasságában levő pilonján két emberalak mozgott. Többen már a tűzoltókat és a mentőket akarták értesíteni, amikor kiderült, hogy az egyik műszaki tervező vállalat fotoriportere és a hídmester tartózkodik a pilonon és a fotós felvételeket készített a budai lejáró csúcsforgalmáról. sági, hanem bírósági hatáskörbe tartozik”. Kimondja a határozat még, hogy az állami gondozásba vételt egészségi okok indokolják és a nagyszülőket terheli a gondozás költsége. Kalecz István most a bírósághoz fordult, az unokáját akarja, s a Váci Városi és Járási Bíróság már a napokban tárgyalja keresetét. MIÉRT?! Bizonyos, hogy az állami gondozásba vett, alig egyesz- tendős Bodonyi Pistikét légióként, annyi egyéni szerencsétlenség okozója, az alkohol meg a lakásgond tette árvává. Vác, a történtektől felzaklatott közvéleménye, azonban egyeseket személy szerint is felelőssé tesz érte. Mi viszont csupán a száraz tényeket soroltuk fel. Okuljanak a történetből azok —, öregek és fiatalok —, akik az eletet, a magukét, vagy a másét elkeserítik, nem taksálják semmibe. Bár a halottakat már semmi és senki nem támaszthatja fel. ______ Szokoly Endre
